Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIIt. EVF., 157. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 6., HÉTFŐ KíG'ífi^ Pártbizottság előtt a lakóterületi munka (S. oldal) Karoline Koenders (4. oldal) Barátnőm és a dolgos diákok (5. oldal) rt i • ■ IHJAV A programok programja A programok programjának nevezhető a párt Központi " Bizottságának július 2-iki állásfoglalása, hiszen valóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmi adó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyi jövedelemadó.) Azt is milli|ók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul, hiszen változnak a termelői árak, ha pedig azok változnak, a fogyasztói árak sem maradhatnak érintetlenül. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk. A harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre — amint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk. Nincs, mert a bérreform a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társadalmilag hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. De, ha nincs is erre pénzünk akkor is fel kell készülni, hogy már az anyagi lehetőségek első, szerényebb javulását is fel tudjuk használni, e több évtizede esedékes lépéssorozat bevezetésére. Negyedikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelésben... „stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát". Itt említjük meg a nyugdíjrendszer reformját is, .amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. Nem tértünk ki még az ipar szerkezet-átalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fontosságára — a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ipari bizottságának a napokban megtartott ülésén már nemcsak arról szólták részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Értve ez utóbbi alatt, hogy az állam nem szólhat bele de- rűre-borúra a vállalatok életébe, s persze a vállalatok is betartják a reájuk vonatkozó játékszabályokat. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaság- irányítás és a politikai intézményrendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumentumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fórumok, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. A program nem kelt bennünk illúziókat. Nem titkolja, hogy a sikerhez vezető út nehéz lesz, a kibontakozáshoz szükséges „források biztosítása a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár”. Különösen az első háromnégy évet jelentő stabilizációs szakasz jelent majd próbatételt. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már, a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érték el, s mégis: az ő iparuk termelési szerkezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítőképessége, kiéleződtek a társadalmi feszültségek: Ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. Ua a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi *• esélyeink is? Hiszen az idős, vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Most, az összehasonlíthatatlanul erősebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: lesz magyar újjászületés! Magyar László Befejezte látogatását az Izraeli Demokratikus Front küldöttsége 65. nemzetközi szövetkezeti nap Hozzájárultak a megye fejlődéséhez Befejezte látogatását az Izraeli Demokratikus Front küldöttsége, amely Űzi Burstein első titkár vezetésével június 30. és július 4. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tett látogatást hazánkban. Az izraeli küldöttséget fogadta Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára és Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Űzi Burstein tárgyalásokat folytatott az együttműködés lehetőségeinek; kérdéseiről. Az Országos Szövetkezeti Tanács a 65. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kibővített ünnepi ülést tartott szombaton Pécsett. A városháza dísztermében rendezett tanácskozáson az OSZT tagjai mellett részt vettek a megyék szövetkezeti koordinációs bizottságainak soros elnökei, valamint Baranya megye és Pécs vezetői. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és az OSZT soros elnöke emlékezett meg a nemzetközi szövetkezeti napról. — Világszerte kipróbált, sikeres vállalkozása az emberiségnek a szövetkezés intézménye — mondotta. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége — a világ legnagyobb nem kormányközi szervezete — áll a milliókat megmozgató ünnep élén. Helyünk és szerepünk van ebben a nemzetközi szervezetben, amely ez év őszén nálunk fog tanácskozni. A magyar szövetkezeti mozgalom elvei tisztázottak, pártunk szövetkezetpolitikája kiforrott, gyakorlata bevált. Szövetkezeteink tagsága megbecsülést élvez társadalmunkban. A gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezetek a népgazda, ság előtt álló nem könnyű feladatok teljesítésében méltó és egyenrangú partnerei} sok esetben versenytársai is az állami gazdálkodó szervezeteknek. A párt kezdeményezésére és állásfoglalás-tervezetére Sokan voltak kíváncsiak a szövetkezetiek rendezvényeire. részt vegyünk a gazdaság külső és belső egyensúlyának javításában. — Szövetkezeteink színes, változatos tevékenységi köre a tulajdonosi érzület és érdekeltség, a vezetői gárda és a tagság felkészültsége, vállalkozókészsége számos erőpróbát kiállt már. Erre kell építenünk most is, ezeket az előnyös vonásokat kell még jobban hasznosíta. nunk — hangoztatta befejezésül Szabó István. Salgótarjánban háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a 65. nemzetközi szövetkezeti napot, melynek jelentőségét emelte az a tény, hogy a megyeszékhely várossá nyilvánításának 65. évfordulóját is ebben az esztendőben ünnepelhetjük. A mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek Termékbemutató. alapozva, az utóbbi hónapokban mélyreható vita folyta szövetkezeti érdekképviseleti testületekben is a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. Bátran kijelenthetem: esélyeink is reálisak arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Felnőttnevelési nyári akadémia Békéscsabán vasárnap megnyitották az iskolai és a munkahelyi felnőtt- neveléssel foglalkozó szakemberek XI. nyári akadémiáját, az eseménynek hagyományosan a békési megyeszékhely ad otthont. A nyári akadémia idei rendezvénysorozatán 120 szakember vesz részt; népművelők, pedagógusok, szak- szervezeti tanácsok és bizottságok, továbbá vállalatok és üzemek felnőttoktatás-szervezéssel megbízott munkatársai. Az akadémia 6 napján elhangzó 24 előadás alapján dolgozzák fel a felnőttkori képzés-önképzés időszerű kérdéseivel foglalkozó időszerű témákat. Az első napon Szabolcsi Miklós, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tartott előadást arról, hogy az ezredfordulóig várhatóan, milyen új tartalmakkal bővülhet műveltségeszményünk. A továbbiakban két tagozatban hangzanak el az előadások az önképzés lélektanáról, a foglalkoztatási szerkezet és a munkaerő- piac viszonyáról, a képzettség, a kommunikációs készség, a termelékenység kérdéseiről, valamint számos, más, a kulturális és gazdasági életet egyaránt érintő témáról. A békéscsabai felnőttnevelési akadémia munkájába néhány éve rendszeresen bekapcsolódnak eladóként, külföldi oktatási és közművelődési szakemberek is. Ezúttal a francia oktatási vállalatok munkájáról, a jugoszláv felnőttnevelés rendszeréről, az NSZK-ban működő népfőiskoláról szólnak a külföldi előadók. Rlzskov Ausztriába látogat Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök közelgő ausztriai látogatása remek alkalmat biztosít majd a véleménycserére, a nemzetközi helyzet és a leszerelés időszerű kérdéseiről — jelentette ki szombaton Bécs- ben Franz Vranitzky osztrák kancellár szovjet újságírók előtt. Vranitzky közölte, hogy a tárgyalásokon szó lesz a szovjet—amerikai kapcsolatok állásáról, a Szovjetunióban végbemenő politikai, gazdasági és társadalmi átalakításról, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is. Á kancellár elmondta: szeretnék részletesen kifejteni a szovjet félnek az osztrák külpolitika alap- ,elveit, Európában követendő politikájukat, kifejezte reményét, hogy tovább erősödik az amúgy is kiváló szovjet—osztrák viszony, és felélénkül a két ország gazdasági kapcsolata. Rendkívül pozitívnak minősítette a Szovjetunió külpolitikai békekezdeményezéseit. A bécsi utótalálkozóról szólva az osztrák kormányfő megjegyezte, ' hogy a béke és biztonság megteremtésében jelentős szerepet kell vállalniuk a kis semleges országoknak is. (MTI) Salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem Előadások a dohányzás ellen Az Ifjúság — egészségvédelem — szenvedélybetegségek című salgótarjáni nemzetközi nyári egyetem, szombati munkanapján, a dohányzási szokásokról és ártalmakról hangzottak el előadások. Dr. Kormos Miklós kandidátusnak, a budapesti János Kórház osztályvezetőfőorvosának előadása A magyar ifjúság dohányzási szokásai és a megelőzés programja címet viselte. A dohányzás elleni küzdelemnek — hangsúlyozta a szakember — az a célja, hogy mérsékelje a dohányfogyasztást, távol tartsa a fiatalokat ettől a — számos betegséget kiváltó — szenvedélytől. A dohányzás megszüntetése ugyanis nem lehet reális elképzelés. Az osztályvezető-főorvos elmondotta, hogy Magyar- országon megközelítőleg ötszázéves hagyománya van a füstölésnek. Elterjesztője a katonaság volt, főképpen a török háborúk idején. A pipa használata a XVI—XVII. században terjedt el, míg a cigarettázás a XIX. században. Jelenleg hazánkban 27 milliárd darab az évi cigarettatermelés. 1978. január elsejétől kötelező minden hazai gyártmányra ráírni: a dohányzás káros az egészségre. Ennek ellenére, a családok költségvetésének 7—10 százaléka dohányra fordítódik, ami egyben azt is jelenti, hogy többet költünk rá, mint tejre és tejtermékekre. Az utóbbi évtized tapasztalata, hogy növekszik azoknak a fiataloknak a száma,, akik korán rászoknak a dohányzásra, illetve a nők cigarettázása mind szélesebb körű. A kormány és a társadalmi, egészségügyi szervek számos intézkedést hoztak a terjedés visszaszorítására (az elmúlt másfél évtizedben négyszer emelték az árakat is), de eredményt nem sikerült elérni. Egyik fontos oka ennek a személyes példa- mutatás erőtlensége. Dr. Kormos Miklós szólt a dohányzás ártalmairól: a fogak, a bőr, a légző- és emésztőszervek, a szív- és érrendszer károsodásáról. Problémát jelent, hogy sokan már csak akkor fordulnak az orvoshoz, amikor a betegség kialakult. Az egészségügyi kormányzatnak az a törekvése, hogy tudatosabb és hatásosabb propagandával, összehangolt társadalmi programmal győzzék meg a közvéleményt a dohányzás károsító hatásáról. Herczka Ferenc, az Országos Kardiológiai Intézet munkatársa, a dohányzás elleni társadalmi kezdeményezésekről, töbnyire sikertelen akciókról beszélt. Kiemelten foglalkozott a Hungária Biztosító tavaly decemberében közzétett felhívásával a füstmentes magyar falvakról. A felhívás megítélése még szakmai körökben is eltérő; akadnak, akik értelmét és eredményességét egyaránt kétségbe vonják. A Hungária Biztosító februárban 31 település (2955 falu van Magyarországon) nevezését fogadta el, miközben hatszázezer forinttal megemelte a díjak összegét. A falvak vezetői, lakói vállalták, hogy nyilvános helyeken, utcákon, nem dohányoznak,, s az idegeneket is figyelmeztetik e rossz szokásukra. A falvak jelentkezését több szempont indokolta, többségükben praktikusak; például vízhez, úthoz akarnak jutni az elnyert pénzből. Az ezer főnél nagyobb települések győztese egymillió, a száznál több lakost számlálóké 500 ezer, a száz fő alattiaké százezer forintot kap. A nyári egyetem résztvevői szombaton délután Hollókőre és az ipolytamóci őslelethez kirándultak, vasárnap — szintén szabadon választva — Budapest és a Dunakanyar, illetve Eger és Szilvásvárad nevezetességeivel ismerkedtek. Ma öt előadás hangzik el a kábítószer-élvezet témakörében.
