Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

IaZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI Á randevú elmaradt XLIII. ÉVF., 204. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ L (5. oldal) Aratás után Tarlóról fúj a szél — mondogatják ilyentájt a falusi öregek. Arra emlé­keztetnek: befejezték az aratást, a gabonabetakarí­tás mindig is embert, gé­pet próbáló munkáját, bi­zony vége a nyárnak, itt az ősz. Nógrád megyében több mint 40 ezer hektár gabo­na és borsó termésének be­takarításáról gondoskodtak a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban. A föld nagy része — jó 27 ezer hektár — búzát rin­gatott. Nagyra nőtt, dús ka­lászokat. A szövetkezetek többségében egyformán elé­gedetten nyugtázzák a szak­emberek,. a szövetkezeti ta­gok: a termés a várakozás­nak megfelelően alakult. S vannak gazdaságok, ahol a betakarítás felülmúlta a legszebb reményeket is. A megye mezőgazdasági üzemei ebben az esztendő­ben igazodva az itthoni meg a külországi piac igé­nyeihez, no meg a nógrádi adottságokhoz — bizonyos szerkezetmódosításra szán­ták el magukat. A zöldség, a borsó és a cukorrépa mel­lett, 4—5 százalékkal na­gyobb területen vetettek ga­bonát, mint a korábbi években. A Magyarnándori Állami Gazdaságban két és fél ezer hektár termését takarították be a kombáj­nok. A Mátraaljai Állami Gazdaságban 1300, Érsek- vadkerten a Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelő- szövetkezetben pedig 1500 hektáron nevelt a föld bú­zát. Szandán, a termelőszö­vetkezet csaknem duplájá­ra növelte az idén búzater­mő területét. Azt is tudják a szakem­berek, de a termelőszövet­kezeti tagok is: haszonta­lan az a vállalkozás, amely csak a búzával vetett terü­letet szaporítja, s nem gon­dol a hozamokkal. Most, hogy már megállt a 360 kombájn, bizton mond­hatjuk: nem csupán a ter­mőterület, a hozamok is növekedtek. A gondos ta­laj-előkészítés, a föld fogyó erejének rendszeres pótlá­sa, a kíméletlenül támadó gyomok elleni védelem és a talajnak, az éghajlati viszo­nyoknak leginkább megfe­lelő búzafajták nagyüzemi termesztése meghozták a kívánt eredményt. Az el­múlt tíz esztendő egyik leg­gazdagabb aratása volt ez a mostani Nógrádban. A megye 15 termelőszövetke­zetében, a két állami gaz­daságban pedig ezt az átla­got is meghaladó búza- mennyiséget takarítottak be. Az aratáshoz hasonló kö­rültekintéssel, gondosság­gal készültek a gabona át­vételére, tárolására, a fel­vásárló vállalat, a malom­ipar szakemberei, munká­sai. Ahogy az aratók ügyel­tek, hogy ne szóródjon szét, ne vesszen kárba a szem, úgy vigyázzák a gabonát a felvásárlók. A munka folya­matosan halad, telnek a magtárak. Az értékesítésre szánt több mint 90 ezer tonna kenyér- és takar­mánygabona túlnyomó ré­sze már biztos helyen van. A tarlón már befejezték munkájukat a szalmabeta- karitó gépek, szünet nélkül rójják útjukat a traktorok. Nyomukban egyre nő a fris­sen szántott föld. Szük­ség van az igyekezetre. Ka­puban ' az ősz, készülni kell rá gonddal, felelősséggel. Azért, hogy jövőre se le­gyen szegényebb aratásunk, mint az idei volt. Nemeth Karoly beszede Nagykanizsán A szénbányászatnak biztos jövője van A 37. bányásznap központi ünnepsége Az idei, sorrendben a 37. bányásznap központi ünnepségét szombaton, Nagykanizsán rendezték meg. Elsőként megemlékeztek arról, hogy hazánkban 50 évvel ezelőtt, a Zala megyei Budafapusztán kezdő­dött meg a kőolaj- és földgázbányászat. E nevezetes ipartörténeti jubileum alkalmából Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, le­leplezte a 7-es számú fő közlekedési út mentén felál­lított olajbányász-emlékművet. Rétfalvi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész alkotását. A Hevesi Sándor Művelődési Központban Var­ga József, a bányászszakszervezet alelnöke köszön­tötte a megjelenteket, közöttük Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét, Virizlay Gyulát, a SZOT titkárát, Kapolyi László ipari minisztert, a hazai bányász­megyék küldöttségeit, a külföldi testvérvállalatok képviselőit. Ezután Németh Károly emelkedett szó­lásra. Alapos tudásra van szükségünk Hegyei tanévnyitó ünnepség Salgótarjánban Az iskola zászlajára felkerülnek a patronálóktól a szalagok — Fotó: Rigó — Az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében Né­meth Károly köszöntötte a nagygyűlés részvevőit és a magyar bányásztársadalom minden tagját. — A 37. bányásznapon tisztelettel adózunk bányá­szaink több mint 100 ezres családjának — mondotta bevezetőben. Majd így foly­tatta: — A mai napon elisme­résünket fejezzük ki a szén, a bauxit, az urán- és más ércek, valamint az ásványok kutatóinak és felszínre ho­zóinak. Tisztelettel és meg­becsüléssel gondolunk azok­ra, akik a természet erőivel viaskodva odaadással teszik a dolgukat. Nagyra értékel­ve a különböző területeken tevékenykedő bányászok munkáját, most mégis a bányászati ágak közül a Kegyeibe fogadta az idő­járás a HVDSZ megyei kul­turális és sportnapjának résztvevőit, akik a salgó­tarjáni Zója-ligetbe láto­gattak ki ezen a vasárna­pon, Immáron nyolcadik al­kalommal tartották meg a rendezvényt a szakszerve­zeti dolgozók számára, ne­mes hagyományt teremtve ezzel. A több száz résztvevő között voltak kicsik és na­gyok. fiatalok és időseb­bek. szakszervezeti tagok és a mozgalom leendő jelölt­jei. Ennek megfelelően ál­lították össze a szervezők is a programot: ki-ki ked­vére válogathatott! Már kora délelőtt megte­kinthették az érkezők a ter­mékbemutatót, akik pedig vastagabb pénztárcával jöt­tek. azok a kirakodóktól vehettek vásárfiáit, apróbb- nagyolbb emléktárgyakat. A program „hivatalosan” egy ünnepi köszöntővel vette kezdetét, majd a sportpá­lya jutott főszerephez. Ren­deztek itt sportversenyeket különféle számokban, játé­kos. tréfás vetélkedőiket, ké­seibb pedig a salgótarjáni Shotokan és a felső-bajor ifjúsági csoport nyújtott íze­lítőt a karatefogások és mozdulatok gazdag tárhá­zából. legtöbb embert foglalkozta­tó szénbányászatról szólnék. Az ott dolgozók derekasan helytállnak, ám arról is be­szélnünk kell, hogy ez az ágazat, nem kevés gonddal küzd. Ebben szerepe van annak is, hogy a szénbá­nyászattal kapcsolatos köz­ponti elgondolások nem mindig voltak reálisak, elő­fordultak helytelen intéz­kedések, amelyek zavarták a termelést, és bizonytalan­ságot hoztak az érintettek körében. A kormányzat le­vonta a szükséges tanulsá­gokat. Ennek megfelelően folytatódik a szénbányászat szerkezetének átalakítása. Felelősséggel mondhatjuk tehát, hogy a meglevő gon­dok, nehézségek ellenére, a magyar szénbányászatnak biztos jövője van, a szén még több nemzedéknek ad munkát, kenyeret. 'Ezután a legkisebbek örül­hettek. hiszen a megyeszék­hely KIVISZI nevet viselő színjátszó csoportja lépett a színpadra gyermekműsorá­val. Később a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelő­dési központjának zenekara adott térzenét, majd a pat­togó ritmusokat jutalmazó tapsot követően ismét egy kulturális egyveleg követ­kezett. Föllépett ennek so­rán a József Attila Városi- Megyei Művelődési Köz­pont jazzbalettegyüttese, a Ezek után elmondta: a kialakult gazdasági, társa­dalmi helyzet szemléletben és munkában egyaránt al­kalmazkodást követel mind- annyiunktól. Az ország is­mert gondjai mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy nem lehet a végtelenségig megtűrni olyan tevékenysé­geket, amelyek alacsony ha- tásfokúak, nem felelnek meg a piaci igényeknek, tartósan veszteségesek. Nem folytatható az sem, hogy az adósságot növelve többet fogyaszt az ország, mint amit megtermel. A határozott és követke­zetes cselekvés igényével fo­gant a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgáló prog­ram, amelyben a párt az előzetes vitákat, véleménye­ket is figyelembe véve fel­tárta és megfogalmazta: a helyzet, a jövő megalapozása egyszerre követeli meg a gazdaság modernizálását és a gazdasági, társadalmi re­formfolyamatok összehangolt kibontakoztatását. Pártunk a program vég­rehajtását nemzeti ügynek tekinti, egész tevékenységé­vel ezt fogja szolgálni. A kibontakozás érdekében a közvetlenül előttünk álló időszakban stabilizálnunk kell gazdaságunkat. Utat kell nyitnunk strukturális átalakításnak; mérsékelnünk kell, majd meg kell állíta­nunk az ország eladósodá­sát; meg kell teremtenünk a termelés és a fogyasztás összhangját, az életszínvo­(Folytatás a 2. oldalon.) HVDSZ Bihari János Tánc- együttese. és a Qvick ver­seny táncklub szólistád. de nem maradtak hoppon a divat kedvelői sem. hiszen az aktuális öltözködéshez kapak jó néhány látványos tippet a manökenektől. A vidám zenei szórako­zást a