Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

2 NOGRAD 1987. augusztus 8., SZOMBAT Mekka után Irán megtorlást helyezett kilátásba Irán közvetlenül az Egye­sült Államokon fogja meg­torolni az iráni zarándokok halálát — mondta az iráni belügyminiszter pénteken a teheráni rádiónak adott in­terjújában. Ali Ahbar Mon- tasemi —, aki más minisz­terekkel együtt a Mekkában elhunytak holttesteit, vala­mint a sebesültek második csoportját hazaszállító re­pülőgépet fogadta a teheráni repülőtéren — nyilatkoza­tában hangoztatta: bár Irán „nem hagyja majd válasz nélkül -a szaúdi vezetés szé­gyenletes cselekedetét", a múlt hét péntekén lezajlott eseményekért „a parancsot kiadó Amerikát terheli a közvetlen felelősség'’. Az irá­ni politikus azt is közölte, hogy a teheráni vezetés ulti­mátumban követelte Szaúd. Arábiától a még ott levő iráni zarándokok biztonsá­gának garantálását­A repülőgépen 51 holttest és 30 sebesült érkezett visz- sza Szaúd-Arábiából, míg a szerdai, az első gép 58 áldozat földi maradványa­it szállította Iránba. Az iráni hírügynökség pénteki jelentése szerint csü­törtökön egy katonai beve­tés közben életét vesztette Abbasz Babaié, az’iráni lé­gierő helyettes parancsno­ka. További részletek egye­lőre nem ismeretesek. A bonni kormány a közel­jövőben esetleg kisebb hadi­tengerészeti flottát küld az észak-atlanti térségbe, vagy a Földközi-tengerre, hogy Washington átirányít­hassa ott állomásozó hajói­nak egy részét a Perzsa7 (Arab-)öböl térségébe. Ezt a nyugatnémet hadügyminisz­térium egyik — magát meg nem nevező — szóvivője kö­zölte pénteken az AP ame­rikai hírügynökséggel, hoz­zátéve, hogy a döntésre va­lószínűleg' már csak néhány napot kell várni. (MTI) Eső után a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) nyék, fák ugyanis az utób­bi két hétben alig jutottak hozzá a termés érleléséhez szükséges vízhez. Az alma augusztus elején a nagyobb termőkörzetekben szokatla­nul kicsinynek mutatkozott. A csapadék a továbbiakban segíti a gyümölcs kifejlődé­sét. Ugyanúgy a szőlősker­tekben is véget ért a tőkék sanyarú időszaka, amit a keservesen hideg tél után az aszályos nyár idézett elő. Nógrádban az elmúlt na­pok esős időjárása hátrál­tatta ugyan az aratást, de 4 üzem — a szurdokpüspö­ki, az ecsegi. a kazári és a mátramindszenti —, már vég­zett a gabonabetakarítással. Eső változó mennyiségben — 40—60 milliméter között — hullott a földekre. Ez a magyarázata, hogy a búza 53, a tavaszi árpa 75 száza­léka került eddig a magtá­rakba, vagy a szárítókba­Az esős időszak után teg­nap néhány gazdaságban új­ra megindult a munka. Ha az időjárás kegyes lesz, má­tól ismét nagyüzem lesz a földeken. A munkálatok gyor­sítása érdekében Pest és He­ves megyékből érkeztek kom­bájnok. összességében a vál­tozékony időjárás ugyan hát­ráltatta az aratási munkát, segítette viszont itt is az őszi érésű növények fejlő­dését. Sevardnadze találkozói Genfben Eduard Sevardnadze pén­teken találkozott a szocia­lista országoknak a genfi le­szerelési konferencián részt­vevő képviselőivel — Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Ro­mánia és Csehszlovákia nagyköveteivel, valamint Vi­etnam képviselőivel —, majd nemzetközi sajtóértekezle­tet tartott. A nap folyamán részt vett és felszólalt a Svájcban működő szovjet in­tézmények dolgozóinak ak­tívaülésén. A szovjet külügy­miniszter elutazott Géniből. (MTI) Egy korlátozott nukleáris háború és nem lehet megmenteni a sérülteket A csernobili atomerőmű­baleset bebizonyította, hogy a suigáirfertőzöitt személye­ket hatékonyabban lehet gyógyítaini, minit korábbam hitték — írja aiz amerikai orvosi szövetség Chicagóban megjelenő hetilapjának pén­teki számaiban dir. Robert Gale neves amerikai csont - velő-spec ialiisita. Gale — mint emlékezetes — részt vett a csernobili baleset sérültjei­nek gyógyításában, s több sikeres műtétet ha jtott vég­re. Gate az UPI amerikai hírügynökségnek adott te­lefoninterjújában kifejtet­te: Csernobil felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az atomerőművek építésével és működtetésével kap­csolatiban nemzetközi ös­szefogásra van szükség, mert bárhol következzék is be baleset, mindenütt érez­teti majd hatását. A csernobili baleset or­vosi itanulsága-i közé tarto­zik az is, hogy az emberi szervezet nagyobb adag su­gárzást bír el, mint várták. A tudósok korábban azt hit­ték, hogy 450 rád értékű sugárdózns az emberek 50 százalékára nézve halálos. Csernobiliban néhányan 600 rád sugárzást is túléltek, s Gálé szerint megfelelő or­vosi kezelés esetén a szer­vezet akár 800 rád terhelés után is felépülhet. (A „rád” az egységnyi anyagra su­gárzással átvitt energia mér­tékegysége. A röntgenké­szülékkel végrehajtott mell­kasát világításkor kb. 1/50 rád sugárzás éri a szerve­zetet.) A csernobili baleset kö­vetkezményeit orvosi szem­pontból összegezve dr. Gale megállapítja: 31 ember halt meg a szerencsétlenség után, s mintegy 500 embert kel­lett kórháziba szállít ami. A sérülitek 90 százaléka ma már jól van. A túlélési arány aizért. ilyen kedvező,, mert sikerült előrelépni az anti­biotikumok. a vérátömlesz­tés, és más kezelési módok alkalmazásában — szögezte le lírásában . az ‘amerikai szakember. Dr. Gate végezetül alá­húzza : a csernobili baleset enyhített formáiban meg­mutatta, hogy mik lehetnek egy atomháború következ­ményei. — Ha a nagyhatal­maik felhalmozott nukleáris fegyverkészletének csak 10 százalékát vetik be egy össze­csapásban. már nincs ele­gendő orvos és felszerelés ahhoz, hogy megmentsék a sérülteket — figyelmeztet a tudós. (MTI) Gyanúsítottakat tartóztattak le a Batthyány-mauzóleum kifosztásával kapcsolatban Széles körű nyomozás eredményeként a Budapesti Rendőr-Főkapitányság elő­zetes letartóztatásba helyez­te a Batthyány-mauzóleum kirablásával alaposan gya­núsítható Nyári János 55 éves segédmunkás, büntetett előéletű, Nyári Sándor 19 éves rakodó, büntetlen elő­életű, Sztojka Bertalan 31 éves segédmunkás, büntetett előéletű dunaföldvári, to­vábbá Lendvai János 34 éves segédmunkás, büntetett előéletű, Farkas Géza 33 éves háztakarító, büntetett előéletű, Martinka László 29 éves háztakarító, bün­tetett előéletű, budapesti la­kosokat. A Budapesti Rendőr-Főka­pitányság bűnüldözési osz­tálya 1987. január 19-én nyomozást rendelt el, isme­retlen tettesek elten, akik feltehetően 1986. december 17. és 1987. január 11. között lakatlefeszítés mód­szerével behatoltak gróf Batthyány Lajos Mező Imre úti temetőben levő mauzó­leumába, és a koporsókból különböző aranyékszereket és egyéb tárgyakat vittek el, közel félmillió forint ér­tékben. A nyomozás adatai sze­rint Nyári János, Nyári Sándor, Sztojka Bertalan és Lendvai János 1986. de­cember 17-én, a késő esti órákban lefeszítették a mau­zóleum lejárati ajtaján le­vő lakatot, majd Nyári Já­nos és Sztojka Bertalan felnyitotta Batthyány La­jos, Batthyány Lájosné, Batthyány Ilona és Bat­thyány Elemér koporsóját. A koporsókból aranyfogakat, aranyékszereket és egy dísz­magyar kardot vettek ki. Az eltulajdonított tárgyak nagy részét — Martinka László közvetítésével — Farkas Gézának adták el. A nyo­mozás arra is fényt derített, hogy Nyári János és társai 1985-től Budapesten és vi­déken több temetőben mint­egy 400 kriptát nyitottak fel, ahonnan főleg aranyfogakat és aranyékszereket tulajdo­nítottak el. Nyáriék az így megszerzett aranytárgyakat 700 ezer forintért értékesí­tették és a pénzen osztoz­kodtak. Az ügyben a nyomozást a BRFK vizsgálati osztálya to­vább folytatja. (MTI) EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Mi húzódik meg a Perzsa-, kialakult feszültség mögött? Korunk nincs híján a bonyolult, ellentmondásos helyzeteknek: az öböl térsé­gében kialakult feszültség hátterében is megannyi ér­dek ütközik, ráadásul be nem vallott, gyakran el is titkolt érdekek! És jelent­keznek irreális, irracioná­lis szándékok és cselekede­tek, mert például mi más­nak lehetne nevezni azt, hogy Irán — amely hetedik éve hadban áll Irakkal — a háborúja kellős közepén tengerészeti hadgyakorla­tot1 tart! Persze, a tengeri hadvi­selés látszata is elég ahhoz, hogy a haditengerészet fon­tosságát sugallja az adófize­tőknek. Pedig az igazi ka­tonai szakértők már réges rég túlhaladottnak tartják, az atomkorszakban nagy- nagy flotta, sok-sok repülő­géphordozó és csatahajó hadrendben maradását. Vi­szont az igen költséges ha­dihajók megrendelése zsí­ros üzletet jelent a külön­ben válságágazattá lett ha- jóíparnak. Az USA-ban hi­hetetlen drágán helyreállí­tottak még második világ- háborús csatahajókat is, ezeket most az öböl felé ve­zényelték... A francia flotta egységei szintén kifutottak Toulon kikötőjéből, ez pe­dig olyan közhangulatot te­remt Párizsban, amely ked­vez a „Charles de Gaulle” repülőgép-hordozó megépí­téséhez. Pedig az — a saj­tó számítgatása szerint, — 60 milliárd frankba kerülne. Ugyanígy érdekes, hogy az öbölválság az óriási tartályhajók szükségességét bizonyítja. Nemde a „szu­pertankerek” megvédése fizetődik ki igazán? Viszont az olajválság kezdete óta az a vélemény alakult ki, hogy az ilyen monstrumok valójában fölöslegessé vál­tak, legtöbbjük kihaszná­latlan áll a kikötőkben. Amit pedig ezek a hajók szállítanak: az olajat ter­melőknek szintén érdeké­ben áll, hogy a feszültség nyomán ismét dráguljon a „fekete arany”. Texastó) Iránig mindenütt hasznot húzhatnak az olaj árfolya­mának emelkedéséből. Az olaj ráadásul azáltal is ér­tékesebbé válhatik, hogy a dollár keresettebb lett. So­kan menedékvalutának te­kintik a „zöldhasú bankót”, annak árfolyama így a tőzs­déken szintén emelkedik. Természetesen a politikai szempontok is meghatáro­zók. Az iráni rendszer ma­ga mögé akarja felsorakoz­hatni a tömegeket, amikor azt állítja, hogy a mekkai vérfürdőt az amerikai im­perializmussal szövetkezett szaúd-arábiaí feudális re­zsim tudatosan szervezte meg... Az érem másik olda­la viszont éppen az, hogy Rijadban csakúgy, mint Washingtonban, Párizsban, vagy éppenséggel az úgyne­vezett „mérsékelt” arab országokban (Marokkótól Egyiptomig) Irán ellen le­het hangolni a közvéle­ményt, a teheráni fenyege­tőzések hallatán. Nem szabad elfelejteni, hogy az USA politikai éle­te és sajtója még mindig az „Iran-gate” botrányt visszhangozza. Az pedig az­zal kezdődött, hogy ‘ az Egyesült Államok titokban fegyvereket adott el Irán­nak. Ha most Washington­ban keményen Irán-ellenes magatartást tanúsítanak, ak­kor feledtetni remélik a vagy Arab-öböl térségében korábbi furcsa üzletet. Az is érthető, hogy a Fehér Háznak és a Pentagonnak érdeke maga mellé állíta­ni a szövetségeseket Lon­dontól Rómáig. Az amerikai diplomácia nagy nyomást fejt ki rájuk. A világ az olyan javasla­Elmozdulhat-e a holtpontról Egy régvárt és egy vá­ratlan esemény együttesen teszi jogossá a kérdést: a közép-amerikai országok ál­lamfői korábbi megállapo­dások alapján e hét máso­dik felére voltak hivatalo­sak Guatemalavárosban, hogy megvitassák a Costa Rica-i elnök, Arias béketer­vét, viszont meglepetéssze­rűen Washingtonban _ Rea­gan elnök is előállt egy új rendezési tervvel. Emlékezetes, hogy még február 15-én hangzott el Arias javaslata: Közép­Amerikában léptessenek életbe tűzszünetet, a -külföl­di kormányok szüntessék be az illegális fegyveres cso­portok támogatását, min­den országban kezdődjék párbeszéd a- kormány és az ellenzék között. Az .Arias- terv előirányozta a külföl­di csapatok kivonását is a közép-amerikai országok­ból. Nos, a Fehér Házban, más feltételeket fogalmaz­tak meg. Reagan elnök azt követeli Nicaraguától, hogy kapjanak amnesztiát az ellenforradalmárok, képvi­selőik jussanak szerephez a politikai életben, rendez­tek megvalósulásáért szur­kol, amelyek az öbölből minden ország hadihajó­it távol tartanák, s ame­lyek a konfliktus közép­pontjában álló, oktalan, de véres iraki—iráni háború­nak is véget tudnának vet­ni, ENSZ-felhívások és szovjet kezdeményezések egyformán ebbe az irányba hatnak. Közép-Amerika válsága. zenek választásokat, ame­lyeken a kontrák vezetői is indulhatnak. Cserébe csak annyit ígért, hogy ez esetben az amerikai kor­mányzat hajlandó más or­szágokkal együtt Nicara­guával is leülni a tárgyaló- asztalhoz. A managuai válasz nem késett soká. Nicaragua eb­be nem mehet bele, viszont kész azonnali kétoldalú tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, az ellenforra­dalmárok nyílt támogatójá­val. A washingtoni vi­szontválasz sem váratott magára: nem. A Reagan-terv váratlan előterjesztése az amerikai politikai helyzet ismerői szerint azt szolgálta, hogy a két hónap múlva esedé­kes kongresszusi döntéshez előkészítse a talajt: akkor akar a kormányzat újabb másfél évre 150 millió dol­lár segélyt megszavaztatni, a kontráknak. S persze a guatemalavárosi csúcstalál­kozó lefolyása is hatás­sal kívánt lenni, az USA, amely az ott összegyűlt ál­lamfők között 'szövetsége­sekre is számíthat. Pálfy József Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára több Moszkva környéki mezőgazdasági üzemet keresett fel, ismer­kedett a szovhozok és kolhozok aktuális problémái­val. A képen: a „Ramenszki” agráripari kombinát dolgozóival beszélget. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter (balról a második) Hanoiban John Vessey nyugalmazott tá­bornokkal, Reagan amerikai elnök különmegbízott- jával (jobbról a második) tárgyal a vietnami hábo­rúban eltűnt 1776 amerikai katonának, illetve ma­radványainak felkutatásáról és a két felet érintő más humanitárius kérdésekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom