Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
1987. július 21., KEDD NOGRAD 3 „Itthon szeretek lenni legjobban..." Egy hét múlva nyugdíjban Érkezésünkig szelíden feküdt az udvar végében Bakosak házőrzője. Vagy csak letette magát, hiszen nagy kincs őrzését bízták rá. Az idegen szagra azonnal felkapta a fejét. Látva azonban, hogy a háziasszony terelő beljebb a jövevényeket, lisípét visszahajtotta lábára bozontos kobakját. A kincs nem volt. más. mint a legkisebb unoka, aki jóllakottén figyelte a szokatlan nyüzsgést. — A nagyobik már iskolás — emeli ki a kocsiból a parányi testet Bakos Fe- rencné —. s nagyon jó tanuló. Oklevelet is kapott. 1 gaz-e. kicsi Napom? —kezdi dajkálni a csöppséget, aki mosolyogva veszi tudomásul kiváltságos helyzetét. A háziasszony beljebb invitál. Először abba a szobába, amelyet valamennyi vendég megcsodált már: eredeti kazán népművészeti együttes tárul elénk. Az ágyon levő vánkos- és dunnahuzatot valamikor négy nyistben szőtték. . . — Ott a sarokban, a falon a dédnagymamám fényképe lóg, az a legújabb szerzemény — mutat körbe a tój'háznak is beillő múzeumi szobán. — Könyvben ás megjelent a kép, de csak most járt erre a fotográfus, és persze, hogy azonnal megvásároltam — meséli büszkén a SENIOR Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének nyugdíjba készülő csoportvezetője. Aztán hellyel kinél a szomszédos helyiségben. — Tudja, még egy bölcsőt képzeltem el babával, így lesz teljes a gyűjtemény. A férjem faragná, én pedig a babát varrnám meg. Azt tervezem, hogy kimegyünk Csehszlovákiába, mert ott még lehet kapni időmként eredeti „kázsmért”. Egy hét Szükség van a kis tételű exportképes termékek további felkutatására, mennyiségének növelésére, új termékek meghonosítására megyénk közepes és annál kisebb üzemeiben. Három évvel ezelőtt erre a feladatra vállalkozott a Külkereskedelmi Minisztérium, a megyei megbízott kinevezésével. Azóta olyan személyes kapcsolatot alakított ki az érdekeltekkel amelynek eredményeként ma már elmondhatjuk, hogy a kis tételű exportképes áruk egy része — amelyeknek megszerzésére a nagy külkereskedelmi vállalatok nem fordítottak figyelmet — már bekerült az ország gazdasági vérkeringésébe. Az ezeket termelő-gazdálkodó egységek vezetői tudják, kihez forduljanak, ha eleget kívánnak tenni a tőkés- és szocialista piacok követelményeinek. A kis- és középvállalatoknak is múlhatatlanul szükségük van a világpiac megismerésére, mert a hazai lehetőségek. a belföldi fogyasztás egyre szűkülnek, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének erőteljes javítása pedig kiköveteli a külföldi piac magas követelményeinek érvényesítését, éppen életképességük továbbfejlődésük érdekében. Az említett üzemek a nemzetközi előírások szellemében határozzák meg konkrét termelési, gazdálkodási feladataikat. A magas külföldi igények vállalása és maradéktalan teljesítése kedvezően hat a szakmai hozzáértés növelésére, kikényszeríti a hatékonyabb foglalkoztatást, hozzájárul a jövedelmezőség növeléséhez. múlva már nyugdíjas vagyok, lesz rá idő elég... Bakos Ferencné egyik alapítója volt a húsz éve alakult kazári varrodának. Mielőtt fia iskolába került volna, elhatározta, hogy néhány hónapág beáll az asz- szonyok közé, aztán szeptembertől amúgy is lesz elég gondja — gondolta. Végü.l húsz év és három hónap lett belőle... — Varrónőként kezdtem, még a kultúrban. mert' a mostani telephelyet csak később vásároltuk meg — meséli a közvetlen asszony. — Egy évvel azután meós lettem, majd rá nyolc hónapra blokkvezető. Mikor aztán Tordasra- kerültünk, művezető is voltam egy darabig: ha jól emlékszem, négy évig. Más világ volt az! Nem volt ám busz óránként, mint most. A bányai kisvasúttal jártunk be Kisterenyére. Fa- padon döcögtünk és világítás sem volt benne. A tordasi épületet, szintén a bányától vették meg, ,s a leköltözés. a szebb és korszerűbb hely már vonzotta a fiatalokat is. Nemcsak betanított dolgozók jöttek, hanem tanult fiatalok is. Ba- kosné keserűen jegyzi meg: — Én, sajnos, nem tanulhattam tovább, pedig naA megyei megbízott segítségével lépett a kis tételű exportőrök közé tavaly az ötvözetgyár, a Fűtőber bá- tonyterenyei gyára. Az ő példájuk is azt bizonyítja, hogy a kicsit is meg kell becsülni, mert a népgazdaság mostani nehéz helyzetében amikor a Központi Bizottság július 2-án elfogadott, gazdasági és társadalmi kibontakozást szolgáló programjának végrehajtásához hozzákezdtünk, nemcsak kívánatos. hanem közérdeket szolgáló követelmény minden exportképes termék felkutatása, mennyiségének növelése, a világpiaci előírások szerinti továbbfejlesztése. valamint a régieknek új és gazdaságosan előállítható termékekkel való mielőbbi kicserélése. Az eddig megszületett szerény üzletek is azt bizonyítják, hogy jó volt a Külkereskedelmi Minisztérium kezdeményezése, mert tovább bővült a külföldi piac igényeivel találkozni akarók palettája, akik nemcsak megismerni akarják az üzleti lehetőségeket, hanem készek is a gyorsan változó igényekhez igazodni. Ennek a jó irányú folyamatnak a további bővítéséhez megvannak a lehetőségek. A megyei megbízott ingyen szolgáltatásként tárja a választási módokat, lehetőségeket és a vele járó követelményeket. valamint az előnyöket a vállalkozók elé. Gyorsan informál az új helyzetről, a változásokról, koordinálja a kis exportőrök tevékenységét, az értékesítésben rejlő előnyök kihasználása érdekében. Arra viszont nem vállalkozik hogy az gyón jól ment az iskola. De hát hárman voltunk testvéreik és a szüleim a bátyáin taníttatását vállalták. A húgommal az otthoni teendőket láttuk el, mert ugye, állatokat tartottunk és gazdálkodtunk is. Nagyon korán, már 16 és fél évesen férjhez mentem, ö bányász volt itt a környéken. ma már nyugdíjas. Szépen éltünk! Magunknak is, a gyerekeknek is megvan mindenük, nem panaszkodunk. Főleg most. nem. hogy itt a második unoka is. Nem is kívánkozom el sehová. Leginkább itthon szeretek lenni — velük. Nyugdíj előtt, már három éve Bakos Ferencné a bedolgozócsoport vezetője. Nyolcvanan tartoznak hozzá. Nagy a körzete, de szívesen cslinál ja. — Bent az üzemben elkészítjük a blokktérképet, hogy ki, melyik műveletet kapja, mi a sorrend a varmivaló elkészültéig. Bezsákoljuk a munkát, aztán például Bakos Györgynéhez kerül Te- írenyére. Ó összevarró. Tőle kapja meg a szintén terenyei Oláh Sándorné, aki simatűző. A kész ruháit Budavári Miklósné meózza Rákóczi- telepen. Eddig még elfogadták tőlünk a minőséget, bár nagyon magas a követelmény. Pénzt is szépen hoz: egy tízdarabos csomag 53 forintot fizet. Bakosné munkáját a vállalat is elismerte. Tíz éve Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. húsz év után pedig Kiváló munkáért miniszterit. Azt vallja: ..Nem minden az iskola. de fontos, ez tény! Mégis odajött a múltkor egy fiatal művezető asszony és azt mondta: Mariska néni! Nem is tudom mi lesz velem, ha rhaga elmegy...” T. Németh László Fotó: Bábel László enntett vállalatok helyett végezze el az exporttal kapcsolatos feladatokat. Az előnyös, gazdaságos üzletek számának kívánatos és gyors növelése végett a kis- és középüzemek kisebb tételű exportra vállalkozóinak meg kell tanulniuk külkereskedői fejjel gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy mindig felkészültnek és tárgyalóképesnek kell lenniük, az árajánlatoknak tükrözniük kell a minimális követelményeket, legyen árlistájuk, árkatalógusuk, törekedjenek arra, hogy az ésszerű kockázatvállalás alapján olyan árukészlettel rendelkezzenek amelyből azonnal és raktárról szállíthatnak a mindenkori vevői igényeknek megfelelően. Régi kívánság, hogy az áru külső megjelenése legyen igényes, magas színvonalú, esztétikus, figyelemfelkeltő. Több üzlet azért hiúsult meg, mert a vevő rendkívül magasnak tartotta az előállítási költséget. Annak elismerése mellett, hogy a kis- és középüzemek nem rendelkeznek a legkorszerűbb technikával, nincs elég tőkéjük, arra szükséges nyomatékosan figyelmeztetni, hogy elfogadható jelenük és megbízhatóbb jövőjük érdekében mihamarabb eredményesen nyissanak kaput a világra. Ne tévessze meg őket a belső piac átmeneti kényelmet ígérő állapota, inkább vállalják a nagyobb tudást, erőpróbát kívánó külföldi igények teljesítését, exportképes termékeik bővítését. Ez ma már alapvető társadalmi követelmény a kis- és középüzemek vezetőivel és dolgozóival szemben. Nehéz helyzetben a lengyel lakásépítés Ügy tűnik, hogy az idén sem következik be pozitív fordulat az évek óta hanyatló lengyel építőiparban. A tavalyi negatív rekord után — 20 év óta a legkevesebb lakást adták át — veszélybe került az idei terv teljesítése is. Az év első felében az 1987-re előirányzott 140 ezer lakásnak alig több mint egy- harmada készült el. Évek óta először visszaesett a magán- építkezés is. ahol a várit 60 ezer lakásnak fél év alatt csak egynegyede készült el. Mindez tovább növeli, a lakásra várakozás idejét, ami ma már átlagosan 20—25 év. De például Krakkóban a lakásigényüket ma benyújtóknak a helyi tanács csak 49 év múlva ígér tetőt a fejük fölé. A lakásínségről hosszú évek óta élénk és indulatos társadalmi vita folyik. Ninas olyan politikai és társadalmi szervezet, amelyik ne tűzte volna már többször is napirendjére a kérdést és ne hozott volna türelmetlen határozatot a megoldást sürgetve. A LEMP 1986-os X. kongresszusa például 4 millió lakás építését tűzte ki célul az ezredfordulóig. A Politikai Bizottság felszólította a kormányt, hogy mág az idén készítsen intézkedési tervet arról, miként kívánja felszámolni az ötéves terv teljesítését is veszélyeztető lemaradást. Az építőipar visszaesését talán a legjobban az mutatja. hogy a szektor 1978-ban nem kevesebb, mint 280 ezer lakást adott át, vagyis 100 ezerrel többet, mint tavaly. A képet tovább rontja, hogy a most készülő lakások ára évente átlag 20 százalékkal nő. minőségük folyamatosan romlik, egy lakás átlagos építési ideje pedig egyre hosz- szabb. Az új lakásokra pedig égető szükség lenne egyrészt a jelenlegi nehéz helyzet, másrészt pedig a 80-as években tapasztalt magas születési arányszám miatt. Gép a szennyvíziszap hasznnsitására Nagy teljesítményű gépet fejlesztettek ki hazai szakemberek a szennyvíziszap talajba juttatására. A berendezéssel a városokban összegyűlt szennyvíziszapot, valamint a nagyüzemi állattelepek folyékony trágyáját lehet a termőtalajokba juttatni. A gép segíti a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartását. A MÉM anyagi támogatásával a Mezőgépfejlesztő Intézet szakemberei a hasonló rendeltetésű, drága külföldi gép pótlására tervezték a viszonylag olcsó, önjáró berendezést. Kisebb módosításokkal felhasználhatják hozzá 'az új Rába 300-as traktor főbb részegységei közül például a futóművet, hajtóművet és a motort. A szennyvíziszap kijuttatását végző késes injektáló szerkezet ugyancsak hazai gyártású elemekből áll. Tőkésimportból származó alkatrésze csupán a különlegesen nagyméretű gumiabroncs. Az új gép fejlesztésénél a Kaposvári Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállalattal és a nyíregyházi Mezőgép Vállalattal működtek együtt. Gyakorlati alkalmazását megkönnyíti, hogy a MÉM Műszaki Intézet a szennyvíziszap és hígtrágya- kijuttatás technológiáját a gépre már kidolgozta. Export — kis tételben Szedik a málnát Rimócon Árva Csilla rendszeresen segít a termelőszövetkezetnek a gyümőlcsszedésben. Szedik a málnát a Varsányi Cj Kalász Termelőszövetkezet földiéin. A negyvennégy hektá-, ros területről naponta több mint két vagon gyümölcsöt szüretelnek le, amelyet a nagyrétjei hőtőházba szállítanak. Felvételeink a rimáéi batárba» készültek, ahol naponta mintegy háromszáz ember szedi a málnát. ' í: A gurulós málnaszemeket az átvevőhelyen Percze István méri. Balázs Béla és Mécsány Andrea naponta mintegy ötvea kilogramm bogyót szed le. A nehéz ládákat saroglyával szállítják az asszonyok. — Rigó Tibor képriportja — Fogyasztási cikkek a Szovjetunióban 1990-re a Szovjetunióban körülbelül egyharmadával növelik a fogyasztási cikkek gyártását. Az ipar 14—15 milliárd négyzetméter szövetet, 2,2—2,3 milliárd darab kötöttárut és mintegy 900 millió pár cipőt fog gyártani. Folytatódik a háztartási gépek — mosógép, varrógép — gyorsított előállítása. Az elkövetkezendő 5 év alatt a színestelevízió- gyártása 1,6, a bútor 1,3, a háztartási vegyi eszközök gyártása 1,4—1,6-szorosára növekszik. Még gyorsabb ütemben nő a gyermekruházati cikkek előállítása. Ugyanakkor nem a mennyiség növelésére, hanem a minőségre és a választék bővítésére kell a figyelmet fordítani.
