Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

1987. július 24., PÉNTEK NOGRAD 3 Érvek és ellenérvek Lesz-e magyar autógyártás? Sürgős intézkedést! Tetőzött a málnaháború Hosszú ideje lehet, leg­alábbis pletykaszinten, hal­lani arról, hogy valamilyen formában Magyarország is bekapcsolódna a személy- gépkocsi-gvártásba. Hírek keringenek összeszerelő üzem létesítéséről csakúgy, mint részegységek és alkat­részek gyártásáról, mind szocialista, mind tőkéspart­nerekkel. Júniusban viszont már illetékesek is megszó­lallak: az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága előtt Sós Gyula ipari miniszter- helyettes adott tájékoztatást, amit a képviselőcsoport megvitatott. A bizottsági ülésen nyert információk szerint ma, mintegy másfél millió autó fut a magyar utakon, átlag- életkoruk igen magas: ki­lenc év. Ez a kocsiállomány jellemzően nagy fogyasztá­sú, magas szervizigényű, környezetszennyező. A Mer­kúrnál kereken háromszáz- ezren állnak sorba új autó­ért. Egy OMFB-tanulmány szerint az ezredfordulóra 2,1—2.5 millió kocsira lenpe szükség, beleszámítva azt is. hogy addig , a jelenlegi gépkocsiparkot teljes egé­szében ki kellene selejtezni. Tízmilliárdokat igényelne Egyfelől tehát a hiány- helyzet miatt merül fel új­ra és újra a hazai gyártás gondolata. Másfelől azon­ban azt is számításba kell venni, hogy az autógyártás meghonosítása az ipari szer­kezetváltást is szolgálhatná, hiszen együtt járna a robo- tizáció. az automatizáció. az automata termelésirányítás alkalmazásával. i-* Csakhogy az ellenérvek sem kevésbé súlyosak. Min­denekelőtt anyagi természe­tűek: a beruházás értéke több tízmilliárd forint nagy­ságrendű. amihez a számí­tásba vehető vállalatok leg­feljebb néhány százmillió forinttal lennének képesek hozzájárulni, és az általuk felvehető bankhitellel együtt sem rendelkeznének elég pénzzel. Meggondolandó továbbá az is, hogy korszerűbb tí­pusok gyártása magasabb fogyasztói árakkal járna. A szocialista országok autó­gyártói is magasabb áron fogják értékesíteni a kisebb fogyasztású autókat, ha majd — terveik szerint — gyártanak ilyeneket. Egy nyugati licenc alapján gyár­tott kocsi viszont azoknál is lényegesen drágább lenne. Kérdés, mennyien tudná­nak ilyen drága autókat megvásárolni ? Amennyiben valamelyik tőkéscéggel lépnénk koope­rációra, úgy a beruházás je­lentős konvertibilis impor­tot követelne. Ebben az esetben a gyártásnak nem­csak jövedelmezőnek kellene lennie, hanem egyidejűleg kovertibilis exportot is eredményeznie kellene. Az eddigi vizsgálatok, számítá­sok szerint, viszont vagy csak az egyik, vagy csak a másik követelménynek le­hetne eleget tenni. Amennyi­ben a termék exportképes, úgy — legalábbis kezdetben — nem képződne több­letjövedelem, ellenkező­leg: a gyártás való­színűleg állami támogatást igényelne. Ha viszont nem exportálnánk, akkor az im­portra alapuló beruházás to­vább rontaná az ország kül­földi fizetési mérlegét. Kikkel társulhatnánk ? A döntésnek — legyen-e hazai gyártás, vagy sem — nem a hiányból kell ki­indulnia, hanem abból, hogy bekapcsölódásunk a gépkocsigyártásba egyálta­lán lehet-e sikeres, kellően jövedelmező, az ipar szer­kezetét jó irányba korsze­rűsíthető. Vagyis — majd­nem függetlenül a hazai fo­gyasztói igényektől — azt kell mérlegelni, milyen ha­tással lenne a gyártás a termelési struktúrára és a külkereskedelmi mérlegre. Ez viszont nagyrészt at­tól függ, hogy milyen konst­rukcióban, mely autógyártó cégeikkel, milyen feltételek mellett vennének részt va­lamiféle kooperációban. Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a tárgyalások számos külföldi vállalattal folynak. Van például olyan terv, amely szerint a szovjet ZAZ 1102-es típusú autót gyárta­nánk közösen a szovjet és a bolgár partnerrel. A há­rom partner — mint Sós Gyula ipari miniszterhelyet­tes a Figyelő munkatársá­nak elmondta — felosztaná egymás között a főegységek gyártását. így a főegységeket mindhárom országban, évi 150 000-es sorozatban állíta­nák elő. ami gazdaságosabb termelést tenne lehetővé. Emellett szó van hazai összeszerelő üzem létesítésé­ről is. ..Ennek akkor van realitása, ha létesítésével párhuzamosan, de nem ké­sőbb, olyan alkatrész- és részegységgyártó hazai ka­pacitás épül ki, amely ké­pes lesz a gépkocsiérték több mint 30 százalékának hazai gyártására" — mon­dotta az ipari miniszterhe­lyettes. Folytak és folynak tár­gyalások a japán Suzuki- céggel is. Márcsak azért is. mert ha a ZAZ-licencet vennénk meg. úgy a beru­házás költségei egyedül bennünket terhelnének. a Suzukival viszont vegyes vállalatot létesíthetnénk egy összeszerelő üzem megépíté­sére és működtetésére. Dilemmák serege Bár a vegyes vállalati for­ma azt jelentené, hogy lé­nyegesen kevesebb hazai tő­két igényelne a beruházás, de ez egyúttal azzal is jár­na, hogy az összeszerelt gép­kocsik egy részét a külföl­di partner értékesítené: az­zal fizetnénk vissza a, beru­házáshoz nyújtott hitelt, il­letve az lenne a partner ré­szesedése a közös termelés­ből. Ebben az esetben tehát viszonylag kevesebb kész­termékkel rendelkeznénk. Az ilyen konstrukcióhoz azonban a hazai részegység­gyártás feltételeit is meg kellene teremteni. Elképzel­hető, hogy csehszlovák és lengyel partnerekkel rész­egységgyártó bázisokat épít­sünk ki. s ezeken részben szocialista megrendelésre termeljünk, részben — eset­leg később — tőkésexportra is gyártsunk. Mint látható, a dilemmák seregében kellene dönteni, méghozzá igen körültekintő­en, figyelembe véve a külső és a belső piacot, a gazda­ságosságot, a jövedelemter­melő képességet, az ipari struktúra korszerűsítésének követelményét, szembeál­lítva az import szükségessé­gét az export lehetőségei­vel, s mindehhez megvizs­gálni a partnervállalatok különféle ajánlatait. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha egy ilyen döntés meghozatala igencsak hosz- szú időt vesz igénybe. G. Zs. Málnaország fővárosában, Nógrád községben járunk. Ott, ahol a kiskertek csak­nem mindegyikében málnát termesztenek ott, ahol az idén különösen magasra csaptak az indulatok a pi­ros bogyójú. illatos, köz­kedvelt gyümölcs körül. Te­hát ott, ahol áldás és egy­ben átok is a málna. — Anarchikus állapotok uralkodnak a felvásárlásban — jellemzi tömören a hely­zetet dr. Eszes József, a helybeli Béke Termelőszö­vetkezet termelési elnök- helyettese. Mielőtt elmélyednénk a roppant szövevényes ügy részleteiben, tekintsünk vissza a múltba. Kezdjük ott, hogy a térségben, vagy­is Nógrádon és Berkenyén, a hatvanas években kezd­tek foglalkozni a málnával. A terület egyre növekedett, -s