Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

\ SPORT V 1 1 : f t yxx.xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\xxx\xx'xxx.xxxxxxxxxxxxxxy-xxxxyxxyxxx.:.xxxxxxvxxxxxxxx-j^^^;.jp^^x^^i^^x^pi^jx^^j»xxx'xyxy r * wr * * : — ............... “V *_ Értékelnek az SKSE csapatainak edzői Kosárlabda Jelenet az SKSE női csapatának MEAFC elleni hazai ta­lálkozójáról. Fehér mezben a tarjániak. Tovább élnek Portisch reményei Az SKSE férfi- és női ko­sárlabdacsapata évtizedek óta az NB II-ben szerepel. Többször karnyújtásnyira voltak a bravúrtól, az NB I-be jutástól. Ennek kivívá­sa azonban nem sikerült. A miértre évek távlatából nehéz válaszolni. Sokkal érdekesebb és fontosabb a jelen és a jövő. Ezzel kap­csolatban érdeklődtünk a két együttes edzőjétől: Szarvas Józseftől és Laczkó Sándortól. O Miként értékelik az 19fi0—87-es bajnoksá­got? Szarvas: A pontvadászat nem nyújtott folyamatos versenyzési lehetőséget, így szakmailag sem lehetett megfelelő munkát végezni. A küzdelemsorozat első szakasza után, majd á rá­játszás előtt hosszú volt a szünet. Ez a lebonyolítási rendszer erősen befolyásol­ta a bajnokság színvona­lát. Az első szakaszban ugyan még izgalmasak a mérkőzések, a helyosztók viszont csak az 1—2. helye­zetteknek érdekesek, mert a feljutásról döntenek. A középmezőny csapatai amo­lyan bulimeccseket vívnak. Eredményük nem befolyá­solja a kiesést és a felju­tást. Az alsóház együtteseinek sem kell vért izzadniuk. Ha kieső helyen is végeznek, bentmaradnak az NB II- ben, feltéve, ha egyesületük biztosítja költségeiket. A másodosztály feltöltése min­dig gondot jelentett a szö­vetségnek. Laczkó: Csatlakozom kol­légám véleményéhez. Azt még kiegészítésként el­mondom, hogy szakosz­tályvezetésünk úgy döntött nemrégiben: mindkét csa­patunkat az NB II közép­csoportjába nevezi. Abban bízunk, hogy itt színvona­lasabb találkozókat vívunk majd, bár a lebonyolítási rendszer nem változik je­lentősen. © Mennyire elégedettek csapatuk teljesítményé­vel? Szarvas: A női gárdánál nagy változások történtek. Több kulcsjátékos eltávo­zott tőlünk. Őket nem si­került megfelelően pótolni. Tehetséges fiatalok vannak, de fejlődésük érdekében többet kellene edzeniük. Hiányzik a csapat „esze”, egy irányító is, s edzőként én is teljesen magamra maradtam. Nincs segítsé­gem. . . Egyébként a gon­dok ellenére teljesítettük célunkat s az első 10 kö- ' zott végeztünk. Laczkó: A férfiaknál a csapat gerince már régóta adott. Hozzájuk csatlako­zik évente egy-egy fiatal, tehetséges játékos. Az el­múlt évi bajnokságban vál­takozó volt a teljesítmény. A rájátszásban már jól, olajozottan működött a gé­pezet, s közel álltunk az NB I-be jutáshoz. Sajnos, apróbb fegyelmezetlensé­gek miatt ezt nem sikerült elérnünk, összességében a gárda megfelelt az elvárá­soknak. © Melyek a csapatok sze­replését hátráltató, il­letve segítő tényezők? Szarvas: Egyesületünk a kohászati üzemek segítsé­gével minden feltételt biz­tosít működésünkhöz. To­vábblépésünk, fejlődésünk egyik alappillére az után­pótlás nevelése. Ez a Pető­fi Sándor Általános Iskolá­ban beindított sportági osztállyal megoldottnak lát­szik. Az elkövetkező idő­szakban a fiatalok verse­nyeztetésére kell több gondot fordítanunk, azért, hogy fo­lyamatos játéklehetőséget biztosítsunk számukra. Laczkó: Az egyesület az NB I-es szerepléshez is megfelelő feltételeket biz­tosít. Gondok a játékosok egzisztenciális problémái­nak megoldásában mutat­koztak. Ezek megoldásában segítségünkre sietett a bázisvállalat. A férfiaknál az utánpót­lás-nevelés kérdése problé­más. Csak a kötelezően elő­írt serdülő- és úttörőgárdát működtetjük. E két csapat nem biztosítja megfelelően a játékosokat. Ahhoz pedig, hogy távlatokban gondol­kodjunk, az alapokat kelle­ne mielőbb megteremte­nünk. Arra, hogy kész, érett játékosokat hozzunk az SKSE-hez, nincs pén­zünk. O Mit várnak az új baj­noki évadtól? . Szarvas: Mint már edző­kollégám említette, az új bajnokságot a középcsoport­ban kezdjük. Reméljük, hogy — a költségmegtaka­rítás mellett — a budapes­ti és a főváros környéki együttesekkel színvonalas, jó találkozókat játszunk. A csoport létszáma a korábbi 20 helyett 16, így várhatóan az előző évinél is kevesebb meccset vívunk. Biztos, hogy a pontvadászat nem lesz folyamatos. A női csapat tagjaitól rendszeresebb edzésmunkát, az egyéni teljesítmények javulását és a csapatmunka színvonalának emelkedését várom. Szeretném, ha a bajnokság után az „A” cso­portban folytathatnánk a küzdelmeket. Laczkó: A bajnokság le­bonyolítási rendje még nem véglegesített. Annyi bizo­nyos, hogy az erőviszonyok aiapján — a nőkkel együtt — a „B”, azaz, a gyengébb csoportban kezdünk. Hogy a csoportmeccsek után mi lesz, hogyan folytatódik a pontvadászat, az az augusz­tusi szövetségi ülésen dől el. Csapatom összetétele az elmúlt évihez képest nem változik, így azt remélem, hogy a következő bajnok­ságban mi is az „A” cso­portban folytathatjuk­A tervek, az elképzelések adottak. Elsősorban a ko­sárlabdázók hozzáállásán és a mérkőzéseken muta­tott teljesítményén múlik, valóra válnak-e az edzők vágvai? Mi azt kívánjuk, hogy így legyen. Omaszta Zoltán Szombaton, a 12. játék­nappal folytatódott Szirá- kon a ' férfiegyéni sakk­világbajnoki zónaközi döntő. A verseny hajrája előtt bi­zonyossá vált, hogy a to­vábbjutást jelentő három helyért, hat sakkozónak van reális esélye. Köztük a ma­gyar sakksport legjelesebb képviselőjének. Portisch La­josnak. De, mi is történt a szom­bati, 12. fordulóban? Már nem számított meglepetés­nek, hogy a matematikai pontossággal játszó Nunn és a meglepetésember, Hjartar- son megnyerte partiját. Ez­zel sorrendben mindketten negyedik győzelmüket ér­ték el. . . A két magyarnak ezúttal Dragoljub Velimirovics — Nagyra értékelem a fan­táziáját! — mondotta Gli- gorics nagymester, a máso­dik világháborút követő há­rom évtized első számú ju­goszláv játékosa arra a kér­désre, miért éppen Velimi- rovicsot választotta szekun- dánsának. Valóban a lobba­nékony, az életben is szigo­rú és igényes Velimirovics egyike korunk legélesebb, legszínesebb stílusú ver­senyzőinek. Ilyen irányban folytatja elméleti kutatása­it, mint a szicíliai védelem róla elnevezett rendszere is mutatja. Húszéves korában, 1960- ban lett jugoszláv nagymes­ter. Élő-pontszáma: 2520. Állandó problémát jelent számára, hogyan érvényesít­heti bonyolult. romantikus összesen fél pont jutott. Adorján újra megtorpant és vereséget szenvedett az amerikai Christiansentöl. Portisch -a 40. lépésben döntetlenben egyezett meg Szalovval. Hogy a versenyzők ezút­tal is sokat kockáztattak és élesen a győzelemre törtek, jól mutatja: a kilenc talál­kozóból mindössze három végződött döntetlenül. A 12. forduló eredményei: Benjamin (amerikai)—Nunn (angol) 0—1, Ljubojevics (jugoszláv)—Hjartarson (iz­landi) 0—1, Marin (román) —Andersson (svéd) döntet­len, Flear (angol)—Bouaziz (tunéziai) 1—0, Todorcse- vics (monacói)—De la Villa (spanyol) 1—0, Szalov (szov­stílusát korunk nagymeste­reivel szemben, akik magas szintre emelték a játék tech­nikáját, sokszor „biztonsági sakkot” játszanak, keveset kockáztatnak. Bonyolult stí­lusa megkívánja az állandó, magasfcikú koncentrációt, mely minden, egyes játsz­mában nagy energiát, jó tor­mát feltételez. Ez pedig nem mindig lehetséges... Egy érdekes életrajzi adat: a sakkozást édesanyjától ta­nulta meg, aki a jugoszláv női sakkozás kezdeti Idő­szakában egyike volt a leg­erősebb jugoszláv női ver­senyzőknek. Mihail Marin A szemüveges, barátságos fiatalember a verseny leg­fiatalabb résztvevője: 1965- ben született. A legfiatalabb volt — a második legala­csonyabb értékszámmal ren­delkezett és egyedül indult nemzetközi cím nélkül, FIDE-mesterként — a var­sói zónavehsenyen, ahol Sax Gyula mögött hármas holtversenyben .végzett, majd Kirill Georgie-4, volt ifjúsági világbajnok és Schmidt lengyel nagymester előtt első lett az ilyenkor szokásos körmérkőzésen. Eddig , főleg ifjúsági ver­senyeken vett részt. Kétszer volt Románia főiskolai baj­noka. Első volt egyesülete, a jet)—Portisch döntetlen, Christiansen (ameHkai)—1 Adorján 1—0, Allan (kana­dai)—Beljavszkij (szovjet) 0—1, Milos (brazil)—Velimi­rovics (jugoszláv) döntet­len. Az élmezőny állása: Nunn, Hjartarson 9—9, Beljavsz­kij, Szalov 8,5, Portisch 8, Andersson 7,5, Ljubojevics 7. Ma szabadnapot kapnak a versenyzők, a következő — •tizenharmadik — fordulóra kedden kerül sor. A párosí­tás: Beljavszkij—Christian­sen, Portisch—Allan, Nunn— Szalov, Velimirovics—Ben­jámin, Hjartarson—Milos, De la Villa—Ljubojevics, Bouaziz—Todorcsevics, An­dersson—Flear, Adorján— Marin. Politechnika Bukarest tava­lyi főiskolai versenyén. Ugyancsak tavaly 3—7. he­lyet szerzett a görögországi Égionban, félponttal két ju­goszláv .nagymester mögött. A zónaversenyen való indu­lását a tavalyi román baj­nokságon elért második helye indokolta. A váloga­tottban az 1986-as Balcani- ádán vett részt először Szó­fiában, ahol öt játszmából 3,5 pontot szerzett. Minden jel arra mutat, hogy Gheorghiu és Suba nagymesterek után a román sakkozás új, tehetséges él­versenyzővel gyarapodik. Már most is figyelemre mél­tó megnyitáselméleti tudása és főleg küzdőképessége: nem fél a nagy nevektől! Élő-pontszáma: 2475. Versenyzői portrék SBTC—Síküveggyár 3—1 (1—1) Vége a középszerűségnek? Salgótarján, tóstrandi pá­lya, 200 néző, V.: Kriston. SBTC: László (Hiesz) — Babcsány, Fényes, Zimonyi, Kajli — Sági, Simon,. Lip- ták — Sváb, Juhász (Gás­pár), Hunyás. Edző: Toldi Miklós. Síküveggyár: Kon- csik (Somodi) — Zsély, Ver- bói, Gyetvai, Rigó (Kun) — Dóra (Tarcsányi), Balga (Szekula), Jaszik, Dudás — Garai, Tolnai (Marcsok). Edző: Kiss László. Góllövők: Hunyás, Lip­ták, Sági, illetve Balga ill­ésből). Jók: Zimonyi, Kajli, Sági, Hunyás, illetve Gyetvai, Jaszik. IJéhány éve egy vi- ' lágbajnokkal beszél­gettem a pénzről, a jutta­tásokról. Nagyon elkesere­detten nyilatkozott az anyagiakról, mert úgy érze­te, kimagasló eredménye­it nem honorálják elég­gé. Szerinte ezen gyorsan változtatniuk kell az illeté­keseknek, mert félő, hogy a későbbiekben egyre keve­sebb világbajnoka lesz ha­zánknak. És lám, az elmúlt eszten­dőben az ÁISH vezetése úgy döntött, hogy — kísér­letképpen — megsokszoroz­za a kiváló eredményt el­érők juttatását. Vajon, mi késztethette a sportvezetőket e változtatás­ra? Egyértelműen kijelent­hetjük: a juttatások elavult­sága! Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy differenciálni kell, ám tudjuk jól, az élet más területén is próbálkoz- tak(nak), ezzel egyelőre nem sok sikerrel. Tehát eljutottunk az új, ösztönző rendszerhez, ám nem feledhetjük, hogy előt­te évekig állandóan kudarc­ba fulladtak azon elképzelé­sek, amelyek a differenciá­lást szerették volna a sport­ban bevezetni. Mióta új alapokra helyezték az el­osztást, nem meglepő, hogy több jut alvilág- és Euró- pa-bajnokÓKnak, a dobogó­soknak és edzőiknek is. Az ÁISH mindezt tette, úgy, hogy nem volt több pénze a juttatásokra, mint korábban. Természetesen ebből logikusan következik, hogy azoktól kellett elvon­ni a pénzt, akik nem érték el az elvárt szintet, akik keveset teljesítettek. Köny- nyű belátni, az új elosztási rendszerért nemigen lelke­sedtek a középszerű sporto­lók és vezetőik. Nyilvánvaló, qz ÁISH- nak a sportágak között is differenciálni kellett, termé­szetesen az olimpiai sport­ágak javára. Az elosztást úgy oldották meg, hogy az. új rendszerben különbsé­get tettek azok között, akik számára négyévenként egy­szer rendeznek világvetélke­dőt, és azok között, akiknek gyakran van lehetőségük nagy viadalokon való rész­vételre. Voltaképpen leszögez­hetjük, a kísérlet sikeres­nek mondható, noha az il­letékesek továbbra is mun­kálkodnak a juttatási rend­szer finomításán, amely az idén végleges tormát kap. Mindezeket figyelembe- véve, ma már egy sportág kiemelkedő képességű ver­senyzője 20—30 ezer forin­tot is kaszírozhat, emellett, az új juttatási rendszer tá­mogatja a tanulmányaikat végző élsportolókat, és le­hetővé teszi, qz egyéb ver­senyek nyereményeiből való részesedést is. Reális-e a juttatás mérté­ke? Ezen lehet vitatkozni, de, hogy a teljesítménycent- rikusság kerül előtérbe, az kétségtelen, s az is, hogy ez a módszer segíthet kiemel­kedni a középszerűségből. No, persze azért kételyek is vannak. Vajon a magyar sport teljesítményének egyetlen mércéje az olimpi­ai, világ- és Európa-bajnoki érmek és pontok száma? Ha igen. akkor jó-e, helyes-e ez a mérce? Ezek a kérdé­sek tisztázatlanok. A bevezetőben említett világbajnok bizonyára ma sokszorosát kapná annak az összegnek, mint korábban. Ám vigasztalásul elmond­hatja magáról, a próféta beszélt belőle... E. P. A. A TOTÓ 31. HETI EREDMÉNYEI í. TATABÁNYA—NAESTVED 3—1 1 2. AARHUS—VASAS 1—0 1 3. HALMSTAD—Ü. DÓZSA 2—0 1 4. SZCZECIN—MAGDEBURG 3—1 1 5. BELLINZONA—D. STREDA 2—0 1 6. GRASSHOPPERS—MALMÖ 2—2 X 7. POZNAN—AIK STOCKHOLM 0—0 X 8. NITUA—LINGBY 4—1 1 9. KARLSRUHE—1. FC KÖLN 1—1 X 10. DORTMUND—BAYERN MÜNCHEN 1—3 2 11. KAISERSLAUTERN—FRANKFURT 2—2 X 12. HANNOVER—BREMEN 0—1 2 13. SAARBRÜCKEN—ST. PAULI 0—2 2 14. FORTUNA KÖLN—BIELEFELD 3—1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom