Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987. augusztus 27., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 mmasmam Kemerovói útinapló (1.) Hej élet, bányászélet... Kuznyecki bányászok Moszkváitól még négyóirá- myii repülésre, bő négyezer Ikiltméterre terül el Keme­rovo. Ám. ha az ember úgy gondolja, hogy az este tíz órakor induló gép éjjel ket­tőkor landol Kemerovóban. nos. akikor csalódnia kell. Ugyanis, az időzóna-eltoló­dás miatt. pontosan reggel ihat óraikor érkezik meg. Így hóit, kedves utas, fucss az éjiszakai alvásnak! Persze, Ha mát az ember hatezer .kilométerre elmegy-eljut otthonától, akikor legkevés­bé aiz alvás problémái fog­lalkoztatják. De nemcsak az órát kell előbbre állítani. Változtatni kell az érzékelőszerveken is. hiszen európai szemmel néz­ve az itteni gazdasági, épí­tészeti méretek valósággal lenyűgözőek. Vologya és Borisz, a két újságíró kísé­rőnk olykor nem is rejtet­ték véka alá efféle büszke­ségüket. — Itt hetven évvel ez­előtt még alig négyezren élitek, most pedig a lélek- szám meghaladja a félmil­liót. .. szinte mindent a szénnek köszönhetünk — mondták, miközben Mihail Volkov szobránál nézelőd­tünk. A fákkal övezett tér közepén magasodik az alko­tás. VoLkovot. az. egyszerű parasztembert ábrázolja, amint, szívéhez szorítja a fekete gyémántot. Jelképes alkotás: a kemerovóiak szí­ve együtt lüktet a föld mélyén, felszínén lapuló kinccsel. Szó se róla, ez a két és fél száz évvel ezelőtti ..nagy találás” életet hozott erre a vidékre. Egy adat szerint, ma a Kuznyeck-medence minden egyes négyzetkilo­méterére 27 millió tonna kőszénkészlet jut. Kemerovo városban hét mély- és egy külfejtéséi bánya üzemel. Mi az utóbbiba, a harminc kilométerre levő Kedrovsz- Ikij külfejtésű bányába lá­togattunk el, ahol az évi termelés meghaladja a há­rommillió tonnát. Ahogyan. Ny. V. Moiszejenko főmér­nök elmondta, egy tonna •szén kiaknázásához körül­belül hatvan . köbméternyi földet kell megmozgatniuk, amelynek a termelési .költ­sége tíz ás fél rubelre rúg. A szovjet állampolgárok egyébként 11 rubelért vásá­rolhatják meg. Szállítanak innen a hazai piacokon kí­vül Csehszlovákiába, koráb­ban Olaszországba és Ja­pánba is. Emlékszem, nem­régiben itthon megmoso­lyogták azt a kemerovói . ajánlatot, hogy szívesen szállítanának a 8400 kalóri­ás feketeszénből. Lehet, hogy olcsóbb lenne, mint az itteni. Érdeklődtünk a jövedel­mek iránt, a \bányászok ked­vezményeiről, az utánpótlás­ról. Ugye, ezek a kérdések nálunk is gyakorta teríté­ken vannak. ■— Az átlagkereset két­százötven és háromszáz ru­bel között mozog, de ettől is jobban keresnek a fúró- gépkezelők, a nehezebb mun­kát végzők, az ő jövedeh műk fölmehet akár hatiszáz rubelig is — magyarázta Moiszejenko. — iÉs mennyi gut a fő­mérnök borítékjába? — Az alapfizetésem 205 rubel, ehhez húsz százalék prémium jöhet még, átla­gosan háromszáz rubelt vi­szek haza. Nem sók — fűz­te hozzá'. A bányában dolgozók évente ingyen kapnak 3 és fél -tonna szenet. Ha nem elég ez a mennyiség. ak­ikor az újabb tonnákért két- két rubelt fizetnék. Ezen­kívül jár az úgynevezett szi­bériai -pótlék, amely a fize­tés 15—25 százalékára te­hető. Ott is .ismert a hűség- pén-z, körülbelül a havi jö­vedelem ötven-száe száza­léka. És természetesen a bányászok korábban. már ötvenöt éves korukban el­mehetnek nyugdíjba, vala­mint az átlagosnál hama­rabb jutnak lakáshoz. Eny- nyit a kedvezményekről. Mindezek mellett nem to­longanak a munkaerő-felvé­teli irodánál, csupán a ked- ncwszíkiijii bányába 100—150 embert máris fölvennének... Szóval, a bányász élet itt sem .tartozik a fiatalok vá­gyai közé. Végigtekintünk a hatal­mas telepen, hat kilométer hosszú, kettő széles, a szál­lítási utakkal együtt har­minc kilométeres körzetet ölel föl. Ezerötszáz ember­nek ad miunkát. megélhe- hetési lehetőséget. Vasúti kocsik, markológépek jön­nék-,mennék. Ha igaz a ku­tatók előrejelzése, akkor le­galább negyven évig eltart, amíg az itteni készletet ki- foányásszák. Utána a mosta­ni 150 méteres mélységtől lejjebb mennek, 240-re. Az­tán. még lejjebb. Csak le­gyen elegendő munkáskéz. Bánya járás után meghív­nak bennünket a vállalati ikultúrházba, ami egészen másképp néz ki. mint ná­lunk. Itteni fogalmaink sze­rint inkább egy szabadidős- központhoz hasonlítható. Színház-, koncert-, moziter- me van. külön szobában gyakorolnak a fa-fúvós- és a rézfúvás-zenekarok,' az ének­kar. Van sportcsarnoka, kon­dicionálóterme, szaunája, s egy hangulatos berende­zésű kávézója. Ahol, termé­szetesen szeszes italt nem liehet kapni. Nemcsak itt. hanem másutt sem. De ez mór egy másik fejezet té­mája. Tanka László (Következik: Ki kerül a szégyen ablakába?) Bútorjavítás Lakossági szolgáltatás A Bútor-, Fa- és Kár­pitosipari Vállalat új szol­gáltatást vezetett be: ezen­túl a lakosság részére is vállalja modern és stíl kár­pitozott bútorok javítását, áthúzását, felújítását. Az OTP-vel kialakított együtt­működés eredményeként ar­ra is lehetőség van, h-ogy e célra a megrendelők OTP- hítelt vegyenek igénybe. A vállalat korábban a bútorkészítő gyárak termé­keinek garanciális javítását végezte, az elmúlt öt esz­tendőben azonban e tevé­kenysége iránt csökkent az igény, mert a gyártók saját márkaszervizeket alakítottak ki. Ezért határoztak úgy a vállalatnál, hogy bővítik a Jakosság részére nyújtott szolgáltatásokat. A bútorjavító vállalat ma­gánmegrendelőknek, ingat­lankezelő vállalatoknak az egyedi igényeknek megfelelő­en beépített szekrényeket ki­sebb konyhabútorokat is ké­szít asztalosrészlegében. A Veszprém Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat fel­számolásának ügye mosta­nában általánosításokra okot adó példa is. Kicsiben ugyan, de pontosan tükrözi gazda­sági átrendeződésünk le­hetséges útjait, megoldásait, a velük járó nehézségeket. A jogutód nélküli fel­számolásra ugyanis eddig nem sok alkalom vol-t. ezért hát a jogi eljárást is most kell megtanulniuk a válla­lati, a megyei em,bereknek, a pénzügyi alkalmazottak­nak. Ennek lebonyolítása során az egyik legnehezebb feladattal akkor találták .szembe magukat a felszámo­lók, amikor a meglevő — bár a vállalati fénykorhoz képest meglehetősen meg­csappant — munkáslétszóm megnyugtató elhelyezésé­ről kellett dönteniük. Az építőiparban jelentke­ző gondo-k meglehetősen ■speciálisak és eltérőek pél­dául attól, amilyenek Óz- don. vagy még korábban, a bányavidékeken voltak ta­pasztalhatók. Azért ez a megkülönböztetés, mert az építőipari ágazat egésze sem hason,Irtható össze a .többi i pa,rvá.l,látottal, lévén elté­rőek a munkafeltételek, a Szakmaváltó munkások munkák,örülmények, a belső szervezeti rend és a munka­szervezés. Szakmái, ponto­sabban szakmunkásai is csak annyiban azonosaik például a kohászokkal, hogy náluk sem egyszerű dolog átváltani a régi. megszokott életből egy másik, ismeret­lenbe. Márpedig ilyen napokat élünk mostanában. Azok az építőipari szakmunkások, akik már pályaválasztásuk­ba belekalkulálták a ma­szekolás, a fusizás lehető­ségét és anyagi többletét, most. nem nagyon lehetnek elkeseredve. A kőművesek­re. az ácsokra mindig és mindenhol .nagy a szükség, különösen napjainkban ke­lendőek a jó szakiparosoik. Ám sok. saját szakmájá­ban jól képzett ember — 'vasbetonszerelők, gépészek — kénytelenek elgondolkoz­ni eddigi pályafutásukon, és föltenni ä kérdést: mi le­ük zsákos erdőjárástól az élvonalig A természet szeretete és a vadászat Hogyan lesz valakiből va­dász? Nyilvánvalóan mindegyi­kük egy kicsit másként válik azzá, bár sok a közös vonás bennük. A .termé­szet és az állatok szeretete az egyik legfontosabb köve­telmény. hogy tapasztalt társtól néhány hét alatt el lehet lesni az alapvető szak­mai tudnivalókat, s ezután már csak nyitott szemmel kell járni, hiszen a legna­gyobb tanítómester maga a természet. Persze, minél fia­talabb valaki, annál gyor­sabban sajátítja el az iga­zi erdőjáró-szemléletet. Rottenhoffer Attila Fo­ton született. Neki megada­tott a lehetőség, hogy meg­ismerje a természet csodás világát, hiszen apja is. nagyapja is erdész volt.v Sőt vadász is. Pétervásá- rán töltötte gyermekkorát, majd Egerbe járt középis­kolába. Az MHSZ sportoló­jaként futóvadlövészetben országos ifjúsági bajnoksá­got is nyert. Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egye­temen tanult tovább, ahol alapító tagja volt az egye­tem; ifjúsági gyakorló va­dásztársaságnak. Miután befejezte tanulmányait. a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságnál dolgozott a bátonyterenyei. majd az erdőkövesdi erdészet mű­szaki vezetőjeként. A MAVOSZ Országos In­téző Bizottsága ez év júni­us 15-től megyei fővadász- szá nevezte ki, s most har­minc nógrádi vadásztársa­ság ügyes-bajos dolgait in­tézi. — A kollektívák tagjai között minden társadalmi réteget — a segédmunkás­tól a vezérigazgatóig — megtalálhatunk. Ami közös bennük, hogy valamennyi­en fedhetetlen előéletűek, s minden cselekedetükért felelősséget vállaló embe­reknek kell lenniük. Elég egy .ittas vezetés, és mi máris búcsúztunk az illető­től. illetve ö a fegyverétől. A szigo-rú feltételek és a tagfelvételi nehézségek ellenére minden társaság teljesen feltöltött. s . a megyében még ötszázan sze­retnének felvételt nyerni. Érthető, hogy megszűrték a vadászok sorait. — Elődeim és munkatár­saim munkáját dicséri, hogy Nógrád vadászati kultúrá­ja az utóbbi két évtized alatt rohamosan fejlődött — folytatta Rottenhoffer Atti­la. — A ..hátizsákba ter­melő” zsákmányolástól ju­tottunk el az országosan is jónak mondható vadgaz­dálkodásig. Persze, ezen a területen is bőven akad még tennivalónk. — Milyen útját látja a továbblépésnek? — Először ,is a társaságok anyagi helyzetén kell javí­tani. Ezt a külföldi vadá­szok vendégül látásával ér­hetjük el. 'Emellett vadá­szaink szakmai ismeretei is némi csiszolásra szorul­nak. Videofilimes. diaképes előadásokra és vetélkedőkre gondolok elsősorban, mert —, sajnos — még ma is akadnak, akik az elejtett vadról utólag állapítják meg, hogy miért is volt az ..lő­hető”... — Sok a hibázás, a seb­zés — -tájékoztatott a me­gyei fővadász. Nem eléged­hetünk meg minden tagunk fegyverikezelési technikájá­val. A megyében már mű­ködik két skeetpálya. s még egy trap- és futóvad­lövő pálya építését tervez­zük. Az előzőkön repülő agyagkorongra, az utóbbin mozgó célalakra kell tüzel­ni. Ha már a hiányosságo­kat emlegetjük, a kutyák­ról se feledkezzünk meg. Nagyon kevés errefelé a vadászikutya, pedig felké­szített ebekkel eredménye­sebbé tehetnénk a vadá­szatokat. — Mit lőhetnek vadásza­ink? — Elsősorban nagyvadat : szarvast, özet. vaddisznót, helyenként muflont és dám­szarvast is — válaszolta. — No, persze szarvasaink és őzeink nem versenyezhet­nek a jobb környezeti adottságú területen (például a Dunántúlion) élő állatok­kal de a nógrádi vaddisznó felveszi a versenyt az or­szág bármely területén élőkkel. Ez a mj kincsünk. Nagyon örülünk azoknak az elképzeléseknek, hogy az idáig dűvadnak nevezett vaddisznóval is nagyvad­ként gazdálkodjunk. — Hogyan állunk apró- vadjainkkkal? — Szinte valamennyi faj előfordul a megyében. de eléggé alacsony egyed- számban. Ezért a társasá­gok jó része nem is va­dássza őket. máshol pedig mesterséges telepítéssel oldják meg a természetes állomány utánpótlását. — Végül is vadászni nemcsak a zsákmányért ér­demes — foglalta össze az új megyei fővadász. — Bár mindegyikünknek fontog trófea is, a lényeg inkább az élmény. Ezért van az, hogy sokszor akkor sem nyúlunk a puskáért, amikor ..biztos” lenne a lövés, hi­szen egy malacait .terelő koca látványa többet jelent az elejtés öröménél. Az iga­zi vadász nemcsak a vadá­szatokból. hanem az álla­toknak ínséges időszak alatt az etetésből is kiveszi a részét. A természet szere­tete az. ami összekapcsolja ezeket az embereket — mondotta Rottenhoffer Atti­la. (Romhányi Tamás) Hűszaki hónap Vezetőségi ülést tartott csütörtökön, Salgótarján­ban a Gépipari Tudományos Egyesület Nógrád megyei szervezete, a bányagépgyár­ban. A napirendek között áttekintették a közelgő mű­szaki hónap rendezvényso­rozatának a GTE-re vonat­kozó programjavaslatait. gyen ezután? Mert az ő szaktudásukra — bár termé­szetesen szükség van — nemigen tartanak igényt azok a nagy építőipari vál­lalótok, amelyek még talpon maradnak, jövedelmező munkát vállalnak. Különösen nehéz helyzet­be kerültek azok. akik a -túlzott szakmai szétfargá- csolódás ..áldozataiként” csupán egy-egy részmunká­hoz értenek, arra kaptak ké­pesítést. Például a hideg­burkolásból egyre nehe­zebb megélni. Az erejük teljében levő fizikai munkások előtt több lehetséges út áll: vagy átke­rülnek egy másik vállalat­hoz, ha a.z igényt tant szak­tudásukra, vagy pedig vál­lalják az átképzést. A gazdaságban zajló szer­kezeti megújulást, átalaku­lást most — kissé késve — követi a munkaerő lassú idomulása az új formáikhoz. S mivel az új szervezetek általában a valóságos pia­ci igények alapján szerve­ződtek, várhatóan megin­dul a jók kiválasztódása, a gyengék további térvesztése. Sz. K. Uj tárolókocsik Érsek vad kertről A Budapesti Nemzetközi Vásár tavaszi seregszemléjén mu­tatkozott be új termékével a FORCON Szerszámipari Vál­lalat érsekvadkerti gyára. Azóta már megrendeléseit is ki­elégíti azokból a tárolószekrényekből és -kocsikból, ame­lyeken a nagy értékű forgácsolószerszámok helyezhetők el. Korábban a megmunkálószerszámokat a felhasználók lá­dákban, tálcákon tartották, így azok éle könnyen csorbult, sérült. Ezek után praktikus körülmények között oldható meg a tárolás. Képünkön készül a tárolókocsi.-kj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom