Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON l' Tl|ÉJ®l ÉRKEZETT. .. Fafaragó szakkörön a baleset után Elfogyott türelem nyomában Harmadjára elmaradt... Saját ihletésű motívumok. Képek: kulcsár ' Megmagyarázhatatlan, hogy miért, de bennem is kis büszkeség lobbant arra az időre, mjg beszélgetttem vele. .Olyan természetes magabiztossággal beszélt, hogy észre sem vettem hóna alatt a mankókat. Álltunk a készülő székelykapu előtt a déli napsütésben, s bár az ember hangulata ilyenkor nem fogalmazódik meg szavakban, mégis néhány nap múlva, ha felvillant bennem, csak azt ismételgettem magámban : „határtalan az élet".. . Hét éve lesz decemberben, hogy egy vasúti balesetkor Frank Antal elvesztette a bal lábát. Hosszú hónapokig tartó kórházi ápolás következett, rokkant nyugdíjas lett. Munkatársai. ismerősei nem hagyták cserben. A MÁV egyik műszerésze. Egri István, aki Balassagyarmaton a fafaragó szakkört vezette. hívta be a foglalkozásokra. — Elmentem, megszerettem és azóta csinálom. — mondja. Ilyen egyszerű lenne? Úgy tűnik. A tanítvány nem hiába járt Balassagyarmatra, azóta már ő js szakkört vezet otthon. Magyarnándor- ban. A község művelődési házában kiállítása látható. Ez az első székelykapu, amit a magyarnándori Majoros Zsolt portájánál készít. A szügyi fafaragótáborban ugyan már készített egy díszkaput, de az kisebb méretű volt. s örül annak, hogy ez még ma is megtalálható a községben. A motívumok saját ihletésűek, természetesen sokat tanult a szakkörben és a könyvekből, Az áttört faragást domborművek, szobrok követték. Az amatőr fafaragó témái. alkotásai még a tanulás időszakát mutatják: Juhász, öregasszony hátiko- járral. Anya gyermekével, Paraszt ökörrel — néhány cím az élkészült szobrokból, domborművekből. Egyedül dolgozgat. A vasúti szolgálati lakásban, a magyarnándori állomáson van egy kis műhelye. A feleség itt forgalmi szolgálattevő, két gyermekük van, az egyik kilenc-, a .másik ötéves. Frank Antal sem számol még1 többet harminc esztendőnél. Tehetsége a fafaragásban csak most bontakozik. Sok munka áll még előtte. S mikor dolgozik, észre sem veszi a hóna alatt a mankókat, — zsély — Ml adartvonu I ások Készülődnek a nagy útra a költöző madarak, megkezdődtek a nyár végi vonulások. Legszínesebb tollazatú madaraink, a gyurgyalagok már megindultak a Tisza és a Maros menti Iájukról, elhagyták a' folyók, meredek agyagos partjaiba vájt fészkeiket. Sorra üresednek meg a tanyaépületek kéményeire, a villanyoszlopokra épített gólyái észkek. Az alföldi mezőkön, főleg a természetvédelmi területeken csapatokba verődtek a hosszú lábú, méltóságteljes járású madarak. A magyarországi gólyák mintegy tízezer kilométert tesznek meg. mire eljutnak téli hazájukba, Dél-Afrikába. A Földiközi-tenger fölött átkelnek Afrikába, ahol a Nílus feletti „légi folyosón’' haladnak déli irányba. Általában csak november végén érkeznek célba. A vonulási útjukat régóta figyelemmel kísérő kutatók megállapították, hogy a gólyák életkora tizenöt-húsz évre tehető, s a legfiatalabbak közül nagyon sok elpusztul a költözés időszakában. Nem állt helyre a jó kapcsolat Elmaradt egy vetítés. Augusztus utolsó napján Salgótarjánban a Hámán Kató Művelődési Házbán nem játszották le a Szomszéd szeretők. című filmet. A mozigépész megtagadta a film lejátszását, hazaküldte a vendégeket. A vetítés elmaradt. Ezek után tárcsázta az ügyeletes riporter számát. — Vállalom a felelősséget azért, amit csináltam . — kezdte. — Fekete József vagyok, a síküveggyár tmk-la- katosa, másodállásban mozigépész. Rokkant nyugdíjas rendőr. Üresen ásít A peremkerületi művelődési házban hat széksor ásí- tozott üresen a fehér vászon felé. A gépház ablakát kalapácsnyéllel támasztották fel. s a nyílás mögött árválkodott a harmincöt esztendős TETRA márkájú tizenhat milliméteres vetítőgép. Még a film sem volt ráfűzve. — Mikor beléptem és láttam. hogy még mindig itt van ez a rakás — mutatta a masinától kétarasznyira háromméternyi magasságba tornyozott szivacslapokat — azt mondtam: nem vetítek! A szobában —, amely gépház, iroda és raktárhelyiség is egyben — a szivacs mellett asztalok, székek, takarók és sporteszközök. A József Attila Városi és Megyei Művelődési Központ kellékeit helyezték el más kultúrotthonokban, amíg felújítják a központot. Igen ám. de a gépész a szivacstorony közelsége miatt csak bal kézzel, kifordult testtel kezelheti a készüléket. anélkül, hogy látná: az áramkör fedetlen részei közül melyiket érinti. Vaktában, béidegződött mozdulattal ^ helyezi üzembe az ütött-kopott masinát. Negyvenéves A lassacskán négy évtizedes mozigép kétségkívül működőképes, bár nem kelt nagyon megnyugtató benyomást a szemlélődőben. — Akármikor kipattanhat’ egy szikra, leéghet a motor és máris belobbanhat a szivacs — mondjam tovább? — kérdezte. — Akkor miért vetített már két alkalommal is ilyen körülmények között? — kérdezett vissza Szabó Attiíáné, a ház igazgatója. — És én, miért csak most tudom meg, hogV ez így, a tűz- és balesetvédelmi szabályok megszegése? Való igaz, a mozigépész egyedül a pénztárosnak szólt a veszélyről, másnak nem. Az is igaz, hogy amióta a szőnyegek ott vannak, kétszer is vetített. Harmadjára elfogyott a türelme és elhatározta: most már nem! A történet előzményei- messzire nyúlnak. Nincs egy éve, hogy Fekete Józseftől visszavették a gépház kulcsát, amivel akaratlanul is megsértették akkor. — Túltettem már magam rajta — mondta. — Bár nagyon rosszulesett a bizalmatlanság. A vitatkozó felek: Szabó Attiláné és Fekete József. fotó—Tácsik Nóra— A jó munkahelyi kapcsolat azóta sem állt helyre. Ennyit az előzményekről. S a következmény? Másnap — A szivacsokat mindjárt másnap odébbrakatjuk —• válaszolta Szabó Attiíáné. — Mást egyelőre nem mondhatok. A következő hétfőn már remélem lesz vetítés. Egy ember elérkezett egy c»lyan pontra, ahol már egy apróság, egy hangulati töltés, egy parányi bosszúság is kitörésre késztette. Kétszer már vállalta az esetleges áramütés és a tűz keletkezésének veszélyét. Harmadjára... Vajon ki ezért a felelős? Romhányi Tamás Kertbarátoknak ÖRÖKZÖLDEK A faiskolai lerakatok, ahol az örökzöldek többségét árulják, csak októberben nyitnak. Jobb lenne, ha előbb tennék, mert az emberek többsége már eleve olyan szaporítóanyagot vásárol örökzöldekből, amely a legnagyobb gondossággal eltelepítve is bizonytalan éredésű. Ha tekintetbe vesz- szük azt is, hogy az örökzöld drága —, többnyire centire mérik —, nem mindegy, sikerül-e a telepítés, vagy sem. Szerencsére egyre szaporodik az állandóan, egész éven át nyitva tartó kertészeti árudák száma. Milyen tanácsokat lehet adni annak, aki örökzöldeket akar telepíteni? Talán az első, hogy ne zsúfolja tele kertjét örökzöldekkel még az sem. aki anyagilag megengedheti magának. Az ilyen kert komor, szomorú és nem illik bele a környezetbe. Az örökzöldeket a környéken honos lombhul- latókkal, illetve azok kerti változataival érdemes ízlésesen társítani. Nem feltétlenül a nagyobb méretű növény , a jobb. Sokszor több szerencséje van a vevőnek a kisebb, fiatalabb példányokkal: adott esetben könnyebben alkalmazkodnak a kert talajához, mikroklímájához. Bár a kereskedők állítják, hogy konténeres anyagot a téli fagyos idő kivételével bármilyen évszakban lehet ültetni, mégis azt tanácsoljuk, a kora őszi időszakot Válasszák telepítésre. A mi sokszor hirtelen beköszöntő fagyos őszünk a télelőnk nem kedvez a kényes örökzöldeknek. Ha azonban az elültetett növény a fagyokig jól begyökeresedik új helyén, már könnyebben átvészeli a hideg időt, különösen, ha a töve körül 15—20 cm vastagon lombbal, komposzttal. vagy faforgáccsal takarjuk a földet. A mediterrán örökzöldek és a ciprusok jó részének legoptimálisabb telepítési ideje áprilisban van. Az ültetőgödör méreteivel nem érdemes takarékoskodni. Mélysége — 1 méter legyen, kerülete legalább 60x60 cm, illetve a mindenkori földlabda kétszerese. Örökzöldjeinket mindig földlabdával ültessünk. Ne adjunk ki pénzt konténer nélküli, szabadgyökerű, örökzöldre! Ha nagyon sovány a talaj, teljesen érett komposzttal dúsítsuk az eredetit. Trágyát, még érettet se adjunk örökzöldek ültetőgödrébe. A kizárólag savanyú talajon élő, rododendronok esetében, ha a talaj meszes, cseréljük ki. Ez esetben az ültetőgödör mérete a szokásosnak két-háromszorosa legyen. Az eredeti meszes talajt egyáltalán ne használjuk föl. Helyette osli tőzeg és közömbös pH-jú tőzeg 1:1 arányú keverékét adjuk. Vidéken ma is igen nagy divat, de városi kertekben is gyakori ezüst- és lucfenyőt közvetlenül a ház elé, sőt az ablakok elé ültetni. Az örökzöld és a nagyra növő fenyők aztán előbb-utóbb sötétségbe borítják a szobát. Igen szép a Júlia borbolya, amely napos helyen pirosra színeződik, -szúrós tövisei miatt metszés nélkül is szinte áthatolhatatlan sövényt lehet belőle nevelni. Gyermekjátszó közelébe lehetőleg ne ültessük! Forgalmas utak mentén a kerítésen belül is lehet belőle sövényt nevelni, mert bírja a szennyezett levegőt. Rézsűk, meredekebb füves partoldalak felöltöztetésére nehezen lehet az apró levelű madárbirsnél megfelelőbb növényt találni. Igen szép piros termése már augusztus közepétől díszük, s egészen a fagyokig a bokron marad. A telepítés évében nem árt a tövek körül a földet takarni. Az örökzöldek telepítése, különösen ha sokat ültetünk, elég nagy anyagi megterhelés. Ezért, aki nem bízik a saját ízlésében, vagy nincs kellő növényismerete, feltétlenül kérje ki kerttervező, növényhez értő segítségét, mielőtt örökzöldeket vásárolna. T. E. Horgásztalálkozó llgárdon A Magyar Országos Horgász Szövetség közreműködésével horgásztalálkozót rendez Agárdon szeptember 12—13-án szombaton és vasárnap a Népszava Lap- és Könyvkiadó. A Napsugár strandon mindkét napon kora reggel horgászverseny- nyel indul a program, majd vetélkedőkkel, kerékpáros ügyességi versennyel folytatódik. Szombaton halászléfőzésben is versenyeznek a horgászok. A strand szabadtéri színpadán délelőttönként fővárosi művészeti együttesek, délutánonként iskolai és művelődési házi amatőr művészeti csoportok szórakoztatják a vendégeket. \ A készülő székelykapu előtt. Az ominózus szivacshalmaz.
