Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
1987. szeptember 2., SZERDA NOGRAD 3 Mit kiuannak a uezetotol? Hármas követelmény — hangsúlyváltással „Szakirányú felső fokú Végzettség, legalább két idegennyelvi vizsga, legalább 5 éves vezetői gyakorlat, legfeljebb 47 éves életkor”, — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelni a leendő kereskedelmi igazgatónak. A másik újsághirdetésben ügyvezető igazgatói állást kínálnak. A követelmények hasonlóak: szakirányú felső fokú végzettség legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felső fokú nyelvismeret (több nyelv ismerete előny), külföldi tárgyalási tapasztalat, vegyipari termelési tapasztalatok Legyen önálló és kezdeményező Úgy tűnik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoztak egy sokat vitatott kérdésben: a vezetők kivá- laszt(ód)ásában. Azt is mondhatnánk: ebben is eltolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdaságot érintő kérdésben, tevékenységben, megítélésben. Hosszan lehetne sorolni, miért; ám fölösleges, hiszen tanúi vagyunk a folyamatoknak, a változásoknak. Ha egy szóban kívánnánk összesűríteni azt a tényezőt, amely a vezető- kiválasztásra hatott, talán azt mondhatnánk: teljesítménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vállalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrükön érzik ezt, sőt néhol, már-már húsbavágó követelmény. A kényelmesség, a színtelenség, az állóvíz elfogadhatatlan a mai világ számára. Mozgással, kezdeményezéssel. újdonságok életre hívásával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzottan „higgadt, megfontolt”, mindig a följebb valók „eligazító szavát" váró vezető Legyen szó akár művezetőről, akár osztály- vezetőről, akár igazgatóról, —, hogy csak a gazdaság berkein belül maradjunk. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a vezetőkiválasztás hagyományos — felsőbb testületi — módszerét is finomításra szorították. A sokat emlegetett hármas követelmény — a politikai, a szakmai és az emberi alkalmasság — magasabb színvonalra emelkedett, egységesebb lett. Ennek áttekinthető okai vannak. Két és fél, három évtizeddel ezelőtt. kiélezett történelmi körülmények között a politikai alkalmasság egyoldalú értelmezése kapott hangsúlyt. Ennek mércéje a politikához való elkötelezettség, illetve a kiválasztó testülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi alkalmasság — melyen a beosztottakkal való bánni tudást, a szervező-, irányítókészséget kell érteni — háttérbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem lettek volna már akkor is hivatalos kiválasztás; szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérlegeléskor általában úgy találtatott: az egy vagy két követelménynek való kiemelkedő megfelelés pótolja a másik egyben, kettőben mutatkozó esetleges hiányosságokat Bizonyítson Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben látható előnyös változásokat illeti: alapjuk egy fölismerés. Nevezetesen az, hogy a politikai alkalmasságot, — melynek elsődlegessége ma is vitathatatlan — nem szabad egyoldalúan értelmeznünk. A megváltozott, fejlettebb emberi, társadalmi, gazdasági föltételek között önmagában a lojalitás aligha pótolhat egyéb erényeket. A szakmai, emberi alkalmasság esetleges hiánya éppen politikai természetű nehézségeket okozhat. Ezért gyakorlati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régebben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követelményt egységesen kell vizsgálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmasság éppen politikai követelmény ma a vezetői beosztáshoz. A szakmát jól ismerő, ezzel tekintélyt kivívó, valamint az emberekkel közös hangot találó, környezetére pezs- dítőleg ható egyéniség alkalmas politikailag is arra, hogy kollektívákat felelősen irányítson. E fölismerés eredményeként sok jó, rátermett, teljesítményelven gondolkodó ember került irányítói posztra az utóbbi időben a kiválasztás hagyományos módján is. Minőségileg új elemeket hozott a kiválasztásba e tevékenység decentralizálása. Azaz: az igazgatóknak a vállalati tanács által történő, meghatározott időre szóló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe került, akik a jövőben saját munkahelyi hangulatukon, pénztárcájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz következményeit. Kell- e mondani, hogy így mérlegelésük, megfontolásuk jóval alacsonyabb, felelő- sebb, mint ha ugyanerről a kérdésről egy, a vállalattól távol lévő testület határoz. S rá kell mutatni, hogy a meghatározott időre szóló kinevezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbízatása beláthatatlan ideig szólna. Alapozza meg a jövőt A vállalati tanács mindenekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos jövő a kollektíva előtt, így jutnak nagyobb jövedelemhez a dolgozók, köztük — s ez korántsem utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Teljesítményt pedig attól várhatunk, akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a nyelvismeret. a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirdetések alapfeltételeként felsorolják. A nehezebben adminisztrálható erények: a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv. a kockázatvállalás csak később mutatkozhatnak meg. Fényt derít ezekre némileg a korábbi életpálya, a beszélgetéskor feltáruló karakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz. erről biztosat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasztási módszerrel a döntés helyessége sokkal valószínűbb! Molnár Pál Magyar—szovjet szövetkezeti vegyes vállalat A Politoys ipari Szövetkezet megállapodott a szovjet Könnyű- ás Élelmiszergép-gyártási Minisztériummal, hogy a magyar szövetkezet két közös vállalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Straume gyárral közösen háztartási kisgépeket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban, a Műanyagfeldolgozó 'Elektromos Háztartásigép-gyártó Vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol elsősorban háztartási kisgépeket, továbbá sporteszközöket, valamint elektromos meghajtású játék- versenyautókat készítenek majd. Moszkvában rövidesen kiállítást rendeznek a szövetkezet termékeiből, s ott a szovjet partnerek kiválaszthatják azokat, amelyeket a közös vállalatok gyártanak majd. Tervezik azt is, hogy a Vilniusban készülő termékek forgalmazására Budapesten boltot nyitnak. Burgonyaszüret Megyénk legnagyobb burgonyatermelő gazdaságában, az Őr- halmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben elkezdődött hétfőn a betakarítás. Három kombájn várhatóan egy hónap alatt szedi fel a 7t> hektárról a vető-, 94 hektárról az étkezési burgonyát. — Kép: Bencze — Titkok pedig nincsenek! Mégis: mitől terem jól a búza? Zsákokba kerül a megszárított és megtisztított vetőmag búza t Titkot felfedezni, közzétenni jöttünk Érsekvad- kertre — s néhány általános recepttel a tarsolyunkban távoztunk. Hiányérzetünk mégsem maradt. Noha megrendítő közlésekben nem részeltetlek bennünket a magyar—csehszlovák barátság mezőgazdasági termelőszövetkezetben, amiért odautaztunk, azt megtudtuk; miként lehet egyik évről a másikra, bő tíz mázsát „ráverni" a búza hektáronkénti termésére. A közös gazdaság 4100 hektáros szántóterületéből ősszel 1700 hektárra került búza. Ami az idei termést illeti, reményre, borúlátásra egyaránt adtak okot a sűrűn változó körülmények —. s ez egyáltalán nem vadkerti sajátosság. Amilyen gyengének mutatkozott a növény a tél beállta előtt, annyira feljavult a hótakaró védelmében. A májusi bőséges esőzés megint csak jócskán lendített a búza „erőnlétén”, a virágzás után beköszöntő száraz forróság viszont annál többet ártott a szemeknek. A vadkerti gazdák azonban nem derűre, borúra bízták a búzát. A természet lehet segítőtárs és lefiet ellenlábas. de a gondos, tervszerű munkát végző embertől aligha veheti át a dirigensi szerepet. S a vadkerti búzatáblák idei ötven és fél mázsás hektáronkénti hozama a földművelő ember előrelátó, lelki- ismeretes munkájának a jutaima, nem pedig a természet véletlenszerű ajándéka. — Sikeresen választottuk meg a fajtaösszetételt — kezdi a ..titoktáska” nyito- gatását Gyimesi János elnökhelyettes. — A fajtastruktúra olyan dolog, hogy azon nyerni is lehet, de elbukni is rajta. Nálunk remekül bevált a bucsányi fajta és az MV 9-es, de elfogadható eredményt hozott az MV 14-es, 13-as és a Jubilejnaja 50-es. Az elvetett mag kedvező szapo- rítású fokú volt, mely drágább ugyan, de nagy ter- móképességű és a hozam biztonságos. Mi, vetőmag- termelők is vagyunk, nálunk az átgondolt fajtapo- litika a leglényegesebb kérdések egyike. Nemcsak a nemesitő intézetek kínálatára támaszkodunk, hanem saját üzemi kísérletekre is vállalkozunk. S, hogy mi minden játszott még közre a kiemelkedő terméseredményben? Az elnökhelyettes lelkiismeretesen sorolja: ezúttal a vetésforgó következtében a legjobb földekbe került a búza. nem rontotta tehát az eredményt a 26 mázsánál többre aligha képes dejtári homok. A szakmai vezetők sok éve halmozódó tapasztalatai mind busásabban kamatoznak, nem is szólván a fizikai munkások teherbírásáról, kitartó, figyelmes munkájáról, amivel az idei maratoni betakarítás harminc napját végigcsinálták. S csinálják ma is, hiszen a szokásos negyven vagon helyett a rosszkor jött eső következtében több mint kétszáz vagon búzát kell szárítaniuk. S végül, mint a siker részesét, hozzáteszi még a kombájnkooperáciqt, ami által saját 14 gépük újabb nyolccal gyarapodott. — Ne vegye rossznéven, de amiket elmondott, , az egytől egyig evidencia! Bármelyik gazdaságban, akármelyik szakember álmából ébresztve is fújja! — Különlegességekre számított? — kajánkodik Gyimesi János. — Kuriózumok, titkok nincsenek. Más dolog azonban tudni valamit, és megint más csinálni, hát még jól csinálni! A megyében élvonalbelinek számító termésből aligha gazdagszik meg a tsz. Az ötven és fél mázsával jóformán csak a pénzénél van, a nyereség oly csekély, hogy az üzemi általános költségeket ráterhelve — el is illan. — Hol fizetődik ki akkor az erőfeszítés? — kérdem az elnökhelyettest. — Hol? A jövőben. A gazdaság stratégiájának fontos része a gabona, termesztésére hosszú távon rendezkedünk be. De nemcsak pénzünket akarjuk viszontlátni, hasznot is várunk tőle. A jövedelmezőséghez pedig hattonnás átlag kell! — A ma ismeretes konstelláció szerint. És, ha jövőre hattonnás átlaggal sem képesek majd az áremelkedéssel lépést tartani? A fiatal elnökhelyettes széttárja a karját: — Ha a búza elszámoló ára nem követi az előállításához szükséges termékek árnövekedését —, nos, akkor megbuktunk. Márpedig sem a búza, sem más mezőgazdasági termékek jövőre várható kibocsátási áráról a legcsekélyebb információjuk sincs. Ezért aztán Leskó Sándor közgazdasági főmérnök is hiálga számolgatja például a várhatóaü jövőre bevezetett adóreform üzemi hatásait. jóformán a sötétben tapogatózik. Árkusai mélyen hallgatnak. — Az iparnak már sok mindent a tudomására hoztak, mi, úgy látszik mostohagyerekek vagyunk — panaszolja a közgazdasági főmérnök. — Remélem, ez azért van, mert tárcánk még mindig a ringben hadakozik, persze, ettől még nem élvezünk könnyebbséget. Képzelheti, úgy kellett júniusban megterveznünk termék- szerkezetünket. hogy egyetlen termékünknek nem tudtuk. s ma sem tudjuk az árát! Csak egyben lehetünk biztosak: jövőre eredményünk akkor lesz, ha növelni tudjuk árbevételünket. Hogy aztán júniusi tippjeink ezt szolgálják, vagy éppen az ellenkezőjét, majd kiderül...! ' — Tavasszal valamelyes alkalmazkodásra még módunk lesz, de amit ősszel elvégeztünk, az már befejezett tény — teszi hozzá Urbán Pál növénytermesztési ágazatvezető. — A jövő évi búzatermésbe már az idén invesztáltunk. Ahhoz ugyanis, hogy a mostaninál kisebb területről ugyaneny- nyi, vagy még több szemet takaríthassunk be. gépeket kellett vásárolnunk, átállni a művelőutas technológiákra, nem is szólván arról, hogy újabb búzafajtákkal teszünk próbát: a kifejezetten észak-magyarországi viszonyokra nemesített FD 5-össel és a GK Ságvári fajtával. Lépéseket tettünk a folyékony műtrágyázás üzemen belüli meghonosítására is. A búza vetésterületének csökkentésével párhuzamosan a homokon erőteljesen növeljük a rozs, kisebb mértékben a tavaszi árpa vetésterületét, s persze, a gabona elővetemé- nyeit is. S végül még egy „titok”, amelyről a leplet a növény- termesztési ágazatvezető rántja le. — Nézze, ahhoz, hogy egy gazda jó termést takarítson be, szükséges a kedvező körülmények szerencsés egybeesése is. Ez azonban általában akkor szokott bekövetkezni, ha az emberek is úgy akarják, márpedig az akaratot mindenkor az érdek motiválja. A gazdaság érdekeltségi rendszerét nem merném korszerűnek minősíteni, az azonban tény, hogy á jó ösztönzés felé az első lépéseket a gabonatermesztésben megtettük. Olyan célprémiumról van szó, mely a munka minden fontos szakaszában a többletteljesítményre, a .ló minőségre sarkall. s amely rendszert a többi területre is kiterjesztjük majd. A jó termésben e buzdító forintok is benne vannak! Szendi Márta
