Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1937. augusztus 18., KEDD NOGRAD 3 Az Országos Érc- és Ásványbányák dunántúli művei felsőpetényi ásványbányaüzemében az idén mintegy 60 ezer tonna finomkerámiai agyagot termeltek. Az üzem a jelentkező igényeket kielégítette, sőt a Romhányi Építési Kerámiagyár éves megrendelésének több mint 90 százalékát teljesítette. Képeinken az agyag- bánya mélyén dolgozó munkásokat örökítettük meg. (Fotó: Bábel László) Új húskészítmények Balassagyarmatról Jelenleg 58-féle húskészítmény készül a Pest— Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati gyáregységében. A piaci pozíció megtartása érdekében, a szakemberek újabb termékek előállításával igyekeznek bővíteni a választékot. JeA szezon végi kedvezményes ruházati vásár ideje alatt, nagy volt a forgalom a Nógrád Kereskedelmi Vállalat balassagyarmati Ipoly Áruházában is. Az előző év hasonló időszakához képest, jelentősen több volt az áruház forgalma. Az öt osztályon ösz- szesen négy és fél millió forint értékű cikket adtak el, melynek 60 százalékát tette ki a kiárusított termékek aránya. A legnagyobb forgalmat a divat- és a kötöttosztály bonyolította le. Igen kapósak voltak a férfi rövid ujjú ingek, amelyekből több mint 2000 darabot adtak el. De vitték a női kötöttárut és a különböző fonalakat is. Megfelelő készlenleg is három új készítmény vár engedélyezésre: a Nógrádi csemege nevű, uborkával ízesített szalámi, a házi májas, melyet nemcsak főznek, hanem füstölnek is és a rakott sertés- csülök. Az új termékekből a minősítésig naponta 100— 150 kiló készül. lettel várta az áruház a vásárlókat, amit bizonyít az is, hogy egyedül a sportosztályon fogytak ki a kempingcikkek. Más portékákból bőven maradt választék. Természetesen a vásárlási kedv olyan áruk iránt is élénk volt, amelyek nem szerepeltek a szezon végi listán. A vevők kihasználták az alkalmat, hogy őszi ruhatárukat is felfrissítsék. Gondoltak a gyerekek szeptemberi iskolakezdésére is. Bőséges választék van, egyebek között iskolaköpenyekből. Az áruház már készül az őszre. Szeptemberben a hagyományos kereskedelmi napokon, újabb árukat kínálnak majd kedvezményes áron. Kevesebb a baleset a síküveggyárban Tovább javult a munka- védelmi helyzet a salgótarjáni síküveggyárban. Az elmúlt hét hónapban ugyanis tizenöttel kevesebb baleset történt, mint egy esztendővel korábban. Tavaly az említett időszakban 110, az idén 95 sérülés következett be az üzemekben, valamint munkába jövet és hazafelé menet. A táppénzes- napok száma ugyanakkor a múlt évi 1372-ről 2170-ra növekedett, ezek jelentős része azonban az 1986-os balesetek számlájára írható. A biztonsági helyzet megszilárdulása egyfelől a megtett műszaki intézkedéseknek köszönhető. Másfelől hozzájárult a javuláshoz az is, hogy a vezetők az eddiginél következetesebben számon kérik a technológiai előírások betartását, az egyéni védőeszközök használatát. Harmadsorban megemlítjük: az ellenőrzések száma is megszaporodott. Végezetül szólnunk kell a munkavédelmi oktatás színvonalasabbá tételéről, melyben jelentős szerepe van az ezzel a feladattal megbízott csoportnak. Nyári vásár — sikerrel A kereskedelmi napokra készülnek Nemzetközi konferencia a rezgések modellezéséről Hétfőn, a Budapesti Műszaki Egyetemen hétnapos nemzetközi konferencia kezdődött az úgynevezett, nem lineáris rezgések matematikai modellezésének elméletéről, s a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásáról. A Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében összehívott tanácskozáson 30 országból 350 matematikus, mérnök és biológus vesz részt. A konferenciát Szabó János akadémikus nyitotta meg, majd Csurgay Árpád, az MTA főtitkárhelyettese köszöntötte a 11. alkalommal megrendezett tudományos fórum résztvevőit. A megnyitó után Leon O. Chua, egyesült államokbeli matematikus tartott bevezető előadást, az elektronikus rendszerekben keletkező rezgések rendellenességeiről. A következő napokban a résztvevők hat munkacsoportban 200 tudományos előadás alapján vitatják meg a tudományág legújabb kutatási eredményeit. A kutatók beszámolnak arról, hogy matematikai úgynevezett nem lineáris módszerekkel ma már sok élő és élettelen test rezgése mo dellezhető. A világ legkorszerűbb gépgyáraiban az elméleti úton felállított modellek alapján fejlesztik ki egyebek között a csúcstechnológia körébe tartozó gépeket és műszereket. Nem lineáris módszerrel modellezik a legkorszerűbb számjegyvezérlésű esztergagépek működését, hogy rezgésüket szinte teljesen megszüntessék. Az ilyen korszerű esztergagépekkel a munkadarabok a milliméter ezredrésznél is pontosabban megmunkálhatok. A szakemberek az űrhajókat és a mesterséges holdakat ugyancsak matematikai modellek segítségével fejlesztették ki úgy, hogy azoknál ne lépjenek fel erős rezgések. Via Hal koznak Előbb jutunk a korszerűbb fajtákhoz... Nem a legjobbkor zavarom Urbán Pált, az Érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat- vezetőjét. — Az esőzések miatt elmaradtunk a búza betakarításával. A több mint ezer hektár 40 százalékáról került még csak a kenyérnek- való a raktárakba. Nem vagyunk közvetlen kapcsolatban — Nyolc évvel ezelőtt kezdtünk hozzá a kisparcel- lás tavaszi árpával kapcsolatos fajtakísérletekhez a gödöllői búza- és borsótermelési rendszer segítségével — kezdi a beszélgetést gondolatainak rendezése után —, fhajd így folytatja. — Ebből is látszik, hogy nem vagyunk közvetlen kapcsolatban a kutatókkal, hanem a rendszeren keresztül jutunk a nagyüzemi kísérleteket szolgáló vetőmaghoz. A gödöllőiek pénzért adják ei nekünk a kísérletekhez szükséges vetőmagot, ők írják elő a technológiát, mi biztosítjuk a földterületet. Évenként általában 8—14 fajtával kísérletezünk és két-három éven át megismételjük. Ennyi idő elég ahhoz, hogy megállapítsuk:- melyiket tudjuk a legeredményesebben termeszteni. Az idén tavaszi árpából csupán 8 fajtakísérletre vállalkoztunk, riiert hatnak nem érkezett meg a vetőmagja külföldről. — Miért vállalkoznak? — Ily módon két-három évvel előbb jutunk azokhoz a fajtákhoz, amelyek korszerűbbek, jó eredményt, jövedelmet ígérnek, hoznak. Ugyanis ezekből növeljük a vetésterületet. Például az Orbitból, mert keresik a nagyüzemek. Egyébként nemcsak saját szükségletünkre, hanem eladásra is termelünk. — Milyen fajtákat hagytak el? — Öt év után abbahagytuk a Tatrant. Régóta kiiktattuk a nagyüzemi termelésből a Rubintot, az Opált, a Marsot, a Zenitet, az Isist, az OKT 214-et. Szakmai szempontból is Az előbbieket, nem sokkal később, Németh Antal, a területi pártvezetőség és a termelőszövetkezet párttitkára a következőkkel egészíti ki: — önálló napirendként ugyan a pártvezetőség még nem tárgyalta a tudományos eredményekkel való kapcsolatunkat, de a növényter. mesztés szerkezetváltásának vitájakor megvizsgáltuk az új fajtakísérletek eredményeit. Ügy foglaltunk állást nemcsak folytatni, hanem, ha lehetőség van rá, akkor bővíteni kell a kísérleteket, mivel vetőmagtermelő gazdaság is vagyunk. Nemcsak arról győződtünk meg, melyik új fajtát érdemes nagyobb területen termeszteni, hanem arról is, hogy melyikeket ajánlhatjuk a környékbeli gazdaságoknak. Ennek a vállalkozásnak nemcsak anyagi előnye van, de szakmai szempontból is fejlődést jelent.. . — Nem fordítunk különösebb figyelmet a kísérleti parcellákra, mert az azokkal kapcsolatos munkákat jól bele tudjuk építeni a napi tennivalók folyamatába — kér ismét szót a főágazat- vezető. — Csupán annyiban jelent pluszt, hogy a kutatók kívánságára feljegyezzük a betegségre való hajlamukat, megdőlési készségüket, az érés időpontját. Az értékelőlapokat aztán átadjuk nekik. Nemcsak nálunk, hanem az országban vagy 30 helyen végeztetnek hozzánk hasonló fajtakísérleteket. Az összegyűjtött tapasztalato. kát aztán országos kiadványban teszik közzé — mondja Urbán Pál. Mivel a pluszköltségekre vonatkozóan nincs ismerete a növénytermesztési fő- ágazatvezetőnek, ezért ezzel a kérdéssel Kalácska Mi- hályné főkönyvelőhöz fordulok. — Nem jelent különösebb terhet a termelőszövetkezet, nek. Mindenféleképpen érdemes a kisparcellás kísérletekre vállalkozni, mert általa előbb jutunk a korszerűbb fajtákhoz és a nagyobb jövedelemhez, — állítja a főkönyvelőnő. A nagyüzem vezetősége vállalkozókedvét, új iránti készségét, képességét tanúsítják az újabb kezdeménye, zések. Búza után a napraforgó is — Tavaszi árpák után az idén búzákkal is kísérleteztünk — szól ismét Urbán Pál. — A nemrég megtartott őszi búza kisparcellás összehasonlító kísérleti bemutatón 62 korai, középérésű, és középkésői érésű fajtákat mutattunk be a szakembereknek. A növénytermesztési kutatóintézet segítségével az idén új vállalkozásba kezdünk. Kétérésű, 13—14 faj. ta napraforgó nagyüzemi kísérletei vannak előkészületben egyegy hektárnyi területen. A vetőmagot úgy vásároljuk meg, a termés viszont miénk marad — érzékelteti a vezetés hosszabb távú, gondolkodásra való készségét, az újra érzékeny ma ga tartását. Beszélgetésünk közben, a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember gyakran és nyugtalanul az órájára pillant. Siet. Pillanatnyilag csak egyet tud maga számára elképzelni: a minél gyorsabb ütemű, kevesebb szemveszteséggel járó búza betakarítását. Venesz Károly Társadalmi folyamatok az ifjúság körében Az utóbbi években növekedtek a fiatalok léthelyzetének feszültségei: változatlanul nagy gondjuk a lakáshoz jutás, kedvezőtlen munkájuk anyagi elismerése. és növekszik körükben az alacsony iskolázottságú- ak száma. A többi között ezekre a gondokra is rávilágít az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének most megjelent kötete, amely „Társadalmi folyamatok az ifjúság körében” címmel a hazai ifjúságkutatás eredményeit ösz- szegzi. Az ifjú nemzedékről — a népesség 44 százalékát, a jelenlegi keresők egyharma- dát kitevő nagy társadalmi csoportról — készült összegzés kollektív munka. Támaszkodik többek között Andics Jenő, Andorka Rudolf, Gazsó Ferenc, Harcsa István, Kéri László, Schiffer Péter és Tahin Tamás külön tanulmányaira, — e munkák később önállóan is megjelennek — és a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munka- közösségének társadalomstatisztikai elemzéseire. A kutatók megállapították az ifjúság rétegződéséről, hogy abban lényeges és egyre növekvő szerepet játszik a fiatalok foglalkozása, és szüleik társadalmi helyzete. Különösen a szakmunkásságon belül vált igen erőssé a differenciálódás. A divatos, azaz a második gazdaságban is jól hasznosítható szakmák — autószerelő, mechanikai és elektroműszerész, — valamint a kereskedelem és szolgáltatás az utóbbi évtizedben egyre nagyobb utánpótlást kap a fiatalok soraiból. Eközben az értelmiségi, szellemi pályákat egyre kevesebb férfi választja. De az is megállapítható, hogy a segédmunkások és a szakképzetlen mezőgazdasági munkások alkotják a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű, aktív kereső rétegét. Fokozott mértékben kell a társadalom- és gazdaságpolitika alakításakor „demográfiai ciklusokban” gondolkodni — szögezik le a kutatók. Az utóbbi öt évben ugyanis a 30 éven aluli fiatalság létszáma 330 ezerrel csökkent, ötven százalékkal nőtt 1970 óta a két gyermekkel felbontott házasságok száma, de lényegesen csökkent az elváltak újraházasodása. A jelenlegi tendenciákat előrevetítve: 2020-ban a 30 éven aluliak száma 1,3 millióval lesz kevesebb a mostaninál. Az összegzés kiemeli, hogy a munkamegosztás sok területén szigorúan életkorhoz kötődő keresetkorlátozás érvényesül, és a fiatal értelmiség helyzete is tovább rosszabbodott a bérezés tekintetében. A társadalom — e tendencia szerint — egyre kevésbé honorálja a magasabb tudás és szakképzettség'megszerzését. A változatlanul nagy lakáshiány a családalapító ifjúságot különösen sújtó fe. szükségeket eredményez. Romlottak a bejutás esélyei, a diplomásrétegbe, és nőtt az alacsony iskolá- zottságú, szakképzetlen segédmunkásréteg belső újratermelődése. Hosszabb ideje egy-egy korosztálynak mintegy 30 százaléka legfeljebb az általános iskolát végzi el. A szocializációs folyamat bonyolult jelenségkörének, vizsgálata a kezdeti lépéseknél tart. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az ifjúság értékvilágának befolyásolására hivatott intézmények, a család, az iskola, az ifjúsági szervezet hatóereje nagyon meggyengült az elmúlt évtizedben. A magatartás orientálásában felerősödött a spontán hatások ereje. A Gazsó Ferenc szerkesztette kötet segítséget nyújthat a problémák világos megfogalmazásával a párt-, állami és társadalmi szervek ifjúsággal foglalkozói munkatársainak, a KISZ-, szakszervezeti és népfront- aktivistáknak, a pedagógusoknak és a tanácstagoknak egyaránt. (MTI)