Xenon együttes pop­zenei műsora zárta, a több száz résztvevő pedig azzal búcsúzott a késő esti órák­ban. hogy: jövőre, ugyanitt a IX. kulturális és sport­napon. Salgótarjánban, a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium megnyitására és a megyei tanévnyitó ün­nepségre gyűltek össze szomoaton délelőtt a diákok és az őket kísérő szülők szá­zai. Az Arany János úti új intézményben megtartott ünnepségen ott voltak a me­gye és a város párt- és ál­lami vezetői, köztük Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titká­ra, Szilágyi Tibor, az MSZMP Salgótarjáni Váro­si Bizottságának titkára, or­szággyűlési képviselő. Ott voltak azoknak az üzemek­nek, vállalatoknak a kép­viselői, akik az iskola épít­kezésében részt vállaltak. Ünnepi bezédet Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő mondott. Elisme­rően szólt az épület elké­szítésén fáradozók eredmé­nyes munkájáról. Méltatta* az újonnan elkészült épüle­tet, amelyben ötszáz diák tanulhat, s amelynek fel­építése része a hetvenes évek elején indult megyei iskolahálózat-fejlesztő prog­ramnak. Iskolák sora épült fel az azóta eltelt időben, s a folyamat tart ma is. Ba­lassagyarmaton készül az új oktatási-nevelési és művelő­dési komplexum, másutt fel­újítások, korszerűsítések jelzik a tárgyi feltételek ja­vítását. Devcsics Miklós el­mondta: Nógrád megye az iskolákkal legjobban ellá­tott területek között van, s a katedrákról nem hiá­nyoznak a magas szakmai felkészültségű, alkotó szel­lemű pedagógusok sem. Szólt arról az átalakulási folyamatról is, amely előtt állunk. Arról, hogy változik, a feszültségekkel terhes, ma az iskolákat körülvevő gaz­dasági, társadalmi környe­zet, aminek hatásaira fele­lősséggel kell készülni. Hangi,, súlyozta, hogy közoktatásunk fejlesztése nem önmagáért való cselekedet, hanem ré­sze a jövőt megalapozó or­szágos programnak, azzal együtt kell fejlődnie, hiszen továbbhaladásunk egyik kulcsfeladata éppen az ok­tatásra hárul. Ehhez az in­tézmények nagyobb nyi­tottságára, demokratizmu­sára, önállóságára is szük­ség van. Hangsúlyozta: az alapos tudást — a szakmai és ál­talános műveltséget — min­dennél jobban igényli most a társadalom. Meg kell ta­lálnunk értékrendjeink he­lyes arányát, ehhez pedig a közgondolkodás változtatá­sára van szükség. A peda­gógusok munkája nem kevés, meg kell tanítaniuk gondolkodni a fiatalokat, s helytállásra, becsületre, a közösségért való felelősség­vállalásra és tisztességre is nevelniük kell őket. Ám ah­hoz, hogy sokasodjanak a kiművelt emberfők, nem elegendő az iskola erőfeszí­tése: az egész társadalom összefogására van szükség. Végezetül a tanítás tíz hó­napos nehéz munkájához kívánt minden pedagógus­nak erőt, a tanítványoknak pedig sikeres előremenetelt a megyei tanács elnöke. Ezt követően az új salgó­tarjáni iskola kulcsát C. Becker Judit, a városi tanács elnöke adta át Molnár Györgynek, az intézmény igazgatójának, majd Csik Pál, a jogelőd nevében kö­szöntötte az átadott intéz­ményt. A diákokhoz szólva, azt kívánta, hogy őrizzék meg azokat a hagyományo­kat, s igényeket, amelyeket a hatvannégy esztendős múl­tú elődiskola képviselt. A tanévnyitón nyújtotta át az iskola zászlaját a patro­náló Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat igazgatója, dr. Hajdú Gyula. Ezután az iskolaigazgató kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik a nehéz gazdasági körülmények ellenére anya­gilag támogatták az építke­zést, s azoknak, akiknek munkája lehetővé tette, hogy az 1987—88-as tanévet a diákság itt kezdhesse. A jeles esemény méltó be­fejezéseként kitüntetést kaptak a 130 millió forintos beruházásból létesített in­tézmény építésében kiemel­kedő munkát végző kivitele­ző és beruházó vállalatok, így a NÁÉV, a HÖVILL, az ingatlankezelő, a NOMBER dolgozói, akiknek Devcsics Miklós adta át az elismerés dokumentumait. A Művelődési Minisztéri­um kitüntetését kapta ki­váló munkájáért Duda La­jos, dicséretben részesült Győri András, Laczkó Jó- zsef és Kiss-Simon Nándor Timmer Zoltán, a NÁÉV igazgatója oklevelet és pla­kettet vehetett át, s jutal­mat kapott még Erdei Gyula és Petre András lelkiisme­retes, eredményes munká­jáért. Jövőre ugyanitt... HVDSZ-nap a Zója-ligetben Sport, tánc, zene, szórakozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom