Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 135. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 10., SZERDA (? Brigád nemzetközi munkoversenyben (3. oldal) Művelődési ház és közönsége (4. oldal) Kadlát ezüstérmes <7. oldal) Életmód — művelődés — gazdaság Y^letmód-művelődés-gazdaság címmel — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a IX. küldöttgyűlési rendez­vénysorozatának részeként — kétnapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődik ma Salgótarjánban, a TIT és az Országos Közművelődési Központ rendezésében, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, az Egészségügyi és a Mű­velődési Minisztérium támogatásával. Már itt utalunk arra, hogy az ugyancsak Salgótarjánban rendezendő Ifjúság 87 nyári egyetem témái — ifjúság-egészségvédelem-szenvedély- betegségek — szintén kapcsolódnak e konferencia gondolat­köréhez, csakúgy, mint az ENSZ Egészségügyi Világszer­vezete által meghirdetett Egészséget 2000-re mindenkinek programhoz és a magyarországi egészségmegőrző átfogó program tervezetéhez. A nyári egyetemet június 30. és július 10. között rendezik meg. A jelen nemzetközi tudományos konferenciára, amelynek nyelve angol, orosz, német és magyar lesz, 15 országból 270 résztvevő érkezett, köztük több neves kutató, a Szovjetunió­ból és az Amerikai Egyesült Államokból is. így a konferen­cián mód nyílik az életmódkutatás legfontosabb nemzetközi irányainak megismerésére, az egyes nemzeti kutatási prog­ramok eredményeinek összegzésére, nem utolsósorban a tu­dományos vitára, a további kutatási elképzelések összehan­golására. A plenáris üléseken és a szekciókban mindenek­előtt az utolsó 10—15 év folyamatainak vizsgálata kelni napirendre. Maga az életmód a legátfogóbb fogalmak közé tartozik, s jóformán mindennel összefügg. E kifejezéssel kapcsolat­ban különösen érvényesek József Attila magyar költő sza­vai : „Akátr egy halom hasított fa, hever egymáson a világ. . . összefogja egyik dolog a másikát. . . mindegyik determinált”. Vitányi Iván ugyanezt a gondolatot így fogalmazza meg a konferencia tézisei között: „A gazdaság, a szabad idő, a művelődés, a személyiség és az életmód olyan összefüggő fogalomrendszert alkot, amelyet egymástól függetlenül nem is lehet reálisan vizsgálni. A korábbi szabadidő-kutatások lassan mindenütt az időfelhasználás egészére (social time) vonatkozó kutatásokká szélesednek, amely a munkában és a munkán kívül töltött időt egyaránt magában foglalja. Az időfelhasználás egésze —, vagyis a különböző gyakorisággal végzett tevékenységek rendszere — alkotja az életmódot. Az életmód és a személyiség pedig kölcsönösen meghatá­rozzák egymást”. I Bonyolult, feszültségektől sem mentes korszakunkban pedig különösen fontos, hogy a nagy társadalmi, gazdasági folyamatok közepette az egyén is fokozottan felismerje hely­zetét és lehetőségeit a jelenben és a jövőben, s ennek meg­felelően vegyen részt saját cselekvési terének alakításában, értékrendszerének stabilizálásában a társadalom és ön­maga javára. A ma kezdődő nemzetközi tudományos konferencia részt­vevői a többi között megvitatják a művelődés, a személyi­ségfejlesztés, a szabad idő, a szabadidő-szokások alakulása, az egészség, a testkultúra, nem utolsósorban a gazdaság és az életmód összefüggéseit. Nem kétséges, valamennyi kérdés a lehető legközvetlenebbül érinti életünk alapvető szféráit. Hiszen, hogy csak egyetlen példa álljon itt a sok közül. Ma­gyarországon az utóbbi évtizedben a lezajlott gazdasági fo­lyamatok következtében jelentősen módosult az egyes tár­sadalmi rétegek életmódja, s ennek jelei a hétköznapokban közvetlenül is kitapinthatóak, például a társadalmi különb­ségek növekedésében, több rétegnél az életszínvonal rom­lásának túlmunkával való kompenzálásában, a lakosság mi­nőségi állapotának romlásában (mortalitási, morbiditási mu­tató), káros szokások terjedésében, a kulturáltság mutatói­nak romlásában és így tovább. A mindezek ellen való ha­tékony társadalmi program kibontakoztatása a jelenlegi kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok közepette is elengedhetetlen, miként erre már számos felelős fórum programja és gyakorlati intézkedése is ismertté vált. E folyamatot segítheti az úgynevezett pozitív attitűd kialakí­tása is életmódunk minőségi kérdései iránt mind szélesebb körben. Hiszen az egyén megújulása egyben a gazdasági és a társadalmi reform további kibontakoztatásának is egyik előfeltétele. Enélkül nem képzelhető el sem a tudományos­technikai forradalom által nyújtott lehetőségek mind haté­konyabb felhasználása a gazdaságban, sem a társadalmi in­tézményrendszer céljainak szellemében kívánatos megújí­tása, végső soron az élet minőségének javítása sem. A történelem tanúsága szerint, társadalom és egyén vi­szonyának harmonikusabbá tételéért minden korban min­den nemzedéknek meg kellett küzdenie. E korántsem ál­dozat nélküli nemes küzdelemről a jelen nemzedékek sem mondhatnak le. A múlt lelkesítő példáira, a társadalom­építés eddigi történelmi jelentőségű eredményeire támasz­kodva kell munkálkodniuk a ma élőknek is a jelen és a jövő gazdagabbá és szebbé tételéért. Sajátosságaink, hagyo­mányaink és lehetőségeink ismeretében nyújthatunk hasz­nos segítséget mindazon folyamatokhoz, amelyek hazánk­ban és a világban az embert szolgálják. Egy múlt századi magyar költő, Arany János szerint: „Kettős úton halad az emberi élet, Egyik■ a gyakorlat, másik az elmélet.” A z Életmód-művelődés-gazdaság címmel ma kezdődő kétnapos nemzetközi tudományos konferencián most az elmélet tudósaié, a kutatóké á szó. A szó, amely ugyanakkor a gyakorlat számára is nélkülözhetetlen. Tisztelettel köszöntjük a nemzetközi konferencia vala­mennyi résztvevőjét Salgótarjánban, s eredményes munkát kívánunk. T. E. Eszmecsere a nyugdíjrendszer várható módosításáról Az Országos Társadalombiztosítási Tanács Ülése Az Országos Társadalom- biztosítási Tanács kedden ülést tartott. Megtárgyalta a társadalombiztosítási szer­vek tevékenységének és pénzügyi gazdálkodásának tapasztalatait. A testület megállapította, hogy tavaly a nehezebb gazdasági hely­zet ellenére is fejlődött a. társadalombiztosítás rend­szere, szélesedett az ellátás­ra jogosultak köre. A tár­sadalombiztosítás kiadásai tavaly meghaladták a 142 milliárd forintot, ez 8 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. Az ügyinté­zés színvonala még mindig nem kielégítő, mert á mun­ka gépesítettsége nem tar­tott lépést az új szociálpo­litikai intézkedésekből adó-\ dó többletfeladatokkal — hangsúlyozták a résztvevők- Változatlanul gondot jelent — főként a fővárosban és Pest megyében —, hogy gyakorta elhúzódik a külön­féle ellátások megállapítása, és emiatt a biztosítottak csak késve juthatnak hozzá járandóságukhoz. A társadalombiztosítási ki­fizetéseknek mintegy 70 szá­zalékát nyugdíjakra folyó­sítják. A nyugellátásban ré­szesülők számára tavaly 8,3 százalékkal többet fizettek ki, mint egy évvel koráb­ban. Ez a nagyobb összeg azonban csák szűk körben volt elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjakat a fogyasz­tói áirak növekedésének megfelelő mértékben emel­jék. A társadalombiztosítás­nak változatlanul fontos , célja a nyugdíjak vásárló^ értékének fokozottabb meg­őrzése. Ezzel kapcsolatban a tanács ülésén élénk vitát váltott ki a nyugdíjrendszer tervezett módosítása. A vé­lemények általában meg­egyeztek abban, hogy a nyugdíjak vásárlóértékének fokozottabb megőrzéséhez szükség van a nyugdíjrend­szer " korszerűsítésére, de arra is rámutattak a hoz­zászólók, hogy ezt a gondot a tervezett módosítások ön­magukban nem oldják meg hosszú távra. A nyugdíj- rendszer különböző elemei ugyanis nem függetleníthe­tek egyéb társadalmi és gaz­dasági kérdésektől. A tár­sadalombiztosítási ellátá­sokkal és azok feltételrend­szerével szoros összefüg­gésben került szóba a ter­vezett személyi jövedelem­adó-rendszer. E témakörben több javaslat elhangzott, amelyeket a kormányzati szervek figyelmébe ajánla­nak. A társadalombiztosítá­si szerveknél tovább folyta­tódik a szakértői munka, amelynek célja, hogy a politikai elvárások a társa­dalombiztosítási ellátások rendszerében az adóreform bevezetese esetén is meg­valósuljanak. Az Országos Társadalom- biztosítási Tanács a továb­biakban tájékoztatót hall­gatott meg az egészség- megőrzés átfogó társadalmi programjáról. Ezzel kap­csolatban az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság vezetői elmondták, hogy a lakosság egészségé­nek megőrzése, az egészsé­gesebb életmód elterjeszté­se a társadalombiztosítási szerveknek is igen fontos feladata, s egyben érdeke is A statisztikai adatok igen kedvezőtlen tendenciáról ta­núskodnak: míg- 1980-bán naponta 230 ezren voltak táppénzes állományban, ad­dig az idén már 270 ezren. 1986-ban csaknem 11,5 mil­liárd forintot folyósítottak a betegállományban levő dol­gozóknak, 11 százalékkal • többet mint az azt meg­előző esztendőben. A lakos-1 ság romló egészségi állapo­tát tükrözi az a statisztika is, hogy évente átlagosan 138—40 ezren kérik rokkant- ' sági nyugdíjuk megállapí­tását. ' Népfrontbizottsági ülés Balassagyarmaton Számvetés sikeres társadalmi akciókról Eseménydús heteket zártak le a népfront balassagyar­mati aktivistái; ennek konk­rét tapasztalatait értékelte elsőnek a Hazafias Népfront városi bizottságának keddi ülésén Szakai Jenő titkár. Elmondotta, hogy több mint száz rendezvény zajlott le, a tavaszi időszakban, s ez a szám nem csupán nagysága miatt figyelemre méltó, ha­nem tartalmát tekintve is. Kiemelte a városi nép­fronttitkár az immár hagyo­mányosan megrendezendő tavaszi tisztasági akciói-si­kerét. A város lakossága, apraja és nagyja egyaránt közügynek tekintette a „nagytakarítást”, s kezük munkája nyomán megszépül­tek a terek; az utcák, a par­kok. Különösen eredménye­sen dolgoztak a város déli körzetének lakói, s a Kiss Árpád és az Ifjúság Úti Ál­talános Iskolák tanulói. Az utóbbiak több ezer forint ér­tékű 'hulladékot gyűjtötték össze a kidobásra ítélt hol­mikból, s adták el a MÉH Vállalatnak. Tartalmasnak ítélte meg a népfrontbizottság a napok­ban zárult békehónap ese­ménysorozatát. A város adott otthont a megyei nyitóren­dezvénynek, holland béke­delegációt fogadott, s több körzetben tartottak helyi megemlékezéseket, progra­mokat, a „béke, reform. megújulás" gondolatainak jegyében. A tanácskozás további ré­szében dr. Győri Sándor, Balassagyarmat Városi Ta­nácsának elnöke tájékoztat­ta a testületet az állampol­gári fegyelem, a szocialista törvényesség helyzetéről. A városi tanácselnök utalt ar­ra, hogy nemrégiben az MSZMP Balassagyarmat Vá­rosi Bizottsága tárgyalta e témát, s fontos határozatot hozott. Alapvetően megfelelő­nek minősítette az állampol­gári fegyelmet, hozzátette azonban, hogy még jó né­hány területen akad tenni­való, így különösen az adó­morál javításában, az igaz­ságosabb közteherviselés megvalósításában. A szí re ki Kastély Szálló nemcsak impozáns szobáiról és gyönyörű parkjáról hires, hanem művészetpártolójáról is. Galériájában rendszeresen lehetőséget biztosit képzőmű­vészeink bemutatkozására, és szakszerű tárlatvezetésről is gondoskodik dr. Bolázs Ká- rolyné személyében. Aki a na­pokban látogat Szirákra, kor­társ képzőművészeink alkotásai­ban gyönyörködhet. A grafiká­kon Szabó Vladimir, Szósz Endre, Czóbel Béla és Csohány Kálmán szignója szerepel. A festők közül tizenketten mutat­koznak be, de láthatók még Ferenczi Béni és Szervátiusz Tibor kisplasztikái, valamint Asszonyi Tamás, Ligeti Erika plakettjei.- bp ­Mátraterenyei óvodások között Kényelmes körülmények között.. központi fűtéses. tan­eszközökkel, játékokkal jól felszerelt óvodában tanul­hatnak, fej lesz.th étik kész­ségeiket Mátraterenyén. a mátranováki körzetben a gyermekek. A közös mun­kában nagy igyekezettel vesznek részt az. apróságok.- kj ­Nagyobb lett a Vöröskereszt aktivitása A. Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége gz alapszervezetek munkájá­nak főbb tapasztalatait vi­tatta meg kedden, a szer­vezet székházában. Az ülésen megállapítot­ták, hogy az alapszervezetek tevékenysége a VI. kong­resszust követő években gazdagodott, kezdeményező­készsége megélénkült. Szá­muk öt év alatt több mint Ötszázzal nőtt, 1986 végén már több mint 14 ezerszer­vezet működött a munka­helyeken, a lakóhelyeken, valamint a közép- és felső­fokú oktatási intézmények­ben. A VörövSkeresztnek je­lenleg több mint 1 millió 20Ö ezgr tagja van. többsé­gük önkéntes társadalmi munkával rendszeresen ki­veszi részét a humánus* fel­adatok megoldásából. A véradómozgalomról él­őár.;: - ... hogy annak bázi­sai továbbra is a vállalati vöröskeresztes aiapszerve- zetek: kezdeményezésükre tavaly több mint 5,90 ezer alkalommal adtak vért a dolgozók. Sajnálatos azon­ban. hogy egyes helyeken a munkaidőalap szigorú védel­mére hivatkozva. a véradást nem . engedélyezik napköz­ben. s mind gyakrabban for­dul elő, hogy a készenléti véradókat sürgős esetekben sem engedik el, illetve le kell dolgozniuk á véradás­sal töltött időt. (MTI) Találkozó Budapestet? A Palesztin Felszabadítá- si Szervezet magas rangú tisztségviselői és az izraeli békeszerető erők képviselői június 11-én Budapesten ta­lálkoznak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom