Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
1987. június 26., PÉNTEK NOGRAD 3 Személyi változások a párt- és állami vezető testületekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén —, mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság: — Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, Med- gyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét, és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját tagjai sorába választotta; — Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből; — Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkár-helyettesének ; — Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából ; — Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerésé mellett felmentette politikai bizottsági tagságából;, — Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának; — Havasi Ferencet — felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; — Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; — Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. ■ ■ Ülést tartott a budapesti pártbizottság Csütörtökön ülést tartott a -budapesti pártbizottság, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület személyi Mihail Gorbacsov: A társadalomban mindinkább elmélyül az átalakítás TESZÖV elnökségi ülés lleszélyes helyzetben a növénytermesztés A pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára előadói beszédében, amelyet a Központi Bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdődött ülésén mondott el. Hangsúlyozta, hogy gyökeres reformról, a gazdasági mechanizmusban végrehajtandó minőségi változtatásokról van szó. Az utóbbi két év alatt végzett munkát értékelve a szovjet vezető kijelentette, hogy a társadalomban mindinkább elmélyül és felerősödik az átalakítás, szélesen kibontakozik az ország életében a minden területre kiterjedő demokratizálási folyamat, a szellemi élet fel- élénkülése tapasztalható, változik az emberek munkához való viszonya. Valamelyest javultak a gazdasági mutatók is, így például a korábbinál gyorsabb ütemben növekszik a munka termelékenysége és az ipari termelés. Jelentősen felgyorsult a szociális fejlesztés üteme. Ez évben az e célra szánt beruházások háromszorta gyorsabban nőnek, mint a népgazdaság egészében. Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott, hogy a pozitív változtatások folyamán ellentmondásba keA Központi Bizottság legutóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, a Közgazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöki tisztéből; Németh Károly elvtársat a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközösség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetése alól. A Központi Bizottság kinevezte: Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, valamint a Közgazdasági Munkaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnökévé; Lázár György elvtársat a Káderpolitikai Bizottság elnökévé, és megbízta a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetésével; Lukács János elvtársat a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizottság elnökévé; Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő Agitá- ciós és Propaganda Bizottság tagjává. Azy Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Ország- gyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés kérdésekben döntött. Gró&z Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei elismerése mellett, felmentette első titkári funkciójából, mivel az Országrült egymással egyrészt a tömegek növekvő aktivitása, másrészt a konzervatizmus és a gazdaságirányítás bürokratikus módszerei között. Ennek az ellentmondásnak a felszámolása gyors és energikus intézkedéseket követel. Ezeket a demokrácia széles körű fejlesztésével, a követelmények minden szinten történő megszigorításával, továbbá a munka anyagi ösztönzésének és a társadalomban élvezett erkölcsi tekintélyének megerősítésével kell végrehajtani. Minden irányban mutatkozik előrehaladás, ez azonban még nem jelent áttörést — hangsúlyozta a főtitkár, majd megállapította: a fékezőmechanizmust még nem sikerült felszámolni és a gyorsítás mechanizmusával felváltani. Mihail Gorbacsov egyebek között javasolta: a népgazdasági tervezés nyújtotta előnyökkel együtt bátrabban használják ki az áru- és pénzviszonyokat az irányítási rendszerben. Beszédében a főtitkár meghatározta, hogyan lehet a népgazdaság irányításának minden szintjén áttérni a főképpen adminisztratív vezetési módszerekről az elsőr sorban gazdasági módszerekkel történő irányításra. A főtitkár kifejtette, hogy az ilyen áttérés feltételezi Losonczi Pált, a Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt felmentette ; Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját, az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta. Ezt követően az Ország- gyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadva az Országgyűlés Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettesévé történt megválasztása miatt- — felmentette; Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta ; Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette; Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön az Országház •Nándorfehérvár Termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt, Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. gyűlés a Minisztertanács elnökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megválasztotta a budapesti pártbizottság első titkárának. a vállalatok és egyesülések önállósága határainak jelentős bővítését, a gazdaság központosított . irányításának gyökeres átalakítását és minőségi színvonalának emelését, a tervezés, az árképzés, a pénzügyi és hitel- mechanizmus nagyszabású reformját, olyan új szervezeti struktúrák megteremtését, amelyek a tudományt közvetlenül bekapcsolják a termelésbe, az áttérést az utasításokon alapulóról a demokratikus irányítási rendszerre és az önigazgatás fejlesztését. A gazdaságirányítás átalakítása — állapította meg Mihail Gorbacsov — új lehetőségeket nyit a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai számára, erősíti a külső piacnak az ország gazdaságára gyakorolt befolyását. A gyakorlatban a gazdaságirányítás átalakítása az állami vállalatról szóló törvény elfogadásával kezdődik. Ezt követően az egyes kérdésekben egész sor döntést kell hozni — hangsúlyozta a főtitkár, majd befejezésül rámutatott: a társadalmigazdasági élet kérdéseivel kapcsolatos döntések kidolgozása és meghozatala során maximális nyíltságra, a közvélemény minél szélesebb körű bevonására van szükség. Csütörtöki ülésén a TESZÖV elnöksége a többi között megvitatta a növény- termesztés helyzetét, anyagi-műszaki megalapozottságát és a fejlesztés lehetőségeit. A sok és többirányú kérdés, a felelősségteljes, tényekre alapozott vita bizo- nyitotta, hogy a megyében is veszélyes helyzetbe került a növénytermesztés, mely fő ágazat, hosszú ideig meghatározó szerepet játszott a jövedelemtermelésben. Az ágazat termelési értékének emelkedése 1984 után megtorpant, illetve mérséklődött. A mélypontot a tavalyi esztendő jelentette, amikor az ágazatból származó eredmény a korábbiak egyharmadára csökkent, vágyig a fedezeti összeg az 1980. évi. 210 millióról 1986- ban 120 millióra esett visz- sza. A növénytermesztés jövedelemnövelő képességének visszaesését az írásos előterjesztés, továbbá a vitában résztvevők, elsősorban a nehezedő közgazdasági környezetben, az ipari anyagok jelentős áremelkedésében, az értékesítés nehézségeiben, a több éve tartó aszályos időjárásban, egyes üzemekben pedig a hiányosan elvégzett munkákban látják. A megye szövetkezeti szolgáltató iparával kapcsolatos kérdések kerültek terítékre az Ipari Szövetkezetek Nóg- rád Megyei Szövetsége csütörtöki, Balassagyarmaton megtartott elnökségi ülésén. A tanácskozáson részt vett Kótai László, az OKISZ elnökségének tagja és Béres József, a megyei tanács igazgatási osztályának helyettes vezetője. Elsőként a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet intézkedési tervének időarányos végrehajtásáról terjesztett elő tájékoztatót Farkas Sándor elnök. Az operatív intézkedési terv kidolgozását az előző évek alacsony hatékonyságú gazdálkodása indokolta. Az elmúlt három évben a termelés 14,7 százalékkal, a nettó árbevétel 6,1 százalékkal, az anyagmentes termelés pedig mindössze 1,4 százalékkal növekedett. Ha az időközben bekövetkezett árváltozásokat is Az erőteljes jövedelemvisszaesés akkor következett be, amikor az ágazat árbevétele hat év alatt 18 százalékkal nőtt. A hozamnöveléshez segítséget adtak a növénytermelési rendszerek (5), amelyekhez megyénk szántóterületének 76 százaléka tartozik. Az előbbiek hozzájárultak a korszerű technika adaptálásához, a technikai és műszáki színvonal növeléséhez. A kedvezőtlen hatások ellenére a növénytermesztés —, mint fő ágazat —, továbbra is meghatározó szerepet tölt be a szövetkezetek termelésében, gazdálkodásában, ezért ennek fejlesztését a VII. ötéves tervben fontos feladatként határozták meg. A több mint 20 százalékos termelésnövelés teljesítése jelentős erőfeszítéseket követel az üzemektől. Elérése érdekében javítani kell a földvédelmet, növelni a talajok termőképességét, a mezőgazdasági területek racionális kihasználását. A vetésszerkezetet a piaci igényekhez és a jövedelmezőség követelményeihez szükséges igazítani. Ügy néz ki, hogy hosszabb távon számolni lehet az exportképes „kisnö- vények” — fűszer, gyógynövények, importfehérjéket figyelembe vesszük megállapítható, hogy a szövetkezet gazdálkodásában nem következett be fejlődés. Az idei első öt hónap szintén nem mutat lényegi elmozdulást, mint azt a vitában is megállapították. Különösen aggasztó, hogy az említett időszakban kiáramlott bértömeg elérte a 67,5 százalékot, az ehhez kívánatos teljesítmény nélkül. Még mindig igen magas a kiskereskedelemből beszerzett anyaghányad, ami a további gazdálkodásban jelentősen csökkentheti a hatékonyságot. Az elnökség igen magasnak ítélte az átalányelszámoltatásos részlegeknél kifizetett alkalmi munkabért is. Az viszont már az ágazat helyzetét tükrözi, hogy a 210 szövetkezeti tag többségének, szolgáltatási tevékenysége annyi nyereséget hozott, mint 13 dolgozójuk külföldi bérmunkákiváltó növények — gazdaságos termelésével, a jelenlegi konjunkturális lehetőségek kihasználásával. A technikai fejlesztésben az energiatakarékos gépek beszerzése, az univerzális masinák arányának növelése, a műszaki feltételek folyamatos korszerűsítése acél. A TESZÖV az eddiginél még jobban segít a termelésgazdálkodás, -fejlesztés feszültségeinek a feloldásában, a népgazdasági és piaci igények ismeretében, jelzi, javasolja a termelési szerkezet esetleges megváltoztatását, közreműködik a jól bevált, hasznosítható módszerek elterjesztésében, propagálja az adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat, azok meghonosítását, segít a piaci értékesítésben, az esetleges minőségi viták rendezésében, azon fáradozik, hogy a termelési rendszerek az új követelményekhez igazítsák szakmai tevékenységüket, érdekeltségi rendszerüket, kockázatvállaló képességüket. Az elnökség javasolja az országos hatáskörű szerveknek, a tájkörzeti felár, vagy külön ár- kiegészítés bevezetését. Az elnökség az előterjesztést a vitában elhangzottakkal — beleértve a TOT-nak továbbindító javaslatokat ia — elfogadta. Ehhez kapcsolódott a következő napirend is, amelyben a megyei szolgáltatás fejlődéséről, helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről volt szó. Élesen vetődött fel a többi iparággal fennálló egyenlőtlen versenyhelyzet, ami a továbblépésben is egy sor bizonytalanságot hordoz. Ezek között említették a régóta alacsonyan „tartott” szolgáltatási díjakat, hiszen a mai, piaci szemléletű gazdálkodásban ezek a feltételek nem teszik lehetővé a hatékonyság javítását, de még a szinten tartását sem. Ezt követően az elnökség meghallgatta Fekete Nándornak, a KISZÖV elnökének előterjesztését a második fél év munkatervéről, amelyet a testület elfogadott. Ugyancsak ő tájékoztatta a jelenlévőket a testületi ülések közötti időben tett intézkedésekről, az elnökségi határozatok végrehajtásáról. ja. A BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádiótechnikai Gyárában az idén kezdték el az FM—503 típusú kézi rádió-adóvevő próbagyártását. A hatfrekvenciás korszerű berendezést a hazai piacon kívül szovjet exportra készítik. Képünkön Ubrankovics Istvánná és Bartha Mátyásné szerelik a rádiókat. —Rigó— II KISZÖV elnökségének napirendjén A szolgáltató szövetkezetek tevékenysége