jelenleg mintegy 100 hek­táron termesztik a málnát. Az évi termés hozzávető­legesen ezer tonnára be­csülhető: ennek 95 százalé­ka a zártkertekből kerül ki, a maradék 5 százalékot a mezőgazdasági üzem szak­csoportja adja. Kezdetben az áfész, az ÉRDÉRT, a hűtő- és kon­zervipar vásárolta fel a málnát, majd különböző ter­melőszövetkezetek is bekap­csolódtak a kereskedelem­be. Köztük volt természete­sen a Béke Mgtsz is, amely azonban nemcsak megvette a kész árut, hanem egyre nagyobb mértékben segí­tette is annak előállítását. Többek között szaporító­anyagot. a támberendezés- hez oszlopot és drótot szer­zett be a kistermelőknek, kedvezményes áron bizto­sított műtrágyát és növény­védő szert. Később bevezet­te a növényvédelmi tanács­adást, előadásokat szer­vezett. Fokozatosan gyarapí­totta és mostanra nyolcra növelte az átvevőhelyek számát. Aztán kialakította a védőáras rendszert, megte­remtve ezzel a termelői biz­tonságot. Tette mindezt a tsz a jó üzlet reményében. Az ál­tala felvásárolt málna meny- nvisége 1978 és 1982 kö­zött a háromszorosára, 123 tonnáról 385 tonnára ugrott. Időközben úgy látta az üzem vezetése, hogy a te­vékenység további felfutta­tása és a nyereség növelése érdekében hűtőházra van szükség, amelyet 1981-ben meg is épített. A beruházás társulásos formában történt, a partnerek a ráckevei és a diósjenői tsz-ek voltak. Mivel a felvásárolható gyü­mölcs tonnái egyre szapo­rodtak a kiskertekben, ezért napjainkig további három ütemben bővítettél^ a hűtő­ház kapacitását, s'a ládák­kal kapcsolatos súlyvita megszüntetésére áttértek a műanyagból készült rekeszek alkalmazására. A fejlesz­tések. összességében 90 millió forintba kerültek. Mindezekkel sem sikerült azonban a nem is titkolt célt elérni, a konkurenciát a térségből kiszorítani. A Dunamenti Mgtsz tartja hadállásait igaz. a málnán kívül a piros- és feketeribiz. lit. valamint a nyulat is fel­vásárolja, nem utolsósorban pedig tápot és terményt for­galmaz. Az Erdei Termék Vállalat is megvetette a lá­bát. s a málnán kívül fel­vásárolja a csigát, a fenyő­tobozt, a fekete- és a piros- ribizlit. Vagyis a lakosság és a népgazdaság számára hasznos munkát végeznek, szükség van rájuk. Nem ilyen egyértelmű a miskolci TSZKER jelenléte, amely már eddig is óriási galibá­kat okozott. Vagy, hogy eny­hébben fogalmazzunk: tevő- ’ege' része van a mostanra tetőzött málnaháborúban. — lit az elmúlt hetekben olyan árfelhajtás volt, ami­vel teljesen megőrjítették a kistermelőket — folytatja a fentebb megkezdett gondo­latsort dr. Eszes József. — A hangosban szinte órán­ként mondták be, ki mennyit ígér rá a másik vevőre. s vásárolja fel előle a málnát. Ez nem verseny, ez már kész káosz! Az árak megállítha­tatlanul kúsznak felfelé a csillagos ég irányába. . . A cirkusz ott kezdődött, említi a szakember, hogy júniusban a diósjepői hűtő- gazdasági társaság telexet kapott a Biogáltól, hogy ki­logrammonként 50 forintért nagy tételben vevő a mál­nára. Holott a termelőszö­vetkezet úgy kötötte meg az idei szerződéseket, hogy az ■ Kovács József es népes családja bárotnewsr négyszögölön termeszti a málnát. extra gurulós málnáért 35 -j- 2, a gurulósért 30. a re- keszes minőségért 27 forin­tos védőárat fizet. Az ÉR­DÉRT egységesen 30 forintos árat jelölt meg, míg a Du­namenti Tsz a hűtőipari málnát 32, a rekeszest 27, a lémálnát 24 forintért akar­ta átvenni. Egyszóval, a helybeli mezőgazdasági üzem az „ellenlábasoknál" eleve többet szándékozott fizetni a málnáért, de az ára így is messze elmaradt a Biogál, vagy a belépő miskolci TSZKER ajánlatától. Ettől kezdve, elszabadult a pokol... — A mai napon (július 17-én — K. L.) az extra gu­rulós málnát 68 + 2, a gu­rulóst 64, a rekeszest 62 fo­rintért vesszük át — kap­csolódik a beszélgetésbe Szalaí Zoltán, a termelőszö­vetkezet általános elnökhe­lyettese területi párttitkár. — Kénytelenek vagyunk ennyit fizetni, hogy ver­senyképesek maradjunk. Mert nekünk szerződéseink vannak, azokat teljesíte­nünk kell! Beleöltük a pén­zünket a hűtőház felépítésé­be, annak értelmét szeret­nénk látni. A múlt eszten­dőben gazdaságunk 14 mil­liós nyereségének egyhar- mada származott a málna felvásárlásából és a hűtő­házi tevékenységből, de amennyiben ez az áldatlan állapot íölytatódik, akkor az idén ráfizetünk a málná­ra. A mezőgazdasági üzem ez évben 650 tonna NSZK­beli kivitelre szerződött, s 150 tonnát kellene szállíta­ni a ráckevei tsz-nek. A nem kis feladat végrehaj­tása érdekében állapodott meg a kistermelőkkel, egye­dül a felvásárlók közül, ugyanis a. többiek nem kö­telezték el magukat írás­ban. A mostani helyzetben viszont nincs jelentősége a szerződésnek, a kistermelők számottevő része ugyanis egyszerűen fittyet hány pa­pírra fektetett kötelezettsé­gére. Tehetik, mert idáig elmaradta szerződésszegők felelősségre vonása. — Tavaly is volt olyan kistermelő aki 40 mázsa málnára szerződött, s egyetlen szemet sem hozott hozzánk. Mi eltekintettünk a kötbérezéstől, hogy meg­maradjon a jó kapcsolat. Azt hiszem. óriási hibát követtünk el. amelynek az idén fogjuk kárát látni — fakad ki a termelési elnök- helyettes, s igazat kell neki adnunk. Tudniillik az Interág ve­zérigazgatója már megte- lexezte a tsz-nek. hogy a nyugati vevő mindenkép­pen igényt tart a vállalat 650 tonna málnaexportjára. Ha a nógrádiak képtelenek az immár Diósjenőre, Rom- hányra, Nagyoroszira és Ér- sekvadkertre is kiterjesztett működési területen ezt a mennyiségű és a kívánt mi­nőségű málnát beszerezni, úgy viselniük kell a fedezeti vásárlás terheit. Tetemes ki­adásokról van szó, mert ma­napság hiány mutatkozik málnából Európában eb­ből következően felszökött az ára. Az extra gurulósért például 4,20 márkát is meg­adnak a nyugati piacon, ven­ni pedig csak efölött lehet. Vagyis, ami eladóként ked­vező. az vásárlóként már hátrányos lenne a termelő- szövetkezetnek. — Éppen a jó árra való tekintettel törekszünk a mi­nőség tartására — jegyzi meg Szalai Zoltán. — A múlt évben nyolcvan százalék volt a gurulós málna ará­nya, az idén legfeljebb az ötven százalékot leszünk képesek elérni. A lémálná­ért viszont még két már­kát sem kasszírozhatunk. Tetemes ez a veszteség ne­künk is. nem beszélve a népgazdaságról. Nos, az idén csak a kis­termelő látja hasznát az árfelhajtó sna.k. Hallgassuk meg egyiküket. Kovács Jó­zsefet, a:ki ezen a napon az úgynevezett Forrás-dűlőben szedi családtagjaival a szú­rós indájú gyümölcsöt. — Népes família a mi­énk. együttvéve háromezer négyszögölön termesztjük a málnát. Ebből háromszáz négyszögöl az enyém. Mivel a tsz esztergályos cső,port- vezetője vagyok, magától ér­tetődően a munkáltatómnak adom el a málnát. Tavaly tizenhat és fél mázsa ter­mett. az idén legfeljebb tíz mázsára futja, mert elma­radt az eső. Ne gondolja, hogy meggazdagszom a mál­natermesztésből, hiszen ta­valy is legfeljebb ötvenezer forintot kaptam érte. Az idén ez valamivel több lesz, mert nagyobbak az árak. De vegye figyelembe, hogy min­den szabad órámat a kert­ben kell töltenem, hiszen a málnát metszeni. kötözni kell. megkívánja a három­szori kapálást, a háromszo­ri permetezést. Amikor meg­kezdődik a szüret, hajnal­ban kelek és késő éjjel fek­szem. Most például úgy va­gyok itt. hogy két hétre, a málnaszedés idejére leállt a termelés az üzemünkben. Magunk is azon a véle­ményen vagyunk, hogy ne nagyon sajnáljuk a mosta­ni magasabb árakat a ter­melőtől. Mert eddig az áraik irreálisan alacsonyak voltak. A jövőben olyan árat kell kialakítani, amely a terme­lőnek. a felvásárlónak és forgalmazónak egyaránt tisz­tes nyereséget hoz majd. De légióiképpen az ország ér­dekét keli szem előtt tarta­ni. mert megengedhetetlen, hogy extra gurulós minősé­get is lémálnaként kótya­vetyéljük el. Központi in­tézkedésre van szükség, ugyanis ellentétes a népgaz- gazdaság érdekével, nem ösz­tönöz a minőség javítására az extra gurulós málnára és a lémálnára egyaránt vo­natkozó 34 százalékos dotá­ció. ' Tisztességessé kell tenni a felvásárlók közötti ver­senyt, mégpedig úgy, hogy mindenkire egyformán ér­vényesek legyenek a minő­ségi követelmények. Mert most nem ez a helyzet.. — Azért vásároljuk csak rekeszes minőségben a mál­nát, mert nincs hűtőházunk — magyarázkodik Demeter András, a miskolci TSZKER igazgatója. — önálló ex­portjoggal ugyanakkor ren­delkezünk, s készek va­gyunk zsebből fizetni, csak­hogy megszerezzük az árut. Ez a verseny... Ezzel együtt is az a véleményem. hogy értelmetlen az egymásra va­ló Licitálás, esztelen ez az árfelhajtás. Nem biztos, hogy legközelebb is részt veszünk ebben a málnaiháborúban. Felvetődik a kérdés: mi­ért nem koordinálja példá­ul a tanács, hogy kik le­hetnek felvásárlók az adott területen? Dudás György a Nógrádi Közös Tanács vb- titkárának válasza így hang­zik : — Nincs jogunk senkit kitiltani a községből. Leg­feljebb nem adunk számára építési engedélyt. A miskol­ci TSZKER úgy játszotta ki ezt a rendelkezést, hogy ideiglenes jelleggel felállí­tott két színféleséget, min­ket meg sem kérdezett, sza­bad-e, nem-e. Egyébként én is hallottam, miszerint mi hívtuk be egyik-másik fel­vásárlót a településre, de ez nem igaz. Higgye el, ma­gam lennék a legboldogabb, ha már vége lenne ennek az egésznek... A málnaszezon lassan va­lóban befejeződik. A ta­pasztalatok azonban meg­maradnak. Ideje lenne pél­dául érvényt szerezni már a szerződéses fegyelemnek. Mert enélkül ismét kirob­banhat a málnaháború... Búcsúzáskor kérdezem a kárvallott Béke Termelő­szövetkezet vezetőit: mi az elképzelésük a jövő évre? Tehetetlenül tárják szét a karjukat, nem tudnak mit válaszolni. Egyelőre az idei esztendőt ússzák meg vala­hogyan. Ugyan népgazdasá­gi szinten milyen feleletet kapnánk ?1 Kolaj László Fotó: Rigó Tibor ■ -ö ■ . ' I® I : - 1 >:/■ Vl A szezonban a szokásosnál kétszer több asszony és lány dolgozik a hű tőház ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom