Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
1987. június 20., SZOMBAT NOGRAD 3 Megjelent az első Innoventure-kötet Hatékonyabba kell tenni a helyi tanácsok munkáját Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével A párt Központi Bizottsága 1984, október 9-i állásfoglalása a tanácsok népképviseleti jellegének erősítését, a tanácsi testületek és tanácstagok társadalmi szerepének növelését, a demokratizmus, a nyitottság szélesítését jelölte meg a tanácsi munka fejlesztése legfontosabb feladataiként. A közelmúltban a párt megyei végrehajtó bizottsága áttekintette megyénkben a népképviselet érvényesülését a tanácsok munkájában. Ennek tapasztalatairól és más, időszerű államigazgatási kérdésekről beszélgetett Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével M. Szabó Gyula, lapunk főszerkesztőhelyettese. Az Innoventure vállalkozást a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának kezdeményezésére a rétsági Börzsöny Áfész indította útjára a ,,Jövőnk a tét”-akció keretében. A mozgalom népszerűsítéséhez a Budapest Bank Rt. adott anyagi támogatást. Az április-májusban országszerte lebonyolított újítási ötletvásárokon az Innoventure megbízottai kilencszáz javaslatot vásároltak meg, javaslatonként ezer forintért. Az alapos szakértői elemzés, értékelés nyomán ezekből mintegy ötszázat találtak igazán érdemesnek a kiadásra, terjesztésre. Az első ötletgyűjteményt tartalmazó könyv most került ki az áfész nyomdájából, kétezer példányban. Egy kötet száz javaslatot tartalmaz, ára ezer forint. Sajátossága az eljárásnak, hogy az ezer újító az ezer forint ötletdíj átvételével egyszersmind lemond minden további jogáról. Az ötletgyűjtemény megvásárlója pedig akár saját javaslataként kezelheti a könyvből kiválasztott ötleteket. A javaslatok egyébként hallatlnul sokfélék. Van köztük szemfixáló berendezés szemműtéthez, és van elektromos fagylaltkanál, gyalogosátkeléshez jelzőlámpa, elemes gyermekjátékhoz szenzoros távirányító, és hatalmas ipari berendezések távirányításához vezeték nálA Budalakk Festék- és Műgyantagyár termékeinek csomagolásán rövidesen megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló embléma, amely garantálja, hogy az a festék környezetkímélő, nem szennyezi a légteret. A vállalatnál felgyorsult a környezetbarát termékek, s a káros anyagok kijutását megakadályozó, zárt gyártási technológiák fejlesztése. Termékeiknek ma már körülbelül 40 százaléka készül olyan technológiával, hogy használatukhoz egyáltalán nem, vagy csak igen kis mennyiségben van szükség vegyi oldószerekre. A vízzel hígítható, illetve az oldószerben szegény festékek aránya a vállalat termelésében 1995-re a tervek szerint eléri az 50 százalékot. A vállalat évente mintegy 50 millió forintot fordít termékszerkezetének és a gyártás technológiájának korszerűsítésére. A korábbi évek kutatómunkájának eredményeként az idén 2—3 száküli elektronikus szerkezei. Egy győri 14 éves iskolás — akinek hatéves öccsét megrázta az áram —, olyan konnektort talált ki, amely csak akkor kerülhet feszültség alá, amikor a dugót benyomják. Vezeték nélküli aprócska automatika megakadályozza a színpadi mikrofonok kellemetlen begerjedését. Biztosan gazdára talál az a hőfényképezésre vonatkozó javaslat, amelynek alapján egyszerű eljárással meg lehet állapítani a föld alatti vízvezeték-hálózat pontos helyét, vagy, hogy a vasúti, kocsiknak melyik csapágya rossz. Máris sikert aratott az a fali konnektorhoz csatlakoztatható, kétlapos elemmel működő szerkezet, amellyel egy órán belül megállapítható, van-e a hálózatban szakadás, vagy felcserélt fázis. Az ötletvásár a KISZ „Jövőnk a tét” akciójának befejeztével nem szűnik meg, sőt, a Börzsöny Áfész most készül arra, hogy megnyissa balassagyarmati Innoventure irodáját, amely folytatja az ötletvásárok szervezését, lebonyolítja az újítások felvásárlását és a további gyűjtemények kiadását, gondoskodik arról, hogy azok el is kerüljenek a vásárlókhoz — iparvállalatokhoz, szövetkezetekhez, intézményekhez, kisiparosokhoz. zalékkal bővítik környezetkímélő festékeik kínálatát. A választék gazdagításához fokozzák az együttműködést nyugati kooperációs partnereikkel. Jelentősen előrehaladtak az új vizes fa lazúr- festékek fejlesztésében, amelyek a Budalakk első vízzel hígítható típusú fafestékei lesznek. Bővítik az oldószermentes ipari zománcfestékek választékát is. Ezek a fejlesztések általában egy- egy nagyobb ipari felhasználó igényeihez igazodnak. A vizes alapú építőipari festékek körében is új termékek kialakításán dolgoznak. A felhasználók szívesen fogadják az új környezetkímélő festékeket, mert ezekkel a munka is biztonságosabb. A hagyományos festékek oldószerei ugyanis gyúlékonyak, egészségre és környezetre egyaránt károsak, s így csak a megfelelő munka- védelmi előírások betartásával alkalmazhatók biztonságosan. — A társadalom demokratizálódásának folyamatát a lakosság elsősorban azon keresztül érzékeli, hogy közvetve, vagy közvetlenül miként vehet részt a döntések kialakításában, érvényesül- nek-e érdekei. Milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalatai? — A párt megyei végrehajtó bizottsága is megállapította: a tanácsok testületéi jól szolgálják a szocialista demokratizmus szélesítését, sokoldalúan mérlegelnek egy-egy döntés előtt, jobban figyelembe veszik intézkedéseik politikai hatását is. Nem az a fő kérdés ma már, hogy a testületek rendelkeznek-e megfelelő jogosítványokkal és azokkal hogyan képesek élni. A tanácsi munkában — ahogyan ez az élet más területein is megfigyelhető — a legkülönbözőbb érdekek találkoznak, ezek feltárása, összhangba hozása, a célszerű kompromisszumok kidolgozása a legfontosabb, bár korántsem könnyű. A tanácsok az elmúlt időszakban ennek az alapvető feladatnak túlnyomórészt eleget tettek. Tevékenységük sokat fejlődött. A testületek általában a lakosság széles körét érintő, az életkörülményeket jelentősen befolyásoló kérdéseket tárgyalnak. Intézkedéseikre a közérdek elsőbbsége, a racionális gondolkodás, a település- és társadalompolitikai tennivalók iránti érzékenység a jellemző. Az érdekek ütköztetése, a viták során sikerült a lényeges dolgokra irányítani a figyelmet. Ezt bizonyítja, hogy a tanácsi gazdálkodásban a kiemelt programok — a lakásellátás, oktatás, egészségügy, az ivóvízellátás feltételeinek javítása — zöld- utat kaptak. Természetesen az önállóság lehetővé teszi ezzel ellentétes helyi döntések meghozatalát is. A pénzeszközök helyben állnak rendelkezésre, s, ha a testület úgy dönt: az iskola tetejének felújítása helyett sportpályát épít, egyúttal a felelősséget is vállalnia kell választói előtt. — A téma tárgyalása során elhangzott, hogy a községi tanácsoknál még mindig kevés a döntési változatokat tartalmazó javaslat. Hozzáteszem, hogy a megyei tanács testületéi ülésein sem sűrű. Miben látja okát? — Abból kell kiindulnunk, hogy mi motiválja a döntést? A szakapparátus kötelessége, hogy az előkészítés során az összes lényeges körülményt feltárja. A testület felelőssége, hogy valamennyi fontos körülmény ismeretében olyan döntést hozzon, amely a falu érdekét legjobban szolgálja. Ha a kérdés úgy vetődik fel: utat építsünk, vagy orvosi rendelőt, bizonyára az utóbbi sürgősebb a településnek. Viszont meglehet, a bokáig sárban közlekedőknek az út a fontosabb. Mint említettem, a döntés felelőssége a testületé. S nem biztos, hogy a tanács rosszul dolgozik, ha saját bevételeiből egyidejűleg nem képes minden problémát orvosolni. Az alternatív javaslatoknak tehát egyrészt az eleve megoldandó feladatok szabnak gátat, másrészt kevés az olyan alkalom, amikor a testület elé azonos jelentőségű változat kerülhet. — A tanácsi gazdálkodás feltételeinek változása kiváltotta-e a kívánt hatást? — Messzemenő következtetés levonására az eddig eltelt idő kevés. Az azonban bizonyos: a megyei tanács .szerepe csökkent. A településeken nem folytatható az a gyakorlat, hogy, ha elfogy a rendelkezésre álló keret, majd a megye kisegít néhány százezerrel, az agilis megyei tanácstag, vagy a „keresztapa” kiharcol még néhány millió forintot. A helyi tanácsoknak a saját pénzalapjuk felett kell dönteniük, de az is fontos, hogy lehetőségük van a megyei programokhoz csatlakozva, pályázat útján kiegészíteni anyagi eszközeiket. Nehéz megszokni néhány helyen az újat. Tapasztalni például több társközségben, hogy minél több pénzt igyekeznek kicsikarni falujuk javára. Ez természetes magatartás, de előfordulhat, hogy ezzel saját érdekeik ellen cselekszenek, mert a székhelyközségben a társközség lakóit szolgáló feladat marad el. Itt is' kompromisszumokra van szükség. Sokkal szembetűnőbb, hogy a testületi ülések fejlesztés- centrikusak, háttérbe szorul a meglevő intézmények működtetése, tartalmi munkája. Ugyancsak meg kell szokniuk a helyi tanácsoknak, hogy van amiért felelősek, s vannak dolgok, amelyek megoldásában csupán résztvevők. Ez a jobb koordinációra hívja fel a figyelmet. Mind több a kezdeményezés művelődési, sportlétesítmények közös üzemelésére, hiszen a közintézmények működtetése tanácsi feladat. A kereskedelmi hálózat, a hírközlés feltételeinek javítása viszont az érintett vállalatok feladata. Tevékenységüket a területen a tanács koordinálja, segítheti de. ha szükséges, a lakossággal együtt fellép a hanyag munkát végzőkkel szemben. — A népgazdaság helyzete a korábbinál élesebben veti fel az ésszerű, takarékos gazdálkodást az úgynevezett nem termelő szférában, ahová a tanácsok is tartoznak. Mit tesznek ennek érdekében? — Először a kifejezés szorul pontosításra. Talán szerencsésebb lenne úgy fogalmazni: a közvetlenül nem termeléssel foglalkozók... A kérdés úgy vetődik fel: lehet-e ezen a területen megtakarítani? Mint mindenütt, itt is van rá lehetőség. Persze, nem úgy, miként sokan képzelik, az intézmények számának egyszerű csökkentésével. Racionálisabb létszám-, bér- és anyaggazdálkodásra van szükség itt is, azaz jobban meg kell gondolni, mire költjük a pénzt. Nem engedhető meg például, hogy épületek állaga addig romoljon, amíg többe kerül a felújítás, mint egy új kivitelezése. Az igazgatási apparátus létszáma is mérsékelhető, de nem a községekben. Az így elért megtakarítás szolgálhatja a tartalmi, szakmai munka színvonalénak növelését. Meglevő tartalékainkat jól példázza az egészségügy. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre, s ezalatt értem környezetünk védelmét, a munkaártalmak csökkentését, az egészségesebb életmódra nevelést. Ez is óriási tartalék! Így később kevesebbet kell gyógyításra fordítani. S vannak területek, ahol nem szabad mindenáron takarékoskodni, mint például az oktatásban, ahol a körülményeket folyamatosan kell javítani, korszerűsíteni, növelve az oktatás, nevelés színvonalát, főként az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban. Újabb feladatot jelent ráadásul azok továbbképzése, akik középiskolából kikerülve nem folytatják tanulmányaikat és szakképzettséggel nem rendelkeznek. .. — S, hol takarékoskodhatnak az államigazgatásban? — A létszám további csökkentésével, a szervezet változtatásával, technikai eszközök alkalmazásával, a párhuzamosságok megszüntetésével. Ahol lehetett, eddig is mérsékeltük az igazgatásban dolgozók létszámát, s olyan bérpolitikai gyakorlatot alakítottunk ki, amely ezt segíti, s egyúttal mérsékeli a legégetőbb feszültségeket. Hatékonyabbá kell tenni a helyi tanácsok munkáját. Arra is gondolok, hogy az állampolgárok ne kényszerüljenek munkaidő alatt intézni ügyeiket. Az ügyfélszolgálat korszerűsítésével ennek lehetősége már részben megoldott. Törekszünk a „fölösleges” bürokrácia megszüntetésére, bár temérdek a „szükséges” adminisztráció, amikor az állampolgárnak ilyen-olyan igazolás kell, gondolva későbbi eljárásokra. — Milyennek ítéli meg a tanácsi munka személyi feltételeit? — A megyei, városi, községi tanácsokon túlnyomó- részt szakképzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak. Elvünk következetes megvalósításával-— kisebb, de képzettebb apparátusok —, ösztönző jövedelmi viszonyokkal javult a helyi tanácsok vezetésének színvonala. Bizonyítja ezt, hogy ma a községi tanácsok egy része lakossági forrásból, vállalati hozzájárulásból, saját eszközeiből a nehezebb gazdasági körülmények között képes korábbi eredményeket túlszárnyalni. Egy-egy település főutcája megmutatja: a tanácsi vezetés, a testület valóban gazdája-e a falunak, él-e a lehetőségekkel, gondolkodik-e, vagy csupán panaszkodik. A kezdeményezéseket, vállalkozókedvet jól példázza, hogy megyénkben a tanácsok a legnagyobb kötvénykibocsátók. Az intézményeken is meglátszik, milyen a vezetése. Ahol igényesek, ott az eredmények is jobbak A falu vezetőit a település egésze alapján lehet és kell megítélni! — Ez most nem így van? — Nem mindig. Pedig növekszik a községi tanácsok presztízse. Sokan olyan ügyekben is hozzájuk fordulnak, ami nem tartozik hatáskörükbe. Az elkövetkező időszakban a községi vezetők szerepe még inkább meghatározó lesz. A lakosság olyan tisztségviselőket akar, akikben van kezdeményezőkedv, elgondolás, s energiájukat nem panaszkodásra fordítják. S, ha felvetődik. hogy egyik-másik község miért tárt előbbre, az elsők között kell említeni: mert olyan a vezetése, így bizonyos differenciálódással lehet számolni. S miután öt esztendőre előre kidolgozott a pénzfelhasználás tanácsi rendje, a tanácsoknál is nagyobb szerephez jut a vállalkozás. — Azt mondják: az önállósághoz is három dolog kell: pénz, pénz és pénz... Ha ebből van a legkevesebb, ha nincs minek fel- használásáról dönteni, mit ér az önállóság? — Ilyenkor mutatkozik meg igazán az újra való fogékonyság. Korábban nem, vagy csak ritkábban alkalmazott megoldások kínálkoznak, mint a már említett kötvénykibocsátás, a vállalkozó típusú tanácsi gazdálkodás, a lakossági, vállalati erőforrások okos felhasználása. S ebben valóban az önállóság testesül meg, a vezetői magatartás a fontos. Ahol csak felsőbb segítségre várnak, esetleg évtizedre megáll a fejlődés. Persze, a vállalkozó vezető a nehéz emberek közé tartozik. Vitatkozik, érvel, olykor szenvedélyes. nem titkolja ellen- véleményét, egyik ötletét követi a másik. Nem hagyja elálmosadni a környezetét. Ezt meg kell szoknia, sőt erősíteni kell a közvéleménynek is. — Elhangzik, hogy a tanácsi bevételhiány, az eredeti költségvetés csökkentése, a pénzügyi korlátok az alapellátást is veszélyeztetik. .. — A több pénzzel az alapellátást; lehet javítani. A kevesebb az ésszerűséget helyezi előtérbe, így szülhet a szükség erényt. Aligha férhet kétség hozzá, hogy az egészségügyi ellátást, az oktatás feltételeit javítani kell. Más területeken, mint a művelődés, a szabad idő eltöltése az önfinanszírozást kell előtérbe helyezni, azaz, a tanácsok menedzseri szerepe e területen várhatóan mérséklődik, a koordináció viszont erősödik. — Az említett feladatok megvalósításához elégséges-e a megye tanácsainak szakmai apparátusa? — összességében igen. Igaz, intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy több jogász, építész vállaljon munkát a tanácsokon. Ez az állampolgár érdeke is, hiszen milliót fordít például egy családi házra, s szakember híján háttérbeszorulnak esztétikai, gazdaságos- sági szempontok. Az állampolgárok kevés időt fordítónak a tájékozódásra, mi pedig növelni szeretnénk a tanácsok szolgáltató-tanácsadó jellegét. — A párt megyei végrehajtó bizottsága a népképviseleti jelleg erősítése érdekében milyen tennivalókat jelölt meg? — Az egyik legfontosabb, hogy a községi testületi munka színvonalában meglevő különbségek mérséklődjenek. Rendszeresebbé kell tenni a szakigazgatási szervek munkájának ellenőrzését. Szükség van a döntési rendszer továbbfejlesztésére, a testületi határozatok végrehajtásának tudatosabb szervezésére, a tanácstagok érdemibb tájékoztatására, az elöljáróságok tevékenységének további kibontakoztatására. Ügy vélem, hogy e feladatok, valamint a tanácsi gazdálkodás megváltozott feltételeiből adódó tennivalók megvalósítására a tanácsi testületek felkészültek, élvezik a lakosság támogatását — fejezte be a beszélgetést Devcsics Miklós elvtárs. Az év eltelt öt hónapjában kilenc és fél millió forint árbevételt ért el a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közös üzemeltetésű 1. számú mintaboltja a megyeszékhelyen. Ez az árbevétel félmillió forinttal több mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában volt. (Fotó: Bábel L.) II környezetkímélő festékek új védjegye a zöld ecset
