Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

A nográd Palotáshalmon A művelődési ház él Csendes napok a faluban Az első pillanatban inkább csatatérnek, mintsem a művelődés templomának tűnt a palotáshalmi műve­lődési ház, csakúgy, mint ahogy Gergely Gáspár igaz­gatót sem igazgatónak, inkább szakmáját értő asz­talosnak véltem volna. De menjünk sorjában. Ezen a rekkenő júliusi na­pon, mikor a falu utcái csendesek voltak, amikor az aszf út fölött remegett a levegő, a Mihályi! Ernőről elnevezett kulturális intézmény csendjét a pingpong- labdák pattogása mellett, egy szalagfűrész sivitása verte fel. A kaucsuklabdát gyerekek püfölték, a fű­részgépet viszont az igazgató és egy segítője sivitat- ták. Mint kiderült persze, korántsem azért, mert a zajt szeretik. wmmmiXiiítmwAí.MzmfW/Méfoí.MfA"y,%/:í";. ' Wg%&, ' |j|||| ' % ' Paltitáshalmi nyár •5'. / WMM / yA'/,. ,' % \ i, -/;«/;' i ' ' ' '• ' H » '■ - : Ü Egy srác kifestette... Mielőtt beszélgetni kezde­nénk, rövid sétát teszünk a házban. Megnézzük a szín­háztermet, ami mozi is egy­úttal, s ami, tekintve, hogy immáron tízesztendős a ház, meglehetősen jó állapotban van. Igaz, a székek kárpitja már erősen kopott, fel kelle­ne újítani, de a pénz, mint szerte az országban, itt sem könnyen előteremthető. A klubhelyiségben köny­vek ezrei hevernek a pad­lón összekötözve, jeleként a leltárnak, s a könyvtár át­rendezésének. A helyzeten való szemlé­lődésem látva Gergely Gás­pár elmondja: — A könyvespolcokat ala­kítjuk át, ahhoz kell a sza­lagfűrész. így ugyanis, ke­véske helyet nyerünk még az egyébként nem nagy könyvtárban. A teljes bel­magasságot be tudjuk rakni, s még marad is egy kis tér némi helybenolvasására, író­olvasó találkozók megren­dezésére. Lehet, hogy ellent­mondás, de egy agyonzsú­folt könyvtárnál semmi sem lehet rosszabb. A múlt hé­ten — folytatja —, egy srác társadalmi munkában ki is Szerény külső. A művelődé­si ház kívülről festette a helyiséget, így megszépülve várhatjuk az őszt.. . Míg felvilágosít, szorgos nők hordják a polcokra a A könyvtár rendezésében gyerekek is segitenek köteteket, közöttük az igaz­gató felesége, a könyvtár vezetője. A családi kötelék ad nyilván magyarázatot arra, amit Gergely Gáspár fejtegetett: — Óriási előny, hogy itt van a könyvtár, holott sok­felé azt mondják, az együtt­lakás bonyodalmakat okóz. Pedig a könyvtárnak han­gulata van, remekül illesz­kedik a művelődési ház munkájához. Gergely Gáspárné két fu­var közt némi eligazítást ad a könyvtárról. — Huszonötezer kötetünk van, ebből tizenötezer hely­ben található. Elmondja, amit sajnos, Magyarország minden könyv­tárosa joggal mondhat el, hogy kevés a beszerzésre fordítható összeg, hiszen ötvenezer forint jut egy év­ben könyvekre, lemezekre, diafilmekre. Mindez akkor, amikor egy kötet átlagára — az olcsó könyvektől a sok százba kerülő kéziköny­vekig —, száz forint körül mozog. — Őszintén szólva, majd­nem elköltöttem már az idei pénzt. Idén annyiban volt jobb a helyzet, mint máskor, hogy az ünnepi könyvhét könyvei legalább időben érkeztek meg. Egyéb­ként legalább két hónap, míg egy kiadvány eljut hoz­zánk, már amelyiket meg is tudjuk venni... A mondottakhoz csak egy megjegyzés: Hogyan lehet Elöljáróság Szarvasgedén Készülnek a polcok. Mi van a képernyőn? Mi van a képernyőn? Szabálysértési mérleg Szó esett már róla: tíz­éves az épület. Nemcsak a színházterem székei szorul­nak felújításra, de a tető szigetelését is rendbe kell Gergely Gáspár alkalmaz­kodik a pénzszűke világhoz Gyerekből sosincs hiány Bencze Péter felvételei Hamarosan jöhetnek az ol­vasók hét. A látogatottság az elő­adástól függ, átlagosan más­fél száz nézőnk van. Az az igazság, hogy több szórakoz­tató előadás kellene, de magasak' az árak. A szol­nokiak közel negyvenezer forintért hozták volna a Lú- das Matyit, de azt kifizetni nem tudjuk, hiába lenne érdeklődés. A Népszínház át­lagosan tízezer forintot szá­naprakész valaki itt, s nem csak itt, hiszen a vidéki, főleg falusi könyvtárak szá­mára még a közérdeklődés­re számottartó művek be­szerzése is gond, s amire telik, az is késve érkezik. Gyermekrajzok a falon Ötlet kerget ötletet... hozni. Ez sem'két filliér, de: — Igyekszünk úgy rend­ben tartani, hogy ne kerül­jön milliókba a munka. Gergely Gáspárral hossza­san beszélgettünk. Kiderült, ötlet ötletet kerget az agyá­ban, ha arról van szó, mit lehet, mit kell egy ilyen művelődési házban és ház­zal tenni ahhoz, hogy élni tudjanak. Felsorolni is hosz- szú lenne mindazt, amit el­mondott: Ami lényeg: alkal­mazkodni akar a pénzszűke világhoz, s ha kapni nem tud mindenre forintot, hát előteremtik ők maguk, ami kell. Néhány ötletet szíve­sen közreadnánk, ám ő kérte, ne írjunk ezekről, mert még megelőznék őket. így nincs más hátrál: nála kell érdeklődni. Gergely Gáspárék kilenc éve érkeztek ide. Debrecen­ből jöttek, s jószerént azt sem tudták, hol is van Pa­lotáshalom. Ma már itt van­nak itthon. Teszik dolgukat, s hogy jól, arra igazolásul legyen elég egy mondat. A nagyközségi közös tanács, el­nöke mondta róluk: h- Megtesznek mindent, amit lehet... Speidl Zoltán Míg helyet nézünk a le­üléshez, az előtérben gyer­mekrajzokat mutat az igaz­gató. Lázár Ervin járt itt, s az ő meséihez készítettek illusztrációkat az ifjú olva­sók. Csendes helyet keresünk, ám ilyen nem nagyon akad, hiszen a labdák pattogása nem szűnik, s mögöttünk gyerekek gyülekeznek egy kis vidózáshoz, számítógé­pezéshez. — Harmincöt, negyven gyerek folyamatosan itt van — mondja Gergely Gáspár immár egy asztal mellett. Megkérdem: mit kínál a ház? :— Évente négy, öt fel­nőttelőadást tartunk. Én a Népszínházzal és a Hö­köm Színpaddal dolgozom. Megfelelnek hiszen én olyat nem veszek meg, amire a palotásiak nem vevők. Kétszáz ülőhelyünk van, de 260 néző is bejö­számítógépes tanfolyamot is. Van irodalmi színpadunk. Egy hétig Voltunk Pécsett, mert az idei országos úttörő­vetélkedőn a mi színpadunk jutott az országos döntőbe. Szép napokat töltöttünk ott. mól fel. Minden általuk kí­nált gyerekelőadásra vevők vagyunk. Lekötünk haknit is, mert a színvonalra sehol sincs garancia, A színház és természete­sen a mozi, csak egy része a ház kínálatának. — Tavaly pénzt hozó in­diántáborokat rendeztünk a Magyar Népművelők Orszá­gos Egyesületével közösen. Volt képzőművészeti tábor, de otthonra lelnek a nép- táncosok is. Tavaly példá­ul a dunaújvárosi vasas­együttes járt itt. Idén au­gusztusban debreceni spor­tolók jönnek, rendeztünk két Kétségtelen eredmények A változatlanság jellemző A minap készült el a szar v as ged ei elöljárós ág munkájának két. és fél éves mérlege, s a jelek azt. mu­tálják. hogy az öttagú tes­tület beválthatja az elöljá­rósághoz fűzött reményeket. Tény. hogy a helyi veze­tőiket talán a településfej­lesztési hozzájárulás meg- fcteervezése állította a legna­gyobb feladat elé, s ha aiz ladiaitakat nézzük, kiderül: a szarvasgedei elöljáróság tliisizrtes munkát végzett, még ekkor is, ha így minősítik saját ténykedésüket: ..1985-' ben, bátortalanul egyévi hozzá járu lás szervezésével indultunk a községben..." Liebet, hogy bátortalanok vol­taik, de a lakosság közel há­romnegyede értett egyet a célokkal, s ez igazán nem rossz arány. Igaz. az 1986. ©s, eredmények alapján im­már a gedeiek 93 százaléka támogatja a „tehót”. ennyi­en értettek egyet annak új­bóli1 bevezetésével. Az első évben a igáizcse- retelepet újították tel 32 ezer forint ráfordításával, az Arany, János úti járda meg­építésére pedig 33 ezer fo­rint és 17 ezer forint, értékű társadalmi munka került. Az elöljáróság másik fő működési területe a segélye­zések elbírálása. Erre a cél­ra 1986-ban negyvenezer, idén pedig hatvanezer forint fordítható. Noha a segélyék többségét nem kérelmekre utalják, mégis, a kérelmek elbírálása nem nevezhető zökkenőmentesnek. Ezért a.z elöljáróság úgy döntött, hogy felhatalmazza elöl­járót a halaszthatatlanul sürgető egyedi ügyekben, valamint, a kérelmekre in­dult eljárásokban való döntések meghozatalára. Ezekből az elöljáró a leg­közelebbi testületi ülésen ad szárriot. Az elmondottak azt iga­zolják. hogy jogos a megál­lapítás, miszerint: „...a la­kosság elfogadta az elöljáró­ságot, elvárásaik növeked­nek..." De, pontosan a nö­vekvő „elvárások" miatt fontos — egyebek közt — a lakossággal való további kapcsolat, erősítése. Többet kell dolgozniuk maguknak a testületi tagoknak is, s lényeges, hogy az elöljáró­ság az eddgieknél jobban éljen jogköreivel. Végül, de nem utolsósorban: ki kell dolgozni a helyi érdekeltsé­gek rendszerét, amihez vi­szont saját anyagi források, s az azok feletti rendelkezé­si jog szükségesek. A nagyközségi közös ta­nács területén a szabály­sértések száma, jellege. 1985- ttől 1987. első fél évéig vizs­gálva a;z adatokat, lényeges változásokat nem mutat. Két éve 38-at regisztráltak, ta­valy negyvenet számláltak; 1987. első fél évében pedig 19-re rúgott a szabálysérté­sek száma. Míg a szám szerűségben alapvető eltérés nincs, addig figyelmet érdemel, hogy a rendőrség által kezdemé­nyezett eljárásök száma 1985-ben tizenöt, 1986-bain itíz, 1987. első felében vi­szont mindössze három volt. Nem hagyható sízó nélkül az sem. hogy rendőrséget kivéve, meglehetősen szak­szerűt lennek bizonyul az el­járások egy része. A „Május 1." Termelőszö­vetkezet jár az • élen ebben, ahol — hogy példával is alátámasszuk a kijelentést — megtörtént, hogy a tár­sadalmi tulajdon «ellen el­követett lopásnál, a vétkest tetten érő mezőőr, nem in­tézkedett az eltulajdonított fa lefoglalásáról, mennyisé­géinek megállapításáról. De, nemcsak a szövetkezetnék van javítanivalója ebben. A megbírságolt feljelen­tettek száma a:z 1985-ös 65 százalékról 1987. első fél évére 52 százalékra csappant, eninek megfelelően kevesbe- dettt a kiszabott bírságok összértéke is; az 1985-ig be­fizetett fejenkénti 1280 fo­rinttal szemben, idén csupán 870 forinttal könnyebbedéit a pénzbüntetésben részesí­tettek erszénye. Noha alapvető kifogások nem emelhetők a szabály­sértési eljárások lebonyolí­tásában, néhány kérdésben javítani kell a munkát. így, jobbítani szükséges a jog- propagandát. s a megelőzés javítására több közös akciót kell lefolytatnia a szabály­sértési hatóságnak és a rend­őrség körzeti megbízottjá­nak. Ugyancsak fontos azon őrjáratok megszervezése, melyek célja a környezel) hatékonyabb védelme, a köz- tisztaság fokozása, az alko­holizmus elleni küzdelem és a fogyasztói érdekvédélem. Mindeh.h ez talán, annyit ér­demes hozzátenni, hogy a nagyobb szakszerűség, az éberebb szem feltehetően a korábbiaknál is fontosabb lesz, hiszen az élet várható nehezfoedése —<• régi tapasz­talat —, magával hozza a törvények mind gyakoribb megkerülését, a velük való szembeszegülést. / 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom