Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. július 21., KEDD NOGRAD 3 „Itthon szeretek lenni legjobban..." Egy hét múlva nyugdíjban Érkezésünkig szelíden fe­küdt az udvar végében Ba­kosak házőrzője. Vagy csak letette magát, hiszen nagy kincs őrzését bízták rá. Az idegen szagra azonnal fel­kapta a fejét. Látva azon­ban, hogy a háziasszony te­relő beljebb a jövevényeket, lisípét visszahajtotta lábára bozontos kobakját. A kincs nem volt. más. mint a legki­sebb unoka, aki jóllakottén figyelte a szokatlan nyüzs­gést. — A nagyobik már isko­lás — emeli ki a kocsiból a parányi testet Bakos Fe- rencné —. s nagyon jó ta­nuló. Oklevelet is kapott. 1 gaz-e. kicsi Napom? —kez­di dajkálni a csöppséget, aki mosolyogva veszi tudomásul kiváltságos helyzetét. A há­ziasszony beljebb invitál. Először abba a szobába, amelyet valamennyi vendég megcsodált már: eredeti ka­zán népművészeti együttes tárul elénk. Az ágyon levő vánkos- és dunnahuzatot va­lamikor négy nyistben szőt­ték. . . — Ott a sarokban, a fa­lon a dédnagymamám fény­képe lóg, az a legújabb szer­zemény — mutat körbe a tój'háznak is beillő múzeu­mi szobán. — Könyvben ás megjelent a kép, de csak most járt erre a fotográfus, és persze, hogy azonnal meg­vásároltam — meséli büsz­kén a SENIOR Váci Kötött­árugyár kazári gyáregységé­nek nyugdíjba készülő cso­portvezetője. Aztán hellyel kinél a szomszédos helyi­ségben. — Tudja, még egy bölcsőt képzeltem el babával, így lesz teljes a gyűjtemény. A férjem faragná, én pedig a babát varrnám meg. Azt ter­vezem, hogy kimegyünk Csehszlovákiába, mert ott még lehet kapni időmként eredeti „kázsmért”. Egy hét Szükség van a kis tételű exportképes termékek továb­bi felkutatására, mennyisé­gének növelésére, új termé­kek meghonosítására me­gyénk közepes és annál ki­sebb üzemeiben. Három év­vel ezelőtt erre a feladatra vállalkozott a Külkereske­delmi Minisztérium, a me­gyei megbízott kinevezésével. Azóta olyan személyes kap­csolatot alakított ki az érde­keltekkel amelynek eredmé­nyeként ma már elmondhat­juk, hogy a kis tételű ex­portképes áruk egy része — amelyeknek megszerzésére a nagy külkereskedelmi válla­latok nem fordítottak figyel­met — már bekerült az or­szág gazdasági vérkeringésé­be. Az ezeket termelő-gaz­dálkodó egységek vezetői tudják, kihez forduljanak, ha eleget kívánnak tenni a tőkés- és szocialista piacok követelményeinek. A kis- és középvállalatok­nak is múlhatatlanul szük­ségük van a világpiac meg­ismerésére, mert a hazai le­hetőségek. a belföldi fogyasz­tás egyre szűkülnek, a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének erőteljes javítása pe­dig kiköveteli a külföldi pi­ac magas követelményeinek érvényesítését, éppen életké­pességük továbbfejlődésük érdekében. Az említett üze­mek a nemzetközi előírások szellemében határozzák meg konkrét termelési, gazdálko­dási feladataikat. A magas külföldi igények vállalása és maradéktalan teljesítése kedvezően hat a szakmai hozzáértés növelé­sére, kikényszeríti a haté­konyabb foglalkoztatást, hoz­zájárul a jövedelmezőség nö­veléséhez. múlva már nyugdíjas va­gyok, lesz rá idő elég... Bakos Ferencné egyik ala­pítója volt a húsz éve ala­kult kazári varrodának. Mi­előtt fia iskolába került vol­na, elhatározta, hogy né­hány hónapág beáll az asz- szonyok közé, aztán szep­tembertől amúgy is lesz elég gondja — gondolta. Végü.l húsz év és három hónap lett belőle... — Varrónőként kezdtem, még a kultúrban. mert' a mostani telephelyet csak ké­sőbb vásároltuk meg — me­séli a közvetlen asszony. — Egy évvel azután meós let­tem, majd rá nyolc hónapra blokkvezető. Mikor aztán Tordasra- kerültünk, műve­zető is voltam egy darabig: ha jól emlékszem, négy évig. Más világ volt az! Nem volt ám busz óránként, mint most. A bányai kisvasúttal jártunk be Kisterenyére. Fa- padon döcögtünk és világí­tás sem volt benne. A tordasi épületet, szintén a bányától vették meg, ,s a leköltözés. a szebb és kor­szerűbb hely már vonzotta a fiatalokat is. Nemcsak beta­nított dolgozók jöttek, ha­nem tanult fiatalok is. Ba- kosné keserűen jegyzi meg: — Én, sajnos, nem tanul­hattam tovább, pedig na­A megyei megbízott segít­ségével lépett a kis tételű exportőrök közé tavaly az ötvözetgyár, a Fűtőber bá- tonyterenyei gyára. Az ő példájuk is azt bizonyítja, hogy a kicsit is meg kell becsülni, mert a népgazda­ság mostani nehéz helyzeté­ben amikor a Központi Bi­zottság július 2-án elfoga­dott, gazdasági és társadalmi kibontakozást szolgáló prog­ramjának végrehajtásához hozzákezdtünk, nemcsak kí­vánatos. hanem közérdeket szolgáló követelmény min­den exportképes termék fel­kutatása, mennyiségének nö­velése, a világpiaci előírá­sok szerinti továbbfejlesz­tése. valamint a régieknek új és gazdaságosan előállít­ható termékekkel való mi­előbbi kicserélése. Az eddig megszületett sze­rény üzletek is azt bizonyít­ják, hogy jó volt a Külke­reskedelmi Minisztérium kezdeményezése, mert tovább bővült a külföldi piac igé­nyeivel találkozni akarók palettája, akik nemcsak megismerni akarják az üz­leti lehetőségeket, hanem ké­szek is a gyorsan változó igényekhez igazodni. Ennek a jó irányú folya­matnak a további bővítésé­hez megvannak a lehetősé­gek. A megyei megbízott in­gyen szolgáltatásként tárja a választási módokat, lehető­ségeket és a vele járó köve­telményeket. valamint az elő­nyöket a vállalkozók elé. Gyorsan informál az új hely­zetről, a változásokról, koor­dinálja a kis exportőrök te­vékenységét, az értékesítés­ben rejlő előnyök kihaszná­lása érdekében. Arra viszont nem vállalkozik hogy az gyón jól ment az iskola. De hát hárman voltunk testvé­reik és a szüleim a bátyáin taníttatását vállalták. A hú­gommal az otthoni teendő­ket láttuk el, mert ugye, állatokat tartottunk és gaz­dálkodtunk is. Nagyon ko­rán, már 16 és fél évesen férjhez mentem, ö bányász volt itt a környéken. ma már nyugdíjas. Szépen él­tünk! Magunknak is, a gye­rekeknek is megvan minde­nük, nem panaszkodunk. Főleg most. nem. hogy itt a második unoka is. Nem is kí­vánkozom el sehová. Legin­kább itthon szeretek lenni — velük. Nyugdíj előtt, már három éve Bakos Ferencné a be­dolgozócsoport vezetője. Nyolcvanan tartoznak hozzá. Nagy a körzete, de szívesen cslinál ja. — Bent az üzemben elké­szítjük a blokktérképet, hogy ki, melyik műveletet kapja, mi a sorrend a varmivaló elkészültéig. Bezsákoljuk a munkát, aztán például Ba­kos Györgynéhez kerül Te- írenyére. Ó összevarró. Tőle kapja meg a szintén terenyei Oláh Sándorné, aki simatű­ző. A kész ruháit Budavári Miklósné meózza Rákóczi- telepen. Eddig még elfogad­ták tőlünk a minőséget, bár nagyon magas a követel­mény. Pénzt is szépen hoz: egy tízdarabos csomag 53 forintot fizet. Bakosné munkáját a vál­lalat is elismerte. Tíz éve Kiváló dolgozó kitüntetést ka­pott. húsz év után pedig Ki­váló munkáért miniszterit. Azt vallja: ..Nem minden az iskola. de fontos, ez tény! Mégis odajött a múltkor egy fiatal művezető asszony és azt mondta: Mariska néni! Nem is tudom mi lesz ve­lem, ha rhaga elmegy...” T. Németh László Fotó: Bábel László enntett vállalatok helyett végezze el az exporttal kap­csolatos feladatokat. Az előnyös, gazdaságos üz­letek számának kívánatos és gyors növelése végett a kis- és középüzemek kisebb téte­lű exportra vállalkozóinak meg kell tanulniuk külke­reskedői fejjel gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy mindig felkészültnek és tárgyalóké­pesnek kell lenniük, az ár­ajánlatoknak tükrözniük kell a minimális követelménye­ket, legyen árlistájuk, árka­talógusuk, törekedjenek ar­ra, hogy az ésszerű kocká­zatvállalás alapján olyan árukészlettel rendelkezzenek amelyből azonnal és raktár­ról szállíthatnak a minden­kori vevői igényeknek meg­felelően. Régi kívánság, hogy az áru külső megjelenése legyen igényes, magas színvonalú, esztétikus, figyelemfelkeltő. Több üzlet azért hiúsult meg, mert a vevő rendkívül magasnak tartotta az előál­lítási költséget. Annak elis­merése mellett, hogy a kis- és középüzemek nem rendel­keznek a legkorszerűbb tech­nikával, nincs elég tőkéjük, arra szükséges nyomatékosan figyelmeztetni, hogy elfogad­ható jelenük és megbízha­tóbb jövőjük érdekében mi­hamarabb eredményesen nyissanak kaput a világra. Ne tévessze meg őket a belső piac átmeneti kényel­met ígérő állapota, inkább vállalják a nagyobb tudást, erőpróbát kívánó külföldi igények teljesítését, export­képes termékeik bővítését. Ez ma már alapvető társa­dalmi követelmény a kis- és középüzemek vezetőivel és dolgozóival szemben. Nehéz helyzetben a lengyel lakásépítés Ügy tűnik, hogy az idén sem következik be pozitív fordulat az évek óta hanyat­ló lengyel építőiparban. A tavalyi negatív rekord után — 20 év óta a legkevesebb lakást adták át — veszélybe került az idei terv teljesíté­se is. Az év első felében az 1987-re előirányzott 140 ezer lakásnak alig több mint egy- harmada készült el. Évek óta először visszaesett a magán- építkezés is. ahol a várit 60 ezer lakásnak fél év alatt csak egynegyede készült el. Mindez tovább növeli, a la­kásra várakozás idejét, ami ma már átlagosan 20—25 év. De például Krakkóban a la­kásigényüket ma benyújtók­nak a helyi tanács csak 49 év múlva ígér tetőt a fejük fölé. A lakásínségről hosszú évek óta élénk és indulatos társadalmi vita folyik. Ninas olyan politikai és társadalmi szervezet, amelyik ne tűzte volna már többször is napi­rendjére a kérdést és ne ho­zott volna türelmetlen hatá­rozatot a megoldást sürget­ve. A LEMP 1986-os X. kong­resszusa például 4 millió la­kás építését tűzte ki célul az ezredfordulóig. A Politikai Bizottság fel­szólította a kormányt, hogy mág az idén készítsen intéz­kedési tervet arról, miként kívánja felszámolni az öt­éves terv teljesítését is ve­szélyeztető lemaradást. Az építőipar visszaesését talán a legjobban az mutat­ja. hogy a szektor 1978-ban nem kevesebb, mint 280 ezer lakást adott át, vagyis 100 ezerrel többet, mint tavaly. A képet tovább rontja, hogy a most készülő lakások ára évente átlag 20 százalékkal nő. minőségük folyamatosan romlik, egy lakás átlagos épí­tési ideje pedig egyre hosz- szabb. Az új lakásokra pedig ége­tő szükség lenne egyrészt a jelenlegi nehéz helyzet, más­részt pedig a 80-as években tapasztalt magas születési arányszám miatt. Gép a szennyvíziszap hasznnsitására Nagy teljesítményű gépet fejlesztettek ki hazai szak­emberek a szennyvíziszap talajba juttatására. A be­rendezéssel a városokban összegyűlt szennyvízisza­pot, valamint a nagyüzemi állattelepek folyékony trá­gyáját lehet a termőtala­jokba juttatni. A gép segí­ti a környezetvédelmi elő­írások maradéktalan betar­tását. A MÉM anyagi támoga­tásával a Mezőgépfejlesztő Intézet szakemberei a ha­sonló rendeltetésű, drága külföldi gép pótlására ter­vezték a viszonylag olcsó, önjáró berendezést. Kisebb módosításokkal felhasznál­hatják hozzá 'az új Rába 300-as traktor főbb rész­egységei közül például a fu­tóművet, hajtóművet és a motort. A szennyvíziszap kijuttatását végző késes in­jektáló szerkezet ugyancsak hazai gyártású elemekből áll. Tőkésimportból szárma­zó alkatrésze csupán a kü­lönlegesen nagyméretű gu­miabroncs. Az új gép fejlesztésénél a Kaposvári Agrár Kuta­tó-Fejlesztő Közös Válla­lattal és a nyíregyházi Me­zőgép Vállalattal működtek együtt. Gyakorlati alkal­mazását megkönnyíti, hogy a MÉM Műszaki Intézet a szennyvíziszap és hígtrágya- kijuttatás technológiáját a gépre már kidolgozta. Export — kis tételben Szedik a málnát Rimócon Árva Csilla rendszeresen se­gít a termelőszövetkezetnek a gyümőlcsszedésben. Szedik a málnát a Var­sányi Cj Kalász Terme­lőszövetkezet földiéin. A negyvennégy hektá-, ros területről naponta több mint két vagon gyümölcsöt szüretelnek le, amelyet a nagyré­tjei hőtőházba szállíta­nak. Felvételeink a ri­máéi batárba» készül­tek, ahol naponta mint­egy háromszáz ember szedi a málnát. ' í: A gurulós málnaszemeket az átvevőhelyen Percze István méri. Balázs Béla és Mécsány Andrea naponta mintegy ötvea kilogramm bogyót szed le. A nehéz ládákat saroglyával szállítják az asszonyok. — Rigó Tibor képriportja — Fogyasztási cikkek a Szovjetunióban 1990-re a Szovjetunióban körülbelül egyharmadával növelik a fogyasztási cikkek gyártását. Az ipar 14—15 milliárd négyzetméter szö­vetet, 2,2—2,3 milliárd da­rab kötöttárut és mintegy 900 millió pár cipőt fog gyártani. Folytatódik a ház­tartási gépek — mosógép, varrógép — gyorsított elő­állítása. Az elkövetkezendő 5 év alatt a színestelevízió- gyártása 1,6, a bútor 1,3, a háztartási vegyi eszközök gyártása 1,4—1,6-szorosára növekszik. Még gyorsabb ütemben nő a gyermekruházati cikkek előállítása. Ugyanakkor nem a mennyiség növelésére, ha­nem a minőségre és a vá­laszték bővítésére kell a fi­gyelmet fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom