Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 185. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Hullámzó újítókedv az áfészeknél (3 oldal) Áz utolsó szó jogán (4. oldal) Újra pályán az öregfiúk (7. oldal) A kemerouoi küldöttség zaröprogramjaröl A tanácsi gazdálkodás helyi gyakorlatát tanulmányozták Dallal, tánccal köszöntötték a küldöttség tagjait Balassagyarmaton a Nógrádi Sándor- lakótelep óvodásai. — Kép: Bencze — Balassagyarmat, Romhány, Rétság települések társadal­mi, politikai és gazdasági életével, a tanácsi munka helyi gyakorlatával való is­merkedés szerepelt a me­gyénkben tartózkodó keme- rovói delegáció csütörtöki záróprogramjában, amelyen a vendégekkel tartott Devcsics Miklós, Nógrád Megye Ta­nácsának elnöke is. A húszezres lélekszámú Balassagyarmat és környéke múltjával, jelenével dr- Győ­ri Sándor városi tanácselnök és Rith Lajosné, a városi pártbizottság titkára ismer­tette meg a kemerovóiakat. Tájékoztatást kaptak, egye­bek között a tanácsi gazdál­kodás időszerű feladatairól, az infrastrukturális hálózat kialakításáról, az üzemek és a tanácsok együttműködésé­ről az iskolák, az egészség- ügyi intézmények munká­járól, s a városfejlesztési el­képzelésekről. Szóltak a város vezetői a mintegy tízesztendős múltra visszatekintő novokuznyecki kapcsolatról is, amely egy­re tartalmasabbá válik, új elemekkel gazdagodik. Kü­lönös érdeklődés nyilvánult meg a vendégek részéről' a kötvénykibocsátás feltételei s az új választási rendszer tapasztalatai iránt. A tájékoztatót követően, városnéző sétára indult a küldöttség. Elsőnek a Nóg­rádi Sándor-lakótelep 1-es számú óvodáját tekintették meg;- ahol Deme Lászlóné vezetőhelyettes mutatta be az intézményt, amelynek kiscsoportosai dallal, tánc­cal, játékkal köszöntötték a látogatókat. Innen a Déri Balogh Ádám utcába mentek, itt a korsze­rű csoportos családi házak építkezéseit tanulmányoz­ták, eleget tettek a Borbás család kedves meghívásá­nak is, s megtekintették a lakás belső kialakítását, a kerti növényeket, érdeklőd­tek a négytagú család mun­kájáról, életkörülményeiről, az építkezés feltételeiről. A továbbiakban a készülő közművelődési beruházásra látogattak el, fölkerestek né­hány kereskedelmi és szol­gáltatóegységet, majd az Ipoly Bútorgyár gazdasági, politikai vezetői fogadták őket. Megnézték a bútorké­szítés üzemi, technológiai fo­lyamatát a gyár termék- kollekcióját. Szót váltottak a vállalati tanács munkájáról, a munka­erőgazdálkodásról, a piaci versenyhelyzetről valamint a balassagyarmati és novokuz­nyecki bútorgyárak közötti együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeiről­Egy rövid nyírjesi kirán­dulás után Romhányba ve­zetett a kemerovói delegá­ció útja. Itt a Romhányi Építési és Kerámiagyárat mutatta be a vendégeknek Kollár József igazgató és Fe­jes Frigyes, a pártvezetőség titkára. Utána Rétság tele­pülésfejlesztési elképzelé­seivel ismerkedtek vendé­geink, majd a program a bánki-tóparti sétával zárult. A Vlagyimir Nyikitovics Poleckov, a Kemerovo Te­rületi Tanács elnöke által. vezetett tanácsi delegáció ezzel befejezte Nógrád me­gyei látogatását, amelynek során a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseit tanulmá­nyozták. A küldöttség a ma déle­lőtti órákban utazik visz- sza a Szovjetunióba. Tényleges fegyverzet­ellenőrzést Sevardnadze genfi felszólalása Csütörtökön, a genfi le­szerelési konferencián fel­szólalt Eduaírd Sevardnad­ze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere. Felszólalásában kifejtette az atom- és űrkorszak alapve­tő problémáival kapcsolatos szovjet álláspontot, kifej­tett számos új szovjet ja­vaslatot, amelyeknek elő kell segíteniük a leszerelési konferencia előtt álló fel­adatok megoldását. Sevardnadze, a követke­zőkben foglalta össze a Szov­jetunió által követett leg­fontosabb célokat: — szovjet—amerikai és nemzetközi megállapodásokat kell kötni az atomfegyverek teljes és általános megsem­misítéséről; — szigorúan és általános érvénnyel be kell tiltani bármely fegyverzet világűr­beli elhelyezését; — olyan nemzetközi rend­szert kell teremteni, mely­nek körülményei között se­hol a világon nem lesznek vegyi fegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek; — a védelmi igényekhez szükséges minimális szintre kell csökkenteni a hagyo­mányos fegyverzet szintjét; — a világ valamennyi ál­lamának együttműködése alapján átfogó nemzetközi biztonsági rendszert kell lét­rehozni, amelynek körülmé­nyei között az Egyesült Nem­zetek Szervezete — alapok­mányának megfelelően — hatékonyan támogathatná a békét és a biztonságot. A szovjet külügyminiszter kifejtette azokat a követ­keztés gyakorlati lépéseket is, amelyeket a Szovjetunió tesz e célok elérése érdeké­ben. — A tényleges fegyverzet- ellenőrzés problémájával kapcsolatos szovjet állás­pont az új fajta politikai gondolkodást tükrözi — mu­tatott rá. — A Szovjetunió az ellenőrzés formáinak és módszereinek lehető legszé­(Folytatás a 2. oldalon) Kommunista aktívaülés az SKÜ-ben Vállalati közös ügy a hideghengerműi rekonstrukció A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben kom­munista aktívaülést tar­tottak tegnap a délelőttös műszak után. A nagy­üzemi pártbizottság azok­nak a pártalapszervezetek- nek a kommunistáit hív­ta össze tanácskozásra, amelyek közvetlenül ér­dekeltek a hideghenger­műi rekonstrukció fel­adatainak megoldásában. Az aktíva résztvevőit Hopka László műszaki vezérigazgató-helyettes * tájékoztatta a több mint 300 millió forint értékű, korszerűsítő felújítás idei, első szakaszának, a Quar­to henger állvány meg­újításának helyzetéről, a szeptemberben kezdődő ki­vitelezés előkészítési ál­lapotáról. Az aktíva résztvevői ezt a kohászati üzemek jö­vőjét meghatározó re­konstrukciót egyöntetűen támogatták, s egyetértet­tek abban, hogy ez olyan vállalati közös ügy, amit kivétel nélkül mindenki­nek segíteni kell a siker érdekében. A MKM balassagyarmati kábelgyárában az év első felében 1 milliárd 282 millió 143 ezer forint értékben gyártottak szabadvezetékes kábelt, amely 1,7 száza­lékkal több a tervezettnél. Termékeik nagyobbik ré­szét tőkésexportra szállították. Az első hat hónapban 497 millió forint értékű vezetéket küldtek Törökor­szágba, Indiába és Kínába. A kormány és a SZOT vezetőinek munkamegbeszélése Csütörtökön a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa szélkiházálban Grósz KáraLy- nak, a Miniisatertanéics el­nökének és Gáspár Sámdíoir- maik ja SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tegjaiimak vezetésévé! a kor­mány és a SZOT képviselői munkamegbeszélést tartot­tak. A tanácskozáson átte­kintették az adóreform elő­készítésének munkálatait, és megvitatták a szaikszerveze- tefcnék a dolgozók széles köréből szerzett észrevétele­it, javaslatait. A SZOT és a kormány vezetői úgy ítélik meg, ihogy az adóreformra vonatkozó törvénytervezet alkalmas arra, hogy az Or­szággyűlés elé kerüljön. A továbbiakban a kor­mány és a SZOT vezetőli véleményt cseréltek az 1988. évi népgazdasági terv kidol­gozásának . fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megalapozása jelentős mértékben függ az idei év második felének gazdásági eredményeitől. Ezért felkérik a dolgozó kol­lektívákat. a szocialista bri­gádokat, a gazdasági veze­tőket és a szakszervezetül ak­tivistáikat, hogy tegyenek ■meg mindent az 1987. évi munkahelyi feladatok sike­res teljesítése érdekében.. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői szüksé­gesnek tartják, hogy a jövő évi terv keretei között meg­felelő szociálpolitikai intéz­kedések történjenek. Az e körben hozandó döntésekre a kormány é;s a SZOT ve­zetőinek következő megbe­szélésén térnek vissza. Részvényesek kerestetnek Bemutatkozott az Észak-magyarországi Innovációs Rt. A Nógrád megyei vállala­tok részére újfajta kezde­ményezés, válalkozás kí­nál lehetőséget a gazdasá­gi-társadalmi kibontako­zás, ezen belül is az inno­vációs folyamatok gyorsí­tására. Csütörtökön be­mutatkozott a Nógrád me­gyei partbizottság tanács­termében az Észak-magyar­országi Innovációs Cent­rum Részvénytársaság. Az IC programjáról, szer­vezeti, működési koncepció­járól dr. Csornai Zoltán, ideiglenes megbízott ügy­vezető igazgató tartott tá­jékoztatást a gazdálkodó- egységek megjelent képvi­selőinek, vezetőinek. Be­vezetőjében kitért az inno­váció — a termék útja a megszületés gondolatától az értékesítésig —, az innova­tív gondolkodásmód ki­alakulására, nemzetközi fej­lődésére és a hazai kezde­ményezésekre. Mint elmondta, nálunk a 80-as évek elején kezdő­dött meg a kutatási-eladási szemlélet térhódítása. En­nek okait kutatva első he­lyen említhetjük a fejlesztő intézetek egyre romló pozí­cióját. Márpedig, ha a kez­deti lépéseknél: az ötlet szintjén megreked, vagy lelassul, a gazdasági meg­újulást célzó innováció, ak­kor számolnunk kell az­zal is, hogy egyre mélyül a sokat emlegetett tech­nológiai szakadék, lemara­dásunk á fejlett, vagy még a közepesen fejlett ipari országokhoz képest is — mondotta. E folyamat megállításához alapvetően pénz kell, hi­szen szellemi energiában relatíve gazdag ország va­gyunk. A forrás megterem­téséhez legalkalmasabb vállalkozási formának a részvénytársaság tűnik, többek között adózási szem­pontból. Az Észak-magyar­országi IC Rt. oly módon kí­vánja az induló tőkét meg­teremteni, hogy részvé­nyeseket toboroz. Elsősorban a vállalkozás kiinduló régiójából: Bor­sod megyéből, de már szin­te természetesnek tűnt, hogy felkeressék az övezet más ipari centrumait, így Nógrád megyét is. Ezen túlmenően feladatai közé tartozik, hogy az ország kü­lönböző pontjain működő vállalatokkal, szervezetek­kel olyan fajta gazdasági együttműködést alakítson ki, amelynek eredményei a régió érdekeit képesek szolgálni. Az IC létrehozásának egyik célja, hogy meggyor­sítsa az innovációs folya­matokat, azok egyes ele­meinek integrálása révén, az újdonságok gyorsabb és nagyobb jövedelmet hozó piacra juttatása érdekében. Ennek segítségével olyan technikai, technológiai, termelési, termékmegoldá­sok kialakítása és beveze­tése, amelyek egyrészt se­gítik a meglévő iparágakat, vállalatokat részproblémá­ik megoldásában, másrészt újszerű profilokat honosí­tanak meg, elsősorban az élenjáró műszaki-gazdasá­gi megoldások terjesztésé­vel. Az imént említettek ré­vén az IC enyhíteni képes a régió foglalkoztatási gondjait, segíti az iparilag elmaradott térségek felzár­kózását. Célja az is, hogy optimálisan hasznosítsa a vállalkozásban résztvevők szellemi kapacitását, felka­rolja a kreatív embereket, illetve . tevékenységükhöz megfelelő anyagi és infra- stuktúrális bázist adjon. Kü­lönösen a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem szellemi bázisát szeretné kiaknázni az IC. Dr. Csornai Zoltán ez­után válaszolt a jelenlévők kérdéseire, s egyben fel­ajánlotta, hogy igény sze­rint munkatársai felkeresik az érdeklődő szervezeteket, gazdasági egységeket és fel­világosítást adnak az együtt­működés lehetőségeiről. A részvényjegyzés augusztus végéig esedékes, ezt köve­tően dolgozzák ki az IC konkrét programját. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom