Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

1987. augusztus 4., KEDD NOGRAD 3 Kitartott a nehéz időik lsen is Elmozdultak a holtpontról Őrhalmon... * Több miint egy évszázada pótolhatatlan szerepet ját­szik életünkben a vasút. A gőz mozdonytól a villany­mozdonyig, s még annál. is tovább hoisszú volt az út, sok minden változott, de a vasutaspálya ma is egyike a legnehezebbeknek. Amikor Tótok Bertalan, a MÁV balassagyarmati al­kalmazottja több mint 30 év­vel ezelőtt a vasút szolgá­latába állt, ez a munkakör a mainál is lényegesen több áldozatot követelt. . Hosszú és küzdelmes pályafutását a XXXVII. vasutasnapon ve­zérigazgatói dicsérettel is­merték el. Tótok Bertalan ma már — idő és távolság tekinte­tében is — messze van a mozdonyfüsftől, amely éle­tét nagymértékben megha­tározta. Hét éve egészség- ügyi okokból a MÁV szoci­ális intézményében dolgozik, mint raktárkezelő. — Sátoraljaújhelyen szü­lettem 1935-ben — meséli ma­gáról. Feleségem révén ke­rültem Nógrád megyébe. Ka­tonaság után lettem vas­utas, ami akkoriban nagyon Az első fél évben növeke­dett a lakásépítő szövetke­zetek teljesítménye: 761 ott­hont adtak át, 133-nal töb­bet mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A laká­sok mintegy 40 százalékát a fővárosban hozták tető alá, és nagyobb számban építet­tek Szolnok, Veszprém és Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Az elmúlt két-három év­ben az előző időszakhoz ké­pest kevesebb szövetkezeti lakás épült. A legnagyobb gondot az építési, szerelési anyagok árának emelkedé­sén kívül elsősorban a te­lekhez jutás nehézsége okoz­ta. A helyzeten némileg javított, hogy a tanácsok — különösen a nagyobb tele­püléseken — több foghíj­telket szabadítottak fel, és értékesítettek az építőkö­zösségek számára. A SZÖVOSZ lakásszövetkeze­ti főosztályán az MTI mun­katársának elmondották: kedvező hatása van annak a tavaly érvénybe lépett rendelkezésnek, miszerint a lakásszövetkezetek meg­alakulásuk után közös hitelt kaphatnak az építési terület előkészítéséhez és az építés megindításához. A SZÖVOSZ-ban és a la­kásépítő szövetkezetek mun­káját irányító fővárosi és megyei érdekképviseleti •szervezetekben keresik azo­kat a megoldásokat, ame­lyekkel könnyíthetik az építkezők helyzetét. Az ed­digieknél is korszerűbb ott­megbecsült állásnak számí­tott. Először Isaszegre jár­tam dolgozni, mert köze­lebb nem kaptam munkát. Vasárnap éjfélkor vonatra ültem, s péntek éjfélig dol­goztam. ezen kívül minden második vasárnap készen­létben kellett lennem. Sok­szor egyfolytában 72 órát töltöttem szolgálatban. — Hogyan került Balas­sagyarmatra? — Abban az időben nehéz volt munkahelyet, változtat­ni. pedig egy idő után már nagyon szerettem volna a családhoz közelebb dolgoz­ni. Még szenet rakni is el­jöttem volna, de ez sem si­került. 1957-ben aztán vá-, ratlanul' meghalt az egyik vcmatfékező, s felvettek a Helyére. Később letettem a jegyvizsgálói és a vonaive- zetői vizsgát is. 1980-ban kissé távolabb kerültem a vasúttól, ide, ebbe .a szoci­ális létesítménybe, ahol a vasutasok pihennek és ét­keznek. A szívemmel voltaik problémák. — Kitüntetést kapott. Mit gondol, minek szólt ez a magas elismerés? honok létesítésére építő- szövetkezet alakult az ér­dekképviseleti szerv részvé­telével Csongrád megyé­ben. A fiatalok lakáshoz ju­tását több helyen a KISZ- szervezetek is támogatják, így például Tatabányán, a Teleki Lakásszövetkezet új. 20 lakáros sorháznál az előkészületi adminisztráci­ós munka gyorsítását vál­lalta a helyi KISZ-bizottság. Kalocsán, Szegeden és Szarvason KlSZ-építotábo- rokat szerveztek. Az újonnan alakult szö­vetkezetek törekednek a vi­szonylag olcsó építési eljá’- rások' bevezetésére, s taka­rékosan fűthető házak léte­sítésére. Egyre nagyobb sze­repet kap a kivitelezésben a tagok, közülük is a fiata­lok kétkezi munkája. Az év eleje óta összesen, 1500-zal emelkedett a szö­vetkezetek kezelésében lé­vő lakások száma, s már meghaladja a 265 ezret: ezeket 1126 lakásfenntartó szövetkezet kezeli. Az állo­mány nagyobb mértékben gyarapodott^ mint ameny- nyi új lakás épült, mivel időközben a, társasházak­ban élők is alapítottak la­kásfenntartó szövetkezete­ket, például Borsod-Abaú.j- Zemplán. Szabolcs-Szat­már, Bács-Kiskun és. Hajdú- Bihar megyében. Az ösz- szefogás a tapasztalatok szerint jobb lehetőséget nyújt az épületek állagának megóvására. — Valószínűleg annak, hogy kitartottam a nehéz időkben is, amikor kevés volt a pénz és sok a mun­ka. Ma is sok gonddal küzd a vasút, de azért ezeket nem lehet összehasonlítani a 20— 30 évyel ezelőttiekkel. Ak­koriban sokkal több volt a szolgálat, alig láttam a csa­ládomat és a pihenőhelyen hyolcan-tízen voltunk egv szobában. Ha Balassagyar- maiton felvettem egy fehér inget, az Galgagutá.n már fekete volt a füsttől. Én mindezek ellenére szerel­tem a munkámat, nehéz megmagyarázni, miért. Ta­lán az utazás és a társaság miatt. Sóikat voltam embe­rek között. — A családból követte valaki a példáját? — A nagyobbik fiam moz­donyvezetőnek tanult, de ott kellett hagynia a pályáit egészségügyi okokból. A csa­ládban én vagyok az egye­düli .vasutas, ,sem előttem, sem utánam nem volt senki. Szeptembertől nyugdíjas le­szek, akkor több időm lesz a tanácstagi teendőkre is. . . Varga Mária Mikroszámítógépes környezetériékelés A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutató Intézetének munkatársai — az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázatát elnyerve — olyan mikroszámítógépes kör­nyezetértékelési rendszert feljesztettek ki, amellyel kimutathatják, hogy az egyes növények termeszté­sére melyik tájegység a legalkalmasabb. ,A kutatók elsőként Somogy megye termőterületeit minősítet­ték, s az idén Borsod-Aba- új-Zemplán és Szolnok me­gye kerül sorra. Összegyűjtötték a vizsgált, területek éghajlati, vízfóld- rájzi, domborzati, geológi­ai és talajtani adottságaira vonatkozó adatokat. A mun­kához 23 hazai kutatóin­tézetül kaptak a szakterüle­tükre vonatkozó térképeket, s ezek felhasználásával ér­tékelték Somogy megye termőterületeit. Az adat­bank 30 ezer adatot tar­talmaz, s tovább bővíthető, A szakemberek az 54 legfon­tosabb környezeti tényezőt figyelembe véve, 16 négyzet- kilométerenként minősítet­ték a megye területét. Ä Földrajztudomápyi Ku­tató Intézet munkatársai el­készítették, illetve most ké­szítik azokat a térképeket, amelyek több növény és gyümölcs termesztésére a legmegfelelőbb területeket jelölik. Az Örhalmi Hazafias Nép­front Termelőszövetkezet udvarán két helybeli éppen arról beszélget,’ hogy mi­lyen jól fejlődik a cukor­répájuk. Egyikük büszkél­kedve megjegyzi: nipcs an­nak párja talán az egész megyében sem. .. Mondom Rados Jánosnak, mit hallottam, mire a fiatal elnök mosolyogva feleli: — Valóban szép. Örülünjc neki, mert nagy reménye­ket fűzünk hozzá. Mivel az étkezési burgonya ter­mesztése számunkra vesz­teséggel járt, ezért kiadtuk háztájiba, s helyette vetet­tük százhat hektáron a cu- kornakvalót. A jövőben ugyanígy előtérbe kerülhet majd a lencse és a borsó. Megpróbálunk az eddiginél ésszerűbben alkalmazkodni az adottságainkhoz, ezzel párhuzamosan törekszünk a lehetőségeink javítására. A változtatás, a megújhodás egyébként vonatkozik az egész termelési vertiku­munkra. Az örhalmi termelőszövet­kezet ráfizetéssel zárta a múlt évet. A gazdálkodó- egységet szanálták. A mér­leghiányt nagyobb részben állami dotációból, kisebb részben saját forrásból ki­egyenlítették. A megválasz­tott új elnököt és új veze­tőséget kötelezték arra, hogy a szanálási bizottság megállapításait és javaslata­it figyelembe véve, dolgoz­zon ki részletes intézkedé­si tervet a gazdálkodás megjavítására, azt egyeztes­se a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi osztá­lyával. Úgyszintén felada­tául szabták az új vezetés­nek, hogy nyújtson be pá­lyázatot a .Pénzügyminiszté­riumhoz, illetve a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumhoz az eladósodott üzemeknek 'meghirdetett program keretében. — Eleget tettünk a köte­lezettségeinknek — mutatja a dokumentumokat az el­nök. — Összedugtuk a fe­jünket, s számba vettük, milyen tényezők okozták az üzem gazdálkodásának sú- lvos visszaesését. Vázlatosan ezek a problémák a követ­kezők: beszűkültek az erő­források. elhasználódtak a gépek és az eszközök, alig van fejlesztési lehetőség, nem megfelelő a szakember- állomány összetétele. Ezeket tetézték még a közgazdasági szabályozók szigorításai és a mostoha időjárás. Ez utóbbiak tőlünk függetle­nek. így aztán az előbbi gpndok orvoslására vonat­kozó elképzeléseinket fogal­maztuk meg az intézkedési tervben. Ám. hogy időt nverjünk a végrehajtáshoz, kértük hiteleink visszafi­zetésének felfüggesztését, va­lamint részbeni törlését. Bállá Sándnrné főkönyve­lő a pályázattal kapcsolat­ban így tájékoztat: — összesen hétmilíió­négyszáztizenötezer forint sorsa forog kockán, amely számunkra most jelentős ösz- szeg. Ebből egymillió-száz- hétezer forint a KTA fej­lesztési kölcsön, amit mu­száj visszafizetnünk. Bízunk benne, hogy a többi hite­lünket eltörlik. Ennek fejé­ben vállaltuk a termelés nö­velését, a költségek mér­séklését, vagyis: a stabil gazdálkodás megteremtését. Például 158Ö-et már hat és fél milliós nyereséggel akar­juk zárni. Ezek után térjünk vissza a kibontakozási program­ban foglaltakra és azok vég­rehajtására! Kiss Gyula párttitkáré a szó: J — Vezetőségünk a terme­lőszövetkezet nagyságrend­jéhez igazodó új szervezeti felépítést és irányítási rend­szert dolgozott ki. Az ága­zati rendszerről áttértünk az úgynevezett kombinatív irá­nyítási rendszerre. A kerület vezetője mindenért felelős a területén: irányítja és képviseli -az ott dolgozókat, felügyel az odatartozó ága­zatokra és a vagyonvéde­lemre. Egyszóval: igazi gaz­dája a rábízott kerületnek. Az intézkedés jótékony ha­tását már érezzük. — Ezzel egyidőben felül­vizsgáltuk a munkaerő-gaz­dálkodásunkat — folytatja. — Sor került néhány státus megszüntetésére, illetve ösz- szevonására. Különböző okok ‘ miatt termelőszövet­kezetünk nyolc vezetőtől vált meg. A munkabér megtakarí­tása eddig .egymillió-egy- százezer forintot tesz ki. A beosztásukban máradó veze­tőknek felelősségvállalási- nyilatkozatot kellett aláír­niuk, mindannyian fehé- ren-feketén elismerték, mi­re kötelezi őket a munka­körük. Igazodva a mezőgaz­dasági munkákhoz, tíz és fél órás műszakot vezettünk be az alaptevékenységben dol­gozóknál. A személyi feltételek te­hát javultak, de meg nem oldódtak teljesen. Kellené­nek arra alkalmas műsza­kiak a növénytermesztésben, több szakmunkásra volna szükség a karbantartóknál. — Az egyik leglényegesebb teendőnknek szabtuk meg a növénytermesztés gépesí­tésének növelését — kapcso­lódik a beszélgetésbe Már­ton Ferenc, a szállítási üzem vezetője, az ellenőrzési bi­zottság elnöke. — Az Agro- keren keresztül úgyneve­zett előtárolásra hozzáju­tottunk egy nagy teljesít­ményű Rába-Steiger trak­torhoz, négy kisebb kapaci­tású traktorhoz, ekékhez, vetőgépekhez, kombináto- rokhoz. Szeretnénk majd megvásárolni a bérelt gépe­ket, s erre módunk is lesz, ha kedvezően bírálják el a PM—MÉM-pályázatunkat. De nemcsak veszünk gépe­ket, hanem igyekszünk a meglevőket a lehető legjob­ban kihasználni. Az egy­személyes járatok ma már nem léteznek, hiszen ezek fenntartása luxus lenne. Rados János sorolja to­vább a tervezett intézkedé­seket : — A növénytermesztés te­rületén célunk a melioráció meggyorsítása. A termőké­pesség javítására évente tíz­ezer tonna szerves trágyát szándékozunk kiszórni a földekre, s teljes körűvé tesszük a folyékony műtrá­gya alkalmazását. A futóho­■ rhokos területeket kivonjuk a szántóföldi művelésből, s évente húsz-harminc hektárt erdősítünk és erőnkhöz mér­ten gyepesítünk. Korszerű­sí tjük! és bővítjük a sze- mestermén.y-tárolókat. Hasz­nosítjuk a melléktermékeket a szalmát, a kukoricaszárat, a répafejet. Ezzel elérkeztünk az ál­lattenyésztési. programhoz. — A csitári Áejhozamú te­henészet veszteségének fel­számolására alternatív ter­vet készítettünk. Legrosszabb esetben eladjuk az állatokat. Gondolunk a százötvenes ál­lomány vállalkozási formá­ban való kihelyezésére. Amennyiben felszabadul a Mária-majorban levő istálló és állami dotációt is ka­punk. úgy létrehozunk egy hárornszázöt.ven férőhelyes telepet és megépítjük a fe­jőházat. A húshasznú tehe­nészetnél legeltetéssel mér­sékeljük a tömegtakarmány költségeit. A sertéstenyész­tésben szerény mértékű re­konstrukcióval kívánjuk megvalósítani a higiénikus elletést és a nedves etetést. A juhászat bértartásban marad, az angóratenvésztést kihelyezzük a háztájiba. Végezetül az elnök az ala­pon kívüli tevékenység fej­lesztésére vonatkozó terve­ket fogalmazza meg: — Megkezdtük bányánkból a homok kitermelését, ezál­tal másfél millió forinthoz juthatunk évente. Hamaro­san hozzálátunk a sóder ki- bányászásához is. Együtt­működési szerződést kötöt­tünk a balassagyarmati ká­belgyárral, s a hulladékká- bel visszani’erése egyrészt munkalehetőség az asszo­nyainknak, másrészt mint­egy másfél milliós árbevé­tel a termelőszövetkezetnek. Nyomdánkban és varrodánk­ban a kapacitást akarjuk kihasználni. ☆ Elmozdultak tehát a holt­pontról Örhalmon. A ki­bontakozás programja reá­lis jövőbe mutató. A veze­tés és a tagság egységesen, lendületesen munkálkodik a végrehajtásán. Hisszük, hogy az őrhalmiak még nem fe­lejtettek el jól dolgozni... Kolaj László Több lakás épül szövetkezeti kivitelezésben &y ss jíj-Cc Isméi úszhatnak a diákok Egyéves szünet után, szeptembertől újra bir­tokba vehetik úszóme­dencéjüket a salgótar­jáni Gagarin Általános Iskola diákjai. A több millió forintba kerülő felújítási munkálato­kat várhatóan a nyár végére fejezik be. Új vízforgató berendezést kaptak, s így a víztö­meget csak félévenként kell cserélniük. \ mun­kálatokban sok társa­dalmi segítséget kaptak a Vegyépszcr dolgo­zóitól.- bp -

Next

/
Oldalképek
Tartalom