Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
1987. június 12., PÉNTEK NOGRAD 3 Nemcsak megható volt... Hozzánk szívesen jönnek dolgozni I.eszák István közreműködésével (középen) szakmai megbeszélés folyik. Á HÁG és a Zárja szovhoz együttműködése A kapcsolat gyakorlati eredményeket hozhat Beszélgetés a promiislenni járási pártbizottság másodtitkárával A nagy októberi szocialista forradalom 7<k, Kemerovo és Nógrád együttműködésének 20. évfordulója mellett a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban az idén egy másik eseményről is megemlékeznek: a gazdaság őt évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot Kemerovo promüslenni járásának Zárja szovbozával. A két nagyüzem a fél évtized alatt — a szó szoros értelmében — közel került egymáshoz, rendszeresek a látogatások, a kölcsönös tapasztalatcserék. A közelmúltban a szovjetunióbeli testvérmegyéböl láttak vendégül egy delegációt Pásztón; a küldöttséget Ana- tolij Nyikolajevics Vertyikov. a promüslenni járási pártbizottság másodtitkára vezette. Jó ismerősként köszönthették őt is, hiszen korábban a testvérgazdaság, a Zárja szovhoz igazgatója volt. A széles körű együttműködés már messze túlmutat a delegációcseréken. A mostani látogatás egyik eszmecseréjén Juscsák György, a MAG igazgatója igy fogalmazott: az együttműködés valóságos — forintban és rubelben mérhető gazdasági eredményeket is hozhat. Ezt erősítették meg Anatolij Nyikolajevics Vertyikov szavai is, akivel Pásztón beszélgethettünk. Megszállták a nagyjavításra váró présgépet. A Romhányi Építési Kerámiagyár présgépfelújító üzemének lakatosrészlegében ad naponta egymásnak találkozót a Vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett Kossuth Lajos nevét viseld, 19 főt számláló kollektíva. 1986. évi eredményeik alapján immár másodszorra nyerték el az előbb említett megtisztelő címet. Mindannyian szakemberek. Nem is akármilyenek. — Rendkívül talpraesett, jó társaságról van szó, akik a helyi tapasztalatokat jól ötvözik méltó szakmai tudásukkal — indítja a beszélgetést elismeréssel a hangjában a tájékoztatásra mindig kész, közvetlen Lacsnik Péter, a gépészeti gyáregység vezetője, a brigád főnöke. Életük fontosabb epizódjait, úgy is mondhatom, a történelmi dokumentumokat, a brigádélet fontosabb eseményeit a brigádnapló rögzíti. — Félreértésről egyáltalán nem lehet szó, mert mindent beírunk a naplóba, amit aztán a vezetőink igazolnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Menczeles Miklós lakatos, a brigád egyik tagja, majd kisvártatva a sikerhez vezető út fontosabb kiváltó okait firtatva, a következőkkel folytatja: — Egymás keze alá dolgozunk, egyikünk sem tol ki a másikkal. . . — Mindegyikünk önmagát is ellenőrzi, méghozzá többször, mielőtt kimondaná azt, hogy kifogástalan. Ha netán valami mégis elkerülné valamelyikünk figyelmét, akkor a másik biztos észreveszi, s nem engedi tovább — kapcsolódik a beszélgetésbe — Tálas István brigádtag. — Ezért nem sértődik meg egyikünk se — egészíti ki az előbbit Menczeles Miklós. A kiadott, havi présgépjavítási feladatok határidőre történő elvégzése érdekében minden részfolyamatnak megvan a maga specialistája. Bagyinszki Józsefet, a kocsirakók mesterének tartják, őrá hárul azok komplett nagyjavítása. — Együtt dolgozom vele, annyira összeszoktunk a munkában, hogy szinte tudjuk egymás gondolatát — folytatja Géczi Károly brigádtag. — Többet tartózkodunk együtt, mint otthon. Olyanok vagyunk, mint egy megértő család — folytatja Menczeles Miklós. — A vállalat kiváló brigádja cím elnyeréséhez kevés az, hogy jó szakmunkások dolgoznak a brigádban. Ebhez az is kell, amit előbb Miklós mondott, meg az, amit mi önként, társadalmi munkában végzünk — vélekedik Bagyinszki József. Az építők szakszervezete az ágazat valamennyi vállalatára kiterjedő felmérés alapján — hat év után ismét — megvizsgálta a munkásszállások lakóinak helyzetét és a szálláshelyek kihasználását. Az adatokból kitűnik, hogy jelenleg az építőipari dolgozók 10,6 százaléka, vagyis mintegy 30 ezer ember lakik a fővárosi és vidéki munkásszállásokon. Az építőiparban folyamatosan csökkenő létszám miatt a rendelkezésre álló szálláshelyek kihasználtsága csak 65 százalékos. Elsősorban ez az oka annak, hogy a gazdálkodási nehézségekkel Az eddig hallgató Varga Jánostól megkérdem, hogy ő miiben látja a kollektíva erejét, az elmúlt év sikerét? — Korábban Budapesten dolgoztam, 1981-től vagyok tagja a kollektívának. Ne vegye szerénytelenségnek, de szerintem mi vagyunk a vállalat legjobb brigádja. Biztos szaktudással rendelkező, jó szellemű, egymást segítő, összetartó társaság tevékenykedik együtt. Hozzánk sokan szívesen jönnének dolgozni, de senki sem akar elmenni. Nem sokkal később Ko- peczki István, a brigád tanulója a következőkkel folytatja : — Bármit kérdezek bárkitől, szívesen és alaposan válaszolnak. Utána figyelemmel kísérik, úgy csinálom-e, ahogy megbeszéltük, önzetlenül segítenek abban, hogy minél jobb szakember legyek. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után szeretnék köztük maradni... — A legjobb szakmunkásokból verbuválódott a kollektíva — kér ismét szót a gyáregységvezető. — Kifogástalanul megoldják a sajtológépek felújítását, s a szükséges karküszködő építőipari vállalatok a munkásszállók értékesítésével igyekeznek enyhíteni pénzgondjaikon. Így 1980-tól napjainkig 20 vállalat összesen 35 munkásszállót adott el, csaknem 8 ezer szálláshellyel. Ezeket az épületeket az új tulajdonosok — a tanácsok és különböző intézmények, vállalatok — sokféle célra hasznosították: berendezték szociális otthonnak, diákkollégiumnak, fiatal házasok átmeneti otthonának, irodaháznak stb. A szakszervezet elnöksége azt szorgalmazza, hogy a vállalatok az eddiginél körültekintőbben járjanak el, és bantartást. Szakmailag folyamatosan és önállóan képezik magukat. Rendkívül fogékonyak. Nemcsak alkalmasak az új technológia befogadására, hanem ők maguk is sokat tesznek azért, hogy széles körben elterjedjen. A technikai megújulás érdekében pedig újabb és újabb megoldásokon törik a fejüket. Nemcsak a napi termelő- munkában bizonyítják, hogy rászolgáltak az elismerésre. Akkor sem késlekednek, ha másokon kell segíteni. — Megható volt és nagy meglepetést is okozott, amikor minden kérés, felhívás nélkül az egyik rokkant gyári nyugdíjasunk részére — nem brigádtag — hulladékból, társadalmi munkában egy rokkantkocsit állítottak össze — érzékelteti az igazi munkásembereket jellemző, egyik nagyszerű tulajdonságukat Leszá'k István brigádvezető-helyettes. aki a társadalmi munkaakció fő szervezője, s innen került más beosztásba. Végül a jövő elképzelései kerülnek szóba. A kollektíva válasza egybehangzó: — A szakma, az ágazat kiváló brigádja cím elnyeréséért fáradozunk. — V — a jövőre, az építési igények megélénkülésére is gondolva ne kótyavetyéljék el a munkásszállókat, álljanak készen a jelenleginél nagyobb munkáslétszám foglalkoztatására, elszállásolására. A tapasztalatok szerint az állandó jellegű munkásszállásoknak 90, az ideiglenesekének pedig 80 százaléka megfelel a műszaki-gazdasági, valamint egészségügyi előírásoknak. Az állandó szállók szobáinak 90 százaléka rendelkezik mosdóval,” s vannak olyan épületek is, amelyekben minden lakószobához fürdőszoba, vagy zuhanyzó tartozik. — Kapcsolatunkban alapvetően fontos, hogy együttműködésünk révén, a két nép közelebb kerülhet egymáshoz — mondotta a delegáció vezetője. — A tapasztalatcserék révén pedig konkrétan megismerhetjük a partnergazdaságot, az élet realitásaiból eredően a jó és rossz oldallal együtt. Személyes benyomásaim alapján mondhatom, hogy a gondjaink alapvetően közös jellegűek. A megoldás természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül a sajátosságokat, mégis elősegítheti ezt az egymástól való tanulás. — Mi érdekelte elsősorban a mostani úton a delegációt és milyen benyomásokat szereztek? — Mindenekelőtt örömmel tapasztaltuk azokat a szociális eredményeket, amelyeket magyar barátaink, a munkával elértek. Hasonlóképpen figyelmet fordítottunk a munkafeltételek, a műszaki és technikai színvonal, az életkörülmények, s összességében a termelékenység javítását szolgáló törekvések tanulmányozására. A Mátraaljai Állami Gazdaságnál tapasztalt gondolkodásmód, a szocialista vállalkozói szellem, a szocialista demokrácia mély benyomást tett ránk. Ezek azok a területek, amelyeken mi is szeretnénk előbbre lépni. — A mostani beszélgetéseken igen sok szó esett a szovjetunióbeli változásokról, amelyeket élénk érdeklődés kísér. Az átépítésnek, a gyorsításnak milyen jelei tapasztalhatók KemerovóA Pártélet júniusi száma rövidítve közli Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének a Központi Bizottság 1987. április 28-i ülésén elhangzott előadói beszédét, amely a gazdasági kibontakozás feladataival foglalkozott. A Pártélet rövidítésben ugyancsak nyilvánosságra hozta Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a testület áprilisi ülésén az új nyugdíjrendszer és az adóreform elveiről elhangzott előadói beszédét. A nyugdíjrendszer módosítása érdekében átfogó intézkedéseket kell tenni. Erre legkorábban 1989-től kerülhet sor. Az ajánlott intézkedések közül a legfontosabb — egyben az előrehaladás klucskérdése — a nyugdíj- korhatár emelése a férfiaknál 62, a nőknél 58 évre. A művészeti pártszervezetek munkájával foglalkoban, még közelebbről a promüslenni járásban? — A változások igen jelentősek a mi közvetlen környezetünkben is Az a tény, hogy a gazdálkodó egységek jóval nagyobb önállósággal dolgozhatnak, óriási jelentőségű a gazdasági életben. Példaként megemlíthetem, hogy nálunk az átalakítás eredményeként az’ipari üzemek egyetlen év alatt 32 százalékkal növelték termelésüket. A múlt évben ugyanolyan nagyságú sertésállomány 3200 tonnával több árut állított elő, 2800 tonnával több tejet termeltünk. S ez elsősorban a termelékenységnek köszönhető. Annak, hogy a gazdasági vezetők, az önállóság révén elkezdtek gondolkodni. Nem mindegy ugyanis, hogy mit milyen áron állítunk elő. Hosszú éveken keresztül pedig ahhoz szoktunk hozzá: minél többet, nem számít, hogy mibe kerül, az eredményt csak mennyiségben mérő elv érvényesült. Ily módon nem is értékelték az intenzív, hatékony gazdálkodást szolgáló törekvéseket. — Említette, hogy a promüslenni járás gazdaságának teljesítménye 1986-ban 183 százalűk volt az előző évihez hasonlítva. Minek köszönhető ez a nagy arányú felfutás? — Az említetteken túl az emberi tényezőknek, de ez csak az egyik oldal. Legalább ilyen fontos az érdekeltségi rendszer megteremtése, amely egyaránt vonatkozik vezetőre és dolgozóra. Az eredmények alapján zik Hajdú István, a budapesti pártbizottság titkára. Megállapítja, hogy a fővárosi művészeti intézményekben működő párszervezetek létszámának körülbelül egy- harmada művész. Ez azt jelenti, hogy a szervezettség aránya a művészek körében körülbelül 20 százalék. Ez az arány önmagában megfelelő lenne, nem tükrözi azonban, hogy az élvonalbeli művészek jelentős hányada nem tagja a pártnak. Maguk az érintett művészek számos körülményre hivatkoznak, de ezek a nézetek többnyire hamis dilemmákat tükröznek. Nyitrai Ferencné, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azt a kérdést boncolgatja, hogy mindaz, amit az elmúlt négy évtized szocialista fejlődése során elértünk, maradéktalanul a szocialista vívmányok körébe tartozik-e? Ma már kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az egészségügyi ellá1986-tól hetven százalékkal több juthat a beruházásokra is. így a szociális létesítményekre, az első helyre sorolt lakásépítésre, az életkörülmények elengedhetetlen javítására. — Ügy véljük, a változás nem csak a gazdasági életben érezhető. — így van. Nagyon fontos, hogy megnőtt az emberek politikai aktivitása, a nyilvánosság és a szocialista demokratizmus kiterjesztésének köszönhetően. Érdekességként említem, hogy a promüslenni járásban is érvényes az idei kísérleti választási rendszer, éppen a magyarországi tapasztalatok alapján. E szerint többes jelölés van, s a dolgozók kollektívái is állíthatnak jelölteket. Ugyanez a törekvésünk a gazdasági egységek vezetőinek választásánál is. — Hogyan fogadták a kemerovói dolgozók ezeket a változásokat? — A már említett megnövekedett politikai aktivitás önmagában is elég lenne válasznak. Ez kifejezi, hogy igénylik a nagyobb nyilvánosságot, s azt az igazi demokratizmust, amely nemcsak papíron létezik. A képhez azonban hozzátartozik: nem biztos, hogy mindenki mindent úgy ért, ahogy szeretnénk. Idő kell, amíg a fejekben is végbemennek a változások. — Végezetül: hogyan látja a Mátraaljai Állami Gazdaság és a Zárja szovhoz együttműködésének további lehetőségét? — Az eddigi évek nagyon hasznosak voltak, de azt hiszem, hogy bátran túlléphetünk a delegációcseréken. Az idő rendkívüli módon kedvez a gyakorlati kérdések közös megvalósításának, erre megvannak ma már a lehetőségek. Elképzelhető akár még közös vállalkozás is. De az mindenképpen, hogy — csak a példa kedvéért említem —• a Zárja szovhozból hosszabb ideig és nagyobb létszámban tanulmányozzák a MÁG-nál az állattenyésztést. Bekapcsolódva a gyakorlati munkába, hogy még jobban hasznosíthatók legyenek a tapasztalatok. Egy mondás nálunk ugyanis így hangzik: inkább nézz meg valamit egyszer, mint halljál róla tízszer. Kelemen Gábor tás folyamatos fejlesztése ellenére sem kielégítő. 13,9 ezrelékes halálozási arányszámuk Európában a legmagasabbak közé tartozik. Az ifjúság edzettségének javítását, egészséges életmódra nevelését mindenekelőtt a diáksport fejlesztésével lehet és kell megalapozni. Varga-Sabján László, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese áttekinti, milyen új formák és keretek állnak ehhez rendelkezésre. Napjaink ideológiai vitáiban gyakran szóba kerül a polgári politikai berendezkedés. Az eszmecserék tanúsága szerint a különféle vélekedésekben sok az illúzió. Vannak, akik a polgári pluralista elmélet állításait valóságnak tekintik, a pluralista ideológiát azonosítják a mai polgári rendszerek gyakorlatával. A szerkesztőség kerekasztal- beszélgetést rendezett a félreértések eloszlatására. Az eszmecserét Lakos Sándor főszerkesztő vezette. Megfogyatkoztak az építőipari munkásszállók Lapról lapra A Pártéiet Júniusi száma
