Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

2 NOGRAD 1987. június 29., HÉTFŐ Kínai—japán kormányközi konzultációk Befejeződött Moszkvában a nők világkongresszusa Chilében Baloldali koalíció alakult A kínai—japán kapcsola­tok az elmúlt 15 év során egészében véve rendezetten és jól fejlődtek, ám az utób­bi időben olyan problémák kerültek felszínre a kétoldalú viszonyban, amelyeket ha­ladéktalanul meg kell vizs­gám és felelősségteljesen kell rendezni — jelentette ki Vu Hszüe-csien kínai ál­lamtanácsos, külügyminisz­ter a hét végén Pekingben megtartott kínai—japán kor­mányközi konzultációkon. A június 26. és 28. között lezajlott eszmecseréken a pekingi és a tokiói kormány összesen 14 tagja vett részt: a külügyminiszterek mellett mindkét küldöttségben a legfontosabb gazdasági szak­minisztériumok irányítói fog­laltak helyet. A kínai—ja­pán diplomáciai kapcsolatok felvétele (1972) óta eddig négy alkalommal tartottak ilyen jellegű találkozót, leg­utóbb 1985 nyarán. A tanácskozást megnyitó beszédében Vu Hszüe-csien kifejtette, hogy az általa említett problémák két cso­portba oszthatók: az egyik Japán második világháborús szerepének (újra) értékelésé­vel, a másik a szigetország Tajvanhoz fűződő kapcsola­taival összefüggő potenciális feszültségforrásokat foglal­ja magába. Kuranari Tadasi, japán külügyminiszter a tanácsko­záson hitet tett a két ország kapcsolatainak rendezésé­ről szóló' dokumentumok­ban foglalt alapelvek — köztük az „egy Kína” elve — mellett. A japán kormányüldött­séget vasárnap fogadta Teng Hsziao-ping, Kína legbefo­lyásosabb vezetője. A ta­lálkozón Teng leszögezte, hogy Kína a baráti viszony nemzedékről nemzedékre történő ápolását tekinti Ja­pánhoz fűződő kapcsolatai alapvető irányelvének. Ami azonban a múltbeli kisiklá­sokat illeti — fűzte hozzá —, „őszintén meg kell mon­dani, hogy ezekért sohasem Kínát terhelte a felelősség. A múltbeli és a jelenlegi problémák között egyetlen egy sincs, amelyet Kína okozott volna.” A baráti vi­szony fenntartása mindkét ország vezetőitől megköve­teli — hangsúlyozta —, hogy az eddiginél előrete- kintőbb politikát folytassa­nak. nagyobb távlatokban gondolkodjanak. Moszkvában befejezte munkáját a nők világkongresszusa. A tanácskozás nyitónapján Mihail Gorbacsov köszöntötte a több ezer résztvevőt. A képen: a kongresszusi palotában. „Egyesült Baloldal” né­ven baloldali diktatúraelle­nes tömörülés alakult Chi­lében. A Pinochet-rezsim- mel szemben álló koalíció tagja az illegalitásban mű­ködő Chilei Kommunista Párt, valamint a Chilei Ra­dikális Párt, a Keresztény Baloldali Párt, a Chilei Szo­cialista Párt, a baloldali forradalmi mozgalom és más haladó szervezetek. Az Egyesült Baloldal elnö­kévé a szocialista párt je­lenleg börtönben lévő fő­titkárát, Clodomiro Almey- dát választották meg. Az elnöki teendőket jelenleg Luis Fernando Luengo, a Chilei Radikális Párt egyik vezetője látja el. Á koszovói helyzet egész Jugoszlávia problémája Határozat a gondok megoldására Belgrádban szombatra vir­radóra befejeződött a JKSZ Központi Bizottságának a koszovói helyzetről tárgyaló bővített, teljes ülése, amely­nek vitája 17 órán át tar­tott. A plénum határozat­ban rögzítette a párt, a kommunisták, a szervezett szocialista erők soron levő teendőit az autonóm tarto­mány politikai, társadalmi és gazdasági problémáinak mielőbbi megoldásában, vi­szonyainak rendezésében és megszilárdításában. A Központi Bizottság nyomatékosan aláhúzta, hogy az 1981-es pristinai el­lenforradalmi események után kialakult bonyolult, fe­szültségekkel és ellentmon­dásokkal terhes koszovói helyzet egész Jugoszlávia problémája, amelynek ren­dezésén együttes erővel kell munkálkodni. Alapvető fel­adatként jelölte meg az al­Egy NSZK-beli amerikai katonai táborban vasárnap többen meghaltak és meg­sebesültek egy ismeretlen eredetű robbanás következ­tében. Mint a Deutschlandfunk nevű országos rádióállomás késő délután nyugatnémet rendőrségi forrásokra hivat­kozva jelentette, a bajoror­szági Hohenfels közelében elterülő amerikai katonai gyakorlótéren hadgyakorlat közben feltehetően dinamit robbant fel. bán szeparatizmus és min­denfajta nacionalizmus visz- szaszorítását, a gazdálkodás megjavítását és a gazdaság- fejlesztés gyorsítását, a ko­szovói szebbek és crnagora- cok kivándorlási folyama­tának megállítását, a tar­tomány nemzetei és nemze­tiségei közötti viszony ren­dezését. Felhívta a figyel­met arra, hogy az élet min­den területén . elvszerűen, következetesen és hatéko­nyan kell dolgozni a gon­dok mielőbbi megszünteté­séért. A plénum tanácskozása közben Koszovóból vonaton, autóbuszon és gépkocsin mintegy 500 szerb és crna- gorac érkezett a fővárosba, .ahol a helyi lakosok népes csoportjaival együtt, össze­gyülekezett a nemzetgyűlés épületével szemben, az út­törőparkban. A felvonulók így akartak nyomatékot ad­A rádióállomás szerint ed­dig meg nem erősített ame­rikai jelentések három ka­tona haláláról és 15—30 se­besülésről számoltak be. Az Egyesült Államok NSZK-beli katonai főparancsnoksága az ügyben Szigorú titoktar­tást rendelt el. Nyugatnémet hírforrások nem utaltak ar­ra, hogy a robbanás esetleg terroristák műve. Az Egyesült Államok NSZK-ban állomásozó fegy­veres erőinek szóvivője va­sárnap este hivatalosan megerősítette, hogy a bajor- országi Hohenfels közelében ni annak a követelésüknek, hogy az illetékes hatóságok foganatosítsanak sürgős in­tézkedéseket az autonóm tartomány szerb és crnago- rac lakóinak kivándorlását előidéző albán nyomás megszüntetésére. Az össze­gyűltek megbízottait, a Központi Bizottság döntése alapján fogadta Ivica Rá­csán, a pártelnökség tagja és Ljubomir Varoslija, a pártelnökség ’végrehajtó titkára. A csoport tagjainak egy része a parkban megvárta a késő éjszakába nyúló ta­nácskozás befejezését. Ezt követően — mint a Tanjug hírügynökség jelentette — a biztonsági szolgálat embe­reinek kíséretében, nagyobb incidens nélkül beszálltak a helyszínen várakozó autó­buszokba és visszaindultak Koszovóba. lévő amerikai katonai gya­korlótéren délelőtt történt robbanás következtében há­rom amerikai katona életé! vesztette, 12 további katonai személyt pedig részben sú­lyos sérülésekkel kórházba szállították. A szóvivő szerint az eset robbanóanyaggal való szoká­sos gyakorlatozás közben történt. Jelenleg még folyik a szerencsétlenség okainak kivizsgálása. Az illetékes amerikai parancsnokság ki­zárja terroristamerénylet lehetőségét — mondotta n szóvivő. A szovjet fővárosban szombaton befejezte mun­káját a nők világkongresz- szusa. A békéről, a nők tár­sadalmi szerepéről folytatott ötnapos tanácskozás munká­jában 154 országból mintegy 3000 nő vett részt. Magyar- országot 16 tagú küldöttség képviselte a nagyszabású nemzetközi fórumon. A kongresszus záróülésén beszédet mondott Robert Mugabe zimbabwei minisz­terelnök, az el nem kötele­zett mozgalom soros elnöke is. A kongresszuson az előze­tes megállapodás értelmében nem hoztak határozatokat és nem fogadtak el közös doku­mentumokat sem. A tanács­kozáson mindössze két tel­jes ülést tartottak: a kong­Jaruzelski Tokióban Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt első titkára, az államta­nács elnöke vasárnap ötna­pos hivatalos látogatásra To­kióba érkezett. A lengyel álamfő Nakaszone Jaszuhi- ro japán miniszterelnök Lengyelországban tett janu­ári látogatását viszonozza. Jaruzelski és a kíséretében tevő Józef Czyrek, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, va­lamint Marian Orzechowski külügyminiszter hivatalos programja ma kezdődik. A tervek szerint a küldött­séget ma reggel fogadja Hirohito császár. Ezt kö­vetően kezdődnek Naka­szone Jaszuhiro miniszterel­nökkel a .tárgyalások, ame­lyek során áttekintik a ke­let—nyugati kapcsolatok ala­kulását. különös tekintettel a szovjet—amerikai leszere­lési tárgyalásokra. Robbanás egy amerikai gyakorlótéren f— Mai kommentárunk Brüsszeli útvesztők Találó, ám a gúnyos felhangoktól távolról sem mentes elnevezést találtak ki az újságírók arra a körutazásra, amelyet a Közös Piac »soros elnöke tett az elmúlt napok­ban a nyugat-európai gazdasági közösség tagországaiban. A sajtó csípős nyelvű munkatársai „eurozarándoklatnak” titulálták Wilfried Martens látogatássorozatát, utalva ar­ra, hogy a belga kormányfő útjának valamennyi állomá­sán szinte ugyanazokkal a problémákkal került szembe, s tárgyalásai során ugyanazokat az ellentéteket próbálta meg partnereivel áthidalni. A jelek szerint a ma kezdődő brüsszeli EGK-csúcsér- tekezleten fog kiderülni, milyen sikerrel járt, csakúgy, mint. ahogy most dől el, közelebb tudták-e hozni az állás­pontokat a hét végén rendkívüli ülést tartó külügymi­niszterek. A viták — ez persze korántsem újdonság a Közös Piac történetében — ezúttal is jobbára kereske­delmi és pénzügyi kérdések körül összpontosulnak. Min­denekelőtt a költségvetési hozzájárulások illetve a mező- gazdasági kiadások terén jelentkeztek az érdekellentétek — ez utóbbi problémában az illetékes szakminiszterek például április óta nem voltak képesek dűlőre jutni. Minden bizonnyal szóba kerül a közösség külső kap­csolatrendszere, elsősorban az Egyesült Államokkal és Japánnal fenntartott viszony. Az állásfoglalásokat nyil­vánvalóan az nehezíti meg, hogy a tőkésvilág e két óriása nemcsak kiemelkedő fontosságú kereskedelmi partner az EGK számára, hanem egyben félelmetes vetélytárs is; a kapcsolatokat hagyományosan az együttműködés illetve a vetélkedés tényezői egyszerre határozzák meg. Ugyanakkor érezhető a csúcstalálkozón résztvevő kor­mány- és államfők legalábbis egy részénél az igény a konkrét, tradicionális' vitatémákon való felülemelkedésre. Ezt fogalmazta meg például Jacques Delors, az európai közösségek bizottságának elnöke, kijelentve: az átfogó, piacegységesítési program megvalósításának kell szentel­ni a fő figyelmet, különben — volt már rá példa — a résztvevők óhatatlanul elvesznek a különböző konkrét (agrár, költségvetési, adózási és hozzájárulási) probléma útvesztőiben. A mostani brüsszeli csúcs eredményei mu­tatják majd meg, sikerült-e megtalálni a kiutat ebből az útvesztőből, vagy — ez sem először fordulna elő — a leg­érzékenyebb kérdések megvitatását a következő értekez­letig elnapolják. . . (e. c.) resszus megnyitásán és be­fejezésén. Egyébként a mun­ka nyolc tematikus bizott­ságban és három vitaköz­pontban zajlott. Számos találkozót rendez­tek, például a Dél-Afriká- ban és a Közel-Keleten élő nőkkel való szolidaritás je­gyében. Külön találkoztak a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttei. Kerek- asztal-beszélgetésen . vitat­ták meg a gyarmati függő­ségben levő országok asszo­nyainak, lányainak helyzetét. Külön bizottság foglalkozott a „Nők és a szocializmus” kérdéseivel. A moszkvai fó­rum egyik jelentős eseménye volt a parlamenti képviselő­nők találkozója. A záróülést követően a kongresszus küldöttei ünnepi koncertet tekintettek meg. A szervezet első közlemé­nyében hangsúlyozza, hogy a tömörülés elsődleges célja a katonai diktatúra felszá­molása a dél-amerikai or­szágban. A baloldala pártok szövetsége követeli: a de­mokratikus rendszer helyre- állítása érdekében hozzanak létre egy ideiglenes nemzeti kormányt, amely biztosítaná a politikai élet demokrati­zálását, és valóban demok­ratikus választások megtar­tását. Követelik' az 1980-as alkotmány hatályon kívül helyezését, új alkotmány megfogalmazását, az elnyo­mó szervezetek feloszlatását, a polgári szabadságjogok garantálását, a hadsereg és az igazságszolgáltatás szer­veinek demokratizálását. Felfüggesztik a legnagyobb kedvezmény elvét Amerikai elöntés — román reagálás Az amerikai szenátus pén­teken 57:36 arányban meg-, szavazott egy olyan értelmű törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében — el­nöki egyetértés esetén — hat hónapra felfüggesztenék Románia legnagyobb kedvez­ményes elbánását az Egye­sült Államokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatai­ban. A döntést a szenátus az­zal indokolta, hogy Romá­niában „megsértik az embe­ri jogokat”. Hat hónap múl­tán ismét kivizsgálnák a helyzetet, s ezután döntené­nek a legnagyobb kereske­delmi kedvez.mény ismételt megadásáról. Románia hivatalos állás- foglalásban ítélte el az Egye­sült Államok szenátusának azt a döntését, amellyel fél évre felfüggesztették a leg­nagyobb kedvezmény elvé­nek alkalmazását. A vasár­napi bukaresti lapok közöl­ték az Agerpres román hír- ügynökség által nyilvános­ságra hozott állásfoglalást. Ez rámutat, hogy a döntés nem felel meg a két ország és nép közötti jó kapcsola­tok szellemének, teljes mér­tékben ellentétes a két or­szág érdekeivel, a GATT el­veivel, az államközi kapcso­latok normáival. Vranitzky elítélte az antiszemita megnyilvánulásokat Vezető osztrák politikusok szombaton rendkívüli hatá­rozottsággal ítélték el az országban fókozottan ta­pasztalható antiszemita meg­nyilvánulásokat. Megalku­vás nélkül fel kell lépni minden antiszemita cseleke­det ellen, el kell ítélni a primitív idegengyűlöletet, mondotta a bécsi szocialisták kongresszusán Franz Vra­nitzky kancellár. Az ország múltjáról folyó vitában na­gyobb szerephez jutnak majd a fasizmus áldozatai, az el­lenállók, mondotta. Kari Blecha belügyminisz­ter utasította a biztonsági szerveket, hogy a jogsza­bályokat a legkeményebben alkalmazva lépjenek fel a neonáci tevékenység ellen. Ausztriában kevesebb az újnáci, mint bizonyos más európai országokban, de nem engedhető meg, hogy a zsiidó állampolgárokat egy kisebb­ség zaklassa, és hogy meg­mételyezzék az ifjúságot, jelentette ki a szocialista párti politikus. A Kurt Waldheim állam­elnök körüli ausztriaá és nemzetközi vita nyomán az elmúlt időszakban ismétel­ten, növekvő számban ész­lelnek antiszemita megnyil­vánulásokat Ausztriában. A zsidó felekezet vezetője le­vélben tiltakozott e jelensé­gek ellen, amelyek során tettleges zaklatásokra is sor került. Alois Mock alkan- cellár, a konzervatív nép­párt elnöke, (amelynek je­löltje Waldheim volt) ugyancsak elítélte a nyílt, vagy burkolt antiszemitiz­must.

Next

/
Oldalképek
Tartalom