Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... f «B CYCKI CDI^C7CTT I CLCÁCIM CtiíxIZiLEZ I I ■ Akiről beszélnek rí Á szerencse is segített Danókéknak Szőke fiatalember megy az utcán, mosolyogva köszönnek rá, az ismerősök megállítják, gratulálnak neki. Hirtelen lett népszerű Dainólk Péter salgótarjáni lakos, melyet a sikeres televíziós szereplésnek köszönhet. Az augusztus 20-án rendezett játékos vetélkedőn lett első a salgótarjáni, négytagú családi csapat. Munkahelyén, a BRG városi gyáregységében kerestük fel, hogy beszéljen a versenyről. — Négy hete kaptunk egy levelet, a Magyar Televíziótól, melyben arról tájékoztattak bennünket, hogy a tv-előfizetőík száma megközelíti hazánkban a 3 milliót és mi is e bűvös szám közelében vagyunk nyilvántartva. Felkérnek bennünket, hogy ebből az alkalomból rendezett családi vetélkedőn vegyünk részt. Nem váratott sokáig magára a döntés. Rövid családi tanécslkózáis után („Ilyen többet úgysem lesz az életünkben’') — jelszóval vállaltuk a nyilvános szereplést. A feleségem, annak édesanyja, jómagam és az édesanyám alkották a csapatot. — Miből kellett készülni a versenyre? — A tájékoztató szerint a televíziózás történetének elmúlt 30 esztendejét kellett alaposan ismerni. Ehhez különböző könyveiket, korábbi folyóiratokat, újságokat, forgattunk. Megkönnyítette a dolgunkat az is, hogy a televízió az egyik fő szórakozási lehetőséget jelentette korábban és jelenti ma is a családnak. Kedveljük a különböző filmsorozataikat, a kulturális és tudományos ismeretterjesztő előadásokat. Már tudjuk, a Danók családnak sikerült jól felkészülni a vetélkedőre, ez még akkor is így van, ha picit a szerencse is közrejátszott abban, hogy elsők legyenek. Av. eseményt, kii tudja hányadszor meséli már el újra a 20 éves fiatalember. — A vetélkedőt egyenes adásiban közvetítette a televízió. Ezért csütörtök délelőtt jelentkezni kellett próbáin a stúdióban, itt egyebek között megismerkedtünk a stúdióval, a játékvezetőkkel, a szabályokkal ás a többi tizennégy csapattal. — Aztán este következett a nagy feladat. Mii csak egy miatt izgultunk, hogy ne vallj unk szégyent. Műsor közben kissé már megmyu- gcdtunk, mert körülbelül1 hasonló feladatok megoldására készültünk. Képek, filmrészletek, riport alapjain kellett színészeket;, riportalanyokat, szignálokat felismerni. Ennek ellenére vitathatatlan. hogy az első díj megszerzésében nagy szerepe vollt a szerencsének. — Az előző 'asztalnál ülő csapat vállalta, hogy az öt bejátszott szignál közül négyet felismer, ám csak háromig jutottak. Mi negyedikként felismertük a szombat esti filmiköktél bevezető zenéjét és elnyertük a másik csapatnak járó pontot. Így összesen 26 lett a pontjaink száma. A második alkatommal is mellénk szegődött a szerencse. A pontverseny alapján a kétmilliomodik előfizető nyert, ám a zsűri úgy döntött, hogy őket nem nyilváníthatják a három,milliomod ik televízió tulajdonosának is. így mi kaptuk a videomagnót. — Milyen jelentősége van ennek a népszerűségnek a csálád életében? — Boldogok vagyunk, mert ha szerencsével is, de sikerült heiíytáiílnunik. Maradandó élmény, hogy láthattam egy műsor készítését. A tiszavirág-életű népszerűség pedig jó alkalmat adott arra, hogy környezetemben jobban megismerjem az embereket. De a csalód hétköznapjait most már egyre jobban kitölti az a gondolat, hogy november végére várjuk első gyermékünk születését. Postastatisztika Kevesebbet levelezünk A Központi Statisztikai Hivatal most megjeleni Postai és itáv közlési évkönyve szerint tavaly összesen 670 millió levélét adtunk postára, 2 millióval kevesebbet, mint a megelőző évben. A csomagforgalom is csökkent a korábbiakhoz képest: valamivel több, mint 8 milliót küldtünk el, ebből 38 ezret külföldre. A határokon túlra címzett csomagok jelentős hányadát — megközelítően hat és fél ezret — az NSZK- ba továbbította a posta. A céilorszáigok sorában a második az NDK 3400 csomaggal, ezt követi Ausztria, ahová 2700 csomagot küldtünk tavaly. 1986-ban több mint 12 millió táviratait továbbított a posta, s 1,3 milliárd hírlapot adott el, illetve kézbesített házhoz. Számottevően több mint félmillióval nőtt a külföldire irányuló telefonhívások száma: távhívással 8,7 millió, kézi kapcsolással 577 ezer alkalommal telefonáltunk más országba. A legtöbb hívás az NSZK-ba és Ausztriába ment. Az elmúlt évben 524 570 lakástelefon volt az országban, 25 ezerrel több. mint a megelőző évben. A nyilvános telefonok száma 600-zal nőtt. elérte a 20 és fél ezret. Kissé javult a beszélőhely-sűrűség mutatója: 1986-ban száz lakosra megközelítően 15 telefon jutott. Így is meglehetősen hátul áll hazánk az európai országok sorában, ugyanis például Dániáiban 75. Hollandiáibani, Franciaországban és Finnországban 60 ez az arány. Továbbra is folyamatosan növekszik a telefonra várakozók száma. Tavaly összesen 478 ezer igénylőt tartottak nyilván. 13 ezerrel többet, mint. egy évvel korábban. Az évkönyv adatai szerint az elmúlt év végén 2.9 millió volt a televízió-előfizetők száma. A fővárosban van a legtöbb televíziótulajdonos, 616 ezer, a megyék között Pest megye vezet 243 ezer előfizetővel. A televízió műsorait 22 főadó és 104 átjátszóadó sugározta az elmúlt évben. a rádióadók száma elérte a 64-et. Surányi János A Salgótarján és Vidéke Aíész 56. sz. gyógynövény-szaküzletében félmillió forint értékű árukészletből válogathatnak a vásárlók. A Herbária által készített gyógynövény-alapanyagú termékekből és egyéb kozmetikai cikkekből havonta négyszázezer forintos bevételt könyvelhet el az üzlet. A berkenyéi példamutatás Nem mindennapos dolog egy kistelepülés életében, hogy új bolt építésére és üzembe helyezésére kerüljön sor. Ho^y mégis megvalósult a berkenyeiek álma, az elsősorban a lakosság rendkívül jó hozzáállásának és néhány lelkes lokálpatrióta harcosságának köszönhető. Sok gond volt már évek óta a régi rozzant . vályog- épülettel, amelyben Berkenye egyetlen vegyesboltja és az italbolt kapott helyet. A raktározást is alig tudták megoldani. így az áru és göngyöleg egy részét az eladótérben kellett tárolni. A toldozgatás és a rengeteg javítás pedig csak a pénzt emésztette, hisz röpke egy év alatt a vakolat ismét le- mállott a szigeteletlen falakról, nagyobb esőzés alkalmával pedig az eladótérbe is jutott az égi áldásból. A rétsági Börzsöny Áfész is érzékelte a helyzet tarthatatlanságát. azonban egyéb beruházásai miatt, fedezet hiányában nem vállalkozhatott a 620 lelket számláló Berkenyén új kereskedelmi egység építésére. Szinte valamennyi helyi fórumon — falugyűlésen és tanácstagi beszámolón — felvetődött egy új bolt építésének szükségessége. De hiába, minden maradt a régiben. Így teltek, múltak az évek, mígnem 1985-ben Berkenyén is létrejött az elöljáróság, amely új lendületet hozott a település életében. Az itteni tanácstagok, elöljáróságba tömörülve, mintha kezdék volna jobban magukénak érezni a község gondjait és a korábbinál következetesebben kiálltaik a helyi érdekek képviselete mellett. Nem véletlen tehát, hogy kimozdult a holtpontról a boltépités megkövesedni látszó elképzelése is. Némi huzavona után hozzá is járult az áfész ahhoz, hogy — ha a falu célrészjegy formájában összeadja a szükséges pénzt és a tanács is támogatja az építkezést — megkezdődhet a kivitelezés. Schmidt Józsefné tanácstag, az ötlet leglelkesebb pártfogója, az elöljáróság többi tagjával nyakába vette a falut és házról házra járva szerveztek, agitáltak a megvalósítás érdekében, miközben 2,3 millió forint célrészjegyet és 550 nap társadalmi • munkavállalást gyűjtöttek össze. A községi közös tanács is támogatta az elképzelést, és szűkös anyagi lehetőségei ellenére 250 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez. A megyei tanácshoz benyújtott pályázat elnyerése révén pedig további 800 ezer forinttal gyarapodott a boltépítés fedezete. Az elmúlt év tavaszán elkészültek a kiviteli tervek és példamutató gyorsasággal — alig egy év alatt — fel is épült a 350 négyzetméter alapterületű, vegyesboltot és büfét is magába foglaló tetszetős létesítmény. A mintegy hatmillió forintos beruházást az áfész saját kivitelezésben végezte, de az építőrészleg munkáját nagyban segítette a lakosság csaknem hatezer órányi társadalmi munkája is. Dolgozott ezen a bolton a falu apraja-nagyja. Falat húztak, villanyt és vízvezetéket szereltek meg mindent, ami éppen szükségessé vált. Nem hiába, hiszen augusztus 20_a tiszteletére megtörtént az egység átadása. Megelégedéssel szemlél- getik az emberek az új ön- kiszolgáló üzletet. A tágas eladótérben lévő polcokon szépen. szakosítottan helyezkednek el a különféle áruk, a raktárak és kiszolgálóhelyiségek pedig megfelelően biztosítják a folyamatos árusítás és a megfelelő készletezés feltételeit. S hogy az üzletben mindig ilyen bőséges választék lesz- e, az minden valószínűség szerint nem Kovács Béla üzletvezetőn fog múlni, aki már több mint harminc éve áll a lakosság szolgálatában Berkenyén és eddig is nagy lelkiismeretességgel végezte munkáját. Az épületben helyet kapott vendéglátóegység szinte kisvárosi színvonalat képvisel. Az idelátogató vendég kulturált körülmények között töltheti el idejét. A berkenyeiek méltán lehetnek büszkék a falu közepén található új létesítményre, mellyel tovább gazdagodott nemcsak a szövetkezet, hanem a község is. Munkájuk és a közösség érdekében tanúsított példamutató magatartásuk elismerést érdemel. Dudás György t--------------------------------------------------------------------------------------\ várható eseményei Hétfőn megyei mentálhigiénés tábor kedődik Sal- góbányán; a HNF salgótarjáni elnöksége a városi népfront bizottság testületi munkáját elemzi. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága feladattervet hagy jóvá a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megyei végrehajtására; a kisiparosok megyei szervezete az idei oktatási tervet és a költségvetés eddigi teljesítését vitatja meg. Szerdán, Salgótarjánban ülésezik a megyei népi ellenőrzési bizottság, a KISZ megyei bizottsága, valamint a megyei úttörőelnökség. A népi ellenőrök a diáikétkeztetésről, a KISZ-esek a megye VII. ötéves szociálpolitikai tervéről, az úttörővezetők a megyei elnökség területfelelősi rendszeréről tárgyalnak, egyebek mellett. Pénteken Biró Attila festőművész tárlatát nyitják meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban: a megyei KISZÖV-elnökség a szövetkezetek első félévi gazdálkodását értékeli. Szombaton megyei tanévnyitó ünnepség keretében felavatják a salgótarjáni Madách Imre Általános Iskolát és Gimnáziumot. V ________________________________________________________/ F ilm Andropovról Szerény politikus — Kevés felvétel Állami díjra jelölték a Jurij Andropov életéről szóló szovjet dokumenitumíiilimet, amely sajátosan emberi szemszögből mutatja be a kimagasló politikust. az SZKP KB volt főtitkárát. A jelölés alkalmából vitáit rendeztek a szovjet filmművészek szövetségének székházéba«. A szakemberek mellett a moszkvai 2-es számú óragyár dolgozói is részt vettek az eszmecserében. Erről számol be vasárnapi számában a Szovjetszkaja Rosz- szija. Oleg Uralov. a film rendezője elmondta, hogyan születtek a film különböző emlékezetes kockái. Mivel az archívumokban nagyon kevés felvétel maradt a szerény politikusról, a harcostársak, ismerősök, rokonok, munkatársak körében is kutatott a forgatócsoport. Így fedezték fel például Andropov költői tehetségét: két, va- 16ban színvonalas, művészi szempontból is értékes verse is elhangzik a filmben. A főhősről szólva Oleg Uralov felidézte a korán árván maradt fiú munkáséletének kezdetét, a volgai Ri- binszkben 15 évesen végzett nehéz raikodómunkát, a tanulás, a Komszomol-munka időszakát. — 39 évesen, a magyarországi szocializmus szempontjából kritikus pillanatban Jurij Vlagyimirovics a szovjet. nagyikövetséget vezette Budapesten. Amikor felszámolták az ellenforradalmat, Moszkvába hívták és Anasz- tasz Makóján átnyújtotta neki a Len in-rendet — mondotta a rendező. Véleménye szerint már az akkori And- ropovban látható volt az ország későbbi nagy hatású vezetője, aki nem félit a felelősség nehéz terhét magára venni. — Nem volt minden egy. szerű Jurij Vlagyimirovics számára a hetvenes években, de képes volt hatalmas tekintélyt kivívni a pártban. Ügye ma is él — jelentette ki Oleg Uralov. Az utazók érdekében Szolgáltatóház Somoskőújfaluban Hazánk északi határa mentén újszerű szolgáltatási formáit alkalmaz majd az IBUSZ megyei irodája a Somoskőújfalui átkelőhelyen megép if en dő lét es í tm én nyel. A volt bölcsőde épületét vásárolták meg a salgótarjáni tanácstól, s alakítják át mintegy ötmillió forintos költséggel szolgáltatóházzá. A terveket a Delta Tervező és Műszaki Iroda gmk. a kivitelezést a Salgótarjáni Faipari Kisszövetkezet végzi. Az elképzeléseik szerint a 340 négyzetméteres alapterületen egy éjjel-nappal működő szolgáilitatólétesítményt alakítanak ki. s benne az IBUSZ valamennyi tevékeny, ségét ellátja majd, a valuta- beváltástól a gépkocsikölcsönzésen át a szobafoglalásig. A tervek szeptember végére nyerik el végleges formájukat, s ha minden igaz, a következő üdülési szezonban már fogadja vendégeit; a Somoskőújfalui szolgáltatóház. A bátonyterenyei tanács III. számú idősek klubjában huszonkét idős ember tölti el kellemesen az idejét Rákóczi-telepen. A kézitnunkázás. tévézés mellett kéthetente filmvetítéssel kedveskednek a nyugdíjasoknak. fotó—Tácsik Nóra—
