Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

A nögrád Bátonyterenyén A közlekedés napi tevékenységünk szerves része. Életkortól függetlenül nap mint nap igénybe vész- szűk azon létesítményeket, eszközüket, amelyek erre a eélra rendeltettek. Ezért nem elhanyagolható ho­gyan, milyen körülmények között, milyen kulturált sági fokon közlekedünk. A bátonyterenyelek seregnyi gondja között előke­ld helyet foglal el a közlekedéssel kapcsolatos prob­lémakör. A közutak állapota, a helyi autóbuszjárat bevezetése, a vasút és a vasutasok helyzete egyaránt közügy. Lényeges tehát, hogy a felmerülő kérdések­re, konfliktusokra minél megnyugtatóbb válaszok Magán.kőzvéleménykutatást folytattam az utakról, ám nem lettem sokkal okosabb. Ilyen véleményeket gyűjtöttem össze: „Naponta autózom, és sok bosszú­ságot okoznak a kátyúk. Már a szintentartással is kiegyeznék! — Maeonkáu lakom, onnan biciklivel járok be az állomásra. Megfelelőek közútjaink, iga* a mellékutak nem portalanitottak. — A külterületi utakra ráférne ugyan egy alapos karbantartás, de azért végig lehet rajtuk menni.” Mi hát az igazság­Érkezés a kistercnyei vas­útállomásra. A hivatalos állásponttal Simon László, a Nógrád Megyei Tanács közlekedési osztályának útfelügyelője ismertetett meg: — Jelen­tős eredményeket értünk el e téren is az elmúlt két tervciklusban. , Egy-két pe­szélesek is. A régi bányász­településen, Gyula-telepen élő 20 családnak viszont ez nem vigasz, mert az ő két kilométeres útszakaszuk karbantartására nincs pén­ze a tanácsnak. — Útépítésre és -korsze­rűsítésre az idén összesen tízmillió forintot tervezett a Bátonyterenyei Nagyköz­ségi Tanács — kapcsolódik be a beszélgetésbe Morvái József, a városfejlesztési és -gazdálkodási osztályvezető. A megépült utak karban­tartására kétmilliót szán­tunk. Felújításra ötmilliót fordíthatunk. Rendszeresen igénybe vesszük 1984-től a Nógrád Megyei Tanács pá­lyázati rendszere által nyúj­tott lehetőségeket is. Új út­építésnél megkapjuk a költ­ség 40 százalékát, ha a 60 százalékát biztosítjuk. Kor­szerűsítésnél ez az arány 50—50 százalék. Mivel az utak állapota folyamatosan romlik, ezért mi inkább azok felújításához kérünk segítséget. Tavaly például Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Háznál a Mol­nár Sándor és a November 7. utcákat átcsoportosítás­sal soron kívül aszfaltoztuk. Az összekötő városrészi út sajnos a VII. ötéves terv Bosszantó a sok kényszerpihenő. remvidéki út kivételével szinte valamennyit korsze­rűsítettük. Kisterenyén pél­dául elkészült a Csente- dülőn az út. A keskeny utakat kiszélesítettük öt­hat méteresre. A 21-es és a 23-as , út mentén járda épült.' A kisterenyei ABC- bolt környékén autóparkolót alakítottunk ki. De a ház­építők boltja és az alkat­rész előtt igen nagy a zsú­foltság. Gondot jelent, hogy az úrvezetők a meglévő parkolókat sem veszik igény­be, leállnak, a 21-esen és a lakásuknál hagyják a ko­csikat, ezáltal lassítják a forgalmat, mivel dugókat okoznak. — A 21-es út nagybáto- >nyi bekötőúti szakaszánál megújul a csomópont kör­nyéke, így szükségessé vált egy új híd építése is. ösz- szességében a belterületi utak állapotával elégedett vagyok, és szerintem a la­kosság is. Ezek karbantar­tása folyamatosan történik, így nem kátyúsak és elég időszakában pénzügyi fe­dezet hiányában már nem épül meg. Ennek a két kilométeres szakasznak ugyanis a becsült költsége 60—80 millió forint, mivel hidakat is kell építeni. Ter­mészetesen nem mondtunk le a megvalósításáról: sze­Vonatszerv Ízben. repel a kétezerig szóló el­képzeléseinkben; Induló sza­kaszát, a Mátra-lakótelepi kétszáz méteres részt még most el akarjuk készíteni. — A megállóhelyek korsze­rűsítése, felújítása, öblösí­tése már nem odázható el tovább — ismeri el tárgyi­lagosan Simon László. A 21-es út mellettiek elfogad­hatóak, a bányavárosiak is, de Kisterenyén a buszleál­lások útszűkülethez vezet­nek. Nagybátonyban a szo­rospataki és a maconkai úton a várók korszerűsítése nem késhet sokáig. A Bá­nyavárosban még az idén felújítják kétmillió forint­tért az Iskola utcát, jövőre pedig 2,5 millióért a Lenin utcát. A Dózsa-telepen a Zója és a Dózsa utca szé­pül meg. Kisterenye és Nagybátony között a Nép­köztársaság úti csomópont kialakítására 3 millió fo­rintot szán a helyi tanács. A VII. ötéves terv idő­szakában szeretné jnegol- dani a bátonyterenyei ta­nács a vasútállomás kör­nyékének rendezését. Intéz­kedtek a rendezéshez szük­séges tervek előkészítésére. Pályázati rendszerben való­sul meg a MÁV-val, a Fű- tőberrel és a közúti igaz­gatósággal közösen. A tuda­tos tervezést jelenti, hogy a Bátonyterenyei Nagyközsé­gi Tanács jövőre a város- központ építésére 21 mil­liót tervez, 1989-re a város- központ és az összekötő út­ra 25 milliót, 1990-re< pedig 22 millió forintot. Az idén egyébként a csomópontra hárommilliót szántak, az összekötő városrészre pedig 11 milliót. A bátonyterenyeiek régi óhaja, hogy a buszok helyi járatú tarifával közlekedje­nek. Bevezetésének előké­születeiről Vágvölgyi Ist­vántól, a Nógrád Volán bá­tonyterenyei üzemigazgató­sága igazgatójától kértünk felvilágosítást: — Két tűz között vagyok, hiszen vál­lalatomnak többletterhet je­lent, de Nagybátonyban élek és lokálpatriótának val­lom magamat. A helyi köz­lekedés áljamilag dotált, így a jogos igények kielégítésé­hez az árhivatal engedélye szükséges. A Nógrád Volán mindenesetre elkötelezte magát arra, hogy a máso­dik fél évben megindítja a két településrész között a helyi járatot. A - szeptem­ber 1-i dátumot komolyan vesszük. Július, augusztus a tömegközlekedésben egyéb­ként is holtszezon, ugyanis szünetel az iskolajárat. és ........ ;. ..-miv.-.v. i lyenkor megy a dolgozók zöme is szabadságra. I^tas- számlálást végzünk, és a felmérés tapasztalatai alap­ján döntünk a járatsűrű­ségről. — Eddig sem a zsúfolt­ság jelentette a gondot, mi­vel Salgótarjánból 14 járat­pár érkezik Nagybátonyba naponta és ezek áthaladnak Kisterenyén is, plusz még a két miskolci járat. Tere- nyén ennél is jobb a hely­zet, mivel a szuhai, a do- rogházi és a mátramind- szenti járat is érinti. A ké­rés elsősorban helyi járatú tarifára irányul. A válla­latvezetés fontolgatta azt, hogy a helyközi járatok csak Kisterenyéig menje­nek. Döntés nem született, de valószínűleg végigjár­nak majd ezután is. — A Nógrád Volán és a Bátonyterenye Nagyközsé­gi Tanács ebben az évben vasútállomásra vezető bekö­tőút harminc-negyven méte­res bejárati szakaszát már évek óta lezárták. Nem tu­dom mi indokolja ezt. Bo­nyolítja a forgalmat, hogy a buszok az állomásra csak nehezen mehetnek be, és a népszerű pecsenyesütőhöz is akadályozza az autósforgal­mat. Reggelenként a távol­sági kamionosok eltorlaszol­ják az utat, balesetveszélyt idéznek elő. Egy intézkedés­sel sok bosszúságot elkerül­hetnénk. — A megyei bányászjára­tok 95 százalékát a Nógrád Volán bátonyterenyei üzem- igazgatósága bonyolítja le 25 autóbusszal, három mű­szakban. Ez.ek lényegében menetrend szerinti járatok, az utasok döntő többsége bányász. A létszám fokoza­tosan fogy a térségben. Az év első öt hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 1153 bérlettel váltott kevesebbet a Nógrádi Szénbányák, és ez mínusz 800 ezer forint. De ugyan­annyi kilométert, fordulót tesznek meg a Volán jára­tai. Tovább romlott a mű­szakonkénti kihasználás is. Délelőtt zsúfoltak a kocsik, délután csellertgenek > csak utasok, éjszaka pedig csak elvétve akad. Jól tudjuk, hogy a bányászszállítás po­litikai kérdés. A bányával különben napi munkakap­csolatunk van. Ráfizetésesek a bányászjáratok, emiatt keressük a megoldást: járat­összevonásokat, további át­csoportosításokat tervezünk. A központ nevében mind­ezeket megerősítette Holecz Még hiányzik a Mátra-Iakótelepet és Kisterenyét összekö­tő út. Tisztítják a buszokat a Nógrád Volán bátonyterenyei üzem­igazgatóságán. szocialista szerződést kö­tött. A kapcsolat így jó. A helyi tanács egymillió fo­rinttal járult hozzá a helyi járat beindításához. Ök el­sősorban a határidőt emle­getik. Nekünk viszont leg­alább egy busszal többre van szükségünk, ami 1,4 millió forint, plusz a fenn­tartási költségek. Emberi el­lenállásba nem ütközik a bevezetése, hiszen a sofőrök változó munkahelyre törté­nő vezénylés szerint dolgoz­nak, számukra ez nem je­lent lényegi változást. De két emberrel többre van szükségünk. — A helyi járat útvonala a következő lesz: Nagybátony tanács—Bányaváros—Ma. conka—Kisterenye falusi rész—21-es út, Kister enye- bányatelep. Visszafordulna az új lakótelepnél és a kis­terenyei benzinkútnál jönne vissza, így nem kell, fordu­lót, illetve autóbusz-pálya­udvart kialakítani. A me­netidő várhatóan 50 perc. Csúcsidőben sűrűbben, holt­idényben ritkábban közle­kednek a buszok. Van olyan kérés is, hogy járjon be a busz a Mátra-lakótelepre, a maconkai hegyoldalra. Tevé­kenységünkbe ez beleférne, de a tanács évek óta nem alakított ki megállóhelyet és egy megfordulót. Ez gátolja azt, hogy a településrészt bekössük a vérkeringésbe. A központban lehetne egy autóbusz-állomás is, de ez egyelőre csak vágyálom, mert nincs semmi reális alapja. Ahhoz viszont nem kellene pénz, hogy a vasút­állomás környékének közle­kedési rendje kialakuljon. A Bertalan, a Nógrád Volán személyforgalmi csoportve­zetője, és azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy az idegenforgalmi szempont­ból jelentős Szorospatak bő­vítése szerepel a következő ötéves tervben. A közúton utazók mindig sérelmezik azt, hogy a so­rompók lezárása jelentősen meghosszabbítja a menet­kinthető: „Már a várakozás kifáraszt, mert a késések kiborítanak.” És volt is oka mérgelődni, mivel a sze­mélyvonat csak 13 óra 58 perckor ért be június 25-én Salgótarjánba. De hallgattassák meg a másik fél is. Hernádi István­tól, a MÁV Miskolci Igaz­gatósága igazgatójától kér­deztük meg, hogyan ítéli meg ő Nagybátony és Kis­terenye vasúti közlekedésé­nek színvonalát: — Nagy­bátony és Kisterenye sze­mélyforgalmát napi két pár gyorsvonat, egy pár távol­sági személyvonat, (mindhá­rom pár Budapest—Somos­kőújfalu—Budapest viszony­latban közlekedik) és 13 pár helyi vonat. (Hatvan—Sal­gótarján—Hatvan) bonyolítja !e. A menetidő az utazási igényekhez igazodik. A színvonal megfelel az igaz­gatósági, illetve a hálózati átlagnak. A vonatokat kor­szerű dízelmozdonyok továb­bítják. A vegyes fűtés (vil­lany, gőz) azonban eseten­ként problémát jelent. Ko­csihiány miatt a gyorsvona­tok nem a legkorszerűbbek, erre ’belátható időn belül nincs is remény. — Mindkét állomás utas- forgalma közepes. Az utas­kiszolgálás megfelelő. A kis­terenyei állomást két éve újítottuk fel, de a maguk­ról megfeledkezett utasok több tízezer forintos kárt okoztak. A nagybátonyi ál­lomáson a régi típusú vécét felszámoltuk, újabb típusra alakítottuk át. A hatvan— Somoskőújfalui vonalon két esztendeje kezdődött meg a pálya félújítása, jelenleg Selypen tart a gépesítés. Várhatóan a VII. ötéves terv végén megkezdődik a villa­mosítás, korszerű forgalom- irányító berendezéseket sze­relünk fel, amelynek befe­jeztével minden tekintetben ugrásszerű javulás lesz. — Felvetődött az is, mi­vel Nagybátony és Kistere­nye közigazgatásilag egy te­lepülés — jóllehet a Keleti pályaudvaron megmosolyog­ják azt, aki Bátonyterenyére kér jegyet —, indokolt-e a két állomás fenntartása, il­letve nem lenne-e célszerű a Zagyva és a vasút között egy közös állomás kiépítése? Műszakilag talán olcsóbb lenne egy új állomás építé­se, mint a jelenlegi kettő korszerűsítése. De ennek több akadálya is van. A NÓGRÁD cikke nyomán ke­reskedelmi szempontból is megvizsgáltuk az összevonás lehetőségét, ám ez nem cél­szerű. A helyi adottságok miatt egy állomáson a for­galom lebonyolítása nem oldható meg, új állomás ki­alakítása a meglevők mel­lett nem indokolt, és jelen­tős többletköltségekre len­Egyidős a vonalszakasszal a nagybátonyi vasútállomás épü­lete. időt. Bátonyterenyén se nem rosszabb, se nem jobb a helyzet, mint másutt. Olyan létesítményék vannak azon­ban a sorompók közelében, amelyek műszakilag lehe­tetlenné teszik aluljáró vagy felüljáró építését. A vonatok késése, a vá­rótermek környékének kultu. rálatlansága is állandó be­szédtéma. N. J.-né mátrave- rebélyi nagymama nyolc év körüli lányunokájával uta­zott Salgótarjánba: Rendsze­resen vonatozik. Kifakadása így átlagvéleménynek le­ne szükség. Érdemes esetleg azon elgondolkozni, hogy a települések nevének össze­vonásával az állomásnevek is változzanak meg, de ez a nemzetközi forgalmat is figyelembe véve csak a ve­zérigazgatóság hozzájárulá­sával lehetséges. Engem nem zavar különben a két ál­lomás megléte egy telepü­lésen — nem egyedülálló jelenség ez. Buzafalvi Győző Fotó: Bencze Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom