Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
NÓGRÁDI TÁJÁüÓN. xx= telexen Érkezett. Esetkocsin és az állomáson Tamási Gyula a mentőkocsiban. Bábel László felvétele A sikeres mentés Színpompás rendezvények Egerben Az immár százéves Országos Mentőszolgálat salgótarjáni állomásán Tamási Gyula mentőtisztet épp vezetői elfoglaltságai között találom. A szolgálatvezetői helyiségben a négy telefonkészülék felváltva berreg. Távoli hangok, segélykérő hívások. A mozzanatok mint a láncszemek kapcsolódnak egymáshoz. A bejelentést rövid eligazítás követi, a név és cím mellé egy kis szóbeli kiegészítés is jár: „Második szülés, tudod, a focipálya után találod..A sötét egyenruhás fiatalember bólint, fejére igazítja sapkáját, s már indul. — Az állomáson három mentőtiszt dolgozik — tájékoztat a vezető. Mi szervezzük a betegszállításokat a megyében. Ez kellő jártasságot, szaktudást igényel. Lehet kétségbeesett a hívó, s a baj ott mégsem olyan nagy. Van aki alig mond valamit, de oda a rohamkocsit kell küldeni. Itt ez a „gerincrádió”, ezen a Dunától keletre igen sokfelé szólíthatnak bennünket. Tamási Gyula az érettségi után szakápolói vizsgát tett. Elsajátította az életmentés szakszerű tennivalóit, köztük a vérzéscsillapítást, a sebek, a végtagsérülések ellátását. S ezután már beülhetett az úgynevezett esetkocsiba, amely kizárólag életveszélyes állapotban levő betegekhez megy. — A baleseti sérülések mindig jobban izgattak — mondja, miközben a mikrofonban megszólaló érces1 hangra is figyel. — Ha orvosnak tanulok, biztos, hogy a baleseti sebészetet választom. Nemcsak azért, mert azokat szánom inkább, akiket váratlanul ér a tragédia. A helyzet, az állapot felismerésének jelentősége teszi izgalmassá számomra ezt a mesterséget. Az egészségügyi főiskola mentőtiszt szakára pályáztam, és sikerrel el is végeztem. Így lettem először itt, majd a megyében a mentősök vezetője. A mentőtiszt az esetkocsin teljesít szolgálatot, a „kivonulós” napokon. Ennek felszerelése, műszerezettsége többféle beavatkozásra nyújt lehetőséget. Oxigénpalack, EKG-készülék, Bird- lélegeztető-berendezés is található benne a fájdalom csillapítására és a különféle vizsgálatok elvégzésére. A számtalan eset közül most az egyik megrázó élményének elbeszélésébe kezd. — A közelmúltban Salgótarjánban történt egy gázolás. Mire a helyszínre értünk a kíváncsi és részvétteli bámészkodók gyűrűjében egy Lada személygépkocsi alatt találtunk egy tízéves gyereket. Egyik láélménye ba fennakadt a kocsi első hídján, a fejét az első és a hátsó kerék között láttuk. Nagy volt a veszély, mert a kétségbeesett vezetőnő gépiesen mozdult, szinte minden szóra. A motor még járt, s ha az autó csak centimétereket gurul előre vagy hátra, másodszor is gázol, és most a gyerek feje kerül a kerekek alá. Végül megemeltük a kocsit — teszi hozzá mélyet sóhajtva — így alámászhattam, hogy kiszabadítsam a súlyosan sérült kisfiút, aki hosszú kezelés után gyógyultan távozott a kórházból. Tamási Gyula négy gyermek édesapja, a legkisebb egy hat hónapos kislány. Felesége is szakmabeli, gyermekgyógyász. — Ha tehetem, elviszem őket kirándulni — szól mosolyogva. — Egy jó gyalogtúra, testet-lelket felüdít, s a kicsiket kellemesen elfá- rasztja. Nem sok időm marad a kikapcsolódásra, pedig olvasni is nagyon szeretek. Hosszú a szolgálat, mellette még elsősegélynyújtó-tanfolyamokon előadásokat is tartok. Mert az igazi élmény egyegy sikeres mentés, de a tudást alkalomadtán nem árt átadni, azért, hogy ne legyenek a mulasztásnak vagy a hozzá nem értésnek beláthatatlan következményei. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal kezdeményezésére az 1987-es esztendő a szőlő és a bor nemzetközi éve. A kulturált borfogyasztás elterjesztése jegyében Eger városa is megpályázta A szőlő és a bor városa címet, melyet a nemzetközi hivatal hirdetett meg. Egerben a rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye, az országos borverseny, ame. Ivet szeptember 7—12. között tartanak. Augusztus közepétől az Egerbe bevezető főútvonalakon megállító táblák hívják fel a figyelmet a gazdag programra. Heves megye székhelyén, az országos borverseny idején kirakatverseny zajlik. A történelmi belvárosban a Széchenyi utca jellegzetes dekorációt kap. A Dobó téren, szabadtéri színpadon, kulturális programokat szerveznek. Különböző népi együttesek lépnek fel. A Széchenyi-udvarban borkóstoló nyilik, valamint a nagy- közönséget is várja a sétáló belvárosban, az Eger—Mát- ravidéki Borgazdasági Kombinát bormúzeuma. Az egykori Postakocsi fogadóban, a szőlő- és a borgazdálkodás muzeális tárgyi emlékeivel ismerkedhetnek az odalátogatók. A könyvkiadó vállalatok utcai könyvárusítást szerveznek a borral és szőlővel foglalkozó kiadványokMűholdfelvételek felhasz, t nálásával a Duna—Tisza közén 15 olyan területet találtak a tudományos kutatók, ahol szénhidrogén-lelőhelyeket feltételeznek. A szakemberek javasolták az Országos Kőolajipari és Gáz. ipari Trösztnek, valamint a Központi Földtani Kutató Intézetnek, hogy végezzenek ezeken a helyeken feltárófúrásokat. így ugyanis lényegesen megnő az esélye annak, hogy kőolaj-, illetve földgázmezőre bukkannak. A Földrajztudományi Kutató Intézet munkatársai a szénhidrogéncsapdák felismerésére az egyesült államokbeli LANDSAT—TM műhold mágnesszalagon rögzített felvételeit használták fel. A kutatók abból az elméleti feltételezésből indultak ki, hogy a mérsékelt égövben a rejtett törésvonalak mentén, a felszínt borító talajban, valamint a növényzetben izotópikus rendellenesség mutatható ki. Elgondolásuk szerint ezeket az A szőlő és a bor városa ból. Eger város tanácsházának aulájában címkekiállítást láthatnak az érdeklődők szeptember 7—13. között. Bognár- és kádáripari tárgyakból, borászati eszközökből, szerszámokból bemutató és vásár lesz a borverseny időtartama alatt Egerben, a Katona István téren, az új piaccsarnok előtt. Az Eger és Park Szállóban szeptember 11-én szüreti bált tartanak. A Gárdonyi Géza Színházban színes gálaműsor és divatbemutató keretében Márka-sorsjegyekre nyereményeket sorsolnak. A Márka gálaműsorában neves művészek szórakoztatják a közönséget szeptember 9-én. Előtte augusztus 24.—szeptember 4. között a Márka üdítőitalok kupakjainak gyűjtését Egerben végzik és 50 kupak ellenében egy sorsjegyet adnak a gyűjtésben részt vevőknek. Megyénkben Pásztón készülnek Márka üdítők. A szőlő és a bor nemzetközi évének rendezvényei az EGERVIN kutatóállomásán az év eleje óta folyamatosak. A kora tavaszi metszési bemutatók után szakmai napokat szerveztek. Egerben az oktatási központban szeptember 12-én tudományos szintű tanácskozások lesznek. Az év második felében is folytatódnak a külföldi szakemberek tapasztalatcsere-látogatáeltéréseket a különböző kultúrnövények leveleinek szín- képelemzésével ki lehet mutatni. A kutatók a mágnesszalagon rögzített műholdfelvételeken azt vizsgálták meg számítógéppel, hogy milyen szabad szemmel nem érzékelhető színképeltérések mutathatók ki a Duna—Tisza közét borító növényzetben. A terület legnagyobb részén búzát és kukoricát termesztenek, s a jelenleg működő szénhidrogénkutak többsége is ilyen mezőben van. A szakemberek ezért olyan területeket kerestek, ahol a két növény műholdas színképe megegyezik a kőolaj- és földgázkutakat övező búzáéval és kukoricáéval. Az eltéréseket tudományos módszerekkel értékelték, s a vizsgált terület térképén megjelölték azokat a helyeket, ahol feltehetően kőolajat, vagy földgázt rejt a föld mélye. sai Egerben. Az NSZK-ból, Franciaországból, Japánból és Brazíliából várnak kül. döttséget. Bordeaux-ban a VINEXPO bor-világkiállításon is bemutatkoztak az EGERVIN hírneves bormárkái, de részt vettek a borkombinát termékei más országok élelmiszer-ipari szakkiállításain és vásárain is és sikeresen szerepeltek különböző nem. zebközi borversenyeken. Az EGERVIN bormúzeumában, több külföldi és hazai személyiség „VINUM AGRIENSE” borlovaggá avatására is sor kerül. A borrend követei közé történő felvétel borászmesterségbeli próbatétellel jár együtt, hisz a borrend tagjai a történelmi bor. vidék borkultúráját ápolják. Egerben, az Egedhegy oldalán a régi szüreti hagyományokat felelevenítik. Szüret Agriában címmel idegenforgalmi látványosságot biztosító programokat szerveznek, az idegenforgalmi hivatallal idelátogató csoportok részére. A turisták szü- retelnek, puttonyoznak, részesei a kézi szőlőfeldolgozásnak. Szórakoztatásukról népi együttesek, cigányzene- kar, lovasiskola gondoskodik. Az EGERVIN bormúzeumában tájjellegű védjegyzett és muzeális borokat kóstolhatnak és vásárolhatnak. Bővül a pásztói tejüzem A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzemében évente 27 millió liter tejet dolgoznak fel. A négy éve épült, korszerű kisüzem a kistermelőktől és a termelőszövetkezetektől felvásárolt itejiből a piaci igényeknek megfelelően, kétféle zsírtaltalmú, literes és félliteres tej, zacskós 'ás poharas kakaó, valamint karamellás tej készül. A naponta feldolgozott 80 ezer liter fejjél Nógrád megye lakosságának csaknem 80 százalékát látják el. Ám nemcsak a saját készítmé- nyű cikkek, hanem az iparág által gyártott 120-féle tejtermékből Is jut igény szerint az üzleteikbe. Huszonnyolc tehergépkocsi ösz- szesen 610 helyre szállít. Az üzem tovább bővül. 'Egyebek között új üzemcsarnokot építenék, mely lehetővé feszi, hogy új termék-ék gyártására vállalkozzanak a pásztóiak. Mihalik Júlia Megjelent a Számítástechnikai Statisztikai Zsebkönyv Lukács András Szénhidrogéncsapdák a Duna—Tisza közén A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Számítástechnikai Statisztikai Zsebkönyv, amely a KSH legfrissebb hazai és nemzetközi adatait tartalmazza hazánk és a világ országainak számítógép- áilltornányáról, ezek értékéről és alkalmazásáról, s kitér egyebek közt arra is, hogyan gyarapítja a számító- gépparkot a turistaforgalomban behozott gépek mennyisége. Az adatok tanúsága szerint Magyarország közületi számítógépparkja meghaladja a 38 ezret. Döntő többségük, csaknem 37 ezer a mikroszámítógép, 1600 a kis, 297 a közepes, s mindössze néhány a nagy teljesítményű gép. Elsőként — még 1960-ban — a kis számítógépek honosodtak meg hazánkban, ekkor öf darabot számláltak az országban. A későbbiekben, 1970■tőű kezdték meg a közepes, s 1975-től a mikro- és a nagy teljesítményű számítógépek alkalmazását. A hazánkban használatos számítógépek döntő többsége — 70 százaléka — a tőkésországokból származik, 23,1 százalékuk hazai gyártmány, s 6,9 százalékuk más szocialista országok beli termék. Jelenleg a 38 804 számítógép 42,3 százalékát az egészség- ügyi, szociális és kulturális szolgáltatások területén, s 20,2 százalékukat az iparban használják. A, többi népgazdasági ágban a számítógépek használata elenyésző, s arányuk néhány helyütt, például az építőiparban, a vízgazdálkodásban, a közigazgatásban csökkent az utóbbi öt évben. Az ország számíitógép- álllományánák bruttó értéke meghaladja a 37,1 milliárd forintot. Az ország számítógép-állományának azonban mindössze 5,4 százaléka működik folyamatosan. A számítástechnikai munkakörökben 27 ezren dolgoznak, nagyobb hányadúik középfokú végzettséggel rendelkezik, s körülbelül egyharmaduk felsőfokú végzettségű. 1986-ban az oktatási intézmények összesen 15 247 számítógéppel rendelkeztek, a legtöbb gépet az általános iskolákban és a középiskolákban használták, ám az értékesebb berendezések a felsőfokú oktatási intézményekben találhatók. Az utasforgalomban 43 573 számítógépet hoztak be tavaly a turistáik, ez több mint háromszorosa a három évvel korábbi mennyiségnek. Atz ismertebb típusok közül elsősorban a Commodore, valamint a Sharp számítógépeket vásárolják a külföldön járó magyar turistá«. (M fi) Magyarnándorban a Mikszáth út 850 méteres szakaszát aszfaltburkolattal látták el. A Z millió forintos költséggel megépült utat az Egri KEY készítette. — bp —
