Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIII. ÉVF.,128. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 2., KEDD & fit A számadó juhász... (3. oldal) Kislányok és kisfiúk (4. oldal) Hegyei labdarúgó-bajnokság (7. oldal) Végrehajtó bizottságok napirendjén Kadar Janos fogadta Szociálpolitika, önállóság, adózás Több, a június végi tanácsülés elé kerülő kérdés előkészítéséről tárgyalt tegnap a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezek között az egyik legfontosabb a város VII. ötéves tervi szociálpolitikai programjának koncepciója. E program célja, hogy ösz- szehangolja a tanácsi és nem tanácsi szervek szociális tevékenységét, egységes szociálpolitikai szemléletet alakítson kiSalgótarjánban is egyes rétegeknél fokozódtak a szociális feszültségek, s nőtt a hátrányos helyzetűek száma. Különös figyelemmel kell foglalkozni a szociálpolitikai szempontból kiemelt rétegekkel: a nagycsaládosokkal, az időskorúakkal, a fogyatékosokkal, illetve a csökkent munkaképességűekkel és a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő rétegekkel. A testületi ülésen elhangzott vita után a vb úgy döntött, hogy részleteiben is jobban kidolgozott programjavaslatot kell a tanácsülés elé terjeszteni. Beszámolót hallgatott meg a végrehajtó bizottság a hat éve alakult Beszterce-lakó- telepi Általános Iskola munkájáról, ahol az 1981—82-es tanévben 758 tanuló és 49 pedagógus dolgozott, jelenleg a létszám 1123 tanuló és 76 pedagógus. A jól és korszerűen felszerelt intézményben zártláncú videorendszer segíti az oktatást, és hasznosítani tudják ezt a szabadidős-programokon, a pálya- választásban és szakköri foglalkozásokon is. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a családi intézet munkáját, s megállapította, hogy az megfelelően látja el feladatait,- és munkájának továbbfejlesztése érdekében határozatot hozott: a városkörnyéki községek számára a családi intézetnek a szolgáltatásokat megrendelés esetén megfelelő díjazás ellenében továbbra is biztosítania kell. Az intézet elsődleges feladata a névadások, házasságkötések és a polgári gyászszertartások szervezése, rendezéseSzécsényben, a városi tanács végrehajtó bizottságának hétfői ülésén a tanácsi intézmények önállósága, felelőssége volt napirenden, A szakmai területen legnagyobb az intézmények önállósága és az általános követelményeket a helyi elvárásokhoz igazítva, valósítják meg. Megfelelően érvényesül a gazdálkodási jogkör is a művelődési központnál és a szakközépiskolánál. A bölcsődék és óvodák az üzemekkel való együttműködés keretében társadalmi munkák szervezésével bővítik gazdálkodási lehetőségeiket. A testület megtárgyalta az adóhatósági tevékenységről szóló beszámolót is. A Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén az aktuális adópolitikai elvek érvényesülése volt napirenden. A lakossági adópolitika alapvető szerepe, hogy a munkaviszonyon kívül keletkezett jövedelmeket szabályozza, és adó, mint eszköz, segítse elő a lakosság áruellátásának, szolgáltatási igényeinek mind teljesebb kielégítését- Az adóügyi tevékenységet értékelve, a testület úgy határozott, hogy az adóellenőrzéseknél fokozni kell a helyszíni vizsgálatot és javítani kell ennek hatékonyságát is. A bátonyterenyei vb tegnapi ülésén megtárgyalta a polgári védelmi feladatok végrehajtását és a foglalkoztatási rehabilitáció helyzetét is. Ankét a környezetvédelemről Lesz-e közös gazdasági társulás? A környezetvédelmi világnap alkalmából ankétot rendezett hétfőn, Salgótarjánban a Miskolci Akadémiai Bizottság környezetvédelmi munkabizottsága, közösen a Nógrád Megyei Tanács környezetvédelmi bizottságával, valamint a TIT és az MTESZ megyei szervezeteivel. A megjelent mintegy száz szakembert — elsősorban megyei vállalatok, szövetkezetek képviselőit —, dr. Perczel György egyetemi tanár, a munkabizottság elnöke üdvözölte. A közelgő világnap kapcsán foglalta össze a környezetvédelem időszerű kérdéseit dr. Perczel György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese. Mint elmondta, gazdaságunk 70-es évekbeli szintje és a társadalmi fejlettség akkori foka hívta életre a témakörrel foglalkozó operatív intézmény- rendszert. A politikai, a társadalmi és az állami szférában egyaránt felismerték a cselekvés szükségességét és ennek köszönhetően jelentős eredmények születtek az ártalmak csökkentésében, a romló folyamatok megállításában. Egyik legjelentősebb előrelépés" á mezőgazdaságban következett be. A nagyfokú iparosítás miatt 1945. és 1980. között 900 ezer hektár földterületet vesztettek el a mezőgazdasági üzemek, amelynek 60 százalékára erdőt telepítettek. Az elmúlt középtávú tervidőszakban — épp az intézményesített környezetvédelemnek köszönhetően —, kétharmadára csökkent az „elvesztés” üteme — mondotta az előadó. Sőt, 1983-tól számottevően növekedni kezdett a szántóterület Magyarországon. A felszíni vizek romlása szintén megállt, viszont aggasztó a, föld alatti vizeink állapota — hangsúlyozta. Ez összefügg a csatornahálózat ivóvízhálózatunkhoz képest aránytalanul alacsony fejlődési ütemével. A légszennyeződésről szólva megállapította, hogy az ipari eredetű szilárd komponensek mennyisége az (Folytatás a 2. oldalon.) Kaposvári Györgyné naponta mintegy hatszázötven mosógépmotor impregnálását végzi az Ipari Műszergyár berceli gyáregységében. —RT— Armand Hammeri Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation nagyvállalat igazgató tanácsának elnökét, neves amerikai üzletembert és közéleti személyiséget. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Richard Jacobs, az Occidental Petroleum Corporation első elnökhelyettese és Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, valamint Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Armand Hammerrel —, aki május 30. ás június 1- között tartózkodott Budapesten — megbeszéléseket folytatott Aczél György, az MSZMP KB társadalomtudományi intézetének főigazgatója, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Szűrös Mátyás, a KB titkára. A megbeszéléseken főként a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok kérdéseit tekintették át. Armand Hammer hétfőn elutazott Magyarországról. 9 fi m ahl Jr* ‘Hűéff sfS a Ünnepség a salgótarjáni fűtőerőműben Hetvenöt évvel ezelőtt, 1912. június 1-én kezdte meg az áramszolgáltatást a Salgótarján tőszomszédságában megépített vízválasztói cent- rálé — ma a Gagarin Hőerőmű salgótarjáni fűtőerőműve. Az évfordulóról az üzemben hétfőn munkásgyűlésen emlékeztek meg, amelyen részt vett Ozsvárt József, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára, Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, a villamosipari tröszt, a társerőművek, valamint sok más vállalat képviselői. A megemlékezés után Buda Béla, a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója kitüntetéseket nyújtott át a munkában kiemelkedő dolgozóknak. Az évforduló alkalmából a szak- szervezetek salgótarjáni oktatási központjában dokumentumkiállítás nyílt; kiadták a 75 éves üzem történetét, Varsányi Sándor főmérnök munkáját. A vízválasztói centrálét a salgótarjáni iparmedence gyors ütemű iparosodása hívta életre, ám az itt termelt energiából jutott az ország más, távolabbi tájaira is. A maga korának egyik legjelentősebb hazai áramfejlesztő telepéről a harmincas években megépített 66 kilovoltos távvezetéken eljutott az energia Szolnokig és a Duna—Tisza közére. Az erőművet 1944 karácsonyestjén a menekülő németek felrobbantották; helyreállítása nyomán 1945. február 2-án már újra áramot adott. Az időközben megépült nagy teljesítményű erőművek mellett jelentősége fokozatosan csökkent; ötvenéves, amikor az iparág vezetői a leszereléséről, lebontásáról döntöttek. Életét a hatvanas évek nagyarányú salgótarjáni építkezései mentették meg. Közös akarattal áram- fejlesztő erőműből távfűtő erőművé alakították át. Az üzemet műszakilag is megújító átalakítást rekordgyorsasággal hajtották végre, a távvezeték kivitelezésében összefogott egész Salgótarján. A fűtőerőmű 1965- ben kezdte meg az első lakóház fűtését. Jelenleg pedig már négyezer lakás kapja az egykori vízválasztói centrálé- tól a fűtéshez, fürdéshez szükséges meleg vizet. Eredményes az áfész-ek termeltető-, felvásárlótevékenysége Több más téma mellett, az áfész-ek termeltetőtevékenységét tekintette át hétfői, salgótarjáni tanácskozásán a MÉSZÖV megyei elnöksége. A nógrádi szövetkezetek tavaly csaknem 260 millió forint értékű árut vásároltak fel a háztáji kistermelőktől és a mezőgazdasági szakcsoportoktól. Az áfész- ek 13 ezer kistermelővel állnak árukapcsolatban, a mezőgazdasági termékek 70 százalékát szerződéses alapon vásárolják fel. Az áru döntő hányada a mezőgazdasági szakcsoportok tagjaitól-származik: az áfész-ek keretein belül 120 ilyen szakcsoport működik, taglétszámuk meghaladja a hatezret. Tavaly a szövetkezetek az árualap bővítése céljából öt új mezőgazdasági szakcsoportot hoztak létre, így a termelőközösségek az év folyamán 145 millió forint értékű árut adtak át az áfész-eknek. (Az egy tagra jutó értékesítés meghaladja a 24 ezer forintot.) A szövetkezetek különféle formákban támogatják a szakcsoportokat. Ennek ellenére az előző években jelentős mértékben fellazultak a köztük kiépült üzleti kapcsolatok. Az árualap mennyisége nem nőtt számottevően, a piacon megjelenő felvásárló szerveké annál inkább, s a kialakult árversenyben az áfész-ek rendszerint hátrányos pozícióban voltak. Tavaly a korábbiakhoz képest, már javult a helyzet: az árualapot termelő szakcsoportok taglétszáma az előző évhez képest, csaknem 800 fővel, a termelési érték pedig 117 millió forintról 145 millió forintra nőtt. Eredményes esztendő volt a tavalyi a mezőgazdasági termékek exportja tekintetében is: a szakcsoportoktól és más forrásokból beszerzett áruból, elsősorban vá- gónyúlból, nyers málnából és ribizkéből az áfész-ek 144,4 millió forint értékű konvertibilis és 9,8 millió forint értékű rubelexportot bonyolítottak le. Az áfész-ek tevékenységének hagyományosan fontos része az ipari árutermelés. Sokak számára mindmáig megőrizte mel- légtevékenység-jellegét, ami sajnos megjelenik az ipari üzemekre fordított fejlesztési források szűkösségében, szakmai, piacismereti hiányosságokban, a műszaki felkészültség alacsony színvonalában. Mindez egyben azt is jelzi, hogy az áfész- ek ipari árutermelésének összehangolt fejlesztése megkívánja egy országos integráló szervezet létrehozását. A gondok ellenére, a nóg- /rádi áfész-ek tavaly ipari, építőipari tevékenységből, megközelítően 200 millió forint árbevételt értek el. Az árbevétel zömét adó ipari tevékenységen belül, meghatározó arányt képvisel az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textil- és bőrfeldolgozás.
