Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-11 / 188. szám
1987. augusztus 11., KEDD NOGRAD 3 Ivóvíz Mihálygergéről Varga Lajosné a vízminőséget vizsgálja Mizser János a diszpécserköz pontban teljesít szolgálatot. Mihálygergén a vízművek regionális üzeméből naponta tizenkétezer köbméter ivóvizet juttatnak el á fogyasztókhoz. Innen látják el Salgótarjánt és a Karancs völgyében elterülő hét községet. Ebben a hónapban az ipolytar- nóci fogyasztókat is a központi vízvezetékrendszerre kötik rá. Neve: Transcamion Fuvarozási leányvállalat A külföldi hosszú távú szolgálatból kiöregedett jár. műveit ezentúl idehaza használja á Hungaroeámion. A kamionok hazai üzemeltetésére újfajta szervezeti keretet alakítottak ki: Transca. mion néven létrehozták a cég első belföldi leányvállalatát. Értékesítés helyett A nemzetközi fuvarozásban az erős piaci verseny rákényszeríti a szállítócégeket, hogy kizárólag kifogástalan állapotú, megjelenésű, a legkorszerűbb műszaki színvonalú járműveket állítsanak forgalomba. Általában öt-hat év alatt erkölcsileg elavul a jármű, külseje is megkopik, így nehezebben lehet rá fuvarfeladatot szerez, ni. Ezeket a kiszolgált, ám korántsem működésképtelen, vagy leromlott műszaki állapotú kocsikat eddig itthon vagy külföldön értékesítette a Hungarocamion. Most úgy döntöttek, hogy bevonják ezeket a kocsikat a belföldi fuvarozásba, bővítve ezzel a szolgáltatások körét. A leányvállalat, mely fuvarozásra, szállítmányozásra, s egyéb szolgáltatások (például csomagolás) elvégzésére egyaránt vállalkozik, igyekszik kiaknázni a kisszervezetek gyors, rugalmas alkalmazkodóképességében rejlő előnyöket. Elsősorban ott kíván piacra lépni, ahol a nehézkesebb, nagy fuvarozó vállalatok nem versenyképesek. Javuló hűtőlánc Az előzetes piacfelmérések szerint a Transcamion jelentős szerepet vállalhat a belföldi hűtőlánc kiteljesítésében: a rendelkezésre álló 15 hűtőszerelvénnyel közvetlen kapcsolatot lehet teremteni a vágóhidak, valamint a feldolgozó- és értékesítőhelyek, hűtőházak között. A több mint hatvan, egyenként 20—22 tonnás kamiont egyebek között az iparvidékek vegyipari, kohászati és bányászati tömegáruinak szállítása, valamint a, mezőgazdasági termények fuvarozásába kívánják bevonni- Jó néhány kisebb teherbírású, 3—5 tonnás tehergépkocsi is része az új leányvállalat járműparkjának, ezeket lakossági igények kielégítésére, házépítésre, költöztetésre szándékoznak használni. Azokban a csúcsidőszakokban, amikor a Hungarocamion nehezen tud eleget tenni megbízásainak, a leányvállalat kamionjai besegítenek majd a nemzetközi fuvarozásba. Két-hórom év Ügy számítják, hogy legalább két.-három évig teljesíthetnek szolgálatot a Trans- camion járművei. Javításuk, rendszeres karbantartásuk az anyavállalat műszaki bá. zisain történik majd. Természetesen a járműpark folyamatos pótlásáról is a Hungarocamion gondoskodik. KIOSZ —Technová együttműködés Űj pénzügyi lehetőségek kistiöllalkozök számára A kisvállalkozások pénzügyi, gazdálkodási feltételeinek javítására a KIOSZ és a Technová Ipari Fejlesztési Bank vezetői együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek értelmében a Technová a jövőben a kisiparosok, gmk-k számára a hitelnyújtás mellett több szolgáltatásra is vállalkozik. Így például úgynevezett faktoringtevékenységet végez, vagyis díjazás ellenében behajtja a kisiparos követelését. Ez főként azoknak előnyös, akik többnyire vállalati, illetőleg szövetkezeti megbízásokat teljesítenek. Ugyanis ezeknek a kisiparosoknak gyakran gondot okoz, hogy a vállalatok csak több hónap múltán fizetnek. Az új szolgáltatás bevezetésével — amelybe beletartozik a késedelmi kötbér behajtása is —, a bank pénzügyi biztonságot . nyújt az iparosoknak. Gyakran nehezíti a kisvállalkozó termelésének fellendítését, illetve modernizálását a tőkehiány. A Technová a jövőben akkor is nyújt gépkölcsönzési lehetőséget ügyfeleinek, ha azok nem rendelkeznek egy ösz- szegben a gép árával. Emellett támogatja a gépvásárlásokat is. Így a kisszervezetek rugalmasabbakká válhatnak és gyorsabban reagálhatnak a piac igényeire. A bank vállalkozik arra is, hogy a már működő, illetőleg az ipart kezdő kisvállalkozóknak díjmentesen pénzügyi gazdálkodási tanácsadást végez, segíti a kisvállalkozókat szerződéseik szakszerű megkötésében, megadja a szükséges pénzügyi, jogi és bankinformációkat. A KIOSZ, a kisiparosok érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete azt vállalja az együttműködés keretében, hogy tájékoztatja a kisiparosokat az új pénzintézeti lehetőségekről és segít a banki ügyfélkör kialakításában- Ennek érdekében a pénzintézet rendelkezésre bocsátja azokat az adatokat, amelyek segítségével a Technová bővítheti munkáját. A KIOSZ vállalkozik arra is, hogy az eddig általa kezelt, saját forrású hiteleket átadja a Tech. novának, vagyis a kisiparosok korábban felvett hiteleiket már a Technovának fizetik vissza, s így a bank tőkéje gyarapodik. Az új szolgáltatás iránt a kisvállalkozók körében máris nagy az érdeklődés, de egyelőre nehezíti a pénzügyi műveletek gyors lebonyolítását, hogy a Technovának csak a fővárosban működik irodája. Éppen ezért országos hálózat kialakítását tervezik. Zöldek az „aranyló" földek Beszélgetés Kiss Andrással, a Nógrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökével A gabonatáblákat szemlélve azon dilemmázik az ember: vajon a napraforgóban nőtt ki az előző évben elvetett búza, vagy fordítva. Egy másik helyen komoly fejtörést okozhatott annak megállapítása, hogy vágásra érett-e már az árpa. Ezen a táblán ugyanis az élénk zöld szín az uralkodó, ami telepszerű gyomterjedésről árulkodik. Sajnos, nem egyedi a jelenség. Idén a szokottnál is több növényi és állati, valamint gombakárosító jelentkezett a kultúrnövényekben. A miértekről beszélgetünk Kiss Andrással, a Nógrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökével. • Nézzük először átfogóan: milyen növényvédelmi gondok jelenkeztek az utóbbi hónapokban megyénkben? — Feltétlenül az első helyre kívánkozik a nagymértékű gyomosodás. Természetesen^ a korábbi években is előfordult a gyom foltokban; idén viszont futótűzként terjedtek a klasszikus élősködők, mint a mezei acat, s veszélyesebb testvéreik: a vadzab, a nagyszéltip- pan és a korábban nem kifejezetten gabonagyomként számon tartott folyondár- szulák. Okai között említem a koncentrált nagyüzemi növénytermelést, s most egy kicsit szaknyelven folytatom: a térbeli és időbeli izoláció lecsökkenése ugyancsak kedvez a károsítok elszaporodásának. Térbeli elszigeteltség alatt értem a nadrágszíjparcellás művelést, ami a kis terület révén nem engedte a nagymértékű gyomszaporodást, időbeli alatt pedig azt értem, hogy a gabona gyakran kerül vissza ugyanarra a területre, s ez kedvez a kísérőgyomok terjedésének. • Mennyiben „felelős” a kialakult helyzetért a talajművelési technológia? — Sajnos üzemeink felrúgnak egy sor fontos talajművelési alapelvet. Eltűnt néhány technológiai elem, mint például a tarlóhántás, a hengerelés, de egyre ritkábban alkalmazzák a mély- és vetőszántást. Éppen ezért nem érvényesül a talajművelés gyomvisszatartó, -visszaszorító hatása. Az ebből adódó hátrányokat csak növényvédő szerekkel próbálják ellensúlyozni^ holott e kemikáliák csakis kultúrtermeteken hasznosak; gyatrán előkészített táblákon mit sem érnek. Igazságtalan lennék, ha nem említeném a tavaly őszi ágyelőkészítést, amit köztudottan nehéz körülmények között, csontszáraz földeken végeztek a gépek. Aztán szigorú telünk volt és késett a meleg évszak is. A ritka kelésekben nem érvényesült a gyomelnyomó képesség. • Kitűnő védőszereink léteznek. Nem, vagy rosszul használják ezeket? — Ott kezdem, hogy a védőszerek kiválasztása nem évekre visszamenően történt, gyomfelvételezés alapján. Ha tudnák, hogy melyik károsító telepszik előszeretettel az . adott területre, úgy nagy biztonsággal kiválaszthatnák a leghatásosabbat. Eddig a szakmai oldal, de van egy másik ve- tülete is a kérdésének. Legtöbb helyen a legfőbb szempont a szerkiválasztásnál az olcsóságra való törekvés, azaz a félreértelmezett gazdaságosság. Sok esetben az „húzza le a drága tételeket”, aki legjobban ágált az olcsó változatók ellen. Szakmai tapasztalat mondatja velem, hogy elmarad a speciális gyomok elleni védekezés is, s bár e szerek méregdrágák, alkalmazásuk elmulasztása a következő esztendőben há- romszorasan sújtja a gazdaságot. És még egy részkérdés —, bár fontos: ahol megfelelő vegyszert vásároltak, ott sem lesz foganatja, ha fegyelmezetlenül juttatják ki a földekre. Nézzük csak meg a félméteres gyomcsíkokat ! • Kezünkben van tehát a korszerű eszköztár, mégis sokfelől hallani, hogy a hagyományos tarlóégetés elmaradása is „bűnös” a gyomfelszaporodásban. Igaz ez? — A tarlóégetés növényhigiénés előnyei mellett egy sor negatív hatással is számolni kell, ezért miniszteri rendelet tiltja és csak indokolt esetben lehet élni vele. Tény, hogy segítségével elpusztíthatunk jó néhány károsítót, de: a kampányszerű betakarítás miatt ma már nem beszélhetünk tarlóról, illetve tarlóégetésről, sokkal inkább szalmaégetés lehetne a helyes megnevezés. A kombájnok ugyanis röviden vágják a gabonát, s helyenként félméteres szalma marad a földeken. Ezt elégetni pedig luxus, nálunk fejlettebb országokban sem engedik meg. Emellett nem tudhatjuk, milyen kárt okozunk a mikrobiológiában, nem is beszélve a környezetvédelmi szempontokról. • Az állomás hogyan tud hatást kifejteni a korszerű növényvédelem megvalósításában? — Direkt, hatósági eszközök nem állnak rendelkezésünkre. Fontos feladatunk van viszont a növényvédelmi technológiák kifejlesztésében, az eredmények széles körű közzétételében. Előrejelzéseinkkel, szakmai tanácsainkkal segítjük a gazdaságok munkáját, összejöveteleket, bemutatókat szervezünk. Várható, és a mi munkánkat segítené, ha véglegessé válna az a növény- védelmi rendelet, mely szerint néhány biológiai értelemben veszélyesnek számító gyomnövényt jogilag is annak vennének, így az ellenük történő védekezést hatósági úton érvényesíthetnénk. T. Németh László Energiatakarékos üvegolvasztás Meghosszabbítható a kemencék élettartama Tizenegy esztendővel ezelőtt, amikor az Üvegipari Művek megalapította saját kutatóintézetét, az ÜMKI-tt, dr. Pádár József osztályvezető és társai elhatározták, hogy az energiatakarékos üvegolvasztásra szentelik alkotóerejük javát. Minthogy sok üvegipari kutatóintézet van még Európában, s a legtöbbjük nem 11 esztendős múltra, tekint vissza, hanem többször ennyire, már az is dicséretes, hogy — persze sok -más teendőjük melllett — ilyen -nagy fáiba merték vágni a fejszéjükét. Az első használható ötletet egyébként a véletlen adta. Pádár József és néhány kollégája fényképekkel illusztrált előadást hallgatott -meg három éve a MTESZ Kossuth téri székhazában, a lakóházak téli hőveszteségeiről. A felvételek meggyőzően mutatták ki, hogy — különösen az ajtók, ablakok táján —, hogyan szökik meg a meleg. Azonnal átvillan,t a szakemberek fejében a gondolat: az üveggyárak -kemencéiből is rengeteg hő elillan a falaikon- át, „csak” kii kellene mutatni,, hogy a kemencefal mely 'részein, s persze, miért? Ehhez természetesen már egészen más mérő- és regisztrálóberendezésre lenne szükség, hiszen az a műszer, amellyel a lakóházak hőveszteségeit mérik, legfel-, jebb 150 Celsius-fokig használható, az üvegolvasztó kemencékben vis-zont 1500 fok a hőmérséklet. Az ÜMKi és az Országos Mérésügyi Hivatal héttagú kutatógárdája, amely — jellemző a műszaki feladat bonyolultságára! — három esztendő kutató-kísérletező munkájával alkotott meg egy olyan mérő-regisztráló berendezést, amelyet — ha az Országos Találmányi Hivatal is elfogadja a szabadalmat — a hazai üvegipar mintegy 25 kemencéjébe, továbbá a tégla- és cserép ipar a cementgyárak kemencéibe és a kohókba lenne célszerű beépíteni. Bár a feltalálók „csak" 5— 10 százalékos energiamegtakarítást garantálnak (tetemes kiadásoktól mentesítene bennünket ez is!), fokozza a találmány jelentőségét, hogy alkalmazásé,vall münden jel szerint a jelenlegi 3—4 évről 5—6 esztendőre növelhetnék az üvegolvasztó kemencék élettartamát. Nyári karbantartás A hagyományos nyári műszaki karbantartás után ismét teljes kapacitással dolgoznak a berendezések a Pest—Nógrád Megyei Húsipari Vállalat balassagyarmati gyáregységében. A két: hétig tartó felújítással egyebek között jelentősen javultak a higiéniai feltételek. Többek között a hurka-, a sajtfőző és a zsírolvasztó üzén>ben új burkolatokkal látták el a falaikat. Hűtőházra alapozva Évek óta jelentős mennyiségű málnát vásárolt fel a Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet. Az idei szezonban azonban csaknem hét vagonnal vették át kevesebbet a tervezettől. Az 500 tonna tárói ókapacitású hűtőház megépítésével ebben az esztendőben biztos alapokra helyezték a bogyós gyümölcs termesztésének jövőjét. A szövetkezet új létesítményére alapozva 1990-ig 500 hektárral gyarapítja a málnaültetvényét. A kedvező értékesítési adottságokat kihasználják a kistermelők is. Az előzetes felmérés alapján a kii-skertekben, háztájikban összesen 20 hektár málnát ültetnek az idén.
