Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

2 NOGRAD 1987. június 8., HÉTFŐ Genscher a VSZ PIT javaslatairól Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter fontosnak nevezte a Var­sói Szerződés tagállamainak azt a NATO-hoz intézett ja­vaslatát, hogy a felek kezd­jenek konzultációkat a két szövetség katonai doktrínái­nak összehasonlítására, jel­legük elemzésére. Ez —, mint ismeretes — a Berlinben ki­adott közlemény szerint an­nak biztosítását is szolgálná, hogy a katonai szövetségek és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái védelmi alapok­ra épüljenek. Genscher a Deutschland­funk nevű országos rádióál­lomásnak nyilatkozva, kifej­tette. hogy a NATO koráb­ban szintén hasonló értelmű indítvánnyal élt, és szerinte a Nyugat már eddig is vé­delmi , jellegű fegyverzetre korlátozta katonai erejét. Ebben az új helyzetben azonban — mondotta — meg kell ragadni a kínálkozó le­hetőséget, hogy a felek ha­tározott lépéseket tehessenek egy európai békerendszer megteremtéséhez vezető úton. Genscher a rádióinterjú­ban úgy értelmezte az NSZK kormányának a közepes és rövidebb hatótávolságú atomeszközökkel kapcsola­tos ,,kettős nullamegoldás'’ feltételes elfogadásáról szóló nyilatkozatát, illetőleg az erről szóló parlamenti ha­tározatot, hogy a nyugatné­met Pershing 1A típusú ra­kéták megtartásának szor­galmazása nem önálló, NSZK szabta feltétel, ha­nem az Egyesült Államok genfi tárgyalási pozíciójából következik. „Ezt a tárgyalá­si pozíciót támogatja min­den NATO-partner, az NSZK is, de nem mi tárgyalunk Genfben. Az Egyesült Álla­mok ott képviselt és álta­lunk is osztott álláspontja az, hogy Genfben csak az amerikai és a szovjet fegy­verrendszerek alkothatják a megbeszélések tárgyát” — jelentette ki. Mint ismere­tes, e rakéták rabbonótölte- teit Washington ellenőrzi. Jaruzelski— Csao Ce-jang találkozó Másodszor is tárgyalóasz­talhoz ült Varsóban Csao Ce-jang és Wojciech Jaru­zelski. A szombati négyszem­közti megbeszélés után Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács el­nöke és vendége elnökletével a LEMP KB varsói székhá­zában megkezdődtek a len­gyel—kínai plenáris tárgya­lások. A Kínai Kommunista Párt megbízott főtitkára, mi­niszterelnök csütörtök óta tartózkodik párt- és állami küldöttség élén a lengyel fő­városban. Csao Ce-jang Zbigniew Messner kormányfővel tar­tott pénteki találkozója után a lengyel sajtó képvi­selői előtt arról beszélt, hogy az utóbbi évekbeli ki­emelkedő gyorsasággal fej­lődő lengyel—kínai gazda­sági kapcsolatok élénkíté­séhez, további szélesítésé­hez elengedhetetlen a kor­szerű módszerek alkalma­zása. Politikai indíték Rust repülése mögött? Az NSZK hírközlésének szombati jelentése szerint a Szovjetunió légterének megsértése miatt vizsgálati fogságban lévő Mathias Rust nyugatnémet sportrepülő po­litikai indítékokkal magya­rázza a moszkvai Vörös té­ren május 28-án történt le­szállását. Rust azt mondta, hogy „eszköz" volt, mégis ta­gadta, hogy mások is álltak mögötte. Ez állítólag azon a beszél­getésen derült ki, amelyet Herbert Schrömbgens, a moszkvai nyugatnémet nagy­követség konzuli részlegének vezetője folytatott a 19 éves pilótával. Változatlanul ismeretlen azonban, hogy közelebbről milyen irányba mutatnak az említett politi­kai indítékok. Bonnban hivatalos ténye­zők kifejezték reményüket, hogy az ügyet rendezni le­het még Richard von Wei­zsäcker szövetségi elnök jú­liusban esedékes szovjetunió­beli látogatása előtt. Horst Teltschik, a kancellár külpo­litikai tanácsadója az ARD tévéállomás pénteki műsorá­ban megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a szovjet meg­nyilatkozások is azt mutat­ják: Moszkva "nem óhajtja a kétoldalú kapcsolatok bár­miféle megterhelését. Mint Mihail Sarsavickij hamburgi szovjet alkonzul bejelentette, Rust szülei és fivére szovjet vízumot kért a pilóta meglátogatása cél­jából. A nyugatnémet kor­mány által támogatott ví­zumkérelemre tíz napon be­lül adnak választ.---------------------------------------------------­H írek röviden A pápa Lengyel- országba érkezik Varsóban szombaton hi­vatalosan is bejelentették, hogy a lengyel államtanács és a lengyel püspöki kar meghívására egyhetes láto­gatásra hétfőn Lengyelor­szágba érkezik II. János Pál pápa. A 67 éves lengyel szár­mazású egyházfőnek ez lesz a harmadik lengyelországi és 1978-as pápává választá­sa óta a 25. külföldi útja. Ezt megelőzően 1979-ben és 1983-ban járt Lengyelor­szágban egyházfői minősé­gében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az 53 éves Borisz Bjelouszovot nevezte ki gép­gyártási miniszterré, egyút­tal elődjét, Vjacseszlav Ba- hirevet nyugállományba vo­nulása miatt felmentette. Borisz Bjelouszov rádiótech­nikai főiskolát végzett, majd csaknem két évtize­den át egy izsevszkí üzem­ben dolgozott. 1976-tól az izsevszkí mechanikai üzem igazgatója volt. 1980-ban a honvédelmi ipari miniszter helyettese, utóbb pedig első helyettese lett. ☆ Vasárnap Espoóban yé~ get ért a Finn Kommunista Párt (Egység) kongresszusa, amely ismét Taisto Sinisalot választotta a párt elnökévé. Jauko Kajanoját pedig fő­titkárává. A tanácskozás fel­hívással fordult a Finn Kommunista Párt június 12-én kezdődő kongresszu­sához, szorgalmazva „az erők egyesítését”. ☆ Vasárnap részleges hely- hatósági választásokat tar­tottak Törökországban. A mintegy 100 ezer szavazásra jogosultnak 84 polgármes­terét kellett megválasztania. Megfigyelők szerint a vá­lasztások kimenetelétől függ­het, hogy özal kormányfő kiírja-e a parlamenti vá­lasztásokat a közeljövőben. Mongólio és a KGST Növekvő együttműködés let közötti aránytalanság megszüntetése üzemben A Mongol Népi Forradal­mi Párt tavalyi XIX. kong­resszusa új, nagy feladatokat jelölt ki a VIII. ötéves terv­időszakra. Az 1986—1990-es évekre kidolgozott fő fejlesz­tési irányok szerint a nem­zeti jövedelemnek évi 18—20 százalékkal kell növekednie az~ előző ötéves időszakhoz képest. A tervben az ipar megnö­vekedett feladatai mellett, nagy gondot fordítanak a mezőgazdaságnak, az ország legfontosabb gazdasági ága­zatának továbbfejlesztésé­re. Az egyik fő feladat an­nak a negatív tendenciának a felszámolása, hogy a me­zőgazdasági termelés növe­kedési üteme elmarad a gyors ütemű népszaporulattól. A cél: kiküszöbölni az élelmi­szer-termelés- és -kereslet közötti aránytalanságot. En­nek érdekében meg akarják gyorsítani a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakosság élelmiszer-ellátásának javí­tására kidolgozott, 2000-ig szóló program megvalósítá­sát. A kitűzött feladatok telje­sítése a saját - erőfeszítések és erőforrások maximális mozgósítása mellett a szo­cialista közösség országai­val folytatott együttműkö­dés további bővítését, a KGST integrációs intézke­déseinek megvalósításában történő szélesebb körű rész­vételt irányozza elő. Az előző ötéves időszak­hoz képest több mint más- félszeresére bővül a Mongol Népköztársaság és a Szov­jetunió gazdasági együttmű­ködése. Szovjet műszaki­gazdasági segítséggel való­sul meg több mint 500 léte­sítmény építése, rekonstruk­ciója és bővítése, olyan nép- gazdasági ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar, a könnyűipar, az ércbányászat, a tüzelőanyag-, és energetikai ipar, a javító­szerelő ipar, a fafeldolgozó ipar, a hírközlés, a közleke­dés, a kommunális és la­kásgazdálkodás. A többi KGST-ország mű­szaki-gazdasági közreműkö­désével is fontos népgazda­sági létesítmények épülnek. Az európai KGST-országok emellett úgy is segítenek, hogy kedvezményes feltéte­leket biztosítanak a Mongol Népköztársaságnak az együttműködésben való rész­vételhez, legfontosabb ex­portcikkeire ösztönző kül­kereskedelmi árakat álla­pítanak meg. A KGST-tagországok 2000- ig szóló komplex program­jában körvonalazott célok teljes mértékben megfelel­nek az ország elé tűzött nagyszabású feladatoknak. Mongólia e program öt ki­emelt \ iránya több mint 40 témájának kidolgozásában és megvalósításában vesz részt. Szovjet atomkísérlet Föld alatti kísérleti atom­robbantást hajtottak végre szombaton reggel — moszk­vai idő szerint 6 óra 40 perckor — a Szovjetunióban. A kazahsztáni Szemipala- tyinszk körzetében Végzett robbantás hatóereje nem ha­ladta meg a 20 kilotonnát. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a kísérlet célja az atomrobbanás fizi­kájának terén végzett kuta­tások eredményeinek ellen­őrzése volt. Amerikai kiállítás Moszkvában Charles Wick, az Egyesült Államok tájékoztatási hiva­talának (USIA) igazgatója és Vlagyimir Pletnyev, a szov­jet kereskedelmi és iparka­mara elnökhelyettese nyitot­ta meg pénteken Moszkvá­ban az „Informatika az* Egyesült Államokban” elne­vezésű bemutatót. A Szov­jetunióban 1979 óta nem volt amerikai kiállítás. sajtótájékoztatón elmondta: a kiállítással be akarják mu­tatni a moszkvaiaknak, hogy milyen hatást gyakorolt az információs eszközök fejlő­dése az amerikai társada­lomra. Wick hangsúlyozta: a két ország viszonyának javulása összefügg a kultu­rális, tudományos és infor­mációs kapcsolatok szélese­désével. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy ez a nyolcadik szovjet kísérleti atomrobbantás azóta, hogy a Szovjetunió ez év február 26-án feloldotta a kísérleti atomrobbantások szünetel­tetésére vállalt egyoldalú kö­telezettségét. A másfél évig tartó moratóriumot az ame­rikai fék elutasító magatartá­sa miatt kellett feloldani. Az eseményt annak a kul­turális egyezménynek az alapján tartják meg, ame­lyet Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök még 1985-ös genfi találkozójukon írtak alá. Charles Wick a megnyitó után az amerikai nagykö­vetség új épületében tartott Az érdeklődők Moszkvá­ban egy hónapig tekinthetik meg a rendezvényt, amely később kilenc másik szov­jet városban is látható lesz. Augusztusban New Orleans- ban nyílik meg a „Szovjet­unió — ember, család, társa­dalom” elnevezésű szovjet kiállítás.-1Mai kommentárunk--------------------------------­K örnyezet és védelem Atomerőművi baleset a Szovjetunióban, tengerbe öm­lő olaj a La Manche csatornában, a levegőt mérgező üzem lezárása Szabadkán, vízszennyezés a csehszlovák— lengyel határfolyókon — naponta ismétlődnek a környe­zetünk szennyeződésével foglalkozó híradások. Ráadásul korántsem csak külföldről, idehaza is tekintélyes már a súlyukban talán enyhébb, de közelségük miatt minket mégis jobban érintő esetek listája. A tudósok már úgy fogalmaznak: vagy változtatunk eddigi hozzáállásunkon és akkor marad esélyünk ^ hosszú távú túlélésre, vagy folytatjuk bolygónk további kizsákmányolását és ezzel elvesszük leszármazottainktól az emberi élet lehetőségét. Az UNEP, az ENSZ környezetvédelmi szervezete Nai­robiban, Kenya fővárosában tartja soros ülését. És, noha Kelet-Afrikától messze esik a Ruhr-vidék a Rajna vegy­szeres vize és Csernobil sugárszennyezett környéke, a fekete kontinensen is számos súlyos veszélyt jelent az ember gazdasági tevékenysége. A természet kialakult rendjét ugyanis éppúgy veszélyeztetheti a tömeges kecs­ketenyésztés (az állatok lelegelnek minden zöldet, s nyo­mukban egyre délebbre húzódik a Szahara homokja), mint a túlzásba vitt fakitermelés (megszűnik az oxigén­utánpótlás egyik jelentős forrása, a tropikus dzsungel), vagy éppen a korszerűtlen bányászat, az elavult gépekkel, szűrőberendezések nélkül üzemelő néhány nehézipari létesítmény. Pénteken volt a környezetvédelmi világnap, néhány napja jelentették be a szovjet zöld békeszervezet, meg­alakulását, a hírügynökségek magyar—svájci kezdemé­nyezésről számolnak be a környezetvédelmi együttműkö­dés előmozdításával kapcsolatos intézkedésről. Későn eszméltünk, s most a gazdasági kényszer, a pillanatnyi fennmaradás és a távlati érdekek ellentmondásai között őrlődünk. De a folyamat, amely elvezethet az ellentmon­dások feloldásához, megindult, s egyre erősödik. Alig valószínű, hogy a hétfőn kezdődő nairobi konfe­renciára a világ minden tájáról érkező szakemberek azon­nal megoldást találnak majd az alapvető problémákra. De minden kis lépés, amellyel közelebb kerülünk vala­melyik részfeladat megoldásához, életek ezreit mentheti meg Afrikában, Európában, Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában. Mert a grönlandi halásztól a tűzföldi birkapásztorig mindenki érzi: tenni kell valamit, külön­ben saját létünk „melléktermékei” irtanak ki minket. S, miközben billiókat költünk az egymás elleni „védelemre” lassan felismerjük: csak közösen menekülhetünk meg sa­ját magunk hibáitól. (Horváth Gábor) Ortega a nemzetvédelemről Daniel Ortega, nicaraguai államfő szombati rádióbe­szédében több gazdasági in­tézkedést jelentett be az or­szág védelmi képességének növelésére. Ortega közölte: a nyílt amerikai beavatkozás veszé­lye miatt a kormány döntést hozott a városok, elsősorban Managua védelmének foko- I zására. Rámutatott, hogy a súlyos gazdasági helyzet ki­alakulásában közrejátszott elsősorban az amerikai kor­mány kereskedelmi embar­gója és azok a károk, ame­lyeket a Washington támo­gatta nicaraguai ellenforra­dalmárok okoztak. Bejelentette, hogy növelik az állami adókat és csökken­tik mindazokat a kiadásokat, amelyek nem kapcsolódnak a nemzetvédelemhez, az egészségügyhöz és az okta­táshoz. Jelentős mértékben csökkentik a beruházásokat is, hogy az alapvető termé­kek, valamint a legfontosabb importáruk termelését biz­tosítsák. Felemelik a fűtőanyagok árát, és az állami fogyasztás öt százalékából úgynevezett kötelező megtakarítás révén tartalékot képeznek a hadse­reg részére. Az infláció el­lensúlyozására június 1-ig visszamenőleg átlagosan 30 százalékkal emelik a mun­kabéreket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom