Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Á bernecei csontkovács I. Nem kíméltem a grófkisasszonyt Nemrégiben háromszor is megfordultam az Ipoly völ­gyében, Kemencén, az idő­sek hetes klubjában — így nevezzük újabban az öregek napközi otthonát, igen helyesen —, hogy TIT-előadásban bemutas­sam „88 nap Brazíliában” háromrészes diaképes be­számolómat. Elkísért, segí­tett a vetítőgépet cipelni, egy idősebb, a nyolcvana­dik életéve felé közeledő férfi. Valami kis rándulás volt éppen az ujjamban. El­kérte a kezemet, egy- pár ügyes mozdulat, nyomás — és megszűnt a fájdalom. Bámulva néztem rá: — Hát maga meg, bátyám, ehhez honnan ért? — Csontkovács volnék... A legközelebb, ha jön, el­mesélek mindent. Mert sck mindent raktam én sok mindenkinek helyre. Nos, mi tagadás, a busz­megállóban rögtönzött, rö­vid elbeszélése ugyancsak kíváncsivá tett. Legköze­lebb alig vártam előadásom végét: be vele a gondnoki irodába, ahol kérdéseimmel megtűzdelve, epikusán öm­lött belőle az önéletrajz. Megpróbálom regényes el­beszélését, amennyire lehet, híven követni — Gáspár István a nevem és a nyolcadik iksz felé tö­A talaj víz/tart^lma nagy' jelentőségű a növények ter­mőképessége szempontjából. Ugyanis testük víztartalma mintegy 70—90 százalékos. A vízfelvétel általában a ta­lajból a gyökéren keresztül történik. A víznek azért igen nagy a jelentősége, mert a növény a számára nélkülöz­hetetlen ásványi anyagokat a talajból a gyökéren á.t a vízzel együtt veszi fel. Emel­lett a növény a vízből a le­vegő széndioxidjából szén­hidrátot (cukrot) állít elő, vagyis a víz fontos szerepet tölt be abban, hogy a nö­vények szervetlen vegyüle- tekből szerveseket tudjanak előállítani. Ezért meleg, száraz idő­ben döntő jelentőségű a víz mesterséges pótlása. Ugyan­is csak így juthatunk a várt mennyiségű és minőségű ter­méshez. Amíg a mélyen gyökerező szőlők és gyü­mölcsfák jobban tűrik a vízhiányt, addig a sekélyeb-' ben gyökerező zöldségfélék! termésmennyisége főleg azon múlik, hogy a virágzás, a terméskötés és a termésérés idején hozzájutnak-e keüő mennyiségű vízhez. Ezért legalább az említett időpon­tok kezdetén pótoljuk az elmaradt csapadékot. Egy­szerre egy négyzetméterre 30—35 liter vizet öntözzünk ki. Az egy négyzetméterre adagolt 1 liter víz 1 milli­méter csapadéknak felel meg. Ennél kevesebbet nem célszerű adni, mert szinte hatástalan lesz, nem tudja eléggé átnedvesíteni a ta­lajt, a gyökerek által át­szőtt talajréteget. Sokan ar­ra hivatkozva nem öntöz­nek, hogy nincs a telken kút, vezetékes víz. Jó tud­ni, hogy ahol ilyen rendel­kezésre is áll. még ott is érdemesebb az összegyűj­tött esővízzel locsolni. A kútvíz, a vezetékes víz gyakran különféle, a növé­nyek számára nem kedvező ásványi anyagokat is tartal­mazhat (péládul meszet). Ne sajnáljuk a költségeket, és készítsünk ciszternákat, il­letve tegyünk a csatorna­rekszem; 1908. novemberi­én születtem Berneceba- rátin, ahol most is élek, csakhogy itt vagyok hetes napközis Kemencén. — Vagyis benn is lakik a klubban... — Igen, télen hetente egyszer megyek haza, mert a házra csak a két macskám vigyáz, azok vannak, azo­kat látom el. — Mást nem ? • — Más nincs! Legény va­gyok a mai napig. — Hogy mi voltam? Suszterséget tanultam a hat buta, meg a három os­toba után, ahogy mi mond­juk. Szóval, gmikor kijár­tam a hat elemit, meg a három ismétlőt. Leginkább földműves voltam én. Jár­tunk részes harmadosnak kaszálni. Gróf Lajoshoz, az­tán tizenkét háztól huszon­négyen 10—12 szekérrel is hazahoztunk. — Ügy kezdődött — foly­tatta —, hogy hazafelé tar­tottunk a szénával, amikor Gyarmat meg Losonc felől feketedett az ég, jött a nagy vihab. Apám szólt, nosza ugorjak fűzágakat törni, hogy azzal védjük a szeke­ret. Én annyira igyekeztem, hogy ugrás után látom, ki­fordult a bokám, de telje­kifolyó alá a víz felfogására alkalmas edényt, beton tar­tályt. A sok vizet igénylő zöld­ségféléket — a paprikát, az uborkát, a zellert, a káposz­taféléket, a tojásgyümölcsöt — lehetőleg rendszeresen öntözzük, körülbelül öt- tizszer, hogy kielégítően fej­lődjenek, szép és jó minő­ségű termést hozzanak. Azért is érdemes öntöz­nünk, mert a vízhiánytól szenvedő, alig növekedő nö­vényeket a kártevők és a kórokozók is jobban meg­támadják könnyebben tönk­reteszik. Szebben fejlődik a sóska, és a spenót is, ha időnként, főleg a szedések után vízhez jut. A kevésbé vizigényeseknek — például a borsónak, a babnak, a pa­radicsomnak — elegendő két-háromszori alapos öntö­zés is. A magról vetett hagymát is érdemes leg­alább kétszer megöntözni, azonban július közepe-vége felé már hagyjuk abba, hogy a hagymák jól beérje­nek, és sokáig tárolhatók maradjanak. A zöldségfélék esetében a vizet kannából, rózsa nél­kül locsoljuk a növények tövénél a talajra. A víz ál­lott legyen, 14—15 C-foknál ne legyen hidegebb, mert számbs növény, például a paprika nagyon érzékeny a hidegre, visszaveti a fej­lődését. Tömlős öntözéskor, a tömlőből közvetlenül en­gedjük a taljara a vizet. Nagyobb kertben gyorsabb a munkánk, ha a sorok kö­zé .húzott barázdákban csör- gedeztetjük végig a vizet. Az esőszerű öntözést kerül­jük el, mert csak a veszé­lyes gombabetegségek — a peronoszpóra, a szürkerot­hadás, a fitoftóra — terje­dését. gyors szaporodását segíti. Mindig este vagy kora hajnalban öntözzünk, mert így nem perzselődhetnek meg növényeink, kisebb a párolgással járó vízveszte­ség Sz. F. sen. A bal lábujjaim hátra­néznek, a jobb meg előre. Szólt apám, hogy helyrete­szi, mert értett hozzá, mes­ter volt benne. Gondoltam, amit apám tud, tudni kell azt nekem is. Előrerántottam a kifordult bokát, roppant az egy csuda nagyot, de már helyre is ment. Hu­szonnyolcban volt, ez, húsz­éves koromban. Ekkor jöt­tem rá a nyitjára. Jött apam. de későn, már kész, mondtam neki. Apám örült, hogy követem a tudomá­nyát! Egyre többet gyako­roltam, egyre jobban be­lejöttem, mert egyre ment a híre. A falumban már en­gem hívtak még a szomszéd falukba is, de még a határ­őrparancsnok feleségén is én segítettem. — Egyszer ugyancsak hívnak Lévára. A Révay grófkisasszonyt kifordult bokájával már végighur­colták a világon, de hiába. 1932-ben volt ez, kaptam az őrsparancsnoktól útlevelet. Nem kíméltem a grófkis- asszonyt sem, egyet sikkan- tott, és már rendben is volt, amit más nem tudott. Fel­ruháztak, egy hétig ott­tartottak és a végén kétezer koronát is adtak, nagy pénz volt az! Fazekas Mátyás (Folytatjuk) Gépesített érrendszer­diagnózis A szíy- és érrendszeri be­tegségek megbízhatóbb felis­merését segítő orvosi műszer­rel bővítik Pécsett a komplex lakossági szűrővizsgálatok eszköztárát. A pécsi és fő­városi szakemberek által alkotott „Hevimet—40” el­nevezésű számítógépes reo- rriéter a pácienstől vett cse­kély mennyiségű vérminta viszkozitásának, vagyis bel­ső súrlódásának mérésére szolgál. A néhány perces mérés­sorozat a vér laboratóriu­mi vizsgálatának eredmé­nyeivel együtt minden ko­rábbinál részletesebb tájé­koztatást nyújt az érrend­szer állapotáról. Lehetővé teszi még a dohányzás mi­att fellépett egészségkároso­dás mértékének pontosabb megállapítását is. Alkal­mazásával könnyebbé vá­lik. hogy idejekorán felis­merjék. illetve megelőzzék a halálokok között vezető he­lyen álló érrendszeri beteg­ségeket. A műszerrel nyert adatok birtokában az or­vos az eddigi általános in­telmek helyett konkrét ta­nácsokkal láthatja el páci­ensét az egészséges élet­módra, a helyes étkezési szokások kialakítására vonatkozóan. Számítógép a kerékpáron Egy újszerű, napenergiá­val működtetett számító­gép arról tájékoztatja a kerékpárost, hogy mekkora a pillanatnyi és az átlagos menetsebessége, hány kilo­métert tett meg aznap vagy az egész évben, s ha a kerékpáros meghaladta a gépbe előre betáplált "'távol­ságot, vagy ha túlságosan gyorsan hajt, figyelmezteti őt. A számítógépet a kor­mányra erősítették, és a kerékpár sebessége, illetve az általa megtett útra vo­natkozó jelzéseket az elülső kerékre helyezett mágneses érzékelőtől kapja. Kertbarátoknak Az öntözés haszna Ami a buszkarambol jegyzőkönyvéből kimaradt Beszélgetés Hagy Zoltánnal, a Nógrád Volán igazgatóhelyettesével Teherautó fékez a megye- székhely főútjának egyik nehezen belátható kanya­rulata előtt. Hiába húzódik a járdaszegély mellé, a mö­götte haladó autóbusz so­főrjének nem sikerül meg­előznie, mert egy jármű tű­nik fel a szemközti sávban. A busz már így is 25 centi­méterrel túlhalad a felező­vonalon, de biztonsággal meg tud állni. Ezt egy má­sik járat követi. Néhány másodperccel az ütközés előtt jó a hangulat az utas­térben. „Leszállók!” — hangzik hátulról, s a piló­ta, Pilinyi Sándor, akarat­lanul is a tükör felé kapja a fejét. Csak egy másod­perc. . . Így aztán késve ér­zékeli, hogy előtte már le­fékezett a kollégája, s a féklámpája is kialudt. A szerencsétlenségről kis­sé túldramatizálva értesült az egész ország. A baleset­nek végül is 15 könnyű sé­rültje volt — szerencsére. — Évek óta folyamatosan ja­vuló baleseti statisztikájuk mellett rosszkor jött ez a hírverés. Kinek a felelőssé­gét állapították meg? — kérdezem Nagy Zoltánt, a Nógrád Volán törzskari igazgatóhelyettesét. — Kérdése csak látszólag egyszerű, de megpróbálom megvilágítani, miért. A fe­lelősségre vonás szempont­jából másképp kell 'értékel­ni a közlekedési szabályok áthágását, és másképp a de­fenzív vezetési stílus hiá­nyát. Ez utóbbi nem bün­tethető, de lényegesen köz­rejátszhat egy baleset be­következésében. Itt is erről van szó, hiszen a teherautó vezetője veszélyes kanyar előtt állt meg, •ami felelőt­lenség. A büntethető vétkes viszont Pilinyi Sándor, aki nem tartotta meg az előírt követési távolságot és fi­gyelmetlensége miatt követ­kezett be az ütközés. Az ehhez hasonló forgalmi helyzet a másodperc töre­déke alatt játszódik le. Le­hetséges. hogy a „Leszállók!” felkiáltásra kapta fel a fe­jét, de akkor már az előt­te levő busz fékezett. — /I baléset oka nem le­hetett műszaki hiba, vagy vezetői alkalmatlanság? — Mindkettőt kizárhat­juk. Az Ikarus forgalombiz­tonsági szempontból kitű­nő konstrukció. Fékrend­szerét úgy alakították ki, hogy bármiilyen meghibáso­dás esetén működésbe lép a vészfék, ami most sem rom­lott el. A buszvezetőt pedig munkalélektani vizsgálaton alkalmasnak nyilvánították. Egyébként is fegyelmezett, jó pilóta; 15 éve jár ezen a vonalon és mindössze egy­szer, úgy tíz évvel ezelőtt volt egy apró koccanása. — Milyen rendszeresség­gel küldik sofőrjeiket mun­kalélektani vizsgálatra? S ezen kívül milyen módsze­rekkel segíti a vállalat a balesetek megelőzését? — Négyévenként írtuk elő ezt a vizsgálatot, . ami a Nógrád Volánnál 1200 em­bert érint. Korábban fi­gyeltük a bioritmusukat is, de a gyakorlat bebizonyí­totta, hogy sokkal többet ér, ha a tudatos megelőzést alkalmazzuk. Évente három­szor nyolcórás elméleti tanfo­lyamon vesznek részt for­galmi utazóink. Ezen fel­elevenítjük KRESZ-isme- reteiket és más fontos for­galombiztonsági tudnivaló­kat, végül vizsgázniuk is kell. Ezen kívül típusvizs­gát tesz minden olyan so­főrünk, aki másfajta gép­járműre kerül. A forgalom­ban csak akkor vehet részt, ha 250 kilométert már meg­tett. ' — Létezik-e más, önkén­tességen alapuló módszer? — A balesetmegelőzést szolgálja az évekkel ezelőtt bevezetett forgalombizton­sági betétlaprendszer is. A vállalat bármely vezető­je jogosult arra, hogy a három lapból elvegyen egyet, ha szabálytalanságot észlel. Javuló statisztikánk­ban feltétlenül nagy szere­pe van a brigádvetélkedők­nek; tavaly 450-en vettek részt, idén 60 kollektíva je­lentkezett. S, hogy komo­lyan vesszük, azt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az élen végzett brigádok között 50 ezer forintot osz­tunk szét. — Ha már szóba került a statisztika, mit mutatnak a balesetekről a számok? — A nyolcvanas évek előtt 20—30 saját hibás bal­esetet könyveltünk el éven­te. Két évvel ezelőtt már csak 11 volt, tavaly pedig nyolc. E nyolc baleset során 16 személy sérült meg könnyebben. Ebben az esz­tendőben eddig 3 jegyző­könyv született a buszka­rambollal együtt, s míg az első kettőnél csupán egy könnyű sérült akadt, az utóbbinál 15. A felelősségre vonást, a vétkest természe­tesen nem kerüli el. T. Németh László A szoboszlói strandon Az Európa-szerte ismert hajdúszoboszlói strandot, a nyár folyamán sokan keresik fel megyénkből. Vállalatok, üzemek és intézmények biztosítják dolgozóik részé­re az üdülést. A hétvégeken pedig csalá­dok sokasága indul útnak az alföldi, für­dővárosba, hogy kipihenje a munkás­hétköznapok fáradalmait a gyógyvízben. A különféle medencékben fiatalok és idő­sek egyaránt megtalálják a számukra legmegfelelőbb hőmérsékletű vizet. Kép­riportunk a hajdúszoboszlói fürdőhelyen készült. — Rigó Tibor képriportja —

Next

/
Oldalképek
Tartalom