Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Á bernecei csontkovács I. Nem kíméltem a grófkisasszonyt Nemrégiben háromszor is megfordultam az Ipoly völgyében, Kemencén, az idősek hetes klubjában — így nevezzük újabban az öregek napközi otthonát, igen helyesen —, hogy TIT-előadásban bemutassam „88 nap Brazíliában” háromrészes diaképes beszámolómat. Elkísért, segített a vetítőgépet cipelni, egy idősebb, a nyolcvanadik életéve felé közeledő férfi. Valami kis rándulás volt éppen az ujjamban. Elkérte a kezemet, egy- pár ügyes mozdulat, nyomás — és megszűnt a fájdalom. Bámulva néztem rá: — Hát maga meg, bátyám, ehhez honnan ért? — Csontkovács volnék... A legközelebb, ha jön, elmesélek mindent. Mert sck mindent raktam én sok mindenkinek helyre. Nos, mi tagadás, a buszmegállóban rögtönzött, rövid elbeszélése ugyancsak kíváncsivá tett. Legközelebb alig vártam előadásom végét: be vele a gondnoki irodába, ahol kérdéseimmel megtűzdelve, epikusán ömlött belőle az önéletrajz. Megpróbálom regényes elbeszélését, amennyire lehet, híven követni — Gáspár István a nevem és a nyolcadik iksz felé töA talaj víz/tart^lma nagy' jelentőségű a növények termőképessége szempontjából. Ugyanis testük víztartalma mintegy 70—90 százalékos. A vízfelvétel általában a talajból a gyökéren keresztül történik. A víznek azért igen nagy a jelentősége, mert a növény a számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat a talajból a gyökéren á.t a vízzel együtt veszi fel. Emellett a növény a vízből a levegő széndioxidjából szénhidrátot (cukrot) állít elő, vagyis a víz fontos szerepet tölt be abban, hogy a növények szervetlen vegyüle- tekből szerveseket tudjanak előállítani. Ezért meleg, száraz időben döntő jelentőségű a víz mesterséges pótlása. Ugyanis csak így juthatunk a várt mennyiségű és minőségű terméshez. Amíg a mélyen gyökerező szőlők és gyümölcsfák jobban tűrik a vízhiányt, addig a sekélyeb-' ben gyökerező zöldségfélék! termésmennyisége főleg azon múlik, hogy a virágzás, a terméskötés és a termésérés idején hozzájutnak-e keüő mennyiségű vízhez. Ezért legalább az említett időpontok kezdetén pótoljuk az elmaradt csapadékot. Egyszerre egy négyzetméterre 30—35 liter vizet öntözzünk ki. Az egy négyzetméterre adagolt 1 liter víz 1 milliméter csapadéknak felel meg. Ennél kevesebbet nem célszerű adni, mert szinte hatástalan lesz, nem tudja eléggé átnedvesíteni a talajt, a gyökerek által átszőtt talajréteget. Sokan arra hivatkozva nem öntöznek, hogy nincs a telken kút, vezetékes víz. Jó tudni, hogy ahol ilyen rendelkezésre is áll. még ott is érdemesebb az összegyűjtött esővízzel locsolni. A kútvíz, a vezetékes víz gyakran különféle, a növények számára nem kedvező ásványi anyagokat is tartalmazhat (péládul meszet). Ne sajnáljuk a költségeket, és készítsünk ciszternákat, illetve tegyünk a csatornarekszem; 1908. novemberién születtem Berneceba- rátin, ahol most is élek, csakhogy itt vagyok hetes napközis Kemencén. — Vagyis benn is lakik a klubban... — Igen, télen hetente egyszer megyek haza, mert a házra csak a két macskám vigyáz, azok vannak, azokat látom el. — Mást nem ? • — Más nincs! Legény vagyok a mai napig. — Hogy mi voltam? Suszterséget tanultam a hat buta, meg a három ostoba után, ahogy mi mondjuk. Szóval, gmikor kijártam a hat elemit, meg a három ismétlőt. Leginkább földműves voltam én. Jártunk részes harmadosnak kaszálni. Gróf Lajoshoz, aztán tizenkét háztól huszonnégyen 10—12 szekérrel is hazahoztunk. — Ügy kezdődött — folytatta —, hogy hazafelé tartottunk a szénával, amikor Gyarmat meg Losonc felől feketedett az ég, jött a nagy vihab. Apám szólt, nosza ugorjak fűzágakat törni, hogy azzal védjük a szekeret. Én annyira igyekeztem, hogy ugrás után látom, kifordult a bokám, de teljekifolyó alá a víz felfogására alkalmas edényt, beton tartályt. A sok vizet igénylő zöldségféléket — a paprikát, az uborkát, a zellert, a káposztaféléket, a tojásgyümölcsöt — lehetőleg rendszeresen öntözzük, körülbelül öt- tizszer, hogy kielégítően fejlődjenek, szép és jó minőségű termést hozzanak. Azért is érdemes öntöznünk, mert a vízhiánytól szenvedő, alig növekedő növényeket a kártevők és a kórokozók is jobban megtámadják könnyebben tönkreteszik. Szebben fejlődik a sóska, és a spenót is, ha időnként, főleg a szedések után vízhez jut. A kevésbé vizigényeseknek — például a borsónak, a babnak, a paradicsomnak — elegendő két-háromszori alapos öntözés is. A magról vetett hagymát is érdemes legalább kétszer megöntözni, azonban július közepe-vége felé már hagyjuk abba, hogy a hagymák jól beérjenek, és sokáig tárolhatók maradjanak. A zöldségfélék esetében a vizet kannából, rózsa nélkül locsoljuk a növények tövénél a talajra. A víz állott legyen, 14—15 C-foknál ne legyen hidegebb, mert számbs növény, például a paprika nagyon érzékeny a hidegre, visszaveti a fejlődését. Tömlős öntözéskor, a tömlőből közvetlenül engedjük a taljara a vizet. Nagyobb kertben gyorsabb a munkánk, ha a sorok közé .húzott barázdákban csör- gedeztetjük végig a vizet. Az esőszerű öntözést kerüljük el, mert csak a veszélyes gombabetegségek — a peronoszpóra, a szürkerothadás, a fitoftóra — terjedését. gyors szaporodását segíti. Mindig este vagy kora hajnalban öntözzünk, mert így nem perzselődhetnek meg növényeink, kisebb a párolgással járó vízveszteség Sz. F. sen. A bal lábujjaim hátranéznek, a jobb meg előre. Szólt apám, hogy helyreteszi, mert értett hozzá, mester volt benne. Gondoltam, amit apám tud, tudni kell azt nekem is. Előrerántottam a kifordult bokát, roppant az egy csuda nagyot, de már helyre is ment. Huszonnyolcban volt, ez, húszéves koromban. Ekkor jöttem rá a nyitjára. Jött apam. de későn, már kész, mondtam neki. Apám örült, hogy követem a tudományát! Egyre többet gyakoroltam, egyre jobban belejöttem, mert egyre ment a híre. A falumban már engem hívtak még a szomszéd falukba is, de még a határőrparancsnok feleségén is én segítettem. — Egyszer ugyancsak hívnak Lévára. A Révay grófkisasszonyt kifordult bokájával már végighurcolták a világon, de hiába. 1932-ben volt ez, kaptam az őrsparancsnoktól útlevelet. Nem kíméltem a grófkis- asszonyt sem, egyet sikkan- tott, és már rendben is volt, amit más nem tudott. Felruháztak, egy hétig otttartottak és a végén kétezer koronát is adtak, nagy pénz volt az! Fazekas Mátyás (Folytatjuk) Gépesített érrendszerdiagnózis A szíy- és érrendszeri betegségek megbízhatóbb felismerését segítő orvosi műszerrel bővítik Pécsett a komplex lakossági szűrővizsgálatok eszköztárát. A pécsi és fővárosi szakemberek által alkotott „Hevimet—40” elnevezésű számítógépes reo- rriéter a pácienstől vett csekély mennyiségű vérminta viszkozitásának, vagyis belső súrlódásának mérésére szolgál. A néhány perces méréssorozat a vér laboratóriumi vizsgálatának eredményeivel együtt minden korábbinál részletesebb tájékoztatást nyújt az érrendszer állapotáról. Lehetővé teszi még a dohányzás miatt fellépett egészségkárosodás mértékének pontosabb megállapítását is. Alkalmazásával könnyebbé válik. hogy idejekorán felismerjék. illetve megelőzzék a halálokok között vezető helyen álló érrendszeri betegségeket. A műszerrel nyert adatok birtokában az orvos az eddigi általános intelmek helyett konkrét tanácsokkal láthatja el páciensét az egészséges életmódra, a helyes étkezési szokások kialakítására vonatkozóan. Számítógép a kerékpáron Egy újszerű, napenergiával működtetett számítógép arról tájékoztatja a kerékpárost, hogy mekkora a pillanatnyi és az átlagos menetsebessége, hány kilométert tett meg aznap vagy az egész évben, s ha a kerékpáros meghaladta a gépbe előre betáplált "'távolságot, vagy ha túlságosan gyorsan hajt, figyelmezteti őt. A számítógépet a kormányra erősítették, és a kerékpár sebessége, illetve az általa megtett útra vonatkozó jelzéseket az elülső kerékre helyezett mágneses érzékelőtől kapja. Kertbarátoknak Az öntözés haszna Ami a buszkarambol jegyzőkönyvéből kimaradt Beszélgetés Hagy Zoltánnal, a Nógrád Volán igazgatóhelyettesével Teherautó fékez a megye- székhely főútjának egyik nehezen belátható kanyarulata előtt. Hiába húzódik a járdaszegély mellé, a mögötte haladó autóbusz sofőrjének nem sikerül megelőznie, mert egy jármű tűnik fel a szemközti sávban. A busz már így is 25 centiméterrel túlhalad a felezővonalon, de biztonsággal meg tud állni. Ezt egy másik járat követi. Néhány másodperccel az ütközés előtt jó a hangulat az utastérben. „Leszállók!” — hangzik hátulról, s a pilóta, Pilinyi Sándor, akaratlanul is a tükör felé kapja a fejét. Csak egy másodperc. . . Így aztán késve érzékeli, hogy előtte már lefékezett a kollégája, s a féklámpája is kialudt. A szerencsétlenségről kissé túldramatizálva értesült az egész ország. A balesetnek végül is 15 könnyű sérültje volt — szerencsére. — Évek óta folyamatosan javuló baleseti statisztikájuk mellett rosszkor jött ez a hírverés. Kinek a felelősségét állapították meg? — kérdezem Nagy Zoltánt, a Nógrád Volán törzskari igazgatóhelyettesét. — Kérdése csak látszólag egyszerű, de megpróbálom megvilágítani, miért. A felelősségre vonás szempontjából másképp kell 'értékelni a közlekedési szabályok áthágását, és másképp a defenzív vezetési stílus hiányát. Ez utóbbi nem büntethető, de lényegesen közrejátszhat egy baleset bekövetkezésében. Itt is erről van szó, hiszen a teherautó vezetője veszélyes kanyar előtt állt meg, •ami felelőtlenség. A büntethető vétkes viszont Pilinyi Sándor, aki nem tartotta meg az előírt követési távolságot és figyelmetlensége miatt következett be az ütközés. Az ehhez hasonló forgalmi helyzet a másodperc töredéke alatt játszódik le. Lehetséges. hogy a „Leszállók!” felkiáltásra kapta fel a fejét, de akkor már az előtte levő busz fékezett. — /I baléset oka nem lehetett műszaki hiba, vagy vezetői alkalmatlanság? — Mindkettőt kizárhatjuk. Az Ikarus forgalombiztonsági szempontból kitűnő konstrukció. Fékrendszerét úgy alakították ki, hogy bármiilyen meghibásodás esetén működésbe lép a vészfék, ami most sem romlott el. A buszvezetőt pedig munkalélektani vizsgálaton alkalmasnak nyilvánították. Egyébként is fegyelmezett, jó pilóta; 15 éve jár ezen a vonalon és mindössze egyszer, úgy tíz évvel ezelőtt volt egy apró koccanása. — Milyen rendszerességgel küldik sofőrjeiket munkalélektani vizsgálatra? S ezen kívül milyen módszerekkel segíti a vállalat a balesetek megelőzését? — Négyévenként írtuk elő ezt a vizsgálatot, . ami a Nógrád Volánnál 1200 embert érint. Korábban figyeltük a bioritmusukat is, de a gyakorlat bebizonyította, hogy sokkal többet ér, ha a tudatos megelőzést alkalmazzuk. Évente háromszor nyolcórás elméleti tanfolyamon vesznek részt forgalmi utazóink. Ezen felelevenítjük KRESZ-isme- reteiket és más fontos forgalombiztonsági tudnivalókat, végül vizsgázniuk is kell. Ezen kívül típusvizsgát tesz minden olyan sofőrünk, aki másfajta gépjárműre kerül. A forgalomban csak akkor vehet részt, ha 250 kilométert már megtett. ' — Létezik-e más, önkéntességen alapuló módszer? — A balesetmegelőzést szolgálja az évekkel ezelőtt bevezetett forgalombiztonsági betétlaprendszer is. A vállalat bármely vezetője jogosult arra, hogy a három lapból elvegyen egyet, ha szabálytalanságot észlel. Javuló statisztikánkban feltétlenül nagy szerepe van a brigádvetélkedőknek; tavaly 450-en vettek részt, idén 60 kollektíva jelentkezett. S, hogy komolyan vesszük, azt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az élen végzett brigádok között 50 ezer forintot osztunk szét. — Ha már szóba került a statisztika, mit mutatnak a balesetekről a számok? — A nyolcvanas évek előtt 20—30 saját hibás balesetet könyveltünk el évente. Két évvel ezelőtt már csak 11 volt, tavaly pedig nyolc. E nyolc baleset során 16 személy sérült meg könnyebben. Ebben az esztendőben eddig 3 jegyzőkönyv született a buszkarambollal együtt, s míg az első kettőnél csupán egy könnyű sérült akadt, az utóbbinál 15. A felelősségre vonást, a vétkest természetesen nem kerüli el. T. Németh László A szoboszlói strandon Az Európa-szerte ismert hajdúszoboszlói strandot, a nyár folyamán sokan keresik fel megyénkből. Vállalatok, üzemek és intézmények biztosítják dolgozóik részére az üdülést. A hétvégeken pedig családok sokasága indul útnak az alföldi, fürdővárosba, hogy kipihenje a munkáshétköznapok fáradalmait a gyógyvízben. A különféle medencékben fiatalok és idősek egyaránt megtalálják a számukra legmegfelelőbb hőmérsékletű vizet. Képriportunk a hajdúszoboszlói fürdőhelyen készült. — Rigó Tibor képriportja —
