Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
A nógrád Magyarnándorban Sok szó esik manapság a gazdaság tenmékszerkezeté- nek korszerűsítése kapcsain a fog la líko 7. tatásról. Arról, hogy kevesebb lesz a munkahely, nem tud majd mindenki elhelyezkedni. nem talál munkáit, nehezedik a megélhetés. . . Ahhoz, hogy mindezek ne következhessenek be. tudatos, előrelátó foglalkoztatáspolitikáira van szükség. Magyarnándor a megye nagyobb községei közé tartozik, társközségeivel — Mo- horával, Oserháthaláppai. Debercs ínnyel — együtt lakosainak száma meghaladja a háromezer főt. Közülük a munkaképes korú lakosság száma 1000—1100 között van. és nagy részük helyben dolgozik. Hozzávetőlegesen csupán 5 százalékuk az, aki máshová, a környékbeli üzemekbe jár . el. Ök leginkább Balassagyarmaton és Rom- hányban találtak munkát, de mostanában ezeken a munkahelyeken sincs sok betöltetlen állás. — Ma a foglalkoztatásban nincs gond Magyar,nándor- Jaan, hiszen a község köztudottan mezőgazdasági település. s a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban, a malomipar takarmánykeverő üzemében, az áfész- mél és a moh órai DROG- UNION-ban már régóta munkát találtak a helybeliek — kezdi a község foglalkoztatottságának bemutatását Novák Tibor vb-tiikár. — A hetvenes évek elején a mezőgazdaság korszerűsítése, nagyarányú gépesítése folytán a nők foglalkoztatásának megoldásával kellett megbirkózni. Akkoriban létesült Cser- tiáthalápon a MŰDÉKOR Ipari Szövetkezet telepe. Eczet Mária üzemvezető az alapítástól itt dolgozik. — Ezerkilecszázhatvank i lencben 30—40 emberrel kezdett dolgozni a cserháthalápi üzem s azóta folyamatosan bővült a telep és gyarapodott a létszám. Évek óta 90—100 embernek ad munká t a szövetkezet. A dolgozók között csak hét férfi van, többségében varrónők, hímzőnők. díszesek, műlevéikészítők dolgoznak itt. Mindannyian helybeliek, és csak ketten járnak máshonnan, egyikük Heren - osényből, másikuk Terény- fcől. A MÜDEKOR-bam tartják a létszámot, munka van. Mostanában egy-kát ember hagyja csak el a szövetkezetét, és csak az ő helyükre ■vesznek fel újakat. Régóta kialakult a törzsgárda. — örültünk a munkalehetőségnek. amikor megalakult a szövetkezet — vélekedik Mészáros Istvánná, a hímzők csoportvezetője, aki tizennyolc évet tud már maga mögött az üzemiben. — Azelőtt otthon voltam. Két gyerekem van, az egyik lányom közgazdász lett. ő elkerült a vidékiről, Tolnán van. a másik lányiam Kétbodonyban lakik, és a romhányi Gránitban dolgozik. A férjem már nyugdíjas, előtte az állami gazdaság gyümölcsösében volt. Mészárosnénak egy éve van a nyugdíjig. Nem így azoknak a csoportjában dolgozó fiatalasszonyoknak, akik szintén örülnek annak, hogy helyben találtak munkát. Hiszen nem mindegy: a hétitől fél négyig tartó műszak előtt és után lehet jönni és menni a gyerekkel az óvodába. Ketten közülük Balassagyarmaton voltak tanulók, a szabóságnál dolgoztak. de aztán — több éve már —, hogy itt találták meg a számításukat. Gyuris Józsefné, Varga Istvánná. Mészáros Jánosmé kitanulták a szakmát, lakóhelyükön dolgoznak. Nem panaszkodnak a keresetre sem, csoportvezetőjük mondja. hogy havonta a négy és fél ötezer forintot megkeresik. , Jó példa ez arra, amit Nórák Tibor említett beszélgetésünkkor : a városban szakmát szerzett fiatalok az iskola elvégzése után visszatérnek lakóhelyükre. Ma- gyarnáindorba és társközségeibe dolgozni. Sok olyan traktoros fiatalnak ad munkát a termelő,sző vetkezet, az állami gazdaság, akik még a sorkatonai szolgálat előtt állnak, * Munkáskézben tehát nincs hiány Magyarnándorban, ami más oldalról azt is jelenti, hogy aki lakóhelyén akar szakmájának, képességének ■megfelelő munkát találni, van rá módja. Régóta foglalkoztatja már a helybelieket a Nógrád Megyei Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat itteni takarmánykeverő üzeme. Kezdetben csak malom volt itt. s úgy másfél évtizede, hogy elkészültek a keverőüzem tározói, az akkori sportpálya helyén. így ' a megye takarmánykeverő üzemei közül a magyamán- dori lett a legnagyobb. Legalábbis így mondja Bucsánsz- ky Pál, az üzem műszaki helyettese. — Szécsényben és Taron van még ilyen üzem, de a miénk teljesítménye sokkal nagyobb azokénál. Granulátumot. dercés tápot, koncentrált umot készítünk. Most. nyári időszakban a búzafelvásárlás jelent további munkát az üzemnek, de a keve- réktakiairmány gyártása nem ■idényjellegű, hanem állandó elfoglaltságot ad az egész esztendőben. Átlagban hatvan-hatvankét ember dolgozik itt. Javarészt helyibeliek, főleg férfiak. A szállítók, a keverőfoen. és a szárítóban dolgozók zöme már a tizenöt-húsz éves törzs- gárda. Azon kívül, hogy helyiben van a munkalehetőség. az is ide köti az embereket, hogy a rostaaljat, 'tápsöpredéket olcsón be lehet szerezni az üzemből az itt dolgozóiknak, amit otthon, a háztáji gazdaságban az állatokkal még meg lehet etetni. És nem mindegy a kereset sem. A műszaki helyettes mondja, hogy annyit itt is meg tudnak keresni két műszakban az emberek, mint máshol. Nem mindegy az sem. hogy nem kell órákat buszozni, csak fel kell ülni a biciklire... A helybeli munka előnye ■nemcsak az otthon közelségében érződik Magyarmán- dorfoan. Fontos az idő. Mert a munkaidő után otthon, a kisegítőgazdaságban is van még teendő bőven. Évekkel ezelőtt jópáran hizlaltak sertéseket ..nagytételben'’, leadásra. Manapság a libahizlalás dívik inkább. Kapunk is három címet, ahol libatöméssel foglalkoznak, de nyáron, kora délután. gyümölcsszedés idején nem igen találni otthon a vállalkozó asszonyokat. Aki csak teheti, a szilvásban van. Éppen most kezdődött a szilvaszedés. Volt sok jelentkező, s aznap nem is állhatott mindenki munkába a gyümölcsösben. Lehet, hogy a termelőszövetkezet varro- dásai is ott töltötték a napot, felcserélve a varrógépet a szilvával. Jó egy éve. hogy a Mikszáth termelőszövekezat varrodát nyitott Magyarnándorban. Ekkor olyanok is voltak, akik a balassagyarmati finomkötöttből jöttek haza, hogy a varrodáinak dolgozhassanak. Tizennégy-tizenöt emberrel indult a varroda. A tervek, kalkulációk egy év múlva az induló létszám megduplázásával számolták. És mi a helyzet ma? Felére csökkent a létszám. Heten - nyolcán állják még a sarat. Gépi varrónak betanulni sokan nehéznek tartották. Mondják azt is, hogy a munka riasztotta el a varrodától az asszonyokat. Mások úgy vélik, a kreatív alkotás lehetősége inkább nyomasztónak hatott, mint ösztönzőnek a varrodában... Aznap nem kattogtak a gépek a varróknál. Lakat lógott a régi iskola bejárati kapuján. Ebben az épületiben alakította ki ugyanis a termelőszövetkezet ezt az új munkalehetőséget. Ha a tsz varrodá ja nem is lett népszerű, az elmondottak mégis bizonyítják, hogy Magyarnándorban van munka. Naponta nyolcvanan-szá- zan járnak be ide dolgozni, a tavasztól-őszig tartó munkák a gyümölcsösben pedig alkalmanként háromszáz embert is vonzanak. Az idénymunkákban szükség van az emberekre. S ezzel a lehetőséggel leginkább a helybeliek élnek. A felnőtt fiatalok a szákmát kitanulva térnek vissza lakóhelyükre. A vb-titkár azt mondja, kevés a fiatalok közül az, aki az értelmiségi pályát választja. A községben az értelmiségi, diplomát kívánó munkahelyeken sokan betelepültek dolgozni. Alig akadnak olyanok, akik itt születtek, itt járták ki az általános iskolát, majd középiskolákba, egyetemekre kerülve a diploma megszerzése után szülőfalujukba jöttek vissza dolgozni. Nagy Attila mohorai születésű. öt évvel ezelőtt végzett a közgazdasági egyetem agrárszakán. És annak ellenére Budapesten kezdett dolgozni, hogy tanulmányi szerződése a Magyamándari Állami Gazdasághoz kötötte. Első munkahelyén azonban nem kapott végzettségét, képességeit kipróbáló munkát. — Megkeresett a gazdaság igazgató,ja és azt mondta, hogy beszéljük meg mégegy- szer a dolgot. Adnak Magyarnándorban szolgálati lakást és a feleségem is, aki szintén közgazdász, elhelyezkedhet 'itt. Visszajöttem. A munka itt lényegesen jobb volt komoly megbízatásokat kaptam. Meg csak kötődöm Nógrád megyéhez, s a munkám is olyan, amit szeretek csinálni. .. Gyakornokként kezdte Nagy Attila, majd üzemgazdasági osztályvezető lett. Jelenleg az állami gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettese. Azt mondja, nem volt rossz választás, hogy visszatért. Javasolja is volt évfolyamtársainak, hogy menjenek vidékre a termelésbe, mert alkalomadtán. amikor elmondják egymásnak véleményüket közgazdasági kérdésekről, bizony nagyon látszik, hegy más-más nézőpontból szemlélik a dolgokat. A fiatal közgazdasága igazgatóhelyettes Balassagyarmaton építkezik, és éppen azon a napon, amikor felkerestük, született meg a kislánya. A kötődés csak erősödhet. A helyszíni beszélgetések után a foglalkoztatottság ösz- szegzésére kértük a vb-tit- kárt. — Olyan gond nálunk nincs, mint egyes városokban. Bár az a véleményem, hogy a mezőgazdaság foglalkoztatás szempontjából bizonyos értelemben beszűkült. Mi arra ösztönözzük a felnövekvő nemzedéket, hogy itt telepedjen le. Tavaly 11 lakás épült, s az idén épülő nyolcat is fiatalok építik, ezért is fontos számunkra, hogy partneri kapcsolatban az üzemekkel, vállalatokkal állandóan napirenden tartsuk a foglalkoztatást. Ne legyenek gondok a foglalkoztatásban öt-tíz év múlva sem. Zsély András Képek: Kulcsár József Nagy Attila: Szerencsésnek tarthatom magam. A gyümölcsös ad munkát. Bezár a varrodai A MÜDEKOB-ban helybeliek szorgoskodnak. Nem kell ctazgatnl és a kereset Is megfeleld!1: állítják a MÜDEKOR-osok. t)j lakások épülnek az idén is. Egész évben van elfoglaltság a keverőüzemben
