Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

1987. szeptember 23., SZERDA NOGRAD 3 Válaszol a tsz-elnök fi megyei tanaes előtt: Mire számítanak a Mátragyöngyében? A gazdaság új juhtelepe (Kulcsár József felvétele) A Mátramindszenti Mát- ragyöngye Termelőszövet­kezet elnöki irodájának fa­lán látható oklevelek iga­zolják: jól gazdálkodik a kollektíva. Legutóbb a múlt évi munkája alapján nyerte el a Kiváló termelőszövet- ikezet címet. Megismételhe- tő-e a siker? Egyáltalán: milyen eredmények várha­tók az idén a mezőgazdasá­gi üzemben? — Arra nem tudok vála­szolni, hogy újra érdemes­nek találnak-e majd ben­nünket a kitüntetésre. Azt viszont elmondhatom: elő­reláthatóan sikerül túltelje­sítenünk a tervünket — fe­leli — Katona Károly elnök. Ez pedig nagy szó, ha fir gyelembe vesszük a nem ép­pen ideális időjárást. A ter­melőszövetkezet egyébként a 3440 hektáros földterüle­tének mintegy egvharmadát szántóként hasznosítja, ame­lyen búzát, takarmánynövé­nyeket és újabban napra­forgót termeszt. Ez utóbbi­val 100 hektárt vetettek be. A 29 hektáros gyümölcsös­ben alma-, cseresznye- és meggyfák teremnek. Erdő borít közel 1200 hektárt, míg a legelő nagysága hozzáve­tőlegesen 900 hektárra te­hető. — Az aratás jól sikerült — említi a szakember. — A kedvezőtlen időjárás ellené­re tűrhetően fizetett a búza, a 42,5 mázsás átlagtermés meghaladja az előirányzot- tat. Ottjártunkkor éppen a si­lókukorica betakarítása volt a soron következő legfonto­sabb munka. A termés ked­vezőbb a vártnál, s így nem okoz gondot a szükséges 500 vagon siló elkészítése. Egyéb­ként a silózásba a bátony- terenyei és a nagybárkányi termelőszövetkezet. is bese­gített a mátramindszenti gazdaságnak. Kifizetődő az ilyenfajta kooperáció. . . — Szükség van a takar­mányra — magyarázta Ka­tona Károly. — mert jelen­tős az állatállományunk. Szarvasmarhából jelenleg ezret tartunk, ebből 340 a tehén. Az idén az egy te­hénre jutó tej hozamunk vár­hatóan kétszáz literrel ma­rad majd el a tavalyi 5900 literes rekordtól. Juhból 1500-at tartunk. Megemlí­teném még az 5100 darabos libacsapatot, amely a Hor­tobágyi Állami Gazdaságé. Megéri a libákkal foglalkoz­ni, mert az idén már több mint 143 ezer tojást tojtak és háromszorra csaknem 13 mázsa tollat téptünk le a szárnyasokról. A tsz-ben változatlanul nyereséges a tejtermelés. A juhászat is hasznot hoz, ezért fejlesztik az ágazatot. Immár kész az új juhtelep, ahol három, egyenként 640 férőhelyes hodályt építettek. Az erdészet hasonlóképpen hozzájárul az eredményes­ség javításához: az évente kitermelt mintegy 2 ezer köbméter fa nagy részét raklappá dolgozzák fel, és többek között a Százhalom­battai Kőolajipari Vállalat vásárolja fel. Az új növény, a napraforgó termesztése jól kezdődött, hiszen a termés­átlag meghaladja a terve­zettet. — Milyen eredményekre számítunk éves szinten? — ismétli meg a kérdést az elnök, majd így folytatja: — Árbevételünk eléri a múlt évit, a 82 millió forintot. A nyereségünk ugyan elmarad a tavalyitól, de a célul tű­zött 9.6 millió forintot hoz­ni tudjuk. (K. L.) Hogyan adózunk? aki például havi 7000. azaz következőképpen számit- évi 84 ezer forintot keres, a hatja ki adóját: Az adó mértéke, ha az adó alapja: 0—48 000 Ft 0 1 „ 48 001—70 000 Ft a 48 000 Ft-on felüli rész 20" „-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25" »-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30" ,,-a 120 001—150 000 Ft 18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 35" ,,-a 150 001—180 000 Ft 28 900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 39" ,,-a 180 001—240 000 Ft 40 600 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 44" o-a 240 001—360 000 Ft 67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48" „-a 360 001—600 000 Ft 124 600 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52" ,,-a 600 001—800 000 Ft 249 400 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56" ,,-a 800 001— 361 400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60" (1-a Az Országgyűlés őszi ülésszakán törvénybe ikta­tott személyi jövedelemadó alapja az adófizető évi összjövedelme, tehát a főállásban elért keresethez hozzá kell adni minden egyéb címen megszerzett jö­vedelmet is. (Az adó beve­zetésekor a főállás kere­setét a munkadó — válla­lat, intézmény — olyan mértékben köteles megemel­ni, hogy a dolgozó ténylege­sen kézhez kapott nettó ke­resete érdemben ne csökken­jen. Ennek részleteire a későbbiekben visszatérünk.) A munkaviszonyban állók és a szövetkezeti tagok ese­tében az adóalap havonta 1000, tehát évi 12 ezer fo­rinttal csökken, ezt az ösz- szeget az adó kiszámítása­kor az összjövedelemből le kell vonni. A megmaradt jövedelem 48 ezer forintig adómentes, utána pedig sá­vonként növekvő mértékben adózik. Egy-egy adókulcs csak az adott jövedelemsáv­ra érvényes, tehát nem a jö­vedelem egészére. Így az, A munkaviszony alapján le kell vonni 12 ezer forin­tot. marad 72 ezer forint. Ebből az első 48 ezer után nem kell adót fizetni — 0 százalékos adókulcs —, 48 és 70 ezer forint között az adókulcs 20 százalék, vagyis 22 ezer forint 20 százaléka. 4400 forint. A 72 ezerből 2000 forint már a következő. 25 százalékos sávba esik, ez után 500 forintot kell fi­zetni. Az összes adó így 4400—500=4900 forint lesz, vagyis havi 408,33 forint. Minden évben újabb termék A Nógrád Megyei Sütő­ipari Vállalat központi és tizenkét sütőüzemében az idei terv szerint 15 ezer tonna kenyeret és 56 mil­lió darab különböző pék­süteményt készítenek. Tar­ján György igazgató véle­ménye szerint közmegelé­gedésre, hiszen az utóbbi években a fogyasztók nem kifogásolták az áruk minő­ségét. E magában is di­cséretes ténynek csak nö­veli az értékét, hogy nem egészen egy évtized alatt a vállalat csaknem megdup­lázta termelését, mely eb­ben az esztendőben meg­haladja a 300 millió fo­rintot. Mindez elsősorban an­nak köszönhető, hogy évek­kel ezelőtt igen körülte­kintően tervezte meg a vezetés azt a nagyszabású fejlesztési programot, mely­nek megvalósításával kor­szerűsítették és koncentrál­ták az alapellátást bizto­sító termékek gyártását. A gyártmányfejlesztés­hez hasonló alapossággal tervezték a termékszerke­zet átalakítását is. Kenyér­ből például jelenleg is ti­zenháromfélét készítenek, péksüteményekből pedig negyvenfajta közül vá­laszthatnak a fogyasztók. A meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében a háziasszonyok munkáját megkönnyítő tizenkétféle egyéb termék — száraz- tészták, aranygaluska stb. — készítésére is vállalko­zott a kollektíva. A jelenlegi piaci ver­senyben sem ülhetnek ba­bérjaikon a termékfejlesz­tők. Gondosan ügyelnek arra, hogy az ellátási terü­leten mindig új ízeket kí­náljanak. Az idén például a Sió kenyeret, a diabeti­kus piskótát kóstolhatták meg a vásárlók. A szak­emberek munkájuk közben arra is törekednek, hogy a legújabb készítményük a korszerű táplálkozási igé­nyeknek is megfeleljen. Az év eddig eltelt nyolc hónapjában az idei árbe­vételi tervet időarányosan teljesítette a 630 tagú kol­lektíva, ami — változatlan áron — tizenkét százalék­kal több a tavalyi év ha­sonló időszakához képest. Nógrád egészségmegőrző programja lövőnk a tét! — ezt a jelmondatot választot­ták a fiatalok akciójuknak, amikor a gazdaság megújí­tásához gyűjtöttek ötleteket. Az elgondolkodtató minősí­tést használhatjuk akkor is, amikör az egészségünkről, a megye most kimunkálandó egészségmegőrző programjá­tól van szó. Nógrád ez ügyben egy lé­péssel megelőz másokat. A megyei tanács ülését előké­szítő végrehajtó bizottsági ta­nácskozáson az Egészségügyi Minisztérium illetékesei nyi­latkoztak így: nálunk az or­szágos átlagnál korábban fogtak hozzá a teendők ki­munkálásához, az országos keretjellegű program tarta­lommal való megtöltéséhez. Ugyanitt hangzott el egy ag­gály: manapság súlyos gon­dokkal kell megküzdenünk, miért szükséges felvállalni még egy újabb programot is? E vélemény idézéséhez ter­mészetesen hozzátartozott a válasz is. E szerint korábbi törekvéseink nem váltak va­lóra: jelszó volt, ehhez azon­ban nem kapcsolódott kellő eredmény. Az egészségmegőrző prog­ram ezen hivatott változtat­ni. A majdani program, hi­szen a végrehajtó bizottság csak a tanácsülés elé kerülő lenyegre törő vázlatot tekin­tette át. Az eddig jól bevált gyakorlat szerint többfordu­lós tárgyaláson, a társadalmi vita tapasztalatainak hasz­nosításával alakul majd ki a végleges változat, a konkrét teendők sorozata. Hogy miből kell kiindulni? A reális helyzetfelmérésből — a végrehajtó bizottság így minősítette ugyanis az elő­terjesztés jelentős részét. A tények és adatok sokatmon­dók. ezekből mindenki le­vonhatja a kellő következte­téseket. Arról van szó, hogy csökkent a lakosság átlagos életkora. S ahogy ma nem jellemzők a fertőző betegsé­gek. úgy okoznak egyre több bajt a szív- és érrendszeri, a daganatos, a mozgás- és légzőszervi, idegrendszeri megbetegedések, valamint a balesetek és mérgezések. Bányamüszaki vezetők tanácskozása Másfél évtized után ismét Magyarországon rendezik meg szeptember 28. és ok­tóber 2. között Balatonöszö- dön a KGST-országok bá­nyaműszaki főfelügyelősé­gei vezetőinek tanácskozá­sát a biztonságtechnikai esz- kőzöknek és módszereknek, valamint a bányászok mun­ka- és egészségvédelmének fejlesztéséről. A tanácskozásnak különö­sen fontos napirendi pontja a legújabb tudományos és műszaki-fejlesztési eredmé­nyek alkalmazása a bányá­szat fő veszélyei — a me­tán- és szénporrobbanás, a tűz-, a vízbetörés, az omlás stb. — elleni védekezésben, s főleg ezek megelőzésében. A szovjet szakemberek kü­lön tájékoztató anyagot ál­lítottak össze a szénpor- és metánrobbanás elkerülését szolgáló új módszerekről és intézkedésekről. A veszélyek gyors felismerését és meg­előzését szolgálja újabban a biztonsági rendszer számí­tógépes ellenőrzése, mert fo­lyamatos figyelés, mérés alapján már kialakulásának nagyon korai szakaszában felismeri és jelzi a veszélyt. Így elegendő idő jut a meg­előzést célzó intézkedésekre. A magyar szakemberek a tagországoktól kapott beszá­molók alapján a bányaszel- lőztetés automatikus vezér­lésének és ellenőrzésének alkalmazásáról, fejlesztésé­ről készítettek általános ösz- szefoglalást. A megyében az összes ha­lálozás 80 százaléka négy fő betegségi okra — szív- és ke­ringésszervi, daganatos meg­betegedés, baleset, öngyil­kosság — vezethető vissza. Az utóbbi kapcsán említhet­jük. hogy a végrehajtó bi­zottság alapvető változást sürgetett az úgynevezett ta­butémák kezelésében. Ma­gyarán: nyíltan, őszintén kel­lene beszélni — a motiváci­ós tényezők feltárásával — az öngyilkosságról is, a nyil­vánosság előtt. A tényekkel való szembenézés ugyanis nem azt jelenti, mintha más valóságos eredményt vitat­nánk. Figyelmeztető a megye táp­pénzeshelyzetének alakulá­sa is. Folyamatosan nő a rokkantsági nyugdíj iránti igény, mértéke meghaladja az országos átlagot. Szeren­csére kedvező változás is ré­sze a helyzetképnek: a vég­rehajtó bizottság ülésén mi­niszteri elismerést is tolmá­csoltak a csecsemőhalandó­ság korábbi kedvezőtlen ada­tainak örömteli módosulása miatt. I\ halaszthatatlan teen- dőkre számos más adat is rávilágít. Az alsó tagozatos gyerekek egy százaléka tel- .jeskörűen felmentett a test­nevelés alól; 1986-ban a so­rozásra kötelezett fiatalok­nak csupán 70 százaléka volt megkötés nélkül alkalmas katonai szolgálatra. S ha már fiataloknál tar­tunk. kellő indulattal tették szóvá: sokan már 13—14 éves korukban dohányoznak, nagy az alkoholt fogyasztó közép- iskolások száma. A rossz példa meghatározó, erre ugyancsak van adat. A me­gyében a dohányáruk for­galma évről évre nő; 1970- ben például 474 .millió, 1986- ban pedig 627 millió cigaret­tát adtak el. Soroljuk tovább? A hiá­nyos és az alultápláltság he­lyett az élettanilag kedvezőt­len összetételű ételfogyasztás, a túltápláltság a jellemző. A legutóbbi országos időmérleg szerint pedig a felnőtt mun­kaképes korú népesség napi 5—15 percet fordít szabad­idős-testmozgásra. Része le­het ebben annak a szemlélet­nek is, amit éppen a megyei tanács elnöke tett szóvá: a sporttal foglalkozni mahol­nap nevetség tárgya, a vál­lalkozók is úgy óvják egész­ségüket, hogy mások ne lás­sák. A kérdést pedig felten­ni — hol vannak a lakótele­pi grundok? — fölösleges is. Uogyan változtathatunk * “ mindezen — ez a szé­les körű vitában kimunká­landó program rendeltetése. Mindenesetre, az eddigi vé­leménycserében már jó né­hány fejtörésre okot adó gondolat elhangzott. Tűnő­désre késztethet például, hogy a megye minden lako­sa egy évben átlagosan öt- ször-hatszor is megfordul a kórházban és az orvosnál — a váratlan infarktus aztán rádöbbent: a közelgő bajra nem figyelmeztetett senki. Komolyabban kellene foglal­kozni az iskolai és a rák­szűréssel is. Nem ellentmondás, hogy az egészség megőrzése mel­lett az anyagiakra is gon­dolni kell, kiváltképpen a mai világban. Az Országgyű­lés legutóbbi ülésszakán kri­tikus hangon tették szóvá a párhuzamosságokat és ná­lunk is előfordul, hogy egy másodállásban is dolgozó or­vos délelőtt az egyik, dél­után a másik rendelőben fo­gadja a betegeket. Magya­rán: a korántsem olcsó fel­szerelések mindegyikéből kettő kell. Hasonlóképpen fejmerült az eddigi vitában: a mi távolságaink mellett szükség van-e a meglévő va- lamennj’i kórházra? A tűnő­désben azt is kimondták: a fejlesztést itt—ott erőltetés, egyéni érdekek sora is moti­válta. .. -»E..néhány., .gondolat csak ízelítő az eddigi vitából, amelyet tovább gazdagít majd a megyei tanács testü­leté, a társadalmi vita. Szó esik ebben természetesen majd a pénzről is, de leg­alább ilyen fontos a szemlé­let változása, az élet minő­ségének szem előtt tartása. Mert igenis, a jövőnk a tét! Kelemen Gábor Már nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a TSZKER berettyó­újfalui üzemében ezeket újból feldolgozzák. Az alkalma­zott technológia lehetővé teszi a polietilén termékek ötszöri felhasználását minőségromlás nélkül. Ez az újrahasznosító és környezetvédő beruházás másfél év alatt térül meg, mert a végtermék külföldön is értékesíthető. A képen: tömlőfúvás

Next

/
Oldalképek
Tartalom