Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

1987. június 19., PÉNTEK NOGRAD 3 Panelszereléstől a műholdvevőig Az első adóberendezés teljesítménye még csak 10 watt volt. Ma már a 150 wattos változatot tesztelik Pécsen, a Misina-tetőn Tömegkommunikációs cél­lal immár 100 tv-adóberen- dezéssel rendelkezik a Ma­gyar Posta. Kevesen gondol­nák, hogy ennek közel kéthar­madát, pontosan 62-t a Nóg- rád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat Videotechnika le­ányvállalata fejlesztette ki és szerelte össze. Rövid fenn­állása alatt jelentős hírne­vet szerzett magának a 70 dolgozót foglalkoztató üzem. A vállalat elektronikai múltja 1968-ban kezdődött. Ekkor létesítettek egy sze­relőüzemet, sok más vidé­ki városhoz hasonlóan. Bér­munkát vállaltak a BRG, a BEAG, a TERTA és a HTSZ számára, s ennek során áramköri paneleket készí­tettek. Kilenc év alatt rendkívül képzett műszaki gárda ala­kult ki, így önálló termék gyártását is fontolóra vehet­ték. A teamből is kiemel­kedett szerénységével és ki­magasló szakmai tudásával Gnédig Béla konstruktőr, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a kis közösségnek. Ekkor kaptak engedélyt a postától tv-ad óberendezé­sek fejlesztésére és gyártá­sára. A vállalat innovációs kész­ségére jellemző, hogy az el­telt időszak alatt minden évben képes volt új gyárt­mánnyal megjelenni. E nagy­szabású munka hívta életre ,1984-ben a leányvállalatot, amelyet Videotechnika né­ven ismer az ország, sőt ma már a határainkon túl élő szakemberek is. Az alakulás évétől kez­dődően exportra is szállíta­nak a hazaihoz hasonló, il­letve azzal azonos készülé­keket. Legjelentősebb kül­földi megrendelőjük évek óta a csehszlovák posta, de működik egy adójuk Peru­ban is. Északi szomszédunk számára eddig 11 darabot gyártottak, melyek közül kettő a már legújabb típu­sú, műholdijeleket továbbító berendezés. Ez a két gyárt­mány a vállalat új, ún. SUX satelli'teprogramjának első darabjai. A hazai felkészültségnek megfelelően az első adó tel­jesítménye még csak a 10 wattot érte el, s azóta is kifogástalanul üzemel Ba­lassagyarmaton. Az éven­kénti korszerűsítés révén ma már a 150 watos változa­tot próbálják Pécsen, a Mi­sina-tetőn. A teljesítménytől függetlenül valamennyi ter­mékük megüti áz európai mércét, megbízhatóság és élettartam szempontjából egy­aránt. Elektromos rendszereik erénye, hogy alacsony im­porthányaddal készülnek, így tartós pozíciót harcol­tak ki a telített piacon. Jel­zi ezt az is, hogy ebben az esztendőben már 30 millió forint árbevételt kívánnak elérni, szinte kizárólag adó- berendezésekből. (németh) Kép: — kj — Uj formqk a kivitelezésben Műszaki-fejlesztési tapasztalatok a kábelgyárban Az osztállyá szerveződött műszaki fejlesztés idén ja­nuárban kezdte meg a te­vékenységét a Magyar Ká­bel Művek balassagyarmati gyárában. Féléves munká­jukról a gyári pártalapszer- vezet vezetősége előtt adtak számot. A szervezeti változás alap­vető része azoknak a sok- csatornás folyamatoknak, amelyek a gazdasági haté­konyság irányába mutatnak. Akár a jelent, akár a táv­latokat tekintjük, a műsza­ki fejlesztés a gyár életé­nek sarokköve. Ezért már a mérnökök kiválogatásánál is figyelembe vették a ma­magas szintű képzettséget, a középvezetői gyakorlatot, a kreativitást —, hogy csak a leglényegesebbeket emeljük ki. Más vállalatokkal szem­ben néhány újszerű megol­dással is kísérleteztek. Ezek között is szembetű­nő az ösztönzési rendszer. •A kiírt prémium, vagy ju­talom nem névre szól, ha­nem feladathoz kötött. Egy-egy mérnök több mun­kába is bekapcsolódhat és siker esetén nagyobb arány­ban részesedik a haszonból. Már az első hetekben, hó­napokban látszott, hogy a tevékenységük rákfenéje a kivitelezői háttér hiánya. Az a megoldás, amely máshol is elterjedt, vagyis a tmk- részleg bevonása a fejlesz­tés gyakorlati teendőibe itt sem járt sikerrel. Ezért döntött úgy a gyár vezeté­se, hogy ezen a téren is új­szerű megoldásokhoz folya­modik. A témafelelős ren­delkezik a határidő, a fel­használható pénz, tehát az ösztönzés felett, s ezenkí­vül dönt abban is, kit von be a végrehajtásba. Egyszó­val rátartozik, hogy teamet alakít, vagy egyedül fog-e a munkához vgm-et hoz lét­re, vagy1 külső megbízóhoz fordul. Az egyik legjárhatóbb út­nak a vgm bizonyult, s már a második negyedévtől hoz­zájárult a feladatok megol­dásához. Jelentős szerepet kaptak a külső kivitelezők is, akik ebben az esetben alvállalkozóknak számíta­nak. Ezen túlmenően új for­maként lépett be a „K+F” szerződés alkalmazása azok­ban a témákban, amelyek­ben a helyi szakemberek felkészültsége alacsonyabb, mint egy külső cégé. A „ki=- vitelezés-f-fejlesztés” három témakörben került teríték­re, egyelőre árajánlati szin­ten. A fejlesztői munkában szokatlan, vagy kevéssé al­kalmazott módszer, hogy az alkotói team tagja, egy-egy részfeladat gazdája, nem csupán az osztály dolgozója lehet, hanem a gyár bár­mely területének alkalma­zottja is. Az első néhány hónap, tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy az egyes fejlesztési témák rész­feladatainak gyáron belüli, megbízásos alapon történő végrehajtása nem szeren­csés. Ezek között is szóba került a tmk-nak adott né­hány megbízatás. A kábelgyár pártalap- szervezetének vezetősége igen eredményesnek ítélte a műszaki-fejlesztési osztály alig féléves tevékenységét. Megítélésük szerint az egyes témakörök — gyártás- és gyártmányfejlesztés — egy­aránt jól szolgálja a piac- orientált gazdálkodást. Az osztály „életképességét” bi­zonyítja az a rugalmasság, amivel megoldották a kivi­telezői háttér megszervezé­sét. A társterületekkel fenn­álló kapcsolat jó. Fejleszté­si elképzeléseik a jövőre vo­natkozóan a célra orientál­tak, melyben figyelemre méltó szerepet kapott az a sok-sok javaslat is, amelye­ket maguk a mérnökök tet­tek, a bejárásaik során szer­zett tapasztalatok alapján. Európa legnagyobb geotermikus erőműve Már évszázadok óta Ör­dög-völgy a neve, és jog­gal, mert mintha valóban az „ördög konyhájából” tör­ne fel a föld mélyéből, ter­mészetes kéményeken ke­resztül a kénszagú forró gőz sziszegő hang kíséreté­ben. Azért is találó az el­nevezés, mivel az Appen­• nin-félsziget közepén va­gyunk, ahová a rómaiak kép­zelete a tűzisten, Vulcanus kovácsműihelyét helyezte. Már több kilométer tá­volságból látható a pára­felhő, amely az Öi;dög-völgy- ben fekvő alig 1000 lakosú kis város, Larderello felett függ. Csak közelebbről ve­hető észre a hegytetőről, hogy a legtestesebb felhők az egész környéket uraló kondenzációs tornyok fehér hengereiből emelkednek ki. Larderello ugyanis — és ál­talában az Ördög-völgy — nemcsak természeti külön­legesség, hanem egyúttal Eu­rópa legnagyobb geotermi­kus erőműve. Május második felében munkásgyűléseket tartottak a Nógrádi Szénbányák üze­meiben. A fórumokon a vál­lalat és az üzemek első szá­mú vezetői tájékoztatták a dolgozókat azokról a július elsejétől esedékes átszerve­zésekről, amelyek a termelés gazdaságosságának javítá­sára hivatottak. A munkásgyűléseken ko­moly vita is kialakult, amely természetes, hiszen a szerve­zeti rendszer tervezett vál­tozása emberek sorsát érin­ti. A felszólalók egy része jövője bizonytalanságának adott hangot. Más része nem is tagadta: tart az újtól, ne­héz szakítani a megszokot­tal. Voltak, akik a módosítá­sok várható gazdasági ered­ményeiről érdeklődtek, s feltették a kérdést: megéri-e mindezt „végigcsinálni”? Akadtak, akik egyszerűen nem értették, miért van szükség az intézkedések év­közi bevezetésére. Nekik vá­laszoltak meg azok a felszó­lalók, akik támogatták az előirányzott ésszerű átszer­vezéseket, egyetértettek a döntés mielőbbi végrehajtá­sával, s hangoztatták: min­den nap késés veszteség! A vállalat és az üzemek vezetői igyekeztek a felveté­sekre körültekintően, részle­tesen megfelelni. S miköz­ben felvázolták a teendőket, nem mulasztották el nyoma­tékosan hangsúlyozni: a dol­gozóknak, a kollektíváknak annak tudatában kell eleget tenniük a kötelezettségük­nek, hogy az egész nógrádi szénbányászkodás létéről van szó! Ahhoz, hogy rávilágítsunk a vállalatnál már elodázha­tatlan lépések megtételének szükségességére, utalnunk kell az előzményekre. A Mi­nisztertanács tavalyi hatá­rozata alapvető követel­ményként szabta meg a szénbányászattal szemben a gazdaságosság nagymérvű fo­kozását. B rentábilitás megteremtéséért A Nógrádi Szénbányáknak a VII. ötéves tervidőszak zá- róesztendejóben, tehát 1990- ben — az 1985. évi árszinten — rentábilisan kell termel­nie. A feszes feladat figye­lem bevételé vei készült el a cselekvési program a hatá­rozat vállalati végrehajtásá­ra, majd az ipari miniszter­rel létrejött megállapodás rögzítette a termelési szer­kezet átalakításából adódó tennivalókat és azok felté­telrendszerét. Ezt követően többször is módosult az eredeti megál­lapodás feltételrendszere, csökkent az állami dotáció és a beruházás összege. A vállalat helyzete februártól tovább nehezedett, ugyanis a Pénzügyminisztérium — az Ipari Minisztérium javasla­tára — 100 millióval, 195 millióra mérsékelte az idei állami dotációt. A kibontakozás kimunká­lására létrehozott operatív munkacsoport széleskörűen vizsgálta a gazdálkodás tar­talékait, a költségcsökkentés és az eredményjavítás lehe­tőségeit. A javaslatok alap­ján kikristályosodtak azok a teendők, amelyekkel elérhe­tő, hogy a legkevésbé késlel- •tetődjön a szerkezetátalakí­tási program végrehajtása. Javult a gazdaságosság A megtett intézkedések közül kiemeljük: módosítot­ták a vállalat igazgatóságá­nak szervezetét, összevontak osztályokat, s az irányító­munka ésszerűbbé tételével 32 fővel, csaknem 14 száza­lékkal csökkentik az idén a nem fizikai létszámot. Szük­ségessé vált a mélyművelésű bányák termelésének növelé­se, s ezért bevezették az úgynevezett növelt idejű munkarendet. A vállalat gazdálkodása ugyan javult az elmúlt hó­napokban tavalyhoz viszo­nyítva, ez azonban koránt­sem elegendő. Az első ne­gyedévben a kiadások 55,5 millió forinttal haladták meg a bevételeket, a tervezett 29,2 millió forinttal szemben. A produktív és a fejtési telje­sítmények mintegy 25 száza­lékkal növekedtek, árrí a mélyművelés tervhez viszo­nyított adóssága már megha­ladja a 30 ezer tonnát. A vá- gathajtók teljesítménye in­dokolatlanul alacsony, elma­rad a tavalyitól is. Egyszóval: lépnie kell a vállalatnak, méghozzá sürgő­sen. Nincs kire és mire vár­ni! Amint azt a vállalat párt-végrehajtóbizottsága is megállapította: meg kell gyorsítani a megújhodási program végrehajtását! Tö­rekedni kell a meglévő tar­talékok mielőbbi hatékony kiaknázására! Az ésszerűsítési folyamat második lépcsőjébe tartozik az üzemi szervezeti rendszer célszerű megváltoztatása. A módosításokat alapos előké­szítés, széles körű egyezte­tés, a megfelelő formák fel­tárása előzte meg. Az átszer­vezések szükségességével, időpontjával, megoldási lehe­tőségeivel az illetékes párt- és szakszervezeti szervek egyetértettek. Ezt követően a vállalat igazgató tanácsa meghozta döntését. Július elsejétől megszűnik a szorospataki bányaüzem, ,az aknát a ménkesi bánya­üzemhez csatolják. A válla­lat energetikai széntermelé­se így egy bányaüzemi szer­vezetben koncentrálódik, s ez kedvezőbb lehetőséget te­remt az erőforrások célsze­rű, belső átrendezésére és felhasználására. Mód lesz a piaci igényekhez való rugal­masabb alkalmazkodásra. Meggyorsítják a szorospataki bánya szénvagyonának lemű­velését. A termelését szüneteltető tiribesi aknát beolvasztják a kányási bányaüzem szer­vezetébe. Indokolja ezt a bányaterületek szomszédsá­ga, valamint a bányának a kányási termelési rendszer­hez való végleges kötődése. A külfejtési bányaüzem megszűnik. Fuvarozási-szállí­tási részlege — lényegében változatlan tagozódásban — a nagybátonyi gépüzemhez, külfejtési részlege a kányá­si bányaüzemhez kerül. A fúrás-kutatási részleg ná­lunk újszerű kisüzemi for­mában tevékenykedik majd, s közvetlenül kapcsolódik a vállalat igazgatóságához. Ugyanez lesz a sorsa a kis- terenyei vállalkozási üzem­ből leváló földmérő, illetve tervezőirodának. Az így ala­kuló kisüzemek önállóan végzik majd a munkájukat, rugalmasan alkalmazkodhat­nak a piaci igényekhez, ke­vés alkalmazotti létszámmal dolgoznak, s így remélhető­leg eredményesen gazdál­kodnak. i B követelmények maradnak Az átszervezésekkel több mint öt ven nem fizikai be­osztású szabadul fel. Ezáltal a vállalat munkás-alkalma­zotti létszámaránya az ipar­ági átlagnál kedvezőbbé vá­lik. Az érintett dolgozók helyzetét humánusan rende­zik. Az intézkedések évi költségmegtakarítása 20 mil­lió forint, s további haszon származik majd abból, hogy a célszerűbben kialakított szervezetek minden bizony­nyal hatékonyabban tesznek eleget gazdasági kötelezett­ségüknek. Hangsúlyoznunk kell: a vállalattal szembeni követel­mények változatlanok ma­radnak. Munka van bőven, egyetlen a termelésben be­csületesen helytálló bányász­nak sem kell félnie a hol­naptól. Annál inkább szük­ség van a sorok rendezésé­re, az összefogásra, az egyet- akarásra. Mert mint mondot­tuk: az egész nógrádi szén­bányászkodás sorsáról van szó! Kolaj László Ügyeleti szolgálat Ütemterv szerint vég­zik az erő- és munka­gépek karbantartását a drágelypalánki terme­lőszövetkezet szakem­berei Mocher István, a gépjavító üzem vezető­jének irányítása mel­lett. A kampánymun­kák idejére ügyeleti szolgálatot is szervez­tek, hogy a meghibáso­dott járműveket azon­nal kijavíthassák. A szerelők díjazása a had­ra fogható gépek, jár­művek üzemkész álla­potától függ, ezzel is ösztönzik a gyors, pon­tos munkára a gépmű­hely dolgozóit. — kulcsár — A nógrádi szénbányászkodás jövőjéről van szó!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom