Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
1987. szeptember 19., SZOMBAT NOGRAD 9 A NóGRÁDBátonyterenyén Csak izomerővel ma már nem lehet szakmát tanulni Feszülten figyelnek a technikumi osztály diákjai. A gazdasági fejlődés a munkahelyi struktúra mélyreható átalakulásával jár, ami megköveteli a szakmastruktúra változását is. Ezt feltétlenül kell, hogy kövesse egy rugalmas szakképzési rendszer és szerkezet kialakítása. Am a mun- kaeiöpioc igényeire gyorsan ■ eagáló oktatás alapjainak megteremtése nem megy egyik napról a másikra. Az államosítás után a nehézipar. a bányászat intenzív fejlesztése tette szükségessé Nagybátonyban a 209. Számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet létrehozását, a tanulóképzés beindítását. A nagyarányú fejlődés ugyanis megkövetelte, hogy a bánya szervezett formában gondoskodjon az utánpótlásról, a munkások képzéséről. A beiskolázottak életkora Ki—24 év között mozgott, és az iskolai végzettségük is igen széles skálát mutatott. Az iskolaépületet hat lanteremmel. egy tanműhellyel 1951 szeptembereben adták át. az otthonépületet <20 szoba, ebédlő, konyha) pedig 1952 januárjában. Azóta igen sok változást jnegélt az intézmény. A vájárképzés megszüntetése után új profilként a mező- gazdaságigépszerelő-, majd a ruhaipari képzést vezették be. Az idei tanév újdonsága. hogy gondos előkészítés után technikumi osztályt indítottak be. A váltások aktív részese volt /lantos Sándor, aki 27. éve vallhatja munkahelyének a Zsinkót, és éppen negyedszázada igazgatója az intézetnek: — Ma már jóval ídeálisabb körülmények között tanulhatnak diákjaink, mint a hőskorszakban, amikor bizony, egy szobában emeletes ágyakon 20 gyereket is kénytelenek voltunk elhelyezni — emlékszik visz- sza a kezdetekre a most jubiláló igazgató. — A bányászat visszafejlesztése következményeként az utolsó éves vájártanulókat 1967 nyarán áthelyeztük Várpalotára, így szinte az egyik napról a másikra megszűnt a vájárképzés. A Munkaügyi Minisztérium ekkor a mezögazdaságigépszere- lő-képzést vezette be az intézetünknél, de ez beiskolázási problémák miatt csak 1971-ig tartott. Új üzemek létesültek megyénkben is a munkaerő lekötése érdekében, igy 'mi is követtük az igényeket, és berendezkedtünk új szakmák oktatására. 1972 szeptemberében 35 tővel megindult Jobbágyiban a Salgótarjáni Ruhagyár telepén a ruhaipari képzés. A következő esztendőben átvettük a salgótarjáni 211. Számú ISZI-től a Budapesti Fehérneműgyár jánosak- nai telepén folyó szakmunkásképzést (francia női szabó) majd 1974-ben beindítottuk a Váci Kötöttárugyár pásztói üzeme számára a kötö-hurkoló ipari képzést, rá egy évre pedig ugyanezt a profilt a Budapesti Harisnyagyár nagybátonvi gyáregységénél is. 1975-ben létrehoztuk a szakmunkások szakközépiskoláját levelező tagozaton. 1980-ban a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében kezdtük el a nőjszabó-szakma oktatását. — A most kezdődött új tanévben ruhaipari technikumi osztályunkban 38 lány kezdhette meg tanulmányait. Nagy reményeket fűzünk ehhez az oktatási formához. Jól felkészült pedagógus- gárda szorgoskodik azon. hogy öt esztendő múltán ne tehessenek szemrehányást iskolánknak. Új iskolatípusként ” 19 f o" részeié 'elk'tó- clodött a speciális képzés. Ez a kisegítőben végzettek továbbtanulását segíti elő. A kétéves képzés után betanított munkás, illetve üzemi szakmunkás-oklevelet szerezhetnek a hallgatók. — Az elméleti oktatás színvonala jó, az ennek érvényesítéséhez szükséges tárgyi feltételek is adottak. Zárt láncú tévéhálózatot alakítottunk ki öt elméleti tan- ■ terembe. megoldottuk videokazettákkal való ellátásukat. a továbbiak kiépítése is folyamatban van. A gyakorlati oktatás az üzemek korszerű tanműhelyeiben történik, ebben a Fűtőber Kitok Ágnes jár az élen. A száz férőhelyes kollégium viszont nincs teljesen kihasználva, pedig két esztendeje már öten lakhatnak egy szobában, mégis csak 80-an veszik igénybe ezt a lehetőséget. Most először vegyes összetételű a kollégium. A diákok közül sokan nehezen viselik el a kötöttséget. a fegyelmet, ezért inkább vállalják a bejárás fáradalmait. Sajnos, az intézetnek nincs tornaterme. — A szakmai irányítás és a fenntartás eddig szinkronban volt. Januártól ez kettéválik, mert a megyei művelődésügyi osztály helyett a Bátonyterepyei Nagyközségi Tanács lesz a fenntartó. a keretösszeg remélhetően marad. A szakmai irányítás továbbra is a megyei művelődésügyi osztály jogosítványa lesz. Hogy beválik-e a Gazsi Tamásné helyi tanáccsal való „kényszerházasság? Mindkét félen múlik. Itt vagyunk helyben, ezért a kapcsolat. az együvé tartozás még jobban érvényesülhet. Csak összefogással érhetünk el eredményeket. Saját erőnkre támaszkodunk. A kerítést így 100 ezer forintból kihoztuk, egész biztos, nem lett volna rá kétmillió forintunk. A megyei tanácstól a sikeres környezetvédelmi pályázatunk jutalmaként 220 ezer lorintot vehettünk át. amelyet az udvar egy részének betonozására fordítottunk. Tavaly 3.5 millióért újítottuk fel a kollégiumot, ugyanennyibe került az iskolaépület tetőcseréje és a villamos vezeték komplett kicserélése. — {á háromféle nappali és az egy levelező tagozaton 590-en tanulnak és 56 községből járnak be. A szakmai képzés messzemenően figyelembe veszi az érintett üzemek, cégek igényeit. Jelenleg esztergályos-, vas- és fémszerkezet-lakatos, hegesztő-, vájár-, bányaelektro- lakatos-, építőgépszerelő-, bádogos-, nőiruhakészítő-, bőrdíszműves- és fodrászszakmákban folyik a képzés. A legtöbben a ruhakészítők, valamint a vas- és fémszerkezet-lakatosok vannak. Bádogosból. hegesztőből több kellene. Az idén egyetlen vájártanuló sincs. A követelmények egyre szigorodnak: két év múlva például fodrász is csak érettségizett lehet. Most kerültek először túlsúlyba a lányok: az eddigi ‘46 százalékkal szemPántya Mónika ben részarányuk elérte az. 52 százalékot. Az intézet 18 tantermében egyébként 23 tanár, négy óraadó, tiz szakoktató és négy nevelőtanár ioglalkozik a tanulók felkészítésével. Gazsi Tamásné a most debütáló technikusok osztályfőnöke szenvedélyes hangon érvel a Nagybátony- ban bevezetett új oktatási típus mellett: — Az új cégtábla sok lehetőséget teremt. de a felelősségünk is nagyobb. A ruhaipari technikumba 91 lány jelentkezett. de csak 38-at vehettünk fel. Jövőre még nehezebb a bekerülés, mivel az érdeklődés várhatóan még nagvobb lesz. és ilyen nagy létszámú osztály indítása sem ideális. Felvételi vizsga híján csak a jelentkezési lapokra támaszkodhattunk, de a jellemzéseket erősen felértékelték. ötvenhárom gyereknek kellett nemet mondanunk, és ez nem kis lelkiismereti problémát okozott. Területben is gondolkoztunk. hiszen munkaerőt is jelentenek: a végzősök döntő többségükben középvezetők lesznek. Itt van' a normál szakképző is. így a ruhaipari képzés teljes fázisára rálátunk. A varrónőt a technikumot végzett irányítja majd. vagy az ő tervei alapján készíti el a terméket. — Igen gyenge előképzettségű gyerekek is jönnek, akik magúkkal hozzák a család4 £ Telek Ervin jukból a fizikai munka megbecsülését, ám a szellemi erőfeszítésre való hajlandóságuk csak töredékes. Mi nem lombikban, mesterséges körülmények között képezzük a leendő szakmunkásokat. Csak izomerővel ma már nem lehet szakmát tanulni! Legtehetségesebb diákjaink eljutnak odúig, hogy számjegyvezérlésű gépeken dolgoznak. Számomra meglepő volt, hogy diák riportalanyaim az I t-ből mennyire tudatosan nyilatkoztak hivatásukról. Hitók Ágnes Karancske- szibe való. ezért kollégista: — Szeretek kézimunkázni és itt a kézügyesség fontos. Azért választottam ezt az iskolatípust, mert érettségit és szakmát is ad. Korábbi tanáromnak is van érdeme abban, hogy ide jelentkeztem. Jó osztályközösségbe kerültem, nem okozott gondot a beilleszkedés. Siroky Ágota Pontya Mónika kazári: — A rokonságban több varrónő is akad, így érthető, ha szeretem a ruhákat. Az sem utolsó szempont, hogy innen könnyebben helyezkedhetek el. Technikus, vagy ki- rakattervező szeretnék lenni. Az iskolatáskánk bizony, nem könnyű: szeptember 2- án 12 kilogrammot mutatott a mérleg, pedig még nem is volt meg minden tankönyvünk. így például az angoléi történelemkönyv is hiányzott belőle. Az áruk sem olcsó: 300 forintot fizettünk értük, a füzetekért 150-et. Siroky Ágota pásztói: — Egy év gimnáziumot hagytam ott. mert az érettségivel nem sokra megyünk, ha nem vesznek fel a főiskolára. á technikusi képesités önmagában is rangnak számit. Mindannyian szeretünk divatosan öltözködni. Merészek az álmaim: kirakattervező. vagy divattervező akarok lenni. Jól tudom, az esély csekély. A nehézségeken csak a kitartás és az alkotó fantázia segíthet át. Széplaki Andrea Salgótarjánból. a 211-es ISZI-ből érkezett, a másodikat cserélte fel az elsővel: — Ott is nőiruha-készítőnek tanultam. de nem mindegy, hogy esetleg vezető leszek, vagy szakmunkás. A nappalin sokkal könnyebb tanulni, mint munka mellett. Hogy megvalósul-e a nagy álmom? Sikerülnie kell, úgy indultam neki. Otthon a szüleim támogatják törekvéseimet. Igaz, ez anyagi áldozattal is jár, de vállalták, ezért igyekszem jó tanulással meghálálni nekik. Az intézetben a többiek kiválasztottnak tekintenek bennünket. A tanárok sokkal többet követelnek tőlünk. Rajtunk múlik, hogyan álljuk meg a helyünket. Napi öt-hat órát kell tanulnunk, hogy jó jegyeket szerezzünk. Jó időbeosztással azért a szórakozásról sem maradunk le. Ez a véleménye Telek Ervin kulturális nevelőtanárnak is, aki a speciális szakiskolában tanít: — A Széplaki Andrea gyógypedagógiai kiegészítő iskolában végzett 19 diák számára ideiglenes tanterv alapján állítottuk össze az órákat. A tankönyvek se jelentek még meg. Bocsóné Szeberényi Erzsébet írta péidául a matematika-munkáltató tankönyvet, jómagam pedig a társadalmi és nyelvi gyakorlatokat. Az intézetben kísérletként bevezettük a kulturális osztály- főnöki órákat. Szexuális fel- világosító órát a lányoknak dr. Matus Mária iskolaorvos tart. a fiúknak pedig dr. Székely István. Színházban Folyosói életkép a gyerekek 60 százaléka még nem volt, ezért előszeretettel hívjuk meg a neves fővárosi színészeket. Nagy sikere volt például Ínke Lászlónak és Bitskey Tibornak. Negyvenöt tagja van az iskolai diákszínpadnak, amely az országos minősítésen kétszeres ezüst fokozatot ért el. A végzősök is rendszeresen visszajárnak. (Bakalár László Zsinkó-díjas diák éppen ottlétem alatt toppant be hozzá.) — Majdnem optimálisak a feltételek az oktatási és a kulturális nevelőmunkához — ismeri el Telek Ervin. — Ez persze, nem azt jelenti, hogy ne lenne kívánságlistán: — Szükség lenne egy igazi tornateremre. Nincs a közelben uszoda sem. Nem megvalósíthatatlan álom azonban, hogy a videofelvételekhez szükséges apparátus rendelkezésünkre álljon. Ebből sokat profitálhatnánk: segilené a tanítást, és jelentős mértékben hozzájárulna az új tanulók toborzásának sikeréhez. Ruzafalvi Győző Fotó: Bencze Péter y ■ . •'rtf O'tKZ: ■: Testnevelési óra az iskola udvarán.
