Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

SPORT SPORT SPORT 4. Gólok, pontok, sikerek A 85. magyar bajnokavatás után Boda az MTK-VM gólzsákja a magasban Nem kis meg­lepetésre az 1986/87. évi bajnokságot az induláskor még egyáltalán „nem jegyzett” MTK-VM nyer­te. A klub 99 éves történe­tében 19. al­kalommal vé­geztek az élen a kék-fehérek. Hányadik hi­vatalos ma­gyar pontva­dászat volt ez? Mikor és mely edzők közre­működésével nyerte el az MTK koráb­bi bajnoksága­it? Mellettük kik szereztek még elsőséget? Ehhez hasonló kérdések tu­catszámra hang­zanak el ma­napság, a ’’holt­szezonban” a szurkolók kö­rében. Valamennyire együtt próbálunk válaszolni azzal, hogy közöljük az eddigi él- -vonalbeli bajnokságok rö­vid krónikáját. Az 1901. január 19-én ala­kult MLSZ legelső teendője a bajnokság kiírása volt. Az aranyéremért csak öt csa­pat küzdött, és a BTC (Bu­dapesti Torna Club) végzett az élen. Az élvonalbeli baj­nokság „úttörői” közül ma csupán a Ferencváros (min­dig az első osztályban) és a MAFC (jelenleg a BLSZ- ben) működik. A BTC 1902- ben ismételt. A későbbi „nagyok”, az MTK, illetve UTE játékosai az első két idényben még csak alacso­nyabb osztályban kidől­tek. .. 1903-ban már nyolc első osztályú gárda kezdte el a küzdelmeket, és a Ferenc­város — fennállása negye­dik évében — máris bajno­ki címet szerzett! Egy évvel később nagyszerű MTK-si- kernek tapsolhattak a né­zők : a 19 éves átlagéletko­rú csapat magyar bajnok lett! Az 1926-ig tartó ama­tőr korszakban kizárólag zöld-fehér illetve kék-fehér elsőséget jegyezhettek föl a krónikások. Az MTK 1904 után még 11-szer, az örök rivális FTC pedig összesen 9-szer lett akkoriban az or­szág legjobbja. Ha profizmus — akkor Újpest! A kilenc esztendőn át élő profi ligában új együt. tes. az Újpest iratkozott föl a bajnoki tablóra. Az új­pestiek négy profibajnoki címe mellett a Ferencváros szintén négy elsőséget szer­zett, míg a Hungária né­ven szereplő MTK mind­össze egyszer, 1928—29-ben volt aranyérmes. A profizmust követő Nem­zeti Bajnokság első osztályá­ban 1935 és 1944 között öt • • klub osztozkodott a bajnoki címeken. Először a Hungá­ria (1936, 1937), melynek akkori edzője, Schaffer Alfréd létrehozta az MTK második „álomcsapatát”. Nem is talált egyszer sem legyőzőre az első NB 1-es évadban a Szabó—Mándi (később Kis—Kalkusz), Bíró — Sebes, Turay, Dudás — Sas, Müller. Cseh, Kardos, Titkos tizenegy! A Hungá- ria-korszakot három Fradi- elsőség és egy újpesti diadal mellett újabb klubok sike­rei követték. Először a Cse­pel szerzett kétszer is arany­érmet, majd 1944-ben vi­dékről elsőként a Nagyvá­radi AC lett — sorrendben — a 6. magyar bajnokcsa­pat. A felszabadulás után 1945-től napjainkig pontosan 44 alkalommal osztották ki a bajnoki érmeket. Ez a szám most 45 lenne, ha az ellenforradalom eseményei miatt nem szakad menthe­tetlenül félbe az ’56-os küz­delemsorozat. A felszabadu­lás Utáni 44 győzelem meg­oszlása a következő: Újpes­ti Dózsa 13, Bp. Honvéd 9, Ferencváros 7, Bp. Vasas 6, MTK-VM 4. Rába ETO 3, valamint a Csepel SC 2 el-' sőséggel. összesítésben pe­dig: Ferencváros 23, MTK- VM 19, Újpesti Dózsa 18, Bp. Honvéd 9, Bp. Vasas 6, Vasas SC 4, Rába ETO 3, BTC 2. Nagyváradi AC 1 elsőséggel. 1945 óta alaposan meg­változtak az erőviszonyok. Megszűnt a „nagy hármas” (FTC. MTK, Újpest) egyed­uralma. A csepeliek mellett újabb bajnokcsapatként a Bp. Honvéd (először 1949— 50-ben), a Bp. Vasas (1957 tavaszán), és végül a Győri ETO (1963 őszén) iratkozha­tott föl az örök dicsőséget hir­dető táblára. 24 év óta vi­szont nem akar megszület­ni a sorrendben a 10. ma­gyar bajnokcsapat... Per­sze, ez most cseppet sem zavarja a „hosszú böjt” után újra önfeledten ünneplő kék-fehér híveket! Csapatuk teljesen megérdemelten, nagy bravúrral szerezte meg az idei bajnoki címet, s így Verebes József lett az MTK legújabb „arany­csináló” mestere! Az eddigi tíz közül hét a magyar (Vere­besen kívül, Kertész Sándor, Szüsz Hugó, Frontz Döme. Révész Béla, Schaffer Alf­réd és Bukovi Márton), míg Holmes (1914), illetve Bur­gess (1922) az angol, a fe­ledhetetlen Jimmy Hogan pedig a skót labdarúgóisko­lát képviselte — sikerrel. S, ha már az MTK-bajnoksá- goknál tartunk, föltétlenül meg kell említeni a patinás múltú klub eddigi legered­ményesebb góllövőit, gólcsú­csait! Már az amatőr korszak­ban rekordarányú győzelmek sokaságát érte el a csapat. 1903—1924. között. Schaffer (159), Schlosser (135), Ká­roly (106), Konrád .II. (81), Kertész (53), majd Orth (138), Molnár György (szin­tén 138), és Braun (78) vol­tak a legeredményesebb gól­lövők. Akkoriban a gárda 113 (1916—17), 147 (1917—18), majd 117 (1918—19), és újra 113 gólt (1919—20) szerzett — 12-es mezőnyökben! A Hungária-korszak leg­nagyobb arányú sikerei: Vasas ellen 8—0 és 7—0 (1928—29), Kaposvári So­mogy FC 8—1 (1932), Mis- kolczi Attila 9—0 (1933), Kispest 8—0 (1935), Sorok­sár 10—0 (1936), Győri ETO 12—3 (1937), és Szombathe­lyi Haladás 7—2 (1939). Ennek az időszaknak volt kiváló gólgyárosa Cseh II. László (197 találattal), va­lamint Titkos Pál (95). Az ötvenes évek Hungária úti aranycsapata (Textiles, Bástya, majd Vörös Lobogó néven) is gyakran kitett ma­gáért: Szeged ellen 14—0 (1954), Dorog 10—0 (1953), Tatabánya 10—1 (1950) és Salgótarján 9—0 (1955). Ek­koriban még Hidegkúti Nán­dor (222 találat, soha senki nem lőtt ennél több gólt az MTK-ban!). továbbá Sándor „Csikar” (182), Palotás Pé­ter (156), Molnár János (75), és Bodola Gyula (38) vol­tak a csapat „gólgyárosai”, s ezzel együtt „aranyszer­zői”. Most, 29 év után újra nagyszerű MTK-diadal ré­szesei lehettek — góljaik­kal is — Szeibert, Boda, Bognár, Kékesi, Varga és társaik! Vajon mi várható jövőre, a klub 100 éves ju­bileumán? „Természetesen a 20. bajnoki cím!” — vág­hatják rá szemrebbenés nélkül az alaposan „kiéhe­zett” kék-fehér szurkolók. Vitos György • A labdarúgó Dél-Ame- rika Kupa „A” csoportjában csütörtökön a világbajnok Argentína 3—0 (0—0) arány­ban legyőzte Ecuadort. Ezen a mérkőzésen már komoly volt az érdeklődés, 40 000 néző látta a hazai fölény je­gyében lezajló összecsapást. A mérkőzés kiemelkedő alakja Diego Maradona volt, aki a 66. percben büntető­ből vette be az ecuadori ka­put, majd a 84. percben ak­ciógóllal állította be a vég­eredményt. Az első találat a 48. percben Caniggia nevé­hez fűződik. A biztos győzelem, és sa­ját kiváló játéka ellenére Maradona nem elégedett. — Sokkal nagyobb arány­ban is győzhettünk volna, s akkor nem kellene ideges­kednünk, vajon Peru beér-e bennünket az utolsó csoport- mérkőzésen. Ha az „inkák” a csoport zárótalálkozóján négygólos vagy nagyobb különbségű vereséget mérnek Ecuador­ra, akkor ők a csoportgyőz­tesek, ezzel továbbjutók. Argentína összeállítása az alábbi volt: Islas — Cuciuffo, Brown, Ruggeri, Olarticoechea — Giusti, H. Diaz (Siviski), Ta­pia, Alfaro (Caniggia) — Percudani, Maradona. Az A csoport állása: 1. Argentína 2 11-4-13 2. Peru 1-1-1-11 3. Ecuador 1 - - 1 0-3 0 • Döntőbe jutott a junior ökölvívó-világbajnokságon az 57 kg-os súlycsoportban Szűcs László. A magyar ver­senyző csütörtökön a ghanai Issifu Quartyt győzte le,' s a vasárnapi fináléban a szov­jet Ilijaszov lesz az ellenfe­le. A 4. junior ökölvívó-világ­bajnokság elődöntőinek má­sik , magyar résztvevője, Nagy Győző magyar idő szerint szombaton hajnalban lép szorítóba. Kertész János búcsúja Romhányból Másfél évig tartott a bizalom 1986. január első napjaiban érkezett Romhányba Ker­tész János. A helyi Kerámia SE labdarúgócsapatának ed­zői tisztét vállalta, s nehéz feladatot kapott: a területi bajnokságban addig gyászo­san szereplő együttest tartsa benn a harmadik vonalban! Az elvárásokat teljesítette, a Kerámia nem esett ki. Az 1986/87. évi bajnoki pontvadászatra a klub el­nöksége egy számjegyű he­lyezés elérését tűzte ki cé­lul. Ennek nem sikerült eleget tenniük, bár ha nincs — a már sokszor emlegetett — kétpontos le­vonás, a Romhány a hete­dik helyen zárta volna a küzdelemsorozatot... Kertész Jánosnak az idény végén lejárt a szerződése. Ezt nem újították meg, így az edző vette a kalapját és elköszönt. Hogy melyik csa­pat kispadján ül a jövőben, még nem tudja. Tény: több ajánlata van. Amikor leülünk, hogy múltjáról, a Romhányban töltött másfél évről beszél­gessünk, végigmérem. Nyu­godt, kiegyensúlyozott em­ber. Fiatalos lendülettel beszél, árad belőle a szó. Néha elkalandozik, ilyenkor a közbevetett kérdés újra a lényegre irányítja a figyel­mét. Higgadtan, őszintén beszél. • Valószínűleg így tette a pályán is. Mielőtt távozásának okairól disku. rálnánk, a múltba kalando­zunk. Ki is ő? o Túl azon, hogy megyénk­ben is megismerték, az ország labdarúgóberkeiben is jól cseng a neve. Egy évvel a Testnevelési Főis­kola elvégzése után — itt szerzett labdarúgóedzői diplomát — azonnal bekap­csolódott a főváros labda­rúgóéletébe. Annál is in­kább, mert • tősgyökeres bu­dapesti. 1949-et írtak ek­kor. Az ötvenes években az MLSZ ifjúsági bizottságának társadalmi aktivistája volt. A társadalmi munka, a másodállás végigkísérte ed­zői pályafutását. Pedagógu­si hivatását nem adta fel. Tanárként ment nyugdíjba, 11983-ban. Előtte két éven át a csepeli sportiskola igazgatója volt. 98 edző és kétezer sportoló tartozott felügyelete aló. o Csepel egyébként is emlé­kezetes Kertész Jánosnak. Itt kezdődött edzői pályafu­tása, méghozzá a vasgyáriak számára egy emlékezetes év­adban, az 1958/59. évi baj­nokságban. Az NB J. arany­érmesei lettek, s ekkor Ker­tész János az első csapat kondícióedzője volt! Később az utánpótlás vezető edzői teendőit látta el 8 évig, majd két éven keresztül a csepeli sikerkovács, Keszthe­lyi Mihály pályaedzőjeként tevékenykedett. Közben hi­ába ajánlották fel számára az első csapat vezető edzői tisztét — még 1960-ban —, s hiába marasztalták, to- vábbállt. A Csepeli Papír­gyárhoz ment, majd a Fe­rencváros ifjúsági gárdájánál dolgozott. Irányította« az Ózdi Kohász NB Il-es együttesét is. Sikert ért el a Fősped Szállítóknál: az NB I. B-be vezette csapatát! o Kertész beleéléssel emlé­kezik. Büszkén, de szeré­nyen mondja, kik azok a focisták, akikkel foglalko­zott. A Fradiban Staller, Forintos, Ebedli és Viczkó tartozott legemlékezetesebb tanítványai közé, de ő vitte oda Nyilasit, az Úttörő SC- ből. Megemlíti Magyart és Takács Lacit is, s máris egy számára egy szép emléket mesél. Az FTC csikócsapa­tának bajnoki címe után Dalnoki Jenő, az első csa­pat vezető edzője ujjal mu­togatott rá. „Neki is köszön­hetjük ezt a sikert!’’ — mondta, s ennél nagyobb elismerés aligha kellett vol­na Kertész Jánosnak. o Mondom neki, meséljen bővebben a romhányi tizen­nyolc hónapról. Nem szíve­sen teszi. Elárulja. hogy jól érezte magát. Úgy érzi a játékosok és a közönség is szerette. Szerződése le­járt, s mivel nem újították meg, eljött. Nem bosszan­kodik emiatt. Ilyen az edző­sors. Felajánlották ugyan neki az utánpótlás vezeté­sét, ezt azonban nem fogad­ta el. öreg már ahhoz, hogy gyerekekért szaladgál­jon. Elém teszi azt az elnök­ségi jelentést, mely értékeli csapata munkáját. Megtu­dom: szerződését azért nem hosszabbították meg, mert úgy érzik, hogy elfáradt, nagy megterhelés számára az ed­zői munka. Hatvankét éves­nek írják, de Kertész ezt nem erősíti meg. Még csak 61 esztendős. S, hogy ő fá­radt volt-e, vagy sem? Azonnal rávágja, hogy ezt ugyan tőle nem kérdezte meg senki. Ez az állítás így nem is igaz. Hogy alaposan megizzadt egy-egy meccs végére? Igaz, mert együtt élt kilencven percen keresz­tül a csapattal. Ez azonban sem idegileg, sem fizikai­lag nem terhelte meg. Ma is egészségesnek érzi magát, jó erőben van. Tovább dol­gozik majd. MLSZ-ellenőr, így lesz munkája bőven. Meccsekre jár ki, s valószí­nűleg edzőséget is vállal. Mielőtt búcsúzunk meg­jegyzi: kellemes emlékei vannak Romhányból, csupán két seb nyomja a szívét. Az egyik, hogy senki sem kö­szönte meg munkáját. Szin­te idegenként búcsúzott a településtől. A másik: most tudta meg, hogy már ta­vasszal biztos volt az edző­csere. A szervezkedés a háta mögött folyt! Ha errő! idő­ben értesül, nem várja meg a szezon végét! ö csak a tiszta munkát szereti. Ezt pedig nem tartotta annak. Mint, ahogy azt sem, hogy a labdarúgócsapatról készí­tett értékeléshez az ő vé­leményére senki sem volt kíváncsi. G Kertész János távozása ügyében megkérdeztük Réz. nicsek Lászlót, a Kerámia SE elnökhelyettesét: — Barátilag váltunk el a volt edzőtől, hiszen elége­dettek voltunk munkájával. Úgy éreztük azonban, hogy új reményekkel, új tervek­kel, új lendülettel kell ne­kivágni a következő idény­nek. Kertész egyre nehe­zebben viselte el a mérkő­zéseken az izgalmakat, nem volt elég kemény a fiúkkal szemben. Ennek ellenére marasztaltuk. Felajánlottuk neki a szaktanácsadói beosz­tást, de ő presztízsből ezt nem fogadta el. így elváltak útjaink. Az első csapat ve­zető edzője Majnik János lett. Vaskor István Május 10-én Portugáliában rendezték az idei autós hegyi Európa-bajnokság első futa­mát. Azóta újabb négyre került sor, köztük a Mecsek—Pannon hegyiversenyre is. A magyarországi viadalon rajthoz állt a kétszeres Európa-bajnok, a tavalyi sportko­csi-géposztály 2. helyezettje, az NSZK-beli Herbert Stenger is. Az 1987. évi futamokon a nyugatnémet pilóta Osella BMW típusú autóval vesz részt. A felvétel a Mecsek hegyi- pályáján készült. Az autós hegyi EB következő versenyét egyébként Olaszországban, Cesaná Sestriercben rendezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom