Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

1987. augusztus 13., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3- M r ... nr]r m. pr ........p „.. _______ _ M ágnesként | vonza avas világa Megkértem Szabó. Lászlót, a Ganz-MÁVAG mátrate- menyiei gyáregységének ter- miellési főmémölkét, javasol­jon egy jó szakembert,, akii­ről írhatnék. Rövid itöpnen:- gós uitláira, így véliaisizoilit: — Legyein a riportalany Susán Ernő marós. Márcsaik azért is, merit a munka ün­nepén topott Kiváló dolgo­zó kitüntetésit. Miközben átvágtunk a gyáregység udvarán, Ikísé- rőmk, Bartha György üzem­vezető megjegyezte: — Ernő, a maga harminc­kilenc Életévével az idősebb generációhoz tartozóik ná­lunk. Ennek megfelelően tapasztalt, sókat próbált. Kitűnő szakmunkás, .rend­kívüli megbízható. Mairó- sainik képzeletbeli ranglis­táján nálam helye van a dobogón,. Emiberillég is jó itolájdonságókikal rendel­kezik. Egyszóval: megér­demli, hogy szélesebb kör­ben megismerjék a nevét. Ezek utón érthető kíván­csisággal! vettem szem- ügyire. Középmagas, barátsá­gos. tekintetű, a csendesebb fajtából való. Beszélgetés közben még kiderült róla: szűkén méri a szót, de amit mond, annak súlya van. — Tizenöt éve dolgozom az üzemben — felelte érdek­lődésemre. — Hellyibeni, pon­tosabban Máitirainovákon la­kom, számomra^ ez a leg­kedvezőbb muinikallehetőség a 'környéken. Szeretem a szakmámat, szíwel-lélekke.1 csinálom. A pénz azonban nem valami sok. — Mennyi a havi kere­sete? — A hétezer forint meg­állít. Holott, három műszak­iba járok. Egyébként hu­szonhat plusz kettő forint öttven fillér az órabérem. — Mi az a kettőötven? — Veszélyességi pótlék. Mert itt röpködnek az apró fémfongácsok, s éles penge­ként hasítják fél az ember bőrét. Rajtam is láthat ilyen heget — mutatta az arcát. — Hány napig volt vele táppénzen? — Egyetlen napig sem. En­gem még nem kezelt az or­vos. Rém is kérdezett a minap: „Ugye, maga nem nováki? Merthogy még nem találkoztunk.” Tréfásain fie- lelifem: ne bánja doktor úr, ián sem bánom. Komolyra fordítva a sízót: igyekszem magamra vigyázni, betar­tom a biztonsági előíráso­kat. Aztán a jószerenicsém is megóvott ez idáig. Szóval még nem voltam (táppén­zen. .. — Késés, hiányzás? — próbáltam ugratni.. — Még csak az kellene, hogy rossz példát mutassak a fiataloknak! — emelte fel a hangját. Kisvártatva hoz­zátette: —i Engem még nem kellett sem késésért, sete hi­ányzásért elmarasztalni. — Csak tréfáltam — vál­tottam hangot. — Tudom, kiváló dolgozó — töldottam meg. — A normámat rendsze­resen százhúsz százalékra teljesítem — mondta, mint­egy magyarázatiképpen. — Általában exportra dolgo­zom. Ezt a mehet es állító csapszeget — tette kezét a marógépben levő alkatrész­re — Egyiptomba szállítandó vasúti forgóvázhoz készítem. 'Ennél tizedm illiiméterre le­het eltérni a megadott mé­rettől, ám mairózrtam már századmilliméter pontos­ságra is. Nálam lelkiisme­reti kérdés, hogy a lehető legjobban teljesítsem a feladatomat. — Bizonyára szocialista brigádtag. — Tizenkilenced magam­mal alkotjuk a József Atti­la brigádot. 'Korábban el­nyertük a Vállalat kiváló brigádja címet. Mostanában nincs részünk ilyen magas elismerésben. Amióta a vollt ,hu igádivezetörik élment a bá­nyához, megbomlott a kö­zösségi széliem. Sok a fiatafli, itapasztalatlanok, olykor a mindennapi munkájuk el­végzése is gondot okoz szá­mukra. Nekünk, idősebbek­nek is többet, kellene nekik segítenünk:, hogy magukra találjanak, hogy jobb le­gyen a brigádunk. — Miért nem teszik? — Tudja —vett mély lé­legzetet —, nagy a hajtás. Jómagam is géemtozom. Nemritkán műszak után is itt maradok, szombat, va­sárnap úgyszintén bejövök. Kéül a pénz. Trabantra gyűjtök. A két barátomnak; már van kocsija, szeretném, ha nekem is lenne. — Mivel foglalkozik sza­bad idejében? — Pecázni járok a bará­tokkal. Tisaacsegén, Márká­zó», vagy Palotáshalmon, hódolunk csendes szenvedé- llyiünlknék. A vízparton pihe­nem ki a gyári munka fá­radalmait. — Hogyan képzeli el a további életét? — Engem már gyermek­ként mágnesként vonzott a vas világa. Azóta is fog­va tart, Maradok tehát ma­rós a Ganzban. Ám még jobb marós akarok lenni, mint amilyen most vagyok! Kolaj László Háromnegyede vidékén Harmincezer új gázfogyasztó Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Fővá­rosi Gázművek az év első felében több mint harminc­ezer háztartást kapcsolt be a gázellátó hálózatba. Vidé­ken 25 750, a fővárosban pe­dig 5150 új háztartási fo­gyasztó élvezheti a vezetékes gázellátás előnyeit- A lakosság körében to. vábbra is nagy az igéjpy en­nek az értékes energiahor­dozónak a bevezetése iránt. 1986 elejétől — tehát az utóbbi másfél évben — a hetedik ötéves terv előirány­zatának időarányos részét jóval meghaladva, az ország­ban összesen 129 ezer háztar­tásba jutott el a vezetékes gáz. A gázszolgáltatásban ré­szesülő települések száma ta­valy tizenkilenccel, ez év el. ső felében további hattal emelkedett. A vezetékes gáz­zal ellátott háztartások szá­ma jelenleg 1 millió 300 ezer, amelyből 769 ezer, te­hát több mint a fele nem. csak a főzéshez és a vízme­legítéshez, hanem a fűtéshez is gázt használ. A lakosság társadalmi mun­kával, anyagi hozzájárulással is közreműködik a gázháló­zat kiépítésében, bővítésé­ben. Vidéken az új háztar­tási gázfogyasztóknak mint­egy 90 százaléka ad ilyen munka- és anyagi támoga­tást a vezetéképítéshez. La­kásonként általában 20—25 ezer forintot, de kedvezőt­len esetben — például a nagy távolság miatt — lé­nyegesen többet is fizetnek az utcai és a leágazó veze­ték kiépítéséért. Ezenkívül természetesen a lakók vise­lik a házon — lakáson —• belüli gázhálózat felszerelé­sének költségét, ami rend­szerint további 60—80 ezer forintos kiadással jár. A ta­pasztalatok szerint a háztar­tási gázfogyasztók bekapcso­lásának üteme a második fél évben rendszerint jóval nagyobb, mint az első fél évben. Amint az OKGT szá. mólja, az év második felé­ben vidéken további 50—55 ezer háztartásba vezetik be a gázt. A legeredményesebb brigádok .A Nógrádi Szénbányáknál értékelték a szocialista bri­gádok első félévi munkáját. Eszerint Kányáson Nagy Bé­la írontfejtő kollektívája ér­te el a legjobb eredményt. Ménkesen Nagy Pál Máté fronti csapata került az él­re. A nagybátonyi gépüzem­ben Koplányi Istvánná „anyagos” brigádja bizonyult a legjobbnak. A kisterenyei vállalkozási üzemben András Antal gárdája érdemelte ki a fél év legeredményesebb brigádja címet. A salgótarjáni igazgató­ságról az anyagosztályon dolgozó Hegedűs József né és társai teljesítették maradék­talanul az első hat hónapra szóló vállalásaikat. A salgó. tarjáni fuvarozási részleg­ben Godó István brigádja dolgozott a legjobban. A ter­vezőirodán Czikkely Elek, a földmérőirodán Dudás Jó­zsef brigádja zárta első he­lyen az esztendő első felét. Mezőgazdasági pályázat — feltételekkel Miért jutott pénzhez 232 nagyüzem? Megint lezárult egy pá­lyázati időszak. A mező- gazdasági nagyüzemek kö­zül 262 csatlakozott hozzál, ám harmincuk ajánlatait nem fogadták el. Végül is több mint kétszáz termelő- szövetkezet, állami gazdar ság jut átmenetileg elő­nyös helyzetbe, s kap pénz­ügyi felfrissülést. Szüksé­gük van rá, hiszen tartósan nehéz helyzetbe kerültek, veszteségeik meghaladták a 13 milliárd forintot. A pályázatnak éppen az volt a célja, hogy a kilátástalan állapotokon enyhítsen, se. gítse e bajba jutott gazda­ságok talpraállását. Sokan már kezdettől „fúr­ták” a nehézségekkel küsz­ködő gazdaságok ilyetén tá­mogatását. Érveik tetszető- sek s részi,gazságokat is megfogalmaznak. Manap­ság ugyanis aligha szabad vitatni, hogy a gyengék tá­mogatása a jóktól veszi el a lehetőségeket, s a leg­jobbak gyors fejlődése pe­dig országos érdek. Szükség van a termékükre Tényszerű az az ellenérv is, hogy a mezőgazdasági termékek fizetőképes pia­cán túltermelési válság van, S agrártermékeink kivitelé­hez tekintélyes összegű tá­mogatásra van szükség. Egyszerűbb volna tehát a veszteséges üzemekben megszüntetni a termelést — hangzott az ellenérvelők szava —, hiszen többségük kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodik, ezért nagy ráfordításokkal, kicsi hoza­mokat tudnak csak elérni. Amint mondani szokás, ?z éremnek két oldala van, s a támogatást szorgalma­zók is képesek megvédeni álláspontjukat. A mintegy 250 bajba jutott mezőgazda- sági nagyüzem egymillió hektáron gazdálkodik 38 milliárd forint értékű va­gyonnal, évente 49 milliárd forint értéket állítanak elő, s 127 ezer embernek nyúj­tanak megélhetést. A me­zőgazdasági termelésnek a 15 Százalékát adják, alig kevesebbet az élelmiszer­gazdasági kivitelnek. Igaz, ez az export támogatott, de ebben nem tér el a világ­ban tapasztalható jelensé­gektől. Ma már szinte köz­ismert mondás, hogy a nemzetközi agrárpiacokon voltaképpen a nemzeti tá­mogatások versenyeznek. Ráadásul a magyar gazda­ság a támogatások ellenére sincs abban a helyzetben, hogy az élelmiszer-gazdasá­gi exportról lemondjon. Azt ugyanis a külgazdasági egyensúly javítása érde­kében azonnal más ágaza­tok termékeivel kellene el­lentételezni, s erre a ter­melés jelenlegi szerkezeté­ben nem kínálkozik gyors lehetőség. Az agrártermelés szinten- tartása nemcsak a kivitel­hez fűződő érdekeink mi­att célszerű magatartás, ha­nem ezt a belföldi ellátás is feltételezi. Gyakran és elé­gedetten ismételgetjük, hogy a hazai élelmiszerpiac ki­egyensúlyozott, ellátási za­varoktól mentes, s ezen ál­lapotok megőrzése politikai fontosságú tényezője a ma­gyar társadalomnak. A me­zőgazdasági termelés féke­zése ezt veszélyeztetné, hi­szen aligha lehet úgy visz- szafogni egy ágazatot, hogy egy-egy termék előállítása a kívánatosnál jobban ne mérséklődjék. A közelmúlt­ból is van erre példa: rom­lott a sertéstartás jövedel­mezősége, erre reagálva,, csökkentették állományu­kat a termelők, s szinte zu­hanásszerűen megcsappant a hústermelés. Csak reális programmal Sokféle tapasztalat és közgazdasági elgondolás igazolhatja tehát, hogy nem felesleges, hanem szükséges a nehéz pénzügyi helyzetbe jutott agrártermelők meg­segítése. Persze senki nem - gondolhat arra, hogy tár­sadalmi-gazdasági prog­ramjainkkal ellenkező szel­lemű támogatási formákban részesülhetnek. Az említett pályázat sem ilyen, hiszen a hitelek visszafizetésének felfüggesztése, a tartozások egy részének élengedése szigorú feltételekhez kö­tött. Csak azok a közössé­gek kaphattak pénzügyi- t. _________________________ kedvezményeket, amelyek kidolgozták a gazdaság talpraállításának program­ját. A harminc elutasított pályázó éppen e feltételek­nek nem tudott maradékta­lanul megfelelni, s emiatt a pénzügyi segítségről is le kellett mondaniuk. A pályázathoz kötődő egyszeri „injekciózás” azon­ban nem oldhatja meg vég­érvényesen p gazdaságok gondjait. A nehéz pénzügyi helyzetben levők többsége ugyanis kedvezőtlen adott­ságú területeken gazdálko­dik, s e térségekben a ter­melési szerkezet felülvizs­gálata és a tájkörzet adott­ságaihoz való igazítása hoz­hat csak eredményt. S e» tekintetben nem csak a gazdaságok vezetőinek kell újragondolniuk cselekede­teiket. A természeti és a közgazdasági adottságok­nak is szinkronba kellene kerülniük ahhoz, hogy az előbbiekből fakadó gya­korlatot maradéktalanul al­kalmazhassák az üzemek. Jó vezetőkkel Jelenleg azonban az ag­rártermelés ágazatai kö­zött nagyok a jövédelme- zőségbeli különbségek, s ez hátráltatja az adottsá­gokkal egybeeső döntések érvényesülését. A gyengébb minőségű földeken például ésszerűbb volna takarmányt termelni, azon állatokat tartani, de az állattenyész­tés alacsony jövedelmezősé­ge miatt ehhez nem alkal­mazkodhatnak a gazdasá­gok. Gabonát termelnek ott is, ahol a kisebb hozamok miatt kevesebb a haszon, de még mindig nagyobb, mint amennyi az állatte­nyésztéssel elérhető. Bizonyos, hogy a tartós veszteségek sok helyütt szubjektív okokkal, veze­tésben hiányosságokkal magyarázhatók, másutt vi­szont a mezőgazdaságra ér­vényes ár- és jövedelem- aránytalanságok okozták a hiányokat. Így a kivezető út is kettős találkozásul az ésszerű alkalmazkodásra kényszerítő szabályozásnak és az alkalmazkodóknak kell minél hamarább ta­lálkozniuk. V. F. J. Sportruhák Magyargécbnl Verebélyi Jánosné a sza­bott kelmét alakítja Olykor ábrándozva is — a varrágév mellett, Gácsi Ilona. Hazai és külföldi megren­delésre egyaránt gyártanak szabadidő-ruhákat a nógrád- megyeri termelőszövetkezet magyargéci varrodájában. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységével 1983-tól meg­lévő kapcsolatuk alapján szabott anyagokból állítják össze a női strandruháikat, férfipólóingeket, sportolás­hoz való termékeket. Az év elején Dániába, később Szov­jetunióba, majd hazai piacra szállítottak. Az idén 2,4 mil­lió forintos árbevételt ter­veznek, előállított cikkeiket kizárólag első osztályú mi­nőségben állítják elő. Kiváló munkájuk elismeréseként a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének igazgatójától dicséretét toptak. A 28 fős kollektíva a helyi és kör­nyékbeli településekről ver­buválódott, jó közösségi szel­lemben, a közös tennivalók iránt érzett felelősséggel, de emellett vidáman töltik ide­jüket az üzemben. —kulcsár— „N agy on jók a munkatársa^!” — Mondja Haljad László né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom