Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
A nogräd Rétságon ...íme egy bizottság, amely ' mindenképpen több figyelmet érdemelne, s amelyet talán csak jobb szó híján nevezünk minden nagyobb hely környékén működve „városkörnyéki bizottságnak...” Valójában a kisebb-nagyobb régióban 1984-től létező és működő tanácsi testületek együttgondolkodó, együtt- cselekvő társulása egy többé-kpvésbé egységes kon. cepció végrehajtása jegyében. Ez a bizottság azonban ,,elnökinek” is neveztetik, és éppen ez mutatja, hogy milyen tartalommal-összetétellel és hatókörrel rendelkezik. Valaki, aki maga sem él távol a társadalmi élet szervezeteitől, a munkahelyek kollektíváitól, az „elnöki bizottságról” hallva fanyologva mondta nemrégiben: „áh, hát egy újabb bizottság! A bizottságok bizottsága... a cselekvésre kellenének inkább, • hatékony társulások..." Talán jogos a fenntartás. Talán valóban több a cselekvést pótló bizottság, mint kellene. Erről a Rétság környékén is működő városkörnyéki „társulásról” s általa a többiről, éppen azért érdemes szót ejteni, mert a cselekvésre, az önállóságra, a tanácsi élet újabbkori szerveződésére és az összefogásra, az erők és a lehetőségek közös, jó kihasználására meggyőző példa. Dr. Verebélyi ' Gáborral, a városi jogú nagyközségi tanács vb-titkárával az eddigi tapasztalokról váltottunk szót legutóbb. A beszélgetés lényegét visszaadva az első, ami hangsúlyozást érdemel: korparancs, a viszonyokhoz képest élni a lehetőségekkel, és a körülményekhez igazodva cselekedni, dolgozni. Érvénye lehet ennek nem csupán a tanácsi munkában, de alighanem valamennyiünk egyéni létébe is. A városkörnyéki bizottságok mindenütt, saját természetes körükben szerveződtek egy-egy központi hely köré és tagjaik nagyobbrészt a környező községek tanácselnökei, ese- tenkénf vb-titkárai. Közöttük nincs alárendeltségi viszony. A mellérendeltség egyúttal azt is jelenti, hogy a megnövekedett tanácsi önállóság egyik formájával van dolgunk! Természeténél, összetételénél fogva viszonylag ismeretlen ez a bizottság, hiszen amolyan „bél/ ső szerveződésnek” tűnik a tanácsok keretein legbelül működve. Elnöki bizottság, ként talán akkor működik, amikor a városi, vagy Rétság esetében, a városi jogú tanácsi vezető a megyei tanácsi irányítás szempontjait ismerteti az aktuális információs feladatokat látja el, a vonzáskörzetben lévő tanácsok vezetőivel. Rétság esetében (magával Rétsággal együtt) kilenc községet érint ez a bizottság, amelynek aznos elvek és szempontok alapján lehet csak igazán eredményesen dolgozni. Rétság vonzáskörzetében is 1984 január elsejétől létezik, akkor a korábbi járási felosztástól és hovatartozástól etérően Dré- gelypalánkot is a városi jogú nagyközség körzetébe sorolták. Ez a szükséges lépés egyben egyszerűsítette is er. refelé a tanácsi szerveződést, célszerűbbé tette az együttműködést, javult a közlekedés. A telekkönyvi munka is átkerült a rétsági vonzáskörzetbe. A város- környéki bizottság ügyrendje régen kialakult, ugyanakkor évente új munkatervvel dolgozik, miközben közös megállapodásait (mert igazából nem döntések ezek) a körzet tanácsainak külön is jóvá kell hagyniuk. A negyedéves üléstervekben mindenkor a legfontosabb kérdések szerepelnek, s ilyen formán valóban úgy működik ez i az önállóságot, jól alkalmazó, a demokratikus lehetőségeket, és minden más lehetőséget is egyre jobban kihasználó társulás, mint minden bizottság. Az is, amelyik esetleg jóval kevesebb hatékonyságot tud felmutatni... Rétság, Drégely palánk, Nagyoroszi. Diósjenő, iNóg- rád. Nőtincs, Nézsa, Romhány és Tereske — így adja ki a kilencek tanácsát. A bizottságokat általában, és nagyvonalúan lebecsülő nézettel vitatkozva nézzük, akkor — milyen haszonnal működik a „tanácsok tanácsa”? Ma, amikor a társadalomban rejlő lehetősé, gek kiaknázása elsőrendű cél, különös jelentősége van annak, hogy egy-egy központi hely a környezetével együtt fejlődjön. A regionális gondolkodás és állandó együttcselekvés-tervezés igen nagy figyelmet és közös munkát feltételez, . s ezt megfelelő keretek, szervezet nélkül lehetetlen lenne folyamatosan jól bonyolítani. Rétság, a maga városi jogállásával, természetesen más módon is közreműködik a környező községekkel, hiszen az élet alapvető kérdéseiben másodfokú hatóságként működik tanácsa. Ez azonban kifejezetten úgynevezett „szervezeti oldal” és a lakosságot csak akkor érinti, ha valamilyen ügyes-bajoS dolga támad. Sokkal érdekesebb azon ban az úgynevezett gazdasági része a városkörnyéki bizottság munkájának. A környező községekben —, így például Nőtincsen járva és érdeklődve — elmondták, hogy éppen a bizottság tevékenysége nyomán valósult meg az egyik legfontosabb környezeti fel. adat: a háztartási hulladék szervezett szállítása, amelynek lebonyolítja (és felelőse) Rétság tanácsának költségvetési üzeme. A szállítás a több ponton kijelölt/ tárolóhelyekre természetesen pénzbe kerül, de éppen a városkörnyéki bizottság az a szerv, amely a lakosság érdekeit és a gazdaságosság céliait is figyelembe véve alakíthatta ki közösen a díjak összegét, annak mértékét reálisan meghatározva. Éppen Nőtincsen szóltak elismeréssel — Boróka László vb- titkár és mások az ottlakók közül a hulladékszállítás jól- szervezettségéről, rendszerességéről és a díjak mértékéről. Ugyanez a szervezhetőség érvényesül fokozatosan a körzet községeiben a szenny vízellátás megoldásában is. A bánki ötszáz köbméter, kapacitású szennyvíz tározó-ülepítő nyújtotta lehetőséget azonban még nem veszi igénybe valamennyi község. A szállítás díját elvi egyezség után várhatóan mindenki elfogadja, és az egységesített gyakorlat ebben a minden tekintetben fontos kérdésben is előrelépést jelent majd. Rétság új egészségközpontja felszereltségében, teljes külső megjelenésében és nyilván tartalmi munkájában is a nagyközség — és környezete — életkörülményeinek javításában jelent sokat; igazi, városi formát nyújtva és jó feltételeket kínálva a lakosságnak. Az ott létrehozott, úgynevezett kislabor fenntartásában, működtetésében azonban már a város- környéki bizottság is részt vállalt. A községi tanácsok mindenütt ahol a kislabor a lakosság egészségügyi ellátásában szerepet játszhat, elfogadták a fenntartás közös kötelezettségét, A városkörnyéki pénzügyi alap létrehozására talán még a leginkább „bizottságellenes szemlélet” sem tud mit mondani. Azok, a tanácsi beruházásra, fejlesztésre szánt ösz- szegek, amelyek esetenként egy-egy időszakot számítva valamilyen objektív oknál fogva nem hasznosulnak — az illetékesek döntése alapján bekerülnek a közös alapba és az OTP nyújtotta kamatfeltételeknél kedvezőbb körülmények között „működhetnek”. Ott kerülhetnek, szinte azonnali felhasználásra, ahol erre minden feltétel együttesen rendelkezésre, áll és szükség is van a körzeti közösség segítségére! . Korunkban, amikor a szigorúbb feltételek eleve jobb munkára, ésszerűbb gazdálkodásra kényszerítenek — a korábbinál is nagyobb jelentősége van egy ilyen jellegű együttműködésnek. A közösségi keretek lehetőségeinek kihasználása egyben a tanácsi önállóságot és a fokozódó vállalkozói készséget, tevékenységet is előmozdítja, miközben egy-egy város- környéki körzet fejlődése éppen az összefogás eredményeként egyenletesebben mehet végbe. A szendehelyi iskolabővítés '—■ amelyben Rétság teljes művezetést nyújtott a szakipari társadalmi munkának — így' eredményezhetett több mint egymilliós, lakosságtól kapott segítséRigó Tibor felvételei Nőtincs fejlődésében jelentős lépés volt az iskola felépítése. Rétság, a körzet valóságos központja, egyre növekvő tranzitforgalmat bonyolít le. Az egyéni boldogulás lemérhető Nőtincsen is az új lakóházak képén. A rétsági új egészségház, amelyben helyet kapott a környéket is szolgáló kislaborató- A bánki ifjúsági váltótábor fenntartásához is hozzájárulnak • rétsági vonzáskörzet kCs- rium. ségei. I
