Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelit! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Családterápia — 1987. 8.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9.40: Amerre a Galga folyik 10.05: Ballada a halhatatlian- siáigról Robert Rozsgyasztvensz- kij versei 10.10: A zene is összeköt 11-10: Gondolat 12.30: Ki nyer ma? — Orosházán 12.45: A Válaszolunk hallga­tóinknak különkiadása 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Vigyázzunk magunkra. 15.00: Erről beszéltünk lfi.30: Zeneiskolásoknak — XI. kerületi zeneisko­lások muzsikálnak 15.53: Műsorajánlat 14.05: Szinusz és a 12 nevelő­nő 14.35: Mondd, szereted az állatokat? 14-42: Beszélgessünk. . .! 17.00: A szomszéd joga. 11.25: Műsorajánlat 11.30: Idősebbek hullám­hosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 1R.25: KÖnyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30': Esti magazin 19.15: Oda-vissza 19-54: Szerelmi-bájital 20.38: Verseit elmondja: Kormos István 24.00: Balázs Ferenc szerzeményeiből 21.30: A diakoniai papja. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hangszerek, hang- színek 03.20: Két szimfonikus köl­temény Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Operettmúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A Dolly Roll együttes negyedórája 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház 21-39: Zbigniew Wegehaupt dzsesszegyüttese játszik 22.00: Mérleg 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek. Időjárás. — 17.35: Közlekedési magazin. Zenés szolgáltató riportmű­sor. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.05: Libapásztorlány . a kút- nál 10.00: Istenek és emberek V/4. rész: A völgy la­kossága (ism.) 10.30: Titkolódzás 11.15: Mozgató 11.25: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután Évgyűrűk 17.45: Téka 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Alfonzó szenvedélyei 20.40: Markos József, akit csak ALFONZÓ-nak hívtak 21.10: Reklám 21.15: Tarka elbeszélések 21.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.30: Képújság 16.35: Sorstársak 16.55: Tévétorna 17.00: Angol nemzetközi te­niszbajnokság 20.55: Híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Vadászjelenetek Alsó- Bajorországból. NSZK- film (1969). (14 éven felülieknek!) 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Szórakoztató gyermekműsor 9.35: Exkluzív modifikáció — tévéjáték ism. 10.30: Távoli hegyormok — angol film ism. 12.20: URH-kocsi vad — magazin 13.00: Hírek 16-05: Hírek 16.10: Rövidifilmek a képernyőn 17.00: Hogy ne fájjon — Ismeretterjesztő sorozat 1'. rész 17.30: A testmozgás egészség 17.35: Szevasztopol — Dokumentumfilm 17.55: Bratislavai magazin 18.20': Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.0Ci: Élet a természetben — Francia természetfilm 20.30: Polip — Olasz film­sorozat 1. rész 21.30: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból 21.50: Szórakoztató vetélkedő 22.301: Hazaszökések — Cseh film 23.55: Hírek 2. MŰSOR: 16.55: Ivóvízhiány a kelet­szlovákiai kerületben 17.20: Házi varroda 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19-20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.05: Stúdióbeszélgetés 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Jitka Zelenkova és Jana Kocianova műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A cápa 2. (16). Színes amerikai horror­film. — Kamara: Azt mond­ják: Baleset! (14). Színes, szinkronizált francia film. — Apolló: Este 7-től vi­deoprogram. — Balassa­gyarmati Madách: Ágyú­golyó futam. Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkroni­zált olasz western. — Szécsé- nyi Rákóczi: Gondviselés (14). Színes magyar film. — Rét- ság: Altatódal nászágyon (16). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Karancsla" pujtő: Gyermekkorunk tan­gója. Színes, szinkronizált szovjet film. — Érsekvadkert: Szépleányok (14). Színes ma­gyar film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Műve­lődési Központ: Kötetlen játéklehetőségekkel várja a gyerekeket 10 órától a Kert. Este 20 órától 23-ig nosztalgiadiszkó lesz. — Bányász Művelődési Ház: Az NSZK-beli Le­onberg város fúvószene­karának hangversenyére kerül sor este fél nyolc­tól. A műsor gazdag vá­lasztékot kínál: Händel Tűzijáték szvit nyitánya, Rossini Tolvaj szarka nyi­tánya, vadnyugati filmek zenéje, Suppé Költő és paraszt nyitánya, polkák, keringők, indulók egyaránt szerepelnek a koncerten. — Kohász Művelődési Központ: Sajtófotó ’86 címmel a fotóművészeti szövetség anyagát láthat­ják július 16-ig a fotómű­vészet kedvelői. BALASSAGYARMAT Palóc Múzeum: Farkas András és Réti Zoltán fes­tőművészek közös kiállí­tása tekinthető meg. PÁSZTÓ — Lovász József Műve­lődési Központ: A szün­idei program keretében délután sport- és udvari játékfoglalkozást szervez­nek a gyerekeknek. Este kilenctől a kaszinóban fel- felnőttdiszkót rendeznek, Lőrik Tamás videós mű­sorával. Filmjegyzet TÁNCKAR Egy látványos jelenet a filmből Az eredeti Chorus Line 1975-ben Pulitzer-díjjal, egy esztendőre rá pedig kilenc Tonyval (ez a színházi Os- car-díj) indult, előbb a Broadway, majd a világ összes színpadát meghódíta­ni akaró útjára. A darab New York-i karrierje szinte hihetetlen: tizenegy éve van állandóan műsoron Marvin Hamlisch zenés játéka. A tánckari tagok életét, munkáját bemutató musical most a filmvászonról köszön vissza, ily módon mindenki hozzájuthat, aki még nem ismerte, vagy nem látta. Aki szereti a látványos, tempe­ramentumos zenés, táncos amerikai produkciók, vala_ mint a kissé melodramatikus lélekbúvárkodás keverékét, az emberére lel a Tánckar című színes amerikai film­ben. Egy broadwayi színházban vagyunk, ahol Zách (Micha­el Douglas) a tehetséges, sikeres koreográfus új fel­vételeseit teszteli. A szi­gorú rosták után 16 fiú és lány vár arra, hogy közü­lük nyolcat alkalmasnak minősítsenek a készülő showműsorban való szerep­lésre. A jelentkezők között van Cassie (Alyson Reed), a tánctanár régi szerelme és tanítványa is, aki annak idején karriert remélve el­hagyta a férfit, ám számítá­sai nem váltak be. Zách kemény vizsga alá veti a kiválasztottakat. Ke­gyetlen brutalitással faggat­ja őket magánéletükről, if­júkori éveikről, társadalmi hátterükről. Emberi tragé­diák egész sora elevenedik meg a jelöltek elbeszélései nyomán. A film ezzel veszít tempójából, de a Cassie visszatérése körüli huzavona is elvesz az alkotás pergő lendületéből. Alig hittem a szememnek, amikor Richard Attenboro­ugh rendező nevét 'megpil­lantottam a stáblistán. A világhírű mester, a Gandhi alkotója lazított egy kicsit, bár Ó, az a csodálatos há­ború filmváltozatával már 1969-ben beírta a nevét a zenés klasszikusok sorába. Ügy tűnik, a 63 éves ren­dező állandóan képes ilyen nagyméretű váltásokra, meg­lepetésekre. Michael Douglast A sma­ragd románca és a San Francisco utcáin után vég­re jó volt látni eredeti színpadi közegében. Talán saját magát is beleszőtte Zách figurájába. Az igazi ,,főszereplő” azonban maga a tánc. Jeff­rey Hornaday koreográfus már egyszer, a Flashdance- ben bizonyított. Most ismét csak a legek hangján beszél­hetünk virtuozitásáról. Száz­tizenöt perc a kulisszák mö­gött. Azt hiszem, hogy eny- nyit a rekkenő hőségben is szívesen eltöltünk, mert ezért a „szenvedésért” kár­pótol bennünket a filmvégi össztánc káprázatos látvá­nya. Buzafalvi Győző Megjelent a Világ és Nyelv legújabb szánta A Világ és Nyelv, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség folyóiratának a napokban megjelent legújabb száma több figyelemre méltó írást közöl. Ezek az űrtévézéstől az eszperantómozgalom fej­lődésén át a kulturális ese­ményekig változatos témák­ban nyújtanak újabb isme­reteket az olvasóknak. Z/űrtévézés a címe Kul­csár László írásának, amely­ben a távoli országok tele­vízióműsorainak közvetlen vételét biztosító távközlési műholdakkal és a földi pa­rabolaantennákkal foglal­kozik. Az eszperantó és tu­dományos-technikai forra­dalom című cikk hozzászó­lás és válasz Várkonyi Pé­ter külügyminiszter korábbi interjújára — szerzője dr. Haszpra Ottó műegyetemi tanár. A Vita-ellenvéle­mény rovatban olvasható a „Műveltségünk változó ké­pe — és „negatívja” című írás, amely Szabolcsi Miklós akadémikus legutóbb közölt tanulmányához fűz meg­jegyzéseket. Karinthy Frigyes % Pen Club 1932-es gyűlésén be­szédet mondott — ez a nap­jainkban alig ismert, ám ma is rendkívül időszerű hozzászólás az író születé­sének 100. évfordulója al­kalmából gazdagítja a folyó­iratot. Az érdeklődők beszá­molókat; olvashatnak egy, a Várban megrendezett külön, leges könyvkiállításról, a nemzetközi eszperantó szín­házi találkozóról, valamint arról a Vigadóban megren­dezett hangversenyről, ame­lyen először csendült fel eszperantóul Händel Messiás című oratóriuma. Az eszperantómozgalom fejlődését tekinti át Sághy Vilmos nyugalmazott • mi­niszter írása. Gazdára vár 261 állás Pedagóguspályázatok a jövő tanévre Míg az 1986—87-es tan­évre 197 állást hirdettek meg Nógrád megye óvo­dáiba, iskoláiba, addig a hamarosan kezdődő új iskolaévre összesen 261 állás vár gazdára. Óvo­dapedagógusból 15, tanító­ból 38, általános iskolai ta­nárból 118, gyógypedagó­gusból 12, zenetanárból 17, középiskolai tanárból pedig 61 helyre várják a jelent­kezőket. Ha a növekedés okait ke­ressük, akkor több tényező­ről is szólni kell. Egyik ele­me, hogy a korábbi gya­korlattal ellentétben, most a szerződéses állások is pá­lyázat útján tölthetők be. Nőtt a nyugdíjba vonulók száma is: a most lezárult tanév végén 42 pedagógus tett — ha nem is véglege­sen — pontot pályája végé­ire, hiszen közülük is sokan nyugdíjasként is tanítanak majd. Nagyobb lett a napközi iránti igény is, ami termé­szetszerűleg a korábbinál több pedagógust igényel. A Salgótarjánban őszre meg­nyíló új gimnázium 24 ta­nárt vár, s nem elhanya­golható szempont az sem, hogy a szép számú fiatal pe­dagógusnők egy része né­hány évig saját gyermeké­vel van elfoglalva. Ezekre a helyekre hirdetnek szerző­déses munkahelyet. A pályázatok sikere jó­részt attól is függ, mit kí­nálnak lakásban, pénzben a meghirdetők. A korábbiak­hoz mérten, ha mérsékelten is, de nőtt a lakást kínálók száma. Ok összesen hatvan­négyen vannak, elsősorban a községekben, s figyelmet érdemel, hogy több a kíná­latban az önálló szolgálati lakás, és kevesebb a szolgá­lati férőhely. Változást je­lent, hogy Balassagyarma­ton és Salgótarjánban is kí­nálnak néhány álláshoz la­kást. Az intézmények vezetői egyes, az iskola szempontjá­ból fontos állások bértételé­nek felső határát is meg­emelték. Például a 211. szá­mú szakmunkásképzőben a kollégiumi nevelő akár 7500 forintot is kaphat. A két tannyelvűségre készülő pász­tói gimnáziumban, és sorol­hatnánk még, hasonló a helyzet. Mivel az álláshirdetések nemcsak a pályakezdőkre vonatkoznak, nézzük • meg, mire számíthat az, aki éle­te első munkahelyéül vá­lasztja valamelyik nógrádi oktatási intézményt. Az óvó­nők 3500, a tanítók 3700— 3800, az általános iskolai ta­nárok 3900—4000, a középis­kolai tanárok pedig 4300— 4500 fórint körüli fizetést kaphatnak átlagosan. Ezek a fizetések országos viszony­latban jóknak mondhatók. Figyelemre méltó, hogy a korábbiakhoz képest már jú­lius elején is viszonylag ma­gas a pályázatok betöltésé­nek aránya, hiszen a meg­hirdetett állások háromne­gyede már gazdára talált. Ami viszont változatlan: to­vábbra is kevesen vannak a nyelvtanárok és a kész­ségtárgyakat tanítók. S. Z. Zichy Jenőre emlékezve A Somogy megyét oly ** kedves tájjá avató dombok között sok-sok kis falu éli csöndes életét. Ne­vüket nemigen kapja fel a hír; legföljebb akkor em­legetik egyiket-másikat, ha valami jeles ember, tudo­mányos, politikai vagy egyéb híresség kerül ki onnan s hoz dicsőséget a szülőhelyé­nek. Az az egészen apró tele­pülés, amely a Balatontól délre, az ismertebb Tab és a szintén alig hallott Ná- goes között van, nos, ez a Zics azonban olyan helység, amely világhírre emelke­dett. S azért, mert egy je­les família élt ott; a Zi- chyek egymást váltó nem­zedéke. Ez a család adta a képzőművészetnek a múlt század nagy tehetségű — az orosz cár udvari testűje­ként sok-sok országban is­mert — rajzművészét, Zi_- chy Mihályt, s ugyancsak e név rangját növelte számos más kiválóság. Köztük Zichy Jenő,, aki tudósként is, közéleti férfiúként is maradandót alkotott. Most százötven esztende­je, 1837. július 5-én szüle­tett. Tanulmányait befe­jezve, belevetette magát az újból pezsegni kezdő köz­életbe. Előbb főszolgabíró lett, majd 1861-től ország- gyűlési képviselő, egyike azoknak, akik előkészítet­ték, majd dűlőre is vitték a 67-es kiegyezést. Az 1879-es évben — s " ennek is Zichy volt a lelke, mozgatója — rendez­ték meg az ipari termékek országos kiállítását a régi vásárairól híres Székesfe­hérváron. Az iparosság mestereinek legjobbjai tanácskoztak, hogy miként lehetne még nagyobb rangra emelni a különféle szakmákat. Ala­posabban és rendszereseb­ben kell tanítani — szólt a szintén Zichy által meghir­detett program, amelynek következtében, aztán sorra alakultak meg az alsófokú ipariskolák. Hanem a tehetség egyéb célok felé is elterelte en­nek a nagy tudású és nagy munkabírású férfiúnak a figyelmét. Egyre inkább a történelem, s azon belül is a magyarság eredete kezdte foglalkoztatni. Egészen 1906- ban bekövetkezett haláláig megmaradt ugyan az or­szágos iparegyesület élén, de mind több időt töltött könyvtárakban, s tárgyalt historikus kutatókkal. Ami­kor pedig úgy érezte, hogy a papírok és a szavak már semmi újat nem mondanak neki, fölkerekedett, s egy expedíció élén előbb Orosz­országba, majd Ázsia kele­ti felébe ment, hogy ott. a helyszínen bukkanjon őse­ink nyomára. Azt cseleked­te meg tehát, mint^Julianus barát, azzal a különbséggel, hogy az ő század végi uta­zása már sokkal kényelme­sebb volt, hiszen maga és kis csapata, ahol lehetett, vasúton közlekedett, " s ugyancsak azzal a másság­gal, hogy míg a gyalogszer- rel bandukoló pap valóban hallott s följegyzett valami ómagyar beszédet. Zichyék értékesebb nyomokat nem találtak. Ez azonban nem akadályozta meg a Vállal­kozó szellemű tudóst, hogy az útjukba kerülő mmek, népcsoportok különösen jel­lemző tárgyaiból, használa­ti eszközeiből ne gyűjtsön. A ládák tucatjait töltötte meg mindenféle ázsiai kincs­esei, s ezek végül oly nagy tömeget alkottak, hogy amikor hazajött, s átren­dezte őket, szinte maguktól házimúzeummá kerekedlek. Ezt a gyűteményt aztán “ 1901-től az érdeklő­dök számára is megnyitot­ta, s amikor végrendeletet készített, a Magyar Tudo­mányos Akadémiára hagy­ta, amely később a kelet­ázsiai múzeumnak adta át az anyagot. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom