Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
Kiépített forrás a békástói három embere. Esőbeálló készül a túrázóknak, most ássák az alapot. Az idén 200 ezer forintot fordíthatnak erre a megyei költségvetés szerint: sétautak, pihenők, esőbeállók lesznek errefelé, s vízforrásokat is rendbe tesznek. Hasznost István kicsit panaszkodik, hogy nem óvják kellőképpen az elkészült szalonnasütőhelyeken a pihenőpadokat, hulladékgyűjtőket. Sok a rongálás, gyakori a szemetelés. A természetvédelmi beruházások azonban ezen sem akadhatnak el. A kis esővédő építménytől alig száz méterre nagyobb méretű építésen szorgoskodnak. Háromszintes, hatalmas épület magasodik, új tetővel, tágas padlástérrel. Kirándulók, túrázók álma fogan meg bennem: minden kényelemmel ellátott magánpanzió lesz talán itt? Szó sincs erről. Magánépítkezés, magán célra. Távlati terveiről még a 65 évvel ezelőtt épült volt intézőlakás jelenlegi tulajdonosa, Kovács Jenő sem tud mint mondani. — Horgász vagyok, gyakran járok ide a tóhoz, építkezni akartam, s így jutottam ehhez a régi romos épülethez. Egyelőre az első részt tesszük rendbe — mondja Kovács Jenő, aki a Ganz mátranováki gyárának termelési osztályvezetője. S talán saját álmát építi most, itt, Nyírmedpusztán, hiszen ,.amúgy” a nováki lakótelepen lakik. Végigjárva az öt-Hat lakótelepi lakást is kitevő házat, s látva mit kellett bontani-építeni, félmillió forintot mondok a gazdának az eddigi költségekre. Bólint rá, s még kissé megfejeli az összeget... Gyerünk tovább! A Nyirmedi-tó egyik szegletében magányos horgász üldögél. Nyugtató csend körös-körül. Hetágra süt a nap. Alig észrevehetően fodrozódik a tó vize. Azt mondják, az idén jól sikerült az ívás. Nem lesz rossz fogás. A tó gazdája a mátranováki gyár horgászegyesülete, amelynek 120 felnőtt-, 20 ifjúsági és 30 gyermekkorú hargásztagja van. Kertész Gézával, az egyesület ifjúsági és versenyfelelősével arról beszélgetünk, milyen kötelezettséget ró a horgászokra az, hogy természetvédelmi területen fekszik a tó. — A tópart ötméteres körzetét nekünk kell rendben tartanunk. Szakaszonként osztottuk ki a területet, de általában nincs több tizenöthúsz embernél, akik rendszeresen dolgoznak is a tónál. Habár az is igaz, hogy az idén és tavaly több társadalmi munkát végeztünk itt, mint 'az azt megelőző években. Főleg tavasz keztlveg nélküli, rácsozott ablakszemek fogadnak Mátracserpusztára érve. A vályogfalú, kihalt épület mellett mindjárt ott az iskola is, szintúgy magára hagyottam Árnyékában libák telepednek le, s a hösz- szúkás épület egyik végében felirat: vegyesbolt. A festői környezetben fekvő kistelepülés Mátra- terenyéhez tartozik. Ogy hatvanon élnek még itt Mátranovákról idefelé haladva, sűrű porfelhő követi az autót: a nyirmedi elágazótól végig földút vezet ide. Nem hat meglepetésként a dolog, hiszen szinte egész nap földutakon járunk: Mátraterenye természetvédelmi helyeivel ismerkedünk. Táborokmajálisok Nógrád megye egyik legnagyobb összefüggő természetvédelmi területe Mátra- terenyén található. Nem véletlen tehát az sem, hogy a nagyközség mezőgazdasági termelőszövetkezete foglalkozik a megye természetvédelmi helyeinek ápolásával, gondozásával. Bejárni Mátraterenye tájvédelmi körzeteit, Hasznosi István, a termelőszövetkezet Az elhagyatottan álló mátracserpusztai iskola a település elején is sorsát várja. Oktatás már régóta nincs itt. Az alatta futó kopasz domb, a körös-körül elterülő lankák gyönyörködtető látképe viszont lehetőséget hordoz magában. — Érdeklődött már a szentesi tanács az iskola épülete iránt. Lehetne-e itt úttörőtábort kialakítani, akár faházakat elhelyezni a domboldalon? — veti fel Aranyos Ferenc tanácselnök. Az pedig már többéves gyakorlat, hogy CserkészNováki természetvédelmi ágazatvezetője szegődik kalauzunknak. — Termelőszövetkezetünk több mint hetven tájvédelmi területet kezel a megyében. Mátraterenyén három védett terület van, ezek közül a legnagyobb a Nyír- medi-tó és környéke, ami összesen 818 hektáron terül el, ezen kívül a Cserkészkút látkép kútnál nyaranta megjelennek a táborozó gyerekek: jönnek a kőrösladányi és a budapesti XIII. kerületi úttörők majd augusztusban. A kellemes környezet az ittla- kókat is szolgálja: az idén május elsején itt volt az ünnepség és hangulatos majálison mintegy háromezer ember szórakozhatott, pihenhetett. Szeméttelep a nagyközség határában és a mátranováki kaszinópark és facsoport védett hely — mondja bevezetőként az ágazatvezető. Ilyen nagyságú természet- védelmi táj különös figyelmet követel a nagyközségi tanácstól is. Sok itt a romos, elhanyagolt állapotban levő épület, s meggondolásra inti a község vezetőit, ha az éppen szép környezetben, tájvédelmi terület van. Mi legyen vele? Mai lehetőségek, jövőbeni ígéretek — mindezt magában hordozza a nyirmedi tájvédelmi terület. Tanulmányterv készül az üdülőhellyé nyilvánítás esélyeiről. Irány Nyír tried ! Kanyargós földúton érkezünk a pusztára. Egy sövénygát közelében dolgozik a természetvédelmi brigád Festői környezetben a Nyirmedi-tó Csodálatos kilátás nyílik a Habók-tetői esőbeállóból Legmodernebb víztisztító a Ganz-MÁVAG telepén ben munkát. Erre is alapozza kalauzunk azt a kijelentését, hogy a környék ezen a sétaúton ősszel már látogatható lesz. A kikövezett falú forrásnál, kivezetett csövön állandóan vastag sugárban folyik a hideg ivóvíz. — Ez a bővizű forrás még egy sátortábor lakóit is ellátná vízzel — hangzik az ágazatvezető véleménye. S a jövőbeni ábrándos szemeinkkel máris látjuk a felvert kis sátrakat a közeli tisztás domboldalon. Most viszont szemrevételezhetjük a forrás közelében épülő esőbeálló és szalonnasütő helyét. Indulunk visszafelé, s közben azon morfondírozunk, mitől száradtak ki egy-egy sávban a fenyők. Megállunk Mátracserpusztán. A kis település tanácstagja, Kovács Pál meztelen felsőtesttel pihen a verandán. Jó tíz éve az ő javaslatára fogtak össze a pusztabeliek, hogy ha már út nincs ide NoMunkában a természetvédelmi területek gondozói vákról, legalább járda legyen. — Kaptunk a tanácstól húsz mázsa cementet, mi magunk kivertük a járdalapokat és le is raktuk. így Mátranovákig egy sorban lerakott járdalapokon lehet gyalogosan közlekedni. Leginkább erdőben, árnyas fák alatt visz a gyalogút. Öröm rajta járni. No persze leginkább csak túrázóknak, vagy hetente egyszer, mert nap mint nap már más lehet. Ezért is a legnagyobb gondjuk a cserpusztaiaknak az út. — Tavasszal-ősszel nagy itt a sár, legfeljebb erőgépekkel lehet ide kijönni. Heten járnak még innen Novákra dolgozni, összejártam Csert az út miatt, és majdnem mindenki felajánlotta egy havi fizetését vagy nyugdíját arra, hogy megcsinálják az utat. Százötven- ezer forint jönne össze, pedig itt nem laknak nagypénzű nyugdíjasok— mondja a tanácstag. Javaslatát el is mondta a tanácsülésen. Erre a testület is úgy döntött, útépítésre az idei költségvetésből előirányoz 150 ezer forintot, s aztán a gazdálkodó egységek segítségével hátha lehet valamit kezdeni... — Novákhoz képest Cserpuszta szanatórium — veti közbe egy férfi, aki beszélgetésünkkor megáll köztünk. — Hét végén sokan jönnek errefelé, valamikor meg a Nyirmedi-tó Novák fő szórakozóhelye volt — teszi hozzá Kovács Pali bácsi. — Én itt születtem, mindig is itt laktam, és nem is mennék el innen. Pedig itt a bolt is hetente csak egyszer nyit ki. Jövünk le a hegyekből Mátranovákra. Porszemek ugrálnak be a kocsi ablakán. Egy petrence tetejéről forgó szél keringeti a levegőben a szénaszálakat. Felmászunk még a habók-tetői esőbeállóra és kilátóra. Csodálatos panoráma fogad: a Mátra, a Bükk, a Cserhát lankái... Minden lépésben környezetvédelem Nem lehet teljes természetvédelmi szemlélődésünk, ha nem vetünk néhány pillantást a környezetvédelemre is. A Ganz-MÁVAG helyi egységében Bátori Fe- rencné normatechnológus fogad. Tavaly 80 ezer forint bírságot fizetett ki az üzem környezetszennyezésért. Azt mondja, mostanra megoldott a föld, a levegő és víz védelme is a gyárban. Külön tárolóhelye van a veszélyes hulladékoknak, s ha ösz- szegyűlik elszállítják. A szennyezett levegő filteres szűrőkön távozik. Egy éve detén, a természetvédelmi napon dolgoztunk nagy létszámban — mondja, aztán hozzáteszi. — Mégis több munka kéne. S hogy helyenként elhanyagolt a tó környéke, a szemétgyűjtő oldaláról lógnak a lécek, szemetes a part, ki tudja, ki ezért a felelős. Kertész Géza meg is jegyzi, nem lehet mindent a kirándulókra fogni. Ezt a véleményt forgatja a fejében a természetvédelem hivatalos felelőse, kísérőnk, Hasznosi István is, amikor közvetlenül a tó gátjánál bontási törmeléket fedez; fel. S alig megy a tótól 15—20 méterre ott is egy kocsira való törmelékkupacot talál. Zsörtölődik is, hogy ezt a „kihágást” a természetvédelmi őr még nem jelentette be... Utak-sétautak Innen a tó mellől 1700 méteres sétaút indulna egészen a békástói forrásig. A természetjárók vállaltak ebüzemel a szennyvíztisztító is az üzemben, ami az üzem és 96 lakótelepi lakás szennyvizét tisztítja. Időnként aztán szippantókocsik viszik el a szennyiszapot az ülepítőből. Ám azt mondják, hogy a kör éppen itt nincs bezárva. Mert ez a szennyezőammg olykorolykor — ha nem a kijelölt helyen öntik le — visszakerül a természetbe. S volt már erre példa. De nemcsak belépve az üzembe, hanem csupán a települést járva a környezetvédelem szinte lépten- nyomon visszaköszön. Homokterenye központja. — A tanácsház mögött lánctalpasok dübörögnek: Tóalján külszíni bányát nyitnak. Az innen elhordott földdel Kovács Pál, cserpusztai tanácstag a korábbi felszíni művelés helyét, a Kőtetőt töltik fel. Jut belőle a jövőbeni, megtervezett községközpont alapozására is. S ha a Tóalján majd végeznek a külfejtéssel, lehet hogy tó lesz a bánya helyén. Felvetődött, hogy a bánya ezzel az ötlettel talán előáll egy környezetvédelmi, rekultivációs pályázaton. Mindez még odébb van. Homokterenye külterület. — A nagyközség szeméttelepén, mint minden ilyen szemétgyűjtő helyen, itt is füstölög egy-egy kupac. Te- renye végéből — légvonalban jó egy kilométerről — erre néznek a házak. Több ezer cserjét, fát szeretnének telepíteni ide, a telep köré. Talán még az idén. .. A mátranováki kaszinópark megtekintésével búcsúzunk Mátraterenyétől. A terebélyes szil-, kőris-, juhar- és vadgesztenyefák között van százötven éves is. Ahogy nézem őket, arra gondolok, m^gérik-e majd a fele kort, azok a fák, amiket ma vagy holnap ültetnek. Avagy csak tizedét azok, amik szeméttelepeinket takarják? IKIllS A nógrád Mátraterenyén Zs. A. Képek: Bencze Péter
