Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
NÓGRÁDI TÁJAlS^ TELEXEN ÉRKEZETT... > r ..-f " * <«#> ■ . Áíífc""«^ A Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki Mátradog GT-ben száznegyvenötféle gyógy- és fűszernövényt dolgoznak fel. A hazai és tőkéspiacon egyaránt keresett termékekből évente mintegy 234 millió forint árbevételt érnek el. Képünkön Erdélyi Józsefné és Szabó Józsefné a frissen szedett, fecskefű feldolgozását végzik. —RT— Kutatás — közös érdekeltséggel Újszerű kutatási szerződéseket köt a megrendelő vállalatokkal az Országos Húsipari Kutatóintézet. Egy- egy feladat megoldására úgy vállalkoznak, hogy az eredményből maguk is részesülnek, ily módon a korábbinál lényegesen jobban érdekeltek a téma gyors és nyereséget hozó megoldásában, ' Az intézet eddig öt ilyen szerződést kötött állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. Teljesítésük nyomán jelentős nyereségtöbblethez jutottak a megrendelők, ám jutott a kutatóhely számára is. összesen 1,4 millió forint származott az új megoldások nyomán keletkező vállalati haszonból. Ebből az intézeti részesedés meghaladta az 500 ezer forintot; ezt az összeget egyebek között műszerparkjuk fejlesztésére fordítják. Több mint' 400 ezer forintot vehettek tol a témák megoldásán fáradozó tudományos kutatók.' A szerződések érdekessége, hogy a megrendelő vállalatok dolgozói —, akik a helyszínen segítették a kísérleti munkát, majd az új módszer gyakorlati bevezetését — szintén csaknem 400 ezer forinthoz jutottak; a -szerződés ugyanis számukra is biztosította az anyagi érdekeltséget, őket is ösztönözte a programban való minél tevékenyebb részvételre. A kutatók egybek között az NSZK-ba irányuló exporthúsáru különleges csomagolóanyagát állították elő és részt vettek az üzemszerű gyártás megszervezésében is. Egy másik megoldásukkal — számítógépes gyártás- irányítással — az úgynevezett adalékanyagok optimális felhasználását tették lehetővé, többletnyereséghez juttatva megbízóikat. A kutató- központ további szerződéseket köt közös" érdekeltséggel egyebek között új termékek előállítására és vállalati veszteségek csökkentésére. Van Gogh-képek rekordösszegért Rekordösszegért kelt el egy Van Gogh-kép hétfőn a Christie’s cég londoni árverésén: a „Trinquetaille-i híd” című, 1888-ban készült festményért egy ismeretlen európai műgyűjtő 12,6 millió font sterlinget (20,24 millió dollárt) fizetett. Ez a második legmagasabb összeg, amelyet valaha is festményért fizettek: a most eladott remekművet csak Van Gogh egy másik képe, a „Napraforgók” előzi meg, amelyért idén márciusban egy japán biztosítótársaság közel 40 millió dollárt adott ki. Tökéletes védőszemüveg A Német Demokratikus Köztársaságban használt valamennyi védőszemüveget fokozatosan olyan újfajta szemüvegre cserélik fel, amelynek lencséje ötször nagyobb szilárdságú lesz a jelenleg használt, síküvegből készült lencséknél. A torgani üvegipari kutatóintézetben kifejlesztett újfajta védőszemüveg-lencse a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is megfelel, és teljes védelmet nyújt a veszélyeztető munkahelyeken. A lencsék nemcsak nagyobb szi- lárdságúak, hanem könnyebbek is, és utókezelésük eredményeként kevesebb rajtuk a páralecsapódás. Hobbiautó VW-alkatrészekből Két szentendrei fiatalember, Molnár Mihály műbútorasztalos és Komár Tibor leendő autómérnök a Vólkswa- gen-autó főbb szerkezeti elemeit és motorját maguk készítette üvégszálas karosszériába építették be. Hozzávetőleg ezer munkaórával, új formájú, fürge kis sportkocsit alkottak. Járművük [— amelyet [Buginak kereszteltek el — levizsgázott, így a közúti közlekedésben is részt vehet. Lakások, üdülők, garázsok körül Ki mire köteles? Új köztisztasági rendelet Legutóbbi ülésén új tanácsrendeletet alkotott a köztisztaságról Salgótarján Város Tanácsa. E rendelet a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza a köz- tisztaság fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Mi tette szükségessé az új köztisztasági tanácsrendelet megalkotását? — Erről kérdeztük Balya Istvánnét, a városi tanács vb műszaki osztályának csoportvezetőjét. — A hat év óta érvényes tanácsrendelet a köztisztaság fenntartásáról az eltelt évek alatt eleget tett rendeltetésének és megfelelően szolgálta a város köztisztasági feladatait. Tavaly az építésügyi és városfejlesztési, valamint az egészségügyi miniszter új együttes rendeletet hozott a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről, s a jogszabályváltozás után új helyi tanácsi rendelet megalkotása vált szükségessé. — Milyen új rendelkezések fogalmazódtak meg a közterületek tisztántartásáról? — A mostani tanácsrendelet egyértelműen kimondja, hogy a járda melletti nyílt árok és á hozzátartozó műtárgyak, például hidak, átereszek tisztántartásáról a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni. Ugyancsak az ingatlantulajdonos kötelessége az árokból eltávolítani a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat* hulladékokat. Tömbtelken is a külön tulajdonban álló egyes épületek megközelítésére és körüljárására szolgáló" területet a tulajdonosnak kell tisztán tartani. — Pár évvel ezelőtt gondot jelentett az üdülőterületek, garázsok környékének tisztántartása. Rendelkezik-e erről az új tanácsrendelet? — Tisztántartási kötelezettséget határozott meg a tanács az üdülőkre, zártkerti területekre, a garázsszövetkezetek és egyéni garázsok környezetére is. Az új rendelkezés szerint az üdülő és zártkerti telkek tulajdonosai, használói kötelesek gondoskodni a telkük előtti és mögötti közút eszmei középvonaláig terjedő terület tisztántartásáról. A keletkezett szemét megsemmisítése vagy elszállítása is az ő feladatuk, ha szervezett, szemétszállítás itt nincs. A garázsszövetkezeteknek és egyéni garázshasználóknak pedig a garázs környékét kell állandóan tisztán tartaniuk. — A háztartási szemét elszállítása az intézményes szemétszállításba bekapcsolt területeken különösebb gondot nem jelentett, de mi a helyzet az úgynevezett egyéb szilárd hulladékok összegyűjtésével? — Egyéb szilárd hulladéknak minősül a lakásokban vagy más emberi tartózkodásra alkalmas helyiségekben felhalmozódott és elhasználódott nagyobb méretű berendezési tárgy. így például a bútor, ágybetét, háztartási berendezés és más lom. E hulladékok kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett. Ha azonban a keletkezés helye nem állapítható meg, úgy a tulajdonost terheli ez a kötelezettség. — Az említett hulladékok elszállítására eddig a városi tanács lomtalanítási akciókat szervezett. Lesz ilyen a fövőben is? — Igen, sőt ezt az évenként egyszeri tisztasági akciót a rendelet szerint a városgazdálkodási üzem köteles is megszervezni a nagyobb méretű berendezési tárgyak összegyűjtésére és elszállítására. A tisztasági akció során az elszállítás a lakosság számára ingyenes. Nem kell fizetni kezelési díjat akkor sem, ha saját kocsival viszi a tulajdonos ezeket a szeméttelepre. — Vannak-e még egyéb, új rendelkezések a most elfogadott tanácsrendeletben? — Főleg a szeméttelepek elhelyezésére és üzerrielteté- sére vonatkozó előírások változtak, szigorodtak az együttes miniszteri rendelet szerint, de ez a lakosságot nem érinti közvetlenül. Azt viszont a tanácsrendelet is megfogalmazza, hogy a köz- tisztaság fenntartásával kapcsolatos rendelkezések megszegőivel szemben a közterület-felügyelet helyszíni bírságot is kiszabhat. Zs. A. Tanácsok gombaszezonban Hazánkban elég jelentékeny a mérges gombák okozta balesetek száma. Kevesen tudják azonban, hogy a nem mérgező, hanem ehető gombák is okozhatnak mérgezést. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozás- tudományi Intézet megállapítása szerint a gombamérgezés gyanúja miatt kivizsgáltaknak csaknem a fele nem mérges, hanem étkezési gombák okozta ártalomtól betegedett meg. A gomba a nehezen emészthető ételek sorába tartozik. Ez is oka annak, hogy fogyókúrában ajánlott étel, hiszen aki gombát evett, később lesz újra éhes, mert az huzamos ideig laktat. Ezért nem szabad egy-egy alkalommal nagyob mennyiséget fogyasztani belőle. A sok rostos anyag ugyanis oly mértékben fokozhatja a gyomor ritmikus összehúzódásait, hogy görcsös fájdalom keletkezhet. Az egyébként egészséges ember számára viszont a mérsékelt gombaadag elfogyasztása kifejezetten egészséges, hiszen megnöveli a táplálék rosttartalmát. Az ajánlott mennyiség mintegy 20 dekagramm naponta. A gombamérgezéshez hasonló tüneteket okozhat, ha a gombát helytelenül tárolták, ha elöregedett, megfagyott, esetleg a műanyag zacskóban befülledt. Ilyenkor ugyanis a gombák sejtjeiben termelődő enzimek lebontják a gomba fehérjeanyagait, és ezáltal mérgező termékek is keletkeznek. Ezek a mérgező gombák hatására emlékeztető rosszul- létet okoznak. Csak egészséges, friss, szel- lős és hűvös helyen tárolt gombát szabad étkezésre felhasználni. Nem kevésbé fontos másik szabály: az elkészült gombás ételt csak aznap lehet veszélytelenül elfogyasztani. Kiderült az is, hogy egyes emberek szervezetéből hiányzik az emésztőrendszer egy különleges enzimje: az ún. trehaláz. Ez az enzim bontja le a gombákban található trehalázt (ez egy kétértékű cukorféleség). Akiknél ez az enzim hiányzik, vagy nem működik megfelelően, ez a cukorvegyület emésztetlen marad, ez pedig felfúvódást, emésztési zavarokat okoz. Különös szerepe van annak a mérgezésnek, ami a gomba és az alkohol egymás után való fogyasztásából keletkezik. Két gomba (a ráncos tintagomba és a kerti tintagomba) elfogyasztása után nem szabad alkoholt inni! Mindkét gombafajban van ugyanis egy olyan vegyület, amelynek a jelenlétében az alkohol nem tud megfelelően lebomlani, és a bomlás egy mérgező közti anyagcsereterméknél; az acetalhidnél megáll. Ennek felhalmozódása súlyos mérgezést vált ki. Mindez azonban nem ok arra, hogy e táplálkozási szempontból értékes élelmiszerről lemondjunk. Ha betartjuk az előírásokat, hasznos élelemmel egészíthetjük ki étrendünket. Még egy tévhitet kell eloszlatnunk. Az emberek többsége azt hiszi, hogy a gomba húspótló. Abból a szempontból valóban pótolja a gomba a húst, hogy jelentős telítőértéke. A hús fehérjetartalmát azonban nem képes pótolni. A húsok 15—25 százalék, a gombák csak 1—5 százalék fehérjét tartalmaznak; ez hozzávetőleg megegyezik a nyers zöldség- és főzelékfélék fehérjetartalmával. Jó ha tudjuk: a gomba kalapjában mindig több a fehérje, mint a tömbjében. D. K. K. „Fellegvár" Szurdokpüspökiben Három hét múlva érkezik az első úttörőcsoport A tereprendezés tavaly tavasszal kezdődött: eltűnt a romos épület, s csak a pincelabirintust hagyták meg a tervezők és az építők — feltehetően a gyermekek örömere. Ma már áll az-új szurdokpüspöki „fellegvár”; a kétszámyú főépület és a négy faház, amelyekben ösz- szesen 200 úttörő töltheti színvonalas körülmények között a vakációt. A terveket a nyírségiek készítették, mint ahogy az üzemeltetés is a Mátészalkai 1 Városi Tanács feladata lesz. A kivitelező aj Nógrád Megyei Tanácsi Tervező- és Építőipari Vállalat volt, melynek szakemberei ígéretükhöz hiven e hónap végére átadták az épület- együttest. Az első turnus július 20-án veszi birtokba a festői környezetű tábort. S, hogy valóban festői, arról bárki meggyőződhet, aki felkapaszkodik a 15 méter magas őrtoronyba. A bástyáknak egyelőre csak raktári funkciójuk van, de a későbbiekben egy szabadtéri színpad díszleteként szolgálnak. A szurdokpüspöki úttörőtábor építési költsége elérte a 20 millió forintot.
