Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
SPORT SPORT SPORT 4. Gólok, pontok, sikerek A 85. magyar bajnokavatás után Boda az MTK-VM gólzsákja a magasban Nem kis meglepetésre az 1986/87. évi bajnokságot az induláskor még egyáltalán „nem jegyzett” MTK-VM nyerte. A klub 99 éves történetében 19. alkalommal végeztek az élen a kék-fehérek. Hányadik hivatalos magyar pontvadászat volt ez? Mikor és mely edzők közreműködésével nyerte el az MTK korábbi bajnokságait? Mellettük kik szereztek még elsőséget? Ehhez hasonló kérdések tucatszámra hangzanak el manapság, a ’’holtszezonban” a szurkolók körében. Valamennyire együtt próbálunk válaszolni azzal, hogy közöljük az eddigi él- -vonalbeli bajnokságok rövid krónikáját. Az 1901. január 19-én alakult MLSZ legelső teendője a bajnokság kiírása volt. Az aranyéremért csak öt csapat küzdött, és a BTC (Budapesti Torna Club) végzett az élen. Az élvonalbeli bajnokság „úttörői” közül ma csupán a Ferencváros (mindig az első osztályban) és a MAFC (jelenleg a BLSZ- ben) működik. A BTC 1902- ben ismételt. A későbbi „nagyok”, az MTK, illetve UTE játékosai az első két idényben még csak alacsonyabb osztályban kidőltek. .. 1903-ban már nyolc első osztályú gárda kezdte el a küzdelmeket, és a Ferencváros — fennállása negyedik évében — máris bajnoki címet szerzett! Egy évvel később nagyszerű MTK-si- kernek tapsolhattak a nézők : a 19 éves átlagéletkorú csapat magyar bajnok lett! Az 1926-ig tartó amatőr korszakban kizárólag zöld-fehér illetve kék-fehér elsőséget jegyezhettek föl a krónikások. Az MTK 1904 után még 11-szer, az örök rivális FTC pedig összesen 9-szer lett akkoriban az ország legjobbja. Ha profizmus — akkor Újpest! A kilenc esztendőn át élő profi ligában új együt. tes. az Újpest iratkozott föl a bajnoki tablóra. Az újpestiek négy profibajnoki címe mellett a Ferencváros szintén négy elsőséget szerzett, míg a Hungária néven szereplő MTK mindössze egyszer, 1928—29-ben volt aranyérmes. A profizmust követő Nemzeti Bajnokság első osztályában 1935 és 1944 között öt • • klub osztozkodott a bajnoki címeken. Először a Hungária (1936, 1937), melynek akkori edzője, Schaffer Alfréd létrehozta az MTK második „álomcsapatát”. Nem is talált egyszer sem legyőzőre az első NB 1-es évadban a Szabó—Mándi (később Kis—Kalkusz), Bíró — Sebes, Turay, Dudás — Sas, Müller. Cseh, Kardos, Titkos tizenegy! A Hungá- ria-korszakot három Fradi- elsőség és egy újpesti diadal mellett újabb klubok sikerei követték. Először a Csepel szerzett kétszer is aranyérmet, majd 1944-ben vidékről elsőként a Nagyváradi AC lett — sorrendben — a 6. magyar bajnokcsapat. A felszabadulás után 1945-től napjainkig pontosan 44 alkalommal osztották ki a bajnoki érmeket. Ez a szám most 45 lenne, ha az ellenforradalom eseményei miatt nem szakad menthetetlenül félbe az ’56-os küzdelemsorozat. A felszabadulás Utáni 44 győzelem megoszlása a következő: Újpesti Dózsa 13, Bp. Honvéd 9, Ferencváros 7, Bp. Vasas 6, MTK-VM 4. Rába ETO 3, valamint a Csepel SC 2 el-' sőséggel. összesítésben pedig: Ferencváros 23, MTK- VM 19, Újpesti Dózsa 18, Bp. Honvéd 9, Bp. Vasas 6, Vasas SC 4, Rába ETO 3, BTC 2. Nagyváradi AC 1 elsőséggel. 1945 óta alaposan megváltoztak az erőviszonyok. Megszűnt a „nagy hármas” (FTC. MTK, Újpest) egyeduralma. A csepeliek mellett újabb bajnokcsapatként a Bp. Honvéd (először 1949— 50-ben), a Bp. Vasas (1957 tavaszán), és végül a Győri ETO (1963 őszén) iratkozhatott föl az örök dicsőséget hirdető táblára. 24 év óta viszont nem akar megszületni a sorrendben a 10. magyar bajnokcsapat... Persze, ez most cseppet sem zavarja a „hosszú böjt” után újra önfeledten ünneplő kék-fehér híveket! Csapatuk teljesen megérdemelten, nagy bravúrral szerezte meg az idei bajnoki címet, s így Verebes József lett az MTK legújabb „aranycsináló” mestere! Az eddigi tíz közül hét a magyar (Verebesen kívül, Kertész Sándor, Szüsz Hugó, Frontz Döme. Révész Béla, Schaffer Alfréd és Bukovi Márton), míg Holmes (1914), illetve Burgess (1922) az angol, a feledhetetlen Jimmy Hogan pedig a skót labdarúgóiskolát képviselte — sikerrel. S, ha már az MTK-bajnoksá- goknál tartunk, föltétlenül meg kell említeni a patinás múltú klub eddigi legeredményesebb góllövőit, gólcsúcsait! Már az amatőr korszakban rekordarányú győzelmek sokaságát érte el a csapat. 1903—1924. között. Schaffer (159), Schlosser (135), Károly (106), Konrád .II. (81), Kertész (53), majd Orth (138), Molnár György (szintén 138), és Braun (78) voltak a legeredményesebb góllövők. Akkoriban a gárda 113 (1916—17), 147 (1917—18), majd 117 (1918—19), és újra 113 gólt (1919—20) szerzett — 12-es mezőnyökben! A Hungária-korszak legnagyobb arányú sikerei: Vasas ellen 8—0 és 7—0 (1928—29), Kaposvári Somogy FC 8—1 (1932), Mis- kolczi Attila 9—0 (1933), Kispest 8—0 (1935), Soroksár 10—0 (1936), Győri ETO 12—3 (1937), és Szombathelyi Haladás 7—2 (1939). Ennek az időszaknak volt kiváló gólgyárosa Cseh II. László (197 találattal), valamint Titkos Pál (95). Az ötvenes évek Hungária úti aranycsapata (Textiles, Bástya, majd Vörös Lobogó néven) is gyakran kitett magáért: Szeged ellen 14—0 (1954), Dorog 10—0 (1953), Tatabánya 10—1 (1950) és Salgótarján 9—0 (1955). Ekkoriban még Hidegkúti Nándor (222 találat, soha senki nem lőtt ennél több gólt az MTK-ban!). továbbá Sándor „Csikar” (182), Palotás Péter (156), Molnár János (75), és Bodola Gyula (38) voltak a csapat „gólgyárosai”, s ezzel együtt „aranyszerzői”. Most, 29 év után újra nagyszerű MTK-diadal részesei lehettek — góljaikkal is — Szeibert, Boda, Bognár, Kékesi, Varga és társaik! Vajon mi várható jövőre, a klub 100 éves jubileumán? „Természetesen a 20. bajnoki cím!” — vághatják rá szemrebbenés nélkül az alaposan „kiéhezett” kék-fehér szurkolók. Vitos György • A labdarúgó Dél-Ame- rika Kupa „A” csoportjában csütörtökön a világbajnok Argentína 3—0 (0—0) arányban legyőzte Ecuadort. Ezen a mérkőzésen már komoly volt az érdeklődés, 40 000 néző látta a hazai fölény jegyében lezajló összecsapást. A mérkőzés kiemelkedő alakja Diego Maradona volt, aki a 66. percben büntetőből vette be az ecuadori kaput, majd a 84. percben akciógóllal állította be a végeredményt. Az első találat a 48. percben Caniggia nevéhez fűződik. A biztos győzelem, és saját kiváló játéka ellenére Maradona nem elégedett. — Sokkal nagyobb arányban is győzhettünk volna, s akkor nem kellene idegeskednünk, vajon Peru beér-e bennünket az utolsó csoport- mérkőzésen. Ha az „inkák” a csoport zárótalálkozóján négygólos vagy nagyobb különbségű vereséget mérnek Ecuadorra, akkor ők a csoportgyőztesek, ezzel továbbjutók. Argentína összeállítása az alábbi volt: Islas — Cuciuffo, Brown, Ruggeri, Olarticoechea — Giusti, H. Diaz (Siviski), Tapia, Alfaro (Caniggia) — Percudani, Maradona. Az A csoport állása: 1. Argentína 2 11-4-13 2. Peru 1-1-1-11 3. Ecuador 1 - - 1 0-3 0 • Döntőbe jutott a junior ökölvívó-világbajnokságon az 57 kg-os súlycsoportban Szűcs László. A magyar versenyző csütörtökön a ghanai Issifu Quartyt győzte le,' s a vasárnapi fináléban a szovjet Ilijaszov lesz az ellenfele. A 4. junior ökölvívó-világbajnokság elődöntőinek másik , magyar résztvevője, Nagy Győző magyar idő szerint szombaton hajnalban lép szorítóba. Kertész János búcsúja Romhányból Másfél évig tartott a bizalom 1986. január első napjaiban érkezett Romhányba Kertész János. A helyi Kerámia SE labdarúgócsapatának edzői tisztét vállalta, s nehéz feladatot kapott: a területi bajnokságban addig gyászosan szereplő együttest tartsa benn a harmadik vonalban! Az elvárásokat teljesítette, a Kerámia nem esett ki. Az 1986/87. évi bajnoki pontvadászatra a klub elnöksége egy számjegyű helyezés elérését tűzte ki célul. Ennek nem sikerült eleget tenniük, bár ha nincs — a már sokszor emlegetett — kétpontos levonás, a Romhány a hetedik helyen zárta volna a küzdelemsorozatot... Kertész Jánosnak az idény végén lejárt a szerződése. Ezt nem újították meg, így az edző vette a kalapját és elköszönt. Hogy melyik csapat kispadján ül a jövőben, még nem tudja. Tény: több ajánlata van. Amikor leülünk, hogy múltjáról, a Romhányban töltött másfél évről beszélgessünk, végigmérem. Nyugodt, kiegyensúlyozott ember. Fiatalos lendülettel beszél, árad belőle a szó. Néha elkalandozik, ilyenkor a közbevetett kérdés újra a lényegre irányítja a figyelmét. Higgadtan, őszintén beszél. • Valószínűleg így tette a pályán is. Mielőtt távozásának okairól disku. rálnánk, a múltba kalandozunk. Ki is ő? o Túl azon, hogy megyénkben is megismerték, az ország labdarúgóberkeiben is jól cseng a neve. Egy évvel a Testnevelési Főiskola elvégzése után — itt szerzett labdarúgóedzői diplomát — azonnal bekapcsolódott a főváros labdarúgóéletébe. Annál is inkább, mert • tősgyökeres budapesti. 1949-et írtak ekkor. Az ötvenes években az MLSZ ifjúsági bizottságának társadalmi aktivistája volt. A társadalmi munka, a másodállás végigkísérte edzői pályafutását. Pedagógusi hivatását nem adta fel. Tanárként ment nyugdíjba, 11983-ban. Előtte két éven át a csepeli sportiskola igazgatója volt. 98 edző és kétezer sportoló tartozott felügyelete aló. o Csepel egyébként is emlékezetes Kertész Jánosnak. Itt kezdődött edzői pályafutása, méghozzá a vasgyáriak számára egy emlékezetes évadban, az 1958/59. évi bajnokságban. Az NB J. aranyérmesei lettek, s ekkor Kertész János az első csapat kondícióedzője volt! Később az utánpótlás vezető edzői teendőit látta el 8 évig, majd két éven keresztül a csepeli sikerkovács, Keszthelyi Mihály pályaedzőjeként tevékenykedett. Közben hiába ajánlották fel számára az első csapat vezető edzői tisztét — még 1960-ban —, s hiába marasztalták, to- vábbállt. A Csepeli Papírgyárhoz ment, majd a Ferencváros ifjúsági gárdájánál dolgozott. Irányította« az Ózdi Kohász NB Il-es együttesét is. Sikert ért el a Fősped Szállítóknál: az NB I. B-be vezette csapatát! o Kertész beleéléssel emlékezik. Büszkén, de szerényen mondja, kik azok a focisták, akikkel foglalkozott. A Fradiban Staller, Forintos, Ebedli és Viczkó tartozott legemlékezetesebb tanítványai közé, de ő vitte oda Nyilasit, az Úttörő SC- ből. Megemlíti Magyart és Takács Lacit is, s máris egy számára egy szép emléket mesél. Az FTC csikócsapatának bajnoki címe után Dalnoki Jenő, az első csapat vezető edzője ujjal mutogatott rá. „Neki is köszönhetjük ezt a sikert!’’ — mondta, s ennél nagyobb elismerés aligha kellett volna Kertész Jánosnak. o Mondom neki, meséljen bővebben a romhányi tizennyolc hónapról. Nem szívesen teszi. Elárulja. hogy jól érezte magát. Úgy érzi a játékosok és a közönség is szerette. Szerződése lejárt, s mivel nem újították meg, eljött. Nem bosszankodik emiatt. Ilyen az edzősors. Felajánlották ugyan neki az utánpótlás vezetését, ezt azonban nem fogadta el. öreg már ahhoz, hogy gyerekekért szaladgáljon. Elém teszi azt az elnökségi jelentést, mely értékeli csapata munkáját. Megtudom: szerződését azért nem hosszabbították meg, mert úgy érzik, hogy elfáradt, nagy megterhelés számára az edzői munka. Hatvankét évesnek írják, de Kertész ezt nem erősíti meg. Még csak 61 esztendős. S, hogy ő fáradt volt-e, vagy sem? Azonnal rávágja, hogy ezt ugyan tőle nem kérdezte meg senki. Ez az állítás így nem is igaz. Hogy alaposan megizzadt egy-egy meccs végére? Igaz, mert együtt élt kilencven percen keresztül a csapattal. Ez azonban sem idegileg, sem fizikailag nem terhelte meg. Ma is egészségesnek érzi magát, jó erőben van. Tovább dolgozik majd. MLSZ-ellenőr, így lesz munkája bőven. Meccsekre jár ki, s valószínűleg edzőséget is vállal. Mielőtt búcsúzunk megjegyzi: kellemes emlékei vannak Romhányból, csupán két seb nyomja a szívét. Az egyik, hogy senki sem köszönte meg munkáját. Szinte idegenként búcsúzott a településtől. A másik: most tudta meg, hogy már tavasszal biztos volt az edzőcsere. A szervezkedés a háta mögött folyt! Ha errő! időben értesül, nem várja meg a szezon végét! ö csak a tiszta munkát szereti. Ezt pedig nem tartotta annak. Mint, ahogy azt sem, hogy a labdarúgócsapatról készített értékeléshez az ő véleményére senki sem volt kíváncsi. G Kertész János távozása ügyében megkérdeztük Réz. nicsek Lászlót, a Kerámia SE elnökhelyettesét: — Barátilag váltunk el a volt edzőtől, hiszen elégedettek voltunk munkájával. Úgy éreztük azonban, hogy új reményekkel, új tervekkel, új lendülettel kell nekivágni a következő idénynek. Kertész egyre nehezebben viselte el a mérkőzéseken az izgalmakat, nem volt elég kemény a fiúkkal szemben. Ennek ellenére marasztaltuk. Felajánlottuk neki a szaktanácsadói beosztást, de ő presztízsből ezt nem fogadta el. így elváltak útjaink. Az első csapat vezető edzője Majnik János lett. Vaskor István Május 10-én Portugáliában rendezték az idei autós hegyi Európa-bajnokság első futamát. Azóta újabb négyre került sor, köztük a Mecsek—Pannon hegyiversenyre is. A magyarországi viadalon rajthoz állt a kétszeres Európa-bajnok, a tavalyi sportkocsi-géposztály 2. helyezettje, az NSZK-beli Herbert Stenger is. Az 1987. évi futamokon a nyugatnémet pilóta Osella BMW típusú autóval vesz részt. A felvétel a Mecsek hegyi- pályáján készült. Az autós hegyi EB következő versenyét egyébként Olaszországban, Cesaná Sestriercben rendezik.
