Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. 8.0>5: Műsorismertetés 8.13: Mai programok 8.20: Ecomix — Gazdasági magazin (ism.) 8*50: Kis magyar néprajz — A lakodalmi főző- as°7or!y 8.53: Spirituálék 9.05: Perényi Eszter hegedül, Szatbóky Márta zongo. rá zi k 9.37: Beszélni nehéz. . . (ism.) 9.49: Dalposta — A szófiai rádió gyermekkórusa énekel, vezényel: Hriszto Nedjalkov 10.05: A régi Bécs — Ódor László műsora (ism.) 10.39: Ül zenei felvételek, gyerekeknek 10.57: Az Al'ami NéDi Együttes felvételeiből 11- 54: Rek.lám 12- 30: Ki nyer ma? — Játék és muzsika tíz percben. 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv — A közlekedés színe éts visszája 13.00: Klasszikusok délidőben . — Nagy mesterek kiam a r a z en é j éb ő 1 14.015: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai — Halász Gá'bor: A fiatal Széchenyi (ism.) 14.25: Operaislágerek 15.00: Zehgjen a muzsika — Az amatőr zenei moz- ga’om híradója. 15.30: A véges végtelen — A természet, ahol nyűgöz, gvőzhet ott mesterségbeli készség. 16-05: MR n—14 — Magazin tizenéveseknek. 17.00: Korkóetoló — Tudó. mány, politika, társa_ da’om 17.30: Neville Marriner Haydn-műveket vezé. nyel az St. Martinéin. the.Fieds Kamaraze­nekar élén. 18.02: Szemes Z^u^sa: Kanca Hot°l — Könyvszemle. 18.12: Po’-Hm 18.15: Fel volt hol nem vo’t. . . A ludas fiú. 18.25: Könvv’ndovságok 18.28: Műsorism'rfetés 18.30: Esti macáéin 19.15: Szén Ernő színháza: Patika-. 21.21: Filmzene 21.30: Szintézis — A külpo_ litikai rovat műsera 22.20: Tíz perc külpoh+ika 22.30: Kuhn^u: Dávid é.c Góliát harca — bib­liai szonáta. No. 1. 22.45: Ev ig.a^vaté névjQgye. Gns^tí Lászlóval1, az INTERAO vezérigaz­gatójával beszélget Ernőd Pál. 23.05: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4-30: Reggeli zenés műsor 8.05: Idősebbek hullámhosz- szán — Dallamok, em­lékek 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.015: Népközben 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroiszul és angolul 12.10: A Modern Rézfúvós Együttes ismeretlen szerzők műveiből játszik — vezényel: Sebestyén András. 12.25: Üti!ka\auz üdülőknek 12.30-: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14-00: A ragtime é.s más sze­re-mejm — 1. rész. 14.40: Dalnoki Jenő: ,,A mú- zeumigazgató,,: Szepe­si György 15.05: Történeteim — A mik­rofonnál: Valentin Ág­nes (ism.) 16.00: Tartóshullám — Könnyűzenei magazin 16.58: Műsorismertetés 17.08: Diák foci 17.18: A Cars együttes fel­vételeiből 17.30: ötödik sebesség — Ifjúság, politika, kulH tú ra 18.30: ,,Rock-nyár” — A Bikini és a Géniusz együttes hangversenye 19.05: Nótaest 19-55: Albumaién'at — Bemutatjuk a Gre On Red együttes nagyle­mezéi 20.50: Tükörképek 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágéne-kiek 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. (A tartalomból: A szá­mítástechnika alkalmazása az EMÁSZ-nál — A „bankár” tsz — Mezőgazdasági körkép Hevesből.) Felelős szerkesztő Paulovits Ágoston. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegy­zete. — 18.25—18.30.: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.00: Tv-torna nyugdíja­soknak 9.05: Kicsi a Bors — Kulturált kirándulás 9.20: Miértek és hogyanok — Óvodások műsora 9-45: Muzsikáló szerszámok — VT/4. rész: Hegedű-ütőgordon 10.10: Kutya a fiókban — Bolgár film. 11.30: Stúdió ’87. 12.30: Képújság 17.25: Hírek 17.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.35: Rekiám 17.45: Üj reflektor magazin 18.45: Képújság 18.50: Cim.cim — Irodalmi rejtvényműsor gyere­keknek. Lázár Ervin. 19.IC: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Valentina — Spanyol fjim. 21.30: Mutató — Vendégség­ben Veres Péter kül­kereskedelmi minisz­ter él. 22.15: Elveszett nemzedék — Japán dokumentumfilm 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Írország kulturális öröksége — Angol do. kumentumfEmscrozat, VT, 1. rész: Kik azok az írek ? 18.45: Sakk-matt 19.05: Ecranul nostru 19.25: Tv-torna 19.30: Egy év a fókák és a pingvinek között — NDK lenneretterjesztő rövid film — A Jeges, tenger vitorlázói 20.00: Budapesti körzeti stú­dió 2#.50: Betűreklám 20.55: Híradó 2. 21-10: Gyémánt-díjasok fesz­tiválja — Belga film. 21.30: Vakrepülés — Jugo­szláv tv.dráma 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 19.30: Tv.híradó 20.00: A múlt tanúi — Dokumentumaim 20.15: Vidékiek — Francia filmsorozat, 4. ré?z. 21-10: Atomhalál — Doku­mentumfilm 2M5: Filmdalok és Karel Svobcda zeneszerző 22.15: Tenger alatti régészeti expedíció — Riportfilm 23.0i5: Hirek 2. MŰSOR 19.30: Tv .híradó 20.00: Csehov: Drama — Két elbeszélés 20.40: Kerékasztal-beszélgetés 21.20: Tanácsadó műsor 21.30: Időszerű események 21.56: 1 d ő j á rés - j el entés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Orfeusz alászáll — Amerikai film (FF) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A zsaru szava. (14) Színes, szinkronizált francia krimi. — Kamara: A csónak megtelt. (14) Színes, svájci—NSZK— osztrák koprodukció. — Vi­deo: A földrepottyant férfi. Színes angol sci-fi. — Jó­zsef Attila: Az óriás. I—II. (14) Színes amerikai film. — Balassagyarmati Madách: De fiatalok voltunk! Színes szov­jet film. — Pásztói Mátra: Laura. (14) Színes magyar film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A kicsi kocsi leg­újabb kalandjai. Színe?, szink­ronizált USA-filmvígiáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Áru­ló* és megtorlás. Színes, lát­ványos, kínai—kungfu kaland­film MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: George Stevens ren­dezésében, Elizabeth Taylor, James Dean főszereplésével láthatják az érdeklődök Az óriás című kétrészes amerikai filmet a Kertben. — Nógrádi Sándor Múzeum: Az 1986. évi művésztelep ven­dége volt Gögös Ferenc hol­land grafikusművész, akinek műveiből kiállítás látható az intézményben. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Gyermek- szemmel címmel tekinthető meg kiállítás a házban, a Gorkij telep A/15-ben pedig a szabadidő-klub várja a láto­gatókat. BATONYTERENYE — Nagybátohyi Bányász Művelődési Ház: Grafikai ki­állítás van az intézményben, az idei mátraalmási művész- telep alkotóinak munkáiból. — Kisterenye, kastélykerfi művelődési ház: Társasjáté­kokkal és sportolással tölthe­tik idejüket a délután kettő­től ide látogató gyerekek. NAGYBÁRKANY — Könyvtár: Milyenek a virágok? címmel tartanak fog­lalkozást a könyvbarát gyere­keknek délután háromtól. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: Ovidélelőtt sok-sok mesével. Az érdeklő­dőket délelőtt tízre várják az intézményben. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Hangszóró mellett EMBERMESÉK » „Azért is.'” — ez volt az alcíme a legutóbbi (sorozat, de még inkább állandó ro­vat) Embermeséknek, Len­gyel Nagy Anna riportmű­sorának, Ezt a műsort fel­tehetően változatlan figye­lemmel és éppen szándéká­nak megfelelve — őszin­te szeretettel fogadja a hall­gató. Némi elfogultság min­denképpen jogos egy olyan műsorral, amelyben embe­rek szólnak emberekhez, gyakorta megdöbbentő erő­vel tárva fel önmaguk (ta­nulságra érett) világát. ☆ Elképzelve a rádiót — amúgy nem sikerült — em­bermesék nélkül; hiányozna az igazi történet! Igazi, ép­pen abban az értelemben, hogy nem csak eleje és vége van, de van mindenkihez szóló érvényes üzenete is. Amilyen üzenet egy ismerős „azért is" felkiáltásban le­hetséges. A válogatott Embermesék asszonyi sorsokban mutatta meg az általános emberit: ez örök küzdelmet minden­féle le- és megtöretés, meg­semmisítő erő ellen- A gyer­mekét gyógyíthatatlan beteg­Annak ellenére, hogy a múlt század végétől a csép­lőgép mind nagyobb teret hódított a parasztgazdasá­gokban is, a kézi cséplés még hosszú ideig megőrizte jelentőségét. A legtöbb pa­rasztportán ugyanis nélkü­lözhetetlen volt a hosszú szárú zsúpszalma, amit te­tőfedésre, a gabonakévék bekötéséhez szükséges kötél készítésére és még számos célra használták fel. Zsúpnak egyedül a kézzel vágott rozs, a gabona szal­mája felelt meg. A szüksé­ges mennyiségű rozskévét már behordáskor félretet­ték, és ahogyan alkalom adóidon — többnyire az őszi hónapok alatt — kézzel el­csépeltek vagy kiverték. Észak-Magyarország kö­zépső területén a nógrádi és hevesi palócok a zsúpnak való rozsból nemcsak kézi- cséppel, hanem szilárd tárgy­hoz való ütögetéssel, verés­sel választották ki a sze­met. A gabonaverés ugyan jellegzetesen alföldi szem­nyerési eljárás, amit a lo­vakkal való nyomtatás mel­lett a lka Ima zitak. Azokon a hegyvidéki területeken pe­dig, ahol egykor a kézi­ség drámájával korán el­vesztő édesanya nagy em­beri átalakulásában sokkal többről van szó például, mint ..egyszerű” tanulságról. Hogy ugyanis bele kell tö­rődni a kegyetlen sorsba, gyermekünk elvesztésébe... A fiatal, elárvult anya ma­gára maradt gyermekszere~ tétével új hivatást választva, tanulva vitte tovább anyai vonzalmát, érzését egy na­gyobb gyermekvilágba — az óvodába. A tragédia tette nyilván­valóan „meggyőződéses” óvó­nővé, sok gyerek hivatásos nevelőjévé. Szép történet, de nemcsak a szépsége vonzó. Megmarad valahol az em­berben egészen. Nincs, nem lehet valójában olyan drá­mai fordulat az életben, amiből ne vezetne kiút. Gyakran társak segítségé­vel, de talán korunkhoz il­lően még gyakrabban saját erőnk megfeszítése nyomán- S ilyen, vagy akármilyen, helyzetből kiverekedve ma­gát az ember még boldog is lehet, miközben másokat szolgál. Egy valamikori táncosnő, aki az ötvenes években tért haza külföldi/ szereplések­ről, szerződésekről (Ró­mából) így írta le cséplés számított a legfon­tosabb szemnyerési gyakor­latnak, a gabonavetés alig ismeretes. Az alföld és a hegyvidék közötti átmeneti zónában viszont a hagyo­mányos gabonacsépiési tech­nikák minden változata fel­bukkan. A gabona-verés különösen a nógrádi palócok körében ismeretes, de előfordul Párád könnyékén és Heves megye nyugati területén iís. A pa- rádi völgyben egyedül ez volt a kézzel végzett szem- nyerési mód, másutt a kézi- cs éplés mellett alkalmi munkaformaként élt. Itt cséplés, a többi vidéken ga­bonaverés, zsúfverés a neve. A gabona verést általában a csűr, a- pajta szérűjén, vagy az épület mögötti rakodó­kertben végezték. A munka színhelyét először gondosan feltakarították, majd két bakra vagy magasabb pád­ra szekéroldalt, ódaldeszkát, ajtószárnyat, kast, vagy vesszővel befont speciális keretet, rozsverőt fektettek, ami asztalszerű állványzatot alkotott. A Heves megyei Felső tárkény ban a cséplö- asztal másfél méter széles, azt a kort, azt a Magyaror­szágot; a kalauzzal kettesben utaztak akkor (1950—51?) a Nyugatról érkező vonaton... Nyomasztó élmény lehetett és az előrevetített sors lát­szott belőle. Ami aztán vá­rakozáson felül be is követ­kezett ; vasipari raktáros, zöldséges és sok minden más is volt a táncosnő az évek- évtizedek során, míg végül újra a táncnak élhetett a kor értelmes változása sze­rint változtatva életét maga is. Ami ebben az embermesé­ben igazán megragadó volt, az körülbelül ennyi.. . Min­dent a legteljesebb hittel és akarattal csinált életében fz a nő! Szó szerint felkapasz­kodott az élet vonatára, me­netközben semmivel sem törődve, de legfőképpen nem saját egyéni bajaival, hátrányos helyzetével (hely­zetéivel)- Nem ment át rajta az úthenger. A kilenc- venen felüli Rátonyi néni és a rákból kigyógyuló (hittel!) fiatalasszony meséi emléke­zetesek. ☆ Mesék az életről? Mesék az életre. (T. Pataki) RÉS 4 méter hosszú deszkából állt, amit két bakra illesz­tettek. A rozskévéket kibontották és két maréknyit elvettek belőle. A tövénél két kézbe fogták a szárát, a fejét pe­dig az asztalhoz verték. A ki­pergő szem az asztalra va­lamint a földre hullott. Az alaposan kivert maréknyi szalma fejét még kézzel ösz- szedörzsölték, majd a tarló- gereblye fogai között áthúz­ták, hogy a hulladékot kü­lönválasszák. Amikor az egész kévét markonként ki­verték. az átfésült szalmát ismét kévébe kötötték. Az így kapott zsúfkévét a fel­használásig a csűrben tárol­ták. A gabonaverés a nők fel­adatkörébe tartozott, jelleg­zetesen női munkának szá­mított. A kötélkészítéshez való zsúpot mindig a nők állították elő, azonban ha nagyobb mennyiségre volt szükség, például tetőfedés­hez, akkor a férfiak kézi- csépp>el csépelték el a ro­zsot. Egyedül a pa-rádi völgy jelentett kivételt ezen mun­kamegosztás hagyománya alól. Selmeczi Kovács Attila Kis palóc néprajz GABONA VE AIDA­BEMUTATÓ A Margitszigeti Szín­padon, július 30-án mu­tatták be Verdi: Aida című operáját. Rende­ző: Koltay Gábor, ve­zényel : Pál Tamás. A képeken Isola Jones és Gregor József. Kijevi újdonság A „LÍRA” ZENEI SZÖVETKEZET A kijevi „Líra” („Lant”) zenei szövetkezet tagjai el­határozták, hogy új életre keltik az elnémult hangsze­reket. Csak nemrég kapták meg a törvényes jogokat: az ukrán főváros Moszkva Kerületi Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának ülésén bejegyezték az alapok­mányt, a szövetkezet szer­vezeti szabályzatával. Mind­össze egy hónapra volt szük­ség az ötlet megvalósításá­ra. A hangszerek mesterei szövetkezetbe tömörítésé­nek gondalata Anatolij Zajaruznijban, az ukrán népművészet mestere fejé­ben született meg. Zajaruz- nij, aki képzettségét tekint­ve közgazdász, több mint 15 évvel ezelőtt készítette el első tekerőlantját, az uk­rán népi hangszert, ame­lyet a szakemberek igen nagyra értékeltek. A teke­rőlantot, kürtök, spinétek, lantok, dudák, okarinák követték. Volt főiskolai év­folyamtársával, Pjotr Tyu- tyunyikkal együtt, aki osz­tozott a hangszerek iránti vonzalmában, az autodidak­ta mester több mint száz hangszert készített. Kijevi zenekari együttesek, Lenin­grad, Tallinn, Krasznodar hivatásos zenészei játsza­nak a hangszereken. Isme­rik azokat az NDK-ban, Magyarországon, Angliá­ban, Ausztráliában, Finn­országban. A szövetkezet három alapelvhez igazodik: önkor­mányzat, önfinanszírozás, rentabilitás. Az ezermeste­rek abban reménykednek, hogy termékeik kitűnő mi­nősége biztosítja a szövet­kezet jövedelemezőségét. A nyereség két és fél százalé­kát adóként fizetik be. Ké­pünkön: Anatolij Zajaruz- nij, a népművészet meste­re egy régi hangszert, spi­nétet készít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom