Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.,129. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 3., SZERDA Elmosódó bányatitok (3. oldal) Ablakon a pénzt! (4. oldal) „Bodak"-szakkör (5. oldal) A nagy értékű ipari berendezések ésszerűbb kihasználásáról Tanácskozón az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajt Bizottsága fi IIIHElf példája Költségcsökkentés — energiatakarékossággal ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta és jóváhagyta az ipari üzemekben meglevő nagy értékű termelőberendezések kihasználásának eddigi tapaszta­latait és feladatait a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai alapján. A népgazdaság, a megye ipari üzemeinek eredményes gazdálkodása szempontjá­ból egyaránt fontos, hogy a nagy értékű gépeket, be­rendezéseket mindenütt a lehető leghatékonyabban, leggazdaságosabban hasz­nálják ki. Olyan terméke­ket gyártsanak, amelyek jól értékesíthetők a hazai piacon és az ország hatá­rain túl is. Ám Ä szerkezet- váltás, a piac igényeihez va­ló rugalmas alkalmazkodás következményeképpen az üzemekben számolni kell azzal is, hogy a gépek, be­rendezések egy részét átme­netileg nem tudják kihasz­nálni a kívánt mértékben. Természetesen mindenütt törekedni kell a nagy érté­kű termelőkapacitások ész­szerűbb üzemeltetésére, a vállalati vagyon hatékony, eredményes hasznosítására. Jobban kell élni azokkal a kedvezményekkel is. ame­lyekre központi intézkedések ösztönöznek. Ezek közé so­rolható a központi támoga­tás a műszakpótlék emelé­séhez, adókedvezmény a műszakszám növelése ese­tén. Mindezeken túl, lehető­ség kínálkozik a nagy érté­kű gépek, berendezések ki­helyezésére, bérbeadására, és arra is, hogy vállalati gazdaság,i munkaközösségek használjak azokat. A végrehajtó bizottság a megye tizenhat legjelentő­sebb ipari üzemében és szövetkezetében végzett vizsgálódás alapján értékel­te a jelenlegi helyzetet és határozta meg a további fel­adatokat. Többek között meg­állapította, hogy a VI. öt­éves tervben és az új terv­időszak első esztendejében viszonylag szerény pénzösz- szeget fordíthattak fejlesz­tésre az üzemek, a beruhá­zások mégis dinamikusan emelkedtek. Igaz, a 2 mil­liárd forint, amellyel az ál­lóeszközök értéke nőtt, jó részét építkezésekre költöt­ték. Gépekre, berendezésekre mindössze 600 ezer forint jutott. A gépek jelentős ré­sze elöregedett, ma már korszerűtlen. S a vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az üzemek egy részében a nagy értékű, termelékeny gépek meglehetősen alacsony mű­szakszámmal üzemelnek. Viszonylag szerény azon gazdasági egységek száma, ahol folyamatosan korsze­rűsítik a termelőberendezé­seket. s nőtt a gépek ki­használtsága is. A kiesett idő okait vizsgálva, az is kiderült, hogy a piac és a szakképzett munkaerő hiá­nya, a gépek gyakori és vá­ratlan meghibásodása, vala­mint a munkaszervezés és a technológiai fegyelem hiányosságai okozzák a leg­több gondot. A végrehajtó bizottság a feladatok közé sorolta töb­bek között, hogy a gazdál­kodó szervek javítsák a be­ruházások előkészítését, s fordítsanak nagyobb figyel­met a termelőberendezések üzemeltetésének összehan- goltatására, kihasználtságára. A belső érdekeltségi rend­szer korszerűsítésével a köz­vetlen érdekeltség megte­remtésével is szorgalmazzák a fejlesztést, a hatékonyabb vagyonhasznosítást, a nagy értékű, a nagy termelékeny­ségű gépek. berendezések ésszerű kihasználását. Ennek érdekében több megfontolandó javaslat is elhangzott, amelyeket a köz­ponti szervekhez továbbí­tanak. Az üzemi pártszervek pedig —, ahogy az a tanács­kozáson elhangzott — a politikai munka eszközei­vel segítsék a szemléletvál­tozását, a szükséges tenni­valók folyamatos megvalósí­tását, ellenőrzését. Ezt követően a testület megvitatta és elfogadta Szé- csény vonzáskörzetében a községi, a lakóterületi és az üzemi pártszervek együtt­működésének feladatairól szóló jelentést. A fejlődés meggyorsításának új útjait keressük A KGST építésügyi állandó bizottságának ülése A KGST építésügyi ál­landó bizottsága kedden megkezdte 63. ülését a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A ta­nácskozáson 11 ország dele­gációja vesz részt: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, valamint a KGST-vel történt megálla­podás alapján Jugoszlávia és megfigyelőként a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége. Az ülést So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitotta meg. A magyar kormány nevé­ben Berecz Frigyes, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és sok sikert kí­vánt munkájukhoz. Hangsú­lyozta: a jelenlegi időszak­ban hazánknak rendkívül fontos, hogy hatékonyabban vegyünk részt a szocialista országok nemzetközi munka- megosztásában, két- és sok­oldalú együttműködésében. A KGST is a fejlődés meg­gyorsításának új útjait ke­resi, s ezt a munkát hazánk aktív közreműködéssel kí­vánja segíteni. Ezután az ülés témáival összefüggés­ben arról szólt, hogy a ma­gyar építőipar is az átalaku­lás időszakát éli, s így külö­nösen nagy szüksége van ar­ra, hogy az atomerőművek, a mezőgazdasági épületek, és más létesítmények építésé­ben, felújításában, korszerű­sítésében, valamint a számí­tógépes tervezésben felhasz­nálja a szocialista országok értékes tapasztalatait, egy­úttal a maga eredményeivel gazdagítva azokat. A tanácskozáson a magyar küldöttség terjesztette elő a tagországokkal közösen ki­dolgozott beszámolót mező- gazdasági épületek tervezé­sében és kivitelezésében folytatott együttműködés eredményeiről és e közös munka továbbfejlesztéséről. Eszerint különösen nagy fi­gyelmet fordítanak azoknak a létesítményeknek a kiala­kítására, amelyek hatéko­nyan segítik a tagor­szágok jobb élelmiszer- ellátását célzó komplex program teljesítését. A ter­ménytároló és -feldolgozó, valamint az állattartó épü­letek, hűtőházak, gépszínek tervezésénél előtérbe helyez­ték a könnyű épületszerke­zetek alkalmazását és a gé­pesítés, az automatizálás, az elektronizálás legújabb tech­nikai vívmányainak felhasz­nálását a szellőztetési, hűté­si és egyéb technológiai fo­lyamatok, valamint az ada­golási és csomagolási mun­kák korszerűsítésében. Robotgépek elterjesztését szorgalmazzák például a bor­jak etetésénél, a tojás össze­gyűjtésénél és osztályozásá­nál, a mezőgazdasági gépek karbantartásánál és más munkáknál is. összeállítot­ták azoknak a komplex me­zőgazdasági termelőegysé­geknek a jegyzékét, amelyek iránt nagy érdeklődés mu­tatkozik, és a sokoldalú együttműködésben alapul szolgálhatnak gyártásszako­sítási, kooperációs és közös építési lehetőségek kiakná­zására. Az ülés szünetében Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­nyitotta a napirend témájá­hoz kapcsolódó fotó- és mo- dellkiállítást. A tárlat a ma­gyar kivitelezésben itthon és külföldön létesített mintegy ötven korszerű mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari épü­letet mutat be. A tanácskozás ma folytatja munkáját. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál meg­különböztetett gondot fordí­tanak az energia ésszerű felihasználására. A kollektí­va rendszeresen részt vesz az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet budapesti körze­te által szervezett energia­gazdálkodási munkaver­senyben. A múlt évi eredményük alapján a IV. helyezést nyerték el az építők, s az ezt dokumentáló oklevelet a közelmúltban vette át a vállalat képviselője. Két évvel korábban ennél is je­lentősebb elismerésben, a III. helyezésben volt része a munkásgárdának. Király Attila főenergeti­kus elmondta: a múlt esz­tendőben úgy csökkentették az energiafelhasználást a korábbi évhez viszonyítva, hogy közben növelték a ter­melést. Az 514 milliós saját bruttó termelés 31 millió­val haladta meg az .1985. évit. A tervezettnél számot­tevőbb volt a megtakarítás, amelynek értéke 1 millió 233 ezer forintra rúgott. A NÁÉV-nél minden év­ben elkészítik az energia­takarékossági ’ intézkedési programot. A veszteségek forrásainak feltárását és megszüntetését célozzák az ebben rögzített feladatok, s elsősorban szervezési teen­dőkről van szó. A vállalatnál hosszabb ideje fokozottan ellenőrzik a különféle gépek üzem­anyag-fogyasztását. Az ezzel kapcsolatos intézkedések kö­zé tartozott a motorok mű­szeres beállításának ponto­sítása. A termelőegységek veze­tőit negyedévenként tájé­koztatják az általuk irányí­tott munkaterület energia- mérlegéről, s amennyiben a felhasználás 10 százalékkal több az előző év hasonló időszakáénál, akkor vizsgál­ják a növekvő fogyasztás okait. Általánosságban el­mondható: a vezetők anya­gilag érdekeltek az ener­giatakarékosságban, éppen ezért gondot fordítanak az ez irányú feladatok mara­déktalan végrehajtására. Az idén valószínűleg növek­szik majd a vállalat ener­giafelhasználása. A terve­zett termelés 535 millió fo­rint, s az év eddig eltelt időszakában terv szerint ala­kult az energiafogyasztás. A NÁÉV-nél továbbra is főként szervezéssel tudják mérsékelni egyes területek energiafelhasználását, bár egyre szűkülnek ezek a le­hetőségek. Várhatóan növek­szik majd az energiafogyasz­tás a balassagyarmati épí­tésvezetőségnél, mert az eddig alkalmazott egyedi fű­tés helyett átállnak a köz­ponti fűtésre, amely egyben minőségi változást jelent. Üj fogyasztó lesz a közpon­ti ipartelepen az átadásra kerülő építők boltja és az új tanműhely. A Francia Szocialista Párt küldöttségének magyarországi megbeszélései Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 1-jén és 2-án látogatást tett hazánkban a Francia Szocialista Párt küldöttsége, amelyet Louis Le Pensec, a párt külügyi titkára veze­tett. A delegációt fogadta Grósz Károly, a Politikai Bizott­ság tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára és Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára. Ä francia vendégekkel találkozott és megbeszélést folytatott Kó- tai Géza, a Központi Bizott­ság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Gecse Attila, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Áttekintették s7- MSZMP és a Francia Szocialista Párt közötti kapcsolatok ala­kulását, és kifejezték kész­ségüket1 az együttműködés továbbfejlesztésére, Louis Le Pensec és kísérete ked­den este elutazott Buda­pestről. Nem a hagyományos módon Bátonyterenyén a Kos­suth Lajos Általános Isko­lában Endrész Lászlóné másodikosai a megszokottól eltérően tanulnak: a mi­nisztérium által is elfoga- , dott nyelvi, irodalmi kom­munikáció programja sze­rint, amit Zsolnay József dolgozott ki. Az osztályt a gyerekek képességei alap­ján három csoportba osz- ] tották és ezek egymástól függetlenül tevékenyked­nek, így lehetőség nyílik a gyengébb képességű tanu­lókkal többet foglalkozni. — Bencze —

Next

/
Oldalképek
Tartalom