Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
1987. július 23., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Hosszabb távon gondolkodnak Illem szabad megállni... . — Gyárunk VII. ötéves tervének műszaki-techni- kai-technológiai fejlesztése a vállalati központ útmutatásaira épül. miközben nagyfokú önállóságot élvezünk saját, jellegzetes arculatunk kialakításában. Az általunk kidolgozott elképzeléseket központunk azzal a céllal versenyezteti, hogy a leggazdaságosabbak kapjanak zöld utat a megvalósításra. A fejlesztéshez szükséges pénzt alapvetően nekünk kell eredményes munkánkkal garantálni. Ugyanakkor olyan vonzó célokat dolgozunk ki. amelyek bizonyos összegű hitelek megoldására ösztönzi a bankokat, emellett olyan országos programokhoz kapcsolódunk. amelynek során versenyképességünk további növelésére export- fejlesztő hitelhez juthatunk — érzékelteti mozgásterületüket. fejlesztési elképzeléseiket dr. Máté László, a Ganz-MÁVAG mátralere- nyei gyárának igazgatója. Mire épül? — A piaci helyzet, a kereskedelmi szervek jelzése alapján, jelenlegi termékeink gyártását . 10—15 évre, vagyis hosszabb távra tervezhetjük. mert van irántuk kereslet. Ez azonban nem jelent változatlanságot — állítja az igazgató —, mert előtérbe kerül a nem hagyományos minőségű acélszerkezetek előállítása. Vagyis nő a vasútitermék- gyártás, az épületszerkezetek helyett korszerűbb kivitelben kazánszerkezeteket gyártunk, bekapcsolódunk a vízi erőművekhez szükséges szerkezetek termelésébe, és ott kívánunk lenni az új dunai hidak létrehozásánál is. Az előbbiek azt jelentik, hogy 1907. évi árbevételünk, amely 706 jnillió, 1990-ben 920 millióra nő. Ezen belül az 1977. évi 3,5 millió dolláros tőkésexport a tervciklus végére eléri a 10 millió dollárt — utal a termelési struktúrában bekövetkező lényeges változásokra az igazgató, majd hozzáfűzi: — Nyereségünk pedig az ez évi 76 millióról 120 millióra növekszik. Az elmúlt évben megvalósított beruházások ugyan a tervnek megfelelően alakultak, ennek ellenére még mindig a hagyományos munkafolyamatok határozzák meg a termelés és gazdálkodás arculatát. Vagyis a kézi munka 60 százalékos, a gépi munka negyven, ez utóbbiban az automatizált munkafolyamatok csupán 10 százalékot tesznek ki. Ezen a helyzeten kíván előnyösen változtatni a műszaki fejlesztés, az utóbbi kettő javára. Gyakorlati tennivaló — A vasúti forgóvázakhoz szükséges forgácsolt alkatrészek gyártását koncentráljuk. részben új, korszerű megmunkálógépek beállításával, részben a régiek felújításával, felfrissítésével. Ezzel egyidőben megépítjük azt a csarnokot, amelynek égyik felében a forgácsolók dolgoznak majd, a másik részén a szerelőknek jut hely. A forgácsolótechnológia bővítésére és korszerűsítésére előirányzott 29.9 millió forint saját, érdekeltségi alapból 1986- ban már 11.9 milliót használtunk fel — mondja jóleső érzéssel a hangjában az igazgató. Ezzel azonban a műszaki megoldást szolgáló folyamat nem zárult le. Az új, korszerű durvalemez-tároló — mely a gazdaságosabb anyagtárolást teszi lehetővé — 72 millió forintba kerül. Ebből az összegből 54 millió az állami juttatás, a fennmaradó 18 milliót pedig a gyári érdekeltségi alapból teremtik elő. A forgóváz- gyártás műszaki feltételeinek megteremtéséhez szükséges pénzt az INTERIN-* VEST KFHBT által nyújtott exporthitel biztosítja. A fejlesztések eredményeként új korszak következik a műszaki - fejlesztésben a robotok alkalmazásával. Ezeket elsősorban a hegesztésben és a forgóvázgyártásnál alkalmazzák majd. Az ehhez szükséges 43 millió forintot tőkésexport-bővítő hitelből kívánják előteremteni. A robottechnika jelentősen hozzájárul a minőséghez, a termelékenység növeléséhez. a gyártás továbbfejlesztéséhez. a gazdaságosság megteremtéséhez. Az előbbihez hasonló módon akarják beszerezni a 33 millió forintos CNC vezérlésű megmunkálóközpontot is. — Fejlesztési elképzeléseinket nem lesz könnyű megvalósítanunk, de erre kényszerítenek bennünket a hosszabb távú és tőkés piaci igények. A gyakorlat pedig azt bizonyította; ha helyt kívánunk állni a nemzetközi piacokon, akkor a műszaki, technikai, technológiai fejlődésben nem szabad megállnunk. Az az állapot melegágya a kudarcoknak — állítja dr. Máté László. A fejlesztéssel kapcsolatos igényeit a párttagság már különböző testületi üléseken is jelezte. Kívánságuk a Központi Bizottság . novemberi határozatának feldolgozása során felerősödött. — Taggyűléseken vitatta meg a' párttagság a VII. ötéves terv fejlesztésének irányelveit, a novemberi központi bizottsági határozóit alapján. Az elhangzott észrevételek, javaslatok után néhány korábbi elképzelésünket módosítottuk, megváltoztattuk a sorrendet, né*hány területen pedig — út- kiváltás — új gazdasági számításokat készítettünk. Ez az alkotó együttműködés azóta sem szűnt meg. Változzon a szemlélet — Mire vállalkozik a párttagság? — Arra, hogy a felsőbb szintű politikai és gazdasági döntések szükségességét megérteti, elfogadtatja, segít abban, hogy minden tekintetben előnyösen változzon a szemlélet és az ehhez tapadó gyakorlat — feleli az igazgató. — A politikai munkában a pártalapszerve- zetek kezdeményezik és támogatják a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek kihasználását. a hatékonyságra irányuló vezetői elképzeléseket. — Közreműködnek a munkafegyelem erősítését szolgáló vezetési, szervezeti és érdekeltségi feltételek folyamatos fejlesztésében. Arra ösztönzik a gyár gazdasági vezetését, h»gy az exportképesség fokozása érdekében használja ki a piaci, a komplex rendszerekben rejlő lehetőségeket. növelje a gyár fővállalkozói szerepét, a szovjet Kirov Művek kutatói, fejlesztői intézetével kialakított együttműködésben levő előnyöket .. . Venesz Károly A szocialista országokban készítenek férfi bélelt anorákokat Bátonyterenyén, a Salgótarjáni Ruházati Kisszövetkezet 7. számú részlegében. Egy-egy szériameg- rcndelésük háromezer darabot tesz ki. A szabászati munkák mellett lakossági szoi- sáHaiással — vegytisztítéssal. ruhajavitással — is foglalkoznak. Fotó: T’icsik Nóra Pedagógus-pártszervezetek beszámoló taggyűléseinek tapasztalatai S algótarján város több, mint negyven közoktatási intézményében működő 18 ■ pártalapszervezet, közel 420 fős párttagsága május 20. és június 24. között értékelte az 1986—87-es tanév során végzett munkát, s határozta' meg a következő év fő feladatait. A taggyűléseket a fokozott politikai aktivitás légkörében készítették elő és tartották meg aiapszervezeteink. A pártmunka jobbítása iránt mind a gyakorlati élet mind pedig az irányító szervek nagyobb követelményeket támasztanak, s döntő tényező az is. hogy a párttagság is igényesebb. Erre utal az is. hogy nenánv taggyűlésen a párttagság a beszámolók egyik-másik részével nem értett egyet. Hozzászólásaikban feltárták a vezetőség és a tagság munkájának hiányosságait, fogyatékosságait. Mindezen gondok a mai helyzetben sokkal élesebben jelentkeznek, érzékenyebb hatást váltanak ki, mint bármikor. Így például a párttagság élesebb bírálatát váltotta ki a pártmunka sok formális vonása, az úgynevezett üresjáratok, amelyeket egyébként már évek óta szeretnénk száműzni. A határozatok végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére a korábbiakhoz képest jóval nagyobb figyelem irányul. Élesebb megvilágításba került a párttagság egysége, fegyelme. A taggyűléseket megelőző egyéni elbeszélgetések negatív tapasztalata volt, hogy az egyének tevékenységének értékelése kapcsán kevés személyre szóló kritika fogalmazódik meg. A pártvezetőségek egy része nem foglalkozik rendszeresen az egyéni megbízatások értékelésével, a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével. Ennek következtében a pártmegbízatások gyakran formálissá válnak: vagy pedig az alapkötelességeket, munkahelyi állandó feladatokat emelik automatikusan egyéni megbízatássá. A beszámolók döntő többsége a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket — nemzetközi élet, belpolitika eseményei, folyamatai — említette elsőként. Élénken foglalkoztatja a pedagógusokat a béke ügye, a fegyverkezés megfékezése, a szocialista országok enyhülést elősegítő, sürgető politikája. Hazai fejlődésünk legfontosabb kérdésének a gazdaság helyzetét tekintik, hiszen munkájukat ez közvetve és közvetlenül is érinti. Alkotó módon elemezték a kibontakozás lehetőségeit, s benne a pedagógusok sajátos szerepét (munkára nevelés, iskolai fegyelem helyzete, értékteremtő és -megőrző tevékenység, ésszerű gazdálkodás). Továbbra is alapvetőnek tartják az MSZMP KB novemberi határozatának kritikus és önkritikus szellemű értékelését és feladatait. Ugyanakkor szóvá tették a végrehajtás megkezdésének hiányosságait, s megállapították, hogy a várakozás, valamint az esetenkénti tétlenség rossz taktika. A pártmunka feladatai szempontjából figyelemre méltó tapasztalat, hogy még nem mindenütt ismerték fel a fegyelmezettebb tevékenység, a konkrét helyi kezdeményezések fontosságát, azt, hogy az ország gondjainak állandó ismételgetése kevés az előrehaladáshoz. 'Nem ez lehet a politikai ösztönzés, a mozgósítás alapvető eszköze. Határozottabb az igény arra. hogy minden szinten és területen javuljon az ellenőrzés, legyen szigorúbb a lelelösségre vonás a legyeimet, a társadalom erkölcsi normáit megsértőkkel szemben. A közoktatás-politikai kérdések között mindenekelőtt az iskolai demokráciával, a nevelőtestületi légkör alakulásával, a világnézeti nevelőmunkával a tanulmányi- és munkafegyelem helyzetével foglalkoztak. Valamennyi beszámoló külön is értékelte az oktatási törvény megismerésének, bevezetésének tapasztalatait. A szakmai-politikai munka számos tennivalója kapcsolódott ehhez a tanév során. Legfontosabb feladat volt a működési szabályzat kidolgozása, s ebből adódóan a demokratikus szervezeti keretek és fórumok kialakítása. Párttagjaink aktívan és kezdeményezöen kapcsolódtak az ez irányú munkába, maguk köré gyűjtve a nevelőtestületek tagjait. Megítélésük szerint a legkisebb elmozdulás az iskolatanácsok létrehozásában volt. több esetben rámutattak az iskolavezetés bizonytalanságára, valamint a HNF irányító szervei koordinációs tevékenységének hiányosságaira is. Több helyen kedvezően ítélték meg az iskolai demokrácia, valamint a nevelőtestületi önállóság helyzetének fejlődését. Ez megmutatkozik az intézményvezetés munkastílusának megváltozásában, amelyben felismerték a párt- és tömegszervezetekkel kialakított együttműködés fontosságát, a munkaközösségek szerepét és a döntés-előkészítés bázisának kiszélesítését. A beszámolók a szervezeti életet mindenütt tervszerűnek, folyamatosnak, a vezetőség irányító tevékenységét határozottnak ítélték meg. Egyes esetekben viszont —• egyéni elbeszélgetések tapasztalatai alapján — a tagság nem látja át teljesen a vezetőség munkáját. Ennek meghatározó oka. hogy az alapszervezetek vezetősége nem tájékoztatja rendszeresen a tagokat tevékenységéről. Kritikusan szóltak az értékelésben a párttagság aktivitásáról is. Ennek kapcsán feltárták a feladatvállalás aránytalanságait, a hozzászólók ismétlődő és viszonylag szűk körét. Rámutattak árra is, hogy az egyes párttagoktól fokozottabban kell megkövetelni a határozatok melletti kiállást, és a végrehajtás konkrét feladataiban való részvételt. És talán a legfontosabb megállapítás, hogy a bonyolultabb társadalmi-politikai viszonyok között az alapszervezetek úgy végezhetnek eredményes munkát, ha a tagság erősíti személyes példamutatását, szorosabbra fűzi kapcsolatát a pártonkívüli- ekl^el. A. tömegszervezetek pártirányítását az érvényes politikai állásfoglalások alapján értékelték. Igen nagy vita, élénk eszmecsere bontakozott ki a középiskolai KlSZ-szer- vezetek és az öntevékeny diákmozgalom tevékenységével kapcsolatban. A párttagok részéről is még sok a bizonytalanság a KISZ megújulási 'örekvéseivel kapcsolatban. Nem látják tisztán az ifjúsági felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus munkájának sajátosságait és különbségeit. Szóvá tették azt is. hogy az irányító KISZ-szervezetek is bizonytalanok egyes kérdések megítélésében. A szakszervezeti munka legfőbb hiányosságának tekintik azt, hogy a bizalmiak munkája nem eléggé ösz- szehangolt, tevékenységük nem mindig rendszeres. Erőteljesebb hatást várnak a szakszervezettől a munkaközösségek tevékenységének fokozásában, a tájékoztatás hatékonyságában, a pedagógusok éiet- és munkakörülményeinek alakításában. Az úttörőmunka megítélésénél hangot adtak annak, hogy a IX. országos konferencia határozatának hatását nem érzékelik még kellő mértékben. Az úttörőmozgalomban a gyerekközpontúság ellenére csökkennek a vonzó, játékos és romantikus elemek. Az eszmei-politikai nevelőmunka legfontosabb területeként a pártoktatást említették. pozitívan értékelték, hogy azok tematikái sokszínűek, változatosak voltak. Az oktatási év elérte célját, nemcsak a párttagsággal, de a párton kívüli nevelők körében is. A következő mozgalmi év fő feladataira, amelyek közül a legjellemzőbbek a következők: elő kell segíteni, hogy az alapszervezetek határozottabban formálják a tantestületek politikai arculatát. Az alkotó munkának az eredményre orientált tevékenységnek alapvető feltétele az eddiginél még demokratikusabb vezetési és munkastílus kialakítása. A pártoktatásban gyakran tűzzenek napirendre aktuális politikai és ideológiai kérdéseket. Meggyőzőbb politizálással elő kell segíteni. hogy a párttagság jobban megértse, elfogadja politikai céljainkat; egységesebben, határozottabban képviselje azokat és példamutatóan vegyen részt megvalósításukban. Fontos teendő a pártélet gyakorlatának korszerűsítése. a párton belüli nyílt eszmecserék, viták kibontakoztatása. P ;dagógus-pártszervezeteink a jó politikai közhangulat, a magas fokú aktivitás és alkotó légkör megőrzésén. megszilárdításán fáradoznak. A párt- szervezetek. a párttagok tudatában vannak annak, hogy a párt cselekvési egységének erősítése az eddiginél nagyobb közösségi és egyéni erőfeszítéseket követel. Kovács Tibor, a pedagógus-pb titkára Gondot olrpx a vízhiány A kánikulai hőség hatására júliusban mór volt csaknem 3.8 millió köbméteres napi ivóvízfogyasztás az országban, s ez több mint 150 ezer köbméterrel volt több. mint a tavaly júliusi maximum. Jelenleg a vízművek lehetőségeit meghaladó igények miatt egyidejűleg 72 településen vannak átmeneti vízellátási gondok, s ezért a legtöbb helyen locsolási. autómosási tilalmat rendeltek el a tanácsok. Elsősorban az üdülőterületeket. így a Balaton környékét, a Velencei-tó térségét, a Dunakanyart, s Heves megye sok kis települését érinti a vízhiány. Emellett nehéz a helyzet Pest megyében Érden. Cegléden és az egyébként is sok vízgonddal küszködő más településeken, továbbá Fejér. Veszprém és Zala megyében.
