Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK 4.30: 8.05: ».15: 8.20: 8.50: 8.55: 9.40: 9.52 10.05: 10,20: 10.44: 11.54: 12.30: 12.401: 12.45: 13.55: 14.05; 14.10: 14.25: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 1)7.30: 17.51: 18.0'2: 18.12: 18*15: 18.25: 18.28: 18.34 : 19.15: 20.35: 21.10: 21.30: 22-20 22.30 22.40 23.00 0.10 0*15 KOSSUTH RÁDIÓ: Jó reggelt! Műsorismertetés Mai programok Eco-mix. Gazdasági maigazin. Kis magyar néprajz. Az Alliami Népi Együttes föltételeiből Beszélni nehéz Daliposta. A drezdai úttörőház gyermekkóiruisia Rainer Liischka műveibőJ énekel, vezényel: Manfred Winter Vár a táibor. Muzsika gyerekeknek Klasszikus operettekből Biblia. Magyar nyelvre ford itt at ott Károli Gáspár által. VI/1. rész. Reklám Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben Reklám Törvénykönyv. Vám- vizsgálat következik Klasszikusok déilidőben. Évszázadok mesterművei Műsorajánlat Műsorismertetés A magyar széppróza századai Operaslágerek Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei moz­galom híradója A véges végtelen. „Adjatok egy feladató!, és én megmozdítom a világot” MR 10—14. Magazin tizenéveseknek Korkóstoló. Tudomány, politika, társadalom SzőkefaP.vi-Nagy Katalin népdal fel vé­teleiből Szép ez is! Emlékezés. VII 4. rész Mándy Iván: Három regény. Könyvszemle Reklám Hol volt, hol nem volt. . . Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti magazin Vajda László rádiós iszerepeiből Zenés utazások Európában. Jugoszlávia, Bulgária, Románia. X 4. rész Faragó András opera- le vételeiből Politikuspálya. Apró Antallal beszélget Rapcsányi László ; Tíz perc külpolitika Maurice André Jean Michel Delay feldolgo­zásaiból játszik trombitán : Egyszarvú Miskolcon Rí port * : A dzsessz világa. Kiss Imre műsora : Himnusz : Éjfél után. . . 4.30: 8.05: 8.50: 9.05: 11.30: 12.00: 12.10: 12.25: 12.30; 12-58: 13.05: 14.00: 14.30: 15.30: 16 00: 16.58: 17.08: 17.18: 17.30: 18.30: 19.05: 19.55: 20.50: 21.05: 22,05 0.15 PETŐFI RÁDIÓ: Reggeli zenés műsor Idősebbek hullámhosszán Tíz perc külpolitika Zenés délelőtt Balaton rádió Hírek németül', oroszul és angolul Hotel Aranyszivárvány. Részietek Marks zenés játékából Útikalauz üdülőknek Postabontás. Hollós Lajo'S népzenei összeállítása Műsorismertetés A tegnap slágereiből : A7 elégetett holttest. Zombori Atti’a bűnügyi története rádióra alkalmazva Nagy nevettetők. Szilágyi György Nyolc rádió, nyo'c dala. . . : Tartóshullám. Könnyűzenei magazin Műsorismertetés Diáikfoci Könnyűzene orgonára Ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kultúra Brazil ritmusok. Antonio Adolfo lemezéről Nótaest. Albumajánlat Tükörképek. Nemzeti tudat a nyolcvanas években Színész vagyok, éne­kelek. Zenés beszélgetés Psota Irénnel Közkívánatra! Ejfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: ség- és gyümölcsértékesítési szerveknek a kapcsolatáról. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra Fo­dor László jegyzete. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.0-3: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Kicsi a bors. 4. rész: Vendégség 9.30: Teknős Péter: Cigánykerék 10.05: A varieté világa. N DK-tévéfillmsoirozat. VII7. rész 1LO0: stúdió '87. 12.0;0: Képújság 17.15: Hírek 17.20: A Lord együttes, a Kertészeti Egyetem klubjában 17.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.00: Képújság 181.05: Pillanatképek a mikro­elektronika világából. IV/l. rész: 18.45: Reklám 18.55: Cim-cim tí. Irodalmi rejtvénymüsor gyerekeknek 19.10; Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Hírádó 20.00: Reklám 20.05: Kék fény. Riportmüsor 2L05: a hét műtárgya. Izsó Miklós: Táncoló pajrasztok. (Magyar Nemzeti Galéria) 21.10: Zenés világsikerek New Yorkból 22.20.; Híradó 3. 2. MŰSOR: 29.00: Képújság 19.05: Ecranul nostru. 19.25: Tévétorna 19.30: Egy év a fókák és pingvinek között. A déli Jeges-tenger kolosszusai. NDK ismeretterjesztő rövidfilm 20.03: Budapesti körzeti stúdió 21.00: Betű rekl ám 21.05: Híradó 2. 2f*2<>: Nehéz évek. NDK bűnügyi tévéfilmsorozat. III '2. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: , 1. MŰSOR: 8.55: 9.(Ml: 9.25: 9.35: 16.50: 11.30: 12.20: 12.25: 17.10: 17*15: 17.55: 18.20: 18.30: 19.10: 19.2f •* 19.30: 20.00: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. Termelők és eladók, avagy körkép Borsod, Heves és Nógrád megye termelőszö­vetkezeteinek, valamint a zöld­Hírek Daloló számítógép. Szórakoztató műsor gyerekeknek Az animáció varázsa. Román rajzfilm Az idő rokonai. Tv-játék. 1. rész Tav atok. Magazin Szórakoztató vetélkedő A rendőrség naplójából Hírek Hírek Tudomány és technika. Magazin A szocializmus viliág?. Magazin Esti mese Azimut. Magazin Gazdasági jegyzetek Időjárás-jelentés Tv-hiradó A múlt tanúi. Dokumentumfilm 20.15: A fény íve. Tv-játék. 2. rész 21.15: Hangverseny Prágából, felvételről' 22.50: Hírek 23.00: XIV. nyári Universiade. Az í. nap eseményei 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Olimpiai nap. Nemzetközi atlétikai vs-rseny közvetítése Berlinből 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.(10: Ez történt 24* óra alatt 22*15: Vonzások és választás. Magyar tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A cápa 2. (16) Színes amerikai horror­film, — Kamara: Lola. (14) Színes NSZK-beli film. — József Attila Kert: Flashdanse. Színes amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4- től: Veszélyes őrjárat. Színes, szinkronizált szovjet kaland­film.. Háromnegyed 6 és 8- tól: Gondviselés. (14) Színes magyar film. — Bátonvtere- nyei Bányász: Altatódal nász­ágyon. (16) Színes, szinkroni­zált olasz filmvígjáték. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Dögkese­lyű. (14) Színes magyar bűn­ügyi film. — Pásztói Mátra: Gyermekkorunk tangója. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A Kertben a gye­rekeket többféle játék várja ma is 10 órától; asztali foci, sakk, lengőteke, társasjáték áll az érdeklődők rendelkezé­sére, valamint videovetítésen szórakozhatnak. — Kohász Művelődési Köz­pont: Sajtófotó, ’86. címmel látható kiállítás július 16-ig az intézményben. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Ponyi György salgótarjáni fotós Megsebzett föld című kiállítása tekint­hető meg augusztus 1-ig az intézmény nyitva tartásával azonos időpontban. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria : Szilcz Mariann üvegtervező iparművész alkotásait tekint­hetik meg az érdeklődök jú­lius 23-ig. SZIRAK — Kastély Szálló: Varjasi Tamás iparművész bőrplasz­tikáiból rendezett kiállítást tekinthetnek meg a látogalók az intézmény galériájában, augusztus végéig. ■ telexen Érkezett. Hangszóró mellett „Ez v Szót fogadok (végre) a rá­dió Gondolat-Jel című kul­turális hetilapjának, amely­nek műsorvezetője egyre- másra felszólít mindnyá­junkat — hallgatókat —, hogy szóljunk hozzá kritikai megállapításaihoz, vélemé­nyéhez, jelentéséhez stb., a kulturális életről. Egy idő­ben még magnósfelvételek, hangszalagos felszólalások irányába is ösztönzött, erről azonban — feltehetően 4 nagyszámú beérkezett han­gos vélemény miatt — egy ideje nem hallani semmit. Az Ez van című betiltottf?) amerikai drámáról mosta­nában annál többet. Erről van szó. ☆ A rádió kulturális hetilap­ja legutóbbi számában elő­ször ismertette a tényeket: mindenféle anyagi ás szer­zői jogvédelmi oldalakat vé­gigjárva a Kaleidoszkóp ne­vű (főként vendéglátós mű­sorokra szerveződött) vállal­kozás műsorára tűzte egy amerikai szerző Ez van cí­mű drámáját. A mű két térfi intimnek nevezhető kapcsolatán keresztül „ko­runk pestiséről”, az A1DS­ről (is) szól, nyilván megrá­zó erővel. A darab nyelve­zete eredetileg egyáltalán nem volt szalonképes hazai körökben, ezen változtatott a színrevitelben illetékes szín­házi szakember, de még így is jócskán maradt sok min­den a csípős szókimondás ta­laján. A bemutatóig már csak két hét volt hátra — az egyik főszerepet Andorai Péter játszotta volna —, ami. kor az eddigi gyakorlattól eltérően; egy, a művészi életben nem illetékes mi­nisztérium, az egészségügyi betiltattad) a bemutatót. Erre mondta a Gondolat-Jel glosszaírója, műsorvezetője, hogy (körülbelül) szépen let­tünk volna, ha Moliere da­rabját a pénzről és a fös­vénységről a korabeli pénz­ügyminisztérium betiltotta volna! Jól hangzik, kétség­telen. Talán nem volt pénz­ügyminisztérium Moliére ide­jében. Talán nem kell el­felejteni. hogy éppen Moíi- ére egyes játékát sokan ak­kor és ott nem nézték szí­vesen, és. hogy mindebből magának a mesternek is mennyi gondja származott... Nagyobb baj, hogy miként erről más illetékes is beszá­molt (nyilván innen a tiltás eredete egy nem kompetens hivatal részéről), az Ez van, a dramaturgia sajátos nyel­vén, tulajdonképpen Jelmen­ti az ábrázolt kapcsolatokat és talán még magát a be­tegséget is „az ilyen nagy szerelem” révületében misz­tifikálja. Nem tudom, így gondolom, abból, amit a színházzal foglalkozó — te­hát nem egészségügyi — szakember erről elmondott. Alig van egyébként úgyne­vezett „hivatali lépés”, amellyel jómagam fenntar­tás nélkül egyetértek; a bürokráciát még ott is el­suhanni látom, ahol semmi jele a szörnynek, egyszerű­en azért, mert nemzedékek úgy nőttek fel, hogy eleve a hivatal packázását látták (okkal) mindenben, amin pecsét van és aláírás. Most mégis egyetértek. Valló Pé­ter rendezése (nekem) időzí­tettnek tűnik: elég nagy már a felborzolódás, hogy kasz- szát csináljon egy ilyen premier. . . ☆ A pestis veszélyét még fel sem ismertük. T. Pataki Simon Tomplat* visszatér* Kísérteties zene, puha lép­tek, behízelgő mosoly, a fej felett egy kis glória: Simon Templar, azaz, az ..Angyal” milliók kedvence visszatér a képernyőre. Egyelőre Ang­liában, méghozzá nem is akárhogyan: a legnagyobb sztár, Roger Moöre alak­jában. Úgy tűnik, a modern „szappanoperák” folytatásos tv-játékok sem tudják fe­ledtetni népszerűségét. A nálunk a hatvanas évek végén szenzációszámba me­nő krimi 1927-ben született meg egy félig kínai, féliír angol származású féri Leslie Charteris agyában Charteris maga is kalandos életet élt: volt rendőr, aranyásó, gyöngyhalász, mi­xer és profi bridzsjátékos. Simon Templar, a sármos „törvényen kívüli igazságte­vő", aki szegről-végről Ro­bin Hood és Arsene Lupin rokona, a legkomiszabb gaz­fickókat is móresre tanítja, kéretlenül is kisegíti a te­hetetlen rendőröket, védel­mezi a gyengéket, az árvá­kat, valamint a csinos fiatal hölgyeket, közben egy perc- ra sem veszíti el jó modo­rát, mi több, még a haja is ritkán kócolódik össze bu­nyó közben. Bár a figurát már a 40-es években filmre vették olyan neves színész­szel, mint a nagy . intrikus George Sanders, népszerű­ségének csúcsára akkor ju­tott. amikor a filmesek a jóképű, szálfatermetű, ele­gáns Roger Moore-ra osztot­ták „Angyal” szerepét. Moo­re, aki korábban Walter Scott „Ivanhoe”-jának tv- változatában vált ismertté, 114 epizódban alakította a gigerli magánnyomozót: ököl­csapásait, jelentőségteljesen felvont szemöldökét mintegy 70 országban ismerték meg. A film egyszer s minden­korra meghatározta Moore pályáját: az „Angyal" után a kedvesen ütődött Lord Brett Sinclair figuráját ala­kította Tony Curtis oldalán a „Minden lében két kanál”- Ixi n. ..Szájmon Templár” kul­tuszára jellemző, hogy Lon­donban külön „Angyal”- klub van. Hol maradtak le a többiek? — bp — Több látogató A salgótarjáni Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár zenei részlegét harminchat száza­lékkal többen keresték fel az első. fél évben, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában. A több mint két­ezer zenekedvelő látogató leggyakrabban a könnyűze­nét és nyelvleckéket tartal­mazó hangzóanyagok átját­szását kéri, ugyanis a könyv­tár lehetőséget teremtett a hozott kazettára történő át­másolásra is. Az úgyneve­zett hangoskönyvek kínála­ta is bővült, jelenleg 175 irodalmi mű között válo­gathatnak az irodalomked­velők, illetve a vakok és csökkentlátóak. Tarjáni nyertének Kecskeméten tizenharma­dik alkalommal nyitották meg az ország amatőr képző- és iparművészeinek kiállítá­sát. Nógrád megyét 15 al­kotó 29 műve képviselte. Közülük a zsűri Bagi And­rás és Mede János salgótar­jáni képzőművészek szobra­it egyéni díjjal jutalmazta. A tárlat július 30-ig tekint­hető meg. NEMZETKÖZI Q MÜVÉSZTELEP _j_-- — MÁTRAALMÁS Sir*pa Häkli A finn kultúrából Magyar- országon inkább az irodal­mat ismerik, legfeljebb még pár nagy finn zeneszerző és építész nevét, vagy éppen a mostani „gazdasági csoda” impozáns tényeit. A képző­művészet eredményeiről a nagyközönség kevesebbet tud. Egy fiatal finn művész, Seira Häkli kalligrafikus so­rozatokat mutat, hangoztatva, hogy számára a kalligráfia, a díszesen írott betű és írás az önkifejezés mérhetetlen távlatait tárja föl. A Betűk és a Szavak című grafikai sorozat meggyőzően bizo­nyítja ezt az állítást. — A téma nem túlságosan érdekel, inkább maga a technika — jegyzi meg. De a megjegyzés kiegé­szítésre szorul. Mondja is: — Ritmusa van a betűk­nek és a szavaknak, akár­csak az érzéseknek. Ezt az igazságot nem kell különösebben bizonygatni. A bizonyíték az írás 5000 éves történelme. Az a cso­dálatos történet, amelynek során az emberi nem elju­tott a kép-, a fogalom-, a szó- és a szótagírásoktól a betűírásokig, az egyiptomi hieroglif jelektől az ékírásos agyagtáblákon a föníciai, a görög és a latin betűkön át a nyomdabetűkig. Nem is szólva a héber írás, külö­nösképpen a kvadráta betűk jelentőségéről, hiszen az óko­ri zsidó műveltség Bibliába sűrített értékei a keresztény­ség útján már csaknem 2000 éve az európai kultúra alap­rétegét jelentik. S, akkor még nem-említettük például a távol-keleti és más kultú­rák jeleit, a japánok ma használt 2500, a kínaiak 3000, vagy még ennél is több írásjegyét. Sok régi írás emlékét betakarta a föld. A napfényre bukkant ékírásos táblák azonban évezredek után is megele­venednek, és tovább hatnak, az emberi szellem csodája­ként. Sok nép őriz megható le­gendákat betűi, írásbelisége születéséről. Van egy finn legenda is, amely a XVI. században élt Mikael Agri- colához, a finn irodalmi nyelv megteremtőjéhez fű­ződik, akinek finn ábécés­könyve 1543-ban jelent meg. E szerint, a kis Mikael így szólt apjához: „.. . majd, ha tudok latinul, megmondom az Istennek, hogy kedves Üristen, tanulj meg finnül, hogy megérthes­sük egymást!" Sirpa Häkli kalligráfiái az egyetemesség jegyeit hordoz­zák. Milyen nyelven szólnak? Miként a nagy vizek hul­lámzása. Lényegében ugyan­azt az örök ritmust halljuk a széljárta finn tavak, vagy a végtelenbe vesző óceánok partján. A hullámzás hangja lehet erősebb, vagy gyen­gébb, lényege ugyanaz. A művész jelei is a történelem távlatairól, az egyén érze­lemvilágának hullámzásá­ról árulnak el nyilvánvaló, de gyakran a ritmikusan váltakozó jelek által érzé­kelhető dolgokat. A művész nagy szerepet szán e lapo­kon a színeknek is. — Legtöbbször a színek­ből indulok ki, amelyeknek önálló hangulati értékük van — mondja. — Absztrakt és figuratív dolgokat egy­aránt csinálok, a lényeg számomra a kompozíció és a szín egysége. Sirpa Häkli Kuopióban született 1960-ban. Művé­szeti tanulmányait 1981— 84- ben a turkui művészeti főiskolán végezte, s 1984— 85- ben Lengyelországban, Krakkóban fejezte be, 1986- ban művészeti ösztöndíjas volt. Jelenleg Vontadban él. Művei önálló kiállításokon és kollektív tárlatokon egy­aránt gyakran szerepelnek. Első egyéni tárlatát 1983- ban Turkuban rendezte, 1985-ben Krakkóban, 86- ban Varsóban, Gdyniában és Turkuban volt önálló ki­állítása. A finn nemzeti tárlatokon, a fiatal művé­szek kiállításain szintén rendszeresen szerepelnek művei Lappeenrantában, Helsinkiben, Vantaaban. Részt vett a nemzetközi gra­fikai biennálén 1984-ben Vaasaban, a nemzetközi fo­tó- és grafikusművészeti ki­állításon a skóciai Aber- deenben és Lengyelország­ban ugyancsak 1984-ben, a lódzi kisgrafikai biennálén ebben az évben. A Gdansk­ban és Turkuban rendezett lengyel—finn tengerészeti kiállításon díjat kapott 1983- ban. Művei megtalálhatók a vantaai és turkui városi gyűjteményben, a Kuntsi- alapítvány, a gdanski ten­gerészeti klub, a finn nem­zeti részvénybank gyűjtemé­nyében és más közgyűjte­ményekben. Tagja a finn grafikusművészek szövetségé­nek. a turkui és a vantaai művészeti szövetségnek. Tóth Elemér t ■T

Next

/
Oldalképek
Tartalom