Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. június 10., SZERDA NOGRAD 3 Nem járunk rosszabbul Brigád a nemzetközi munkauersenyben Bagyimzki Ferenc és Telek Flórián gyűrüházas gáz- mérőt szerel A dugattyús kompenzátor gyártásában vesz részt Szikszai Ferenc és Budai Sándor Hősfi László brigádvezető és Szekeres Zoltán hegesztési technológiát beszél meg (Fotó: Babét László) Az utóbbi hetek slágertémája az általános forgalmi adó. Szinte nincs nap, hogy a televízió, a rádió valamely adásában vagy a lapokban ne jelenne meg egy- egy elemző cikk, vagy az előkészítő munkában résztvevők egyikével készült interjú- Információból tehát nincs hiány, ám ritkán hallani a leginkább érdekeltek véleményét, a vállalatokét. Néhány héttel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban csaknem száz vállalatvezető gyűlt össze, s véleményt és tapasztalatot cseréltek az eddigi munkáról. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltérő álláspontot képviseltek a megjelentek, ám egy kérdésben teljes volt köztük az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság minden szektorát, s főleg az ipart sújtja a rendkívül magas elvonás. Több marad a jó vállalatoknál Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer, amelyben átlagosan minden száz forint nyereségből 80 forintot kell a költségvetésnek befizetni. A másik, szintén sokat hallott véleménnyel is egyetértett a többség, csak egy olyan pénzügyi és ezen belül adószisztéma segítheti elő a gazdaság dinamizálását, amely nem fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy, hogy azt a jóktól, a hatékonyan gazdálkodóktól vonja el. Az új, általános forgalmi adórendszer bevezetésétől mindezen anomália megszűnését várják, s ezt ígérik a szakértők is. De az már az előzetes számítások alapján kiderült, hogy a változások rendkívül eltérő módon érintik nemcsak az egyes ágazatokat, hanem azon belül az egyes vállalatokat is. ígéretes új árpafajták A Táplánszentkereszti Gabonatermesztési Kutató Intézetben több mint tíz évi nemesítő munkával létrehozott két új árpafajtát ismert el köztermesztésre alkalmasnak az Országos Fajtaminősítő Tanács. Az elmúlt évek országos fajta- kísérleteiben GK—33-as jelzéssel szereplő kétsoros, lehajtó kalászú, kiváló takarmányértékű őszi árpa — melyet ezentúl GK—Omega néven kereshetnek a gazdaságok — mind a kisparcel- lás, mind a nagyüzemi termesztés körülményei között beváltotta a hozzá fűzött reményeket: intenzív feltételek mellett hektáronként hét tonna feletti termésre képes, s nagy előnye a ma termesztésben lévő őszi árpákkal szemben. hogy gyenge termőterületeken is kielégítő termést ad. Különös jelentősége van annak is, hogy most először sikerült kétsoros árpafajtával utolérni, sőt meghaladni a hatsoros fajták potenciális termőképességét, hiszen régi tapasztalat, hogy évjárattól függően, hol a hatsoros, hol a kétsoros fajták fizetnek jobban A kísérletekben GK—57- es jelzéssel szerepelt, s most GK—Isis néven minősített új tavaszi árpa szintén a magyar nemesítők jelentős sikere. Az április végére elkészült számítási modell szerint a vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhá- nyuk előtt pedig sokkal tá- gabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül a vállalatok közül kerülhetnek néhányan, akik eddig tulajdonképpen semmiféle mentességet, kedvezményt sem kaptak, s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni- Ennél jóval nagyobb csoportot alkotnak viszont azok a cégek, ahol a gazdálkodás alapos átalakításával, önkéntes fogyókúrával léphetnek majd a későbbiekben előre. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd, hiszen számukra az adó- mérséklés — a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik, mint a vagyonadó. és a béradó, néhány pedig csökken — már nem jelent nagy kedvezményt, hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Pontosabban szólva, jóval kevesebbel járultak hozzá a köz kiadásaihoz, mint a többiek. Ugyanannyi a borítékban Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jó néhány helyen elvégezték. Bár sokan panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készültek a végleges eredménnyel, így nagyon nehezen dönthették el, tulajdonképpen kedvező-e számukra a változás vagy sem. Az ipar mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak, mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az árut, anélkül, hogy tudA hazai málnatermesztés legfontosabb területe a Dunakanyar és Nógrád megye déli része. E tájkörzetben alig van olyan család, mely ne termelne néhány tő, vagy néhány száz négyszögölnyi területen málnát. Ami egyáltalán nem tartozik a köny- nyű foglalatosságok közé. Aki valaha próbálkozott vele, az tudja, hogy milyen nehéz munkával kell megművelni: kapálni, metszeni, szedni. Mégis szívesen foglalkoznak vele azok, akik megtehetik. A nagyüzemi ültetvényterületek jelentősen csökkentek az utóbbi időben. Ezzel szemben a háztáji és a kisegítő gazdaságokban nőtt a termesztési kedv: Ez örvendetes, mert az ízes szemek keresettek a nyugateurópai piacokon. Ám úgy tűnik, mintha nem lenne minden rendben az utóbbi esztendőkben a málna körül. Többéves tapasztalatok szerint a piros szemekre egyre több „szeplő" tapad. Ezt bizonyitja az is, hogy ellenőrizhetetlenné vált a málna termesztése. Erről győztek meg a Né- zsai Május 1., a Nógrádi Béke, és a Diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet nák, pontosan mekkora lesz az ára. és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik, illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bérszámfejtését, stb- A legnagyobb gondot a bérek bruttósítása fogja okozni — állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bérbruttósítás a személyi jövedelemadó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgy kell fölerríelni. hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. Hég nincs döntés Mi lesz a teljesítménybérben, a normában dolgozókkal, akik tehát nem egy havi fix összeget kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni, vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani, hogy senkinek se csökkenjen az előző évhez képest a keresete? E kérdésekre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről. így nem készültek el a végrehajtást szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés végleges, hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan problémákat okozna a vállalatoknál. L. M. szakemberei, akiket az idei terméskilátásokról és az értékesítésről kérdeztünk. Véleményük szerint a várható termés biztató. Ám még mindig sok függ az időjárástól. Egységes volt a vélemény a gondokat illetően is, árrielyek forrását a megnövekedett konkurencia jellemzi. Tucatnyi vállalat vásárol fel málnát a gadaságok területén, ami miatt elképzelhető lesz az idén is az anarchikus állapot. Az egymásra licitáló felvásárlók olyan árkülönbözetet alakítanak ki, hogy a termelőknek nem éri meg az értékes, extra gurulós minőség szedése. Ez jelentős devizakiesést okoz a népgazdaságnak. így az egészséges versenyszellem helyett tisztességtelen hazárdíro- zás, demoralizáló szervezetlenség várható a termelők körében. Bár ez a fajta málnaháború átmenetileg kedvez a termelőknek, látszólag jó! jár a felvásárlók zöme is. Aggasztó, hogy nem alakul ki jó együttműködés a termelő és a feldolgozó üzemek között, ami bizonytalanná teheti a málnatermesztés jövőjét. „A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Brigádja kitüntetésben azok a munkásközösségek részesülhetnek, amelyek elsősorban, a KGST-országok közötti gyártásban, gyártásszakosításban és kooperációs kapcsolatban megvalósuló közös beruházásokon dolgoznak, s amelyek a szocialista export- tevékenységüket folyamatosan kimagasló eredményekkel végzik.” (Kivonat a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat szocialista munkaverseny szabályzatából.) Gyártás alatt álló több száz kilométeres tartályok, félig kész sok tonnás berendezések majd embermagasságú csövek és csőidomok között vezet az utunk. A futballpályányi csarnok-' ban olyan fülsiketítő a munkazaj. hogy csak kiabálva értjük egymás szavát. Ezek után szinte felüdítő belépni a huszadannyi alap- területű. áramlásmérők előállítására szolgáló, általában is jóval csendesebb szomszédos műhelybe. Most meg a máskor gázlángot fújó hegesztőpisztoly, a fém- szikrákat szóró köszörűgép, az acélon táncoló kalapács is pihen, uggyanis a Szovjetunió gázipari minisztériumának főtechnológusa és főkonstruktőre vendégeskedik az üzemben. A szakemberek körbetekihte- nek, alaposan szerriügyre veszik a gyűrűházas gázmérő mintapéldányát, s elégedetten bólogatnak. — Üzlet a láthatáron — súgja Balogh László, a vendéglátó, a Vegyépszer salgótarjáni gyárának igazgatója. — Ha eredménnyel végződik a tárgyalásunk, s ezt követően sikerül megkötnünk a szerződést, az elkövetkezendő öt évben nagyobb tételben exportálhatunk majd gázmérőperemeket és gázmérőállomásokat a szovjet olajmezőkre. A megállapodásnak szívből örülne az üzem Zalka Máté Szocialista Brigádja. A tizenkét tagú, tizenkét évvel ezelőtt alakult munkásgárda már nagy gyakorlattal rendelkezik a külföldi megrendelések teljesítésében. Volt olyan esztendő, amikor a vasasok csapata 104 milliós termelési értéket ért el, csaknem kivétel nélkül az országhatárainkon túl értékesített gyártmányokból. — A brigád az elmúlt években turbinás áramlásmérőket, gázmérőperemeket, kompenzátorokat, keverőkészülékeket, olajszűrőket, négyutú csapokat, s egyéb olaj- és gázipari berendezéseket állított elő — mondja Tóth István üzemvezető. — A termékek megrendelője elsősorban a Szovjetunió volt, de szállítottunk Kubába, az NDK-ba Bulgáriába és Csehszlovákiába is. Egyszóval csaknem valamennyi szocialista országba. Jelenleg nincs a korábbiakhoz hasonló nagyságú megrendelés, így természetesen mindannyian szeretnénk. ha létrejönne a szóban forgó üzlet. Jól megtermett, 40 éves, roppant nyugodt ember benyomását kelti Hősfi László, a Szakma kiváló brigádja címmel kitüntetett kollektíva vezetője. Nemcsak kiváló szakember, hanem a közösségért is sokat dolgozik. Lakóhelyén, Mátra- szelén a Hazafias Népfront elnöke, a gyárban szakszervezeti titkár, a munkásőrségben szakaszparancsnok. — Hasonlóak nálunk szinte mindenkiről elmondhatók — hárítja el magától a dicséretet. — Kitüntetést tudtommal minden brigádtag kapott. Közülünk heten érettségiztek. Hárman a pártnak, négyen a KISZ- nek tagjai. Ezen túlmenően például Szikszai Feri szak- szervezeti főbizalmi, Budai Sanyi munkásőr és önkéntes tűzoltó. Még annyit: mindannyian szívesen újítunk, Az üzemlátogatásra velünk tartó Kovács Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára így jellemzi a brigádot: — Húsz brigádunk van, s a Zalka Mátét a három legjobb között tartjuk nyilván. A zalkások szakmai hozzáértéséhez kétség sem férhet. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott termékeink mintegy nyolcvan százalékát ők gyártották. Közösségi életük példás. Sok társadalmi mun. kát végeznek, patronálják Salgótarjánban a Gagarin Általános Iskolát. Az elhangzottakhoz Csatlós László, az MSZBT-tag- csopoít elnöke hozzáfűzi: — A brigád sokat tesz a népek barátságának elmélyítéséért. Mivel az általa gyártott olaj- és gázipari berendezésekkel főképpen szovjet szakemberek dolgoznak, ezért elsősorban az MSZBT-munkából veszik ki a részüket a brigádtagok. A közösség legújabb vállalkozása: megpályázta a Nemzetközi munkaverseny élenjáró brigádja címet, s ennek megfelelően kötötte meg a szerződést a gyár vezetésével. Szikszai Ferenc 35 éves fiatalember, elvégezte a gépipari szakközépiskolát, a brigádvezető helyettese. — Többször megfordultam a Szovjetunióban, dolgoztam az NDK-ban és az NSZK-ban. De mások is szereltek már külföldön a brigád tagjai közül. Mert az általunk gyártott berendezések üzembe helyezése is a mi feladatunk. Kitűnő csapat a miénk, összetartó, alig változott az elmúlt tizenkét év alatt az összetétele. Jómagam is az alapítók közé tartozom. Bagyinszky Ferenc, 37 éves, tizenhat éve keresi ke. nyerét a Vegyépszernél, alapító tagja a brigádnak. Végzettsége szerint gépésztechnikus, évekig dolgozott adminisztratív létszámban. Aztán otthagyta az íróasztalt, mert unta a sok papírmunkát. A mostani munkáját kedveli. Mint mondja: lehet alkotni, töprengeni újat létrehozni. — Elnyerhetjük-e a Nemzetközi munkaverseny élenjáró brigádja címet? — ismétli meg a kérdést, majd így folytatja: — Úgy vélem, az eddigi eredményeink is igazolják: méltók vagyunk a kitüntetésre. Ha aláírják a mindannyiunk részéről óhajtott üzletet, ismét olyan feladatot kapunk, amellyel tovább öregbíthetjük a gyár és a brigád jó hírnevét. _ _ ... Kolaj László M álnaszemek szeplökkel Árharc va<f\f verscwnf ?
