Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. június 18., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 így néz ki a festett üvegtál. Bemutatja: Rózsahegyi Sándor A 15 709-es termékcsalád Virágszirmok — üvegből Vt Alighanem szeme, szája tátva marad a csodálkozástól annak, aki először fordul meg a salgótarjáni öblös- üveggyár bemutatótermében. Az egymás mellett és mögött sorakozó alumíniumvázas, üveglapos polcokon ezerszámra láthatók a különböző formájú, mintázatú és sgánű kelyhek, poharak, RÓtsdk, kancsók, palackok, tálak, tányérok, bonbonierek, vázák, sószórák, ecettartók, hamutartók, gyertyatartók, búrák, csillárüvegek. Az első darabokat még 1950-ben helyezték el itt, s lassan már szűknek bizonyul az egyébként tágas helyiség. Holott nagyon sok üvegtermék mintadarabját már nem is tárolják, odaajándékozták a balassagyarmati múzeumnak. Ám a polcokon sorjázó áruk bőséggel elegendők ahhoz, hogy a látogató képet kapjon a gyár elmúlt csaknem négy évtizedének termeléséről. Ennél lényegesen fontosabb célt is szolgál a bemutatóterem, nevezetesen: a megrendelő kiválasztja magának a számára tetsző terméket, s ameny- nyiben az árban is siMfeiíil megegyezni, úgy a gyártó rövid időn belül szállítja a kért merinyiséget. ☆ Az utóbbi időben elhelyezett állványok egyikén találhatók az úgynevezett centrifugaeljárással készített termékcsalád tagjai. Salátás- és tésztáskészletről, nagy és kis tálakról van szó. A termékcsalád a 15 709-es formaszámot és a 40—31-es dekor- számot viseli. Utóbbinak aztán még vannak további, számmal jelzett változatai. Elnézve a szabálytalanságukban is szabályos alakú darabokat, a szemlélődőnek úgy tűnik, mintha üj/egből készült virágszirmok tolnának kör alakban egymás mellé rakva. A színek átmenetükben igazodnak az üveg finomságához, a forma tetszetősségéhez. összesen kilencféle színváltozat fedezhető fel, mint például a fehér, a szürke, a rózsaszín, a kék, a zöld, a sárga. Mindenesetre a kíváncsiskodónak az az első pillanatban kialakult véleménye, hogy ezek a termékek sikerre számíthatnak majd a vásárlók körében. — Ezt mi is így látjuk — mosolyog Dianovszkiné Ravasz Csilla, á gyár export- főreferense. — A múlt esztendőben egymillió forint értékben szállítottunk belőlük az NSZK-ba és Kanadába. Azok a gyártmányok még simák, vagyis testetlenek voltak. Az idén már hárommillió forint értékben kaptunk megrendelést áz említett országokon túlmenően Franciaországból és az USA-ból. Mintadarabokat kértek Angliából, Olaszországból, Finnországból és Ciprusról. Szóval, ahogyan monldani szokták, beindult az üzlet. A centrifugaeljárás alkalmazásának hazai „nagymenője” az ajkai üveggyár. A vevői igények bírták rá a salgótarjáni szakembereket arra, hogy próbálkozzanak az üveggyártási eljárással. Három évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a termelés beindításával, s jelenleg egy centrifugagép üzemel az 1- es kézi gyáregységben. Tekintettel az áru kedvező vevői fogadtatására, újabb, de már kétállomásos gépet vásároltak az öblösüveggyáriak, hogy eleget tudjanak majd tenni a várhatóan növekvő megrendeléseknek. ☆ A siker tulajdonképpen a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat francia képviselőjének köszönhető. A szóban forgó hölgy javasolta, hogy festéssel dekorálják az addig csak sima kivitelben szállított kálikristályt. Nos, az ötlet bejött... — A minden év januárjában megrendezett párizsi háztartási cikkek vásárán mutattuk be a festett centrifugatermékünket — emlékezik' Nagyné Hamza Erzsébet tervező, a gyár termelés-előkészítési osztályának csoportvezetője, aki oroszlánrészt vállalt a menedzselésben. — Óriási sikert arattunk. Hasonlóképpen elismerő volt a fogadtatás Frankfurtban, ahol minden év márciusában tartanak világszerte ismert üvegipari vásárt. Nagy örömünkre, azóta egyre szaporodnak a megrendelések. .. Lemegyünk az 1-es kézi gyáregységbe, hogy szemtanúi legyünk a termékek születésének. Mit mondjak: a folyamatnál jóval látványosabb a kész produktum. Nem is sokáig bírjuk a meleget az üvegolvasztó kemence közelében, ám a röpke beszélgetés lényegét feljegyezzük. — Másfél kilogramm üvegolvadékot kell a merítővassal a centrifugagép alakító szerszámába helyeznem — mondja Csonka Gyula merítő. — Ezt a mozdulatot műszakonként legalább négy- százszor muszáj megismételnem, ugyanis ennyi darab a normánk. — Mire kell ügyelnem? — ismétli meg a kérdést Gubán Miklós gépkezelő és brigádvezető. — Nem szabad légbuboréknak kerülni az üvegbe, s tartanom kell a búra, vagy a tál adott magasságát. Mikor, mit gyártunk. .. Miközben kapaszkodunk felfelé a lépcsőn két szimpatikus, készséges kísérőnkkel, Nagyné Hamza Erzsébet arról beszél, hogy a kis és nagy tálak elsősorban azokban az országokban lehét- nek kelendőek, ahol hagyományosan sok salátát fogyasztanak. Elkészítésükhöz, szervírozásukhoz kiválóan alkalmasak ezek a préstermékektől eltérő formájú üvegedények. Az 1-es számú festőüzemben külföldre szállítandó mintadarabokat készít elő Kotroczó Péter és Rózsahegyi Sándor mintázó. Kis állványra helyezik a tálakat, s miközben az egyik kezükben tartott sűrített levegővel üzemelő szórógép az edények külső felületére fújja az ólomoxidos festéket, a másik kezükkel lassan forgatják az apró tartószerke- kezetet. Az egyenletes festés alapkövetelmény a kívánt minőség szempontjából. — örülünk neki, hogy részesei lehetünk egy új termék piaci elterjesztésének — említik. — A felfedezők örömével végezzük a munkánkat. ☆ Hasonló érzéseket táplál a tervező és az exportfőre- ferens. Mint mondják, díszdobozba csomagolva drágábban eladhatná a gyár a centrifugatermékeit is. Csakhát nálunk köztudottan nem valami magas színvonalú a csomagolástechnika... A gyártó közönséges barna színű kartonban szállítja az árut. A francia gazdasági társulás viszont fehér kartonban kéri a kollekciókat, U'tnajjd a tálak színes fotóit ragasztja a dobozokra. Pompázatos, szemet vonzó így a megjelenési forma, arányban áll a benne lévő „tartalommal”. Kár, hogy ez sem nekünk jutott az eszünkbe!... _ Kolaj László Víz alá került egy téesz Drága mentőöv — kemény feltételekkel A nehéz helyzetbe került vállalatokon nem biztos, hogy akkor segítünk, ha minél több forintot költünk a gondjaik orvoslására. Szerencsésebbnek tűnik, ha helyette ahhoz nyújtunk, támogatást, hogy talpon maradjon és fejlődőképessé váljék. Egy bajba jutott mezőgazdasági nagyüzem; a Romhá- nyi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet sorsában történt döntő változás a közelmúltban, miután a téesz fölött összecsaptak a hullámok. Ugyanis 1986 novemberében a Magyar Nemzeti Bank balassagyarmati fiókja fizetésképtelenné nyilvánította. Az azt követő hitelezői egyeztető tárgyalások sem jártak eredménnyel, ezért a Nógrád Megyei Tanács elnöke elrendelte az állami szanálást. A revízió összesen 37 millió 770 ezer forint hiányt állapított meg, melynek harminc százaléka az alaptevékenységből származik. Folyamatos tan A szanálóbizottság megállapításait ismertette a legutóbbi közgyűlésen Makrai István, a szövetkezet újonnan választott elnöke. A vizsgálat szerint az üzem elmúlt háromévi gazdálkodását a folyamatos hanyatlás jellemezte. Ennek több forrása volt, amelyek állandó pénzügyi feszültségeket idéztek elő. A felelőtlen gazdálkodás következménye lett, hogy tavaly a bírságok, büntetések összege elérte a 10 millió forintot. Ez a veszteségnek a harminc százalékát tette ki. Ezek után talán nem is meglepő, hogy a számviteli bizonylati renddel, az okmányfegyelemmel kapcsolatban is rendkívüli állapotokat tárt fel a vizsgálat. Nem volt minden rendben a bér- kifizetésekkel sem. Több esetben a kifizetett jövedelem nem állt arányban a végzett munkával. Igen magasnak találták az ellenőrök az adminisztratív létszámot is. Az ágazatok részletes vizsgálatának eredménye szerint a növénytermesztés adottságokhoz igazodó szerkezete nem alakult ki. A vetésszerkezetbe állított növények kiválasztásánál a szakmai alaposság helyett a spontaneitás döntött. Az elmúlt esztendőben például tizen- négyféle növényt termesztettek igen nagy költséggel. Az ágazat veszteségét tovább növelte a tagoknak háztáji juttatásként kiadott 21,5 mázsa termény. Gye fejlesztésed A szarvasmarha- és a juhtenyésztésre alapozott állat- tenyésztési ágazatot sem kezelték megfelelően a szövetkezetben. A jövedelemtermelés helyett a jövedelemkiáramlás volt jellemző. Az ezt előidéző okok bőséges tárházából „csak” az alacsony szintű tenyésztői munkát, az állatok kihelyezési akcióját, a rossz takarmánygazdálkodást, a vezetői hiányosságokat, a laza munkafegyelmet és a munkaerőgondokat említeném. Más gazdaságokhoz hasonlóan a romhányiak is az ipari ágazat termelésétől várták az alaptevékenység veszteségeinek pótlását. Ezért a jövedelemtermelő képesség reményében gyors fejlesztésekbe kezdtek. Azonban ezt a vállalkozást sem kísérhette szerencse, mert nem teremtették meg az ágazat személyi és tárgyi feltételeit, ami további piaci. problémákkal, ésszerűtlen költséggazdálkodással és az ellenőrzési hiányosságok sorával párosult. A helyi telepítésű üzemek kicsik, a tsz olyan gazdasági társaságok gesztorságát is átvállalta, amelyektől más gazdaságok igyekeztek megszabadulni. A szakcsoportok legtöbbjéről kiderült, hogy működésük szabálytalan és hátrányos a szövetkezetre nézve. A munkavállalási szerződések könnyen kijátszhatók voltak. Több üzem működésénél olyan magatartást bizonyított be a szanálóbizottság, amelyek súlyosan sértették a szocialista gazdálkodás erkölcsi normáit. A nagyüzem jelenlegi helyzetének kialakításában a vizsgálatot végzők megállapították az első számú vezetők felelősségét. Hiszen a gazdálkodás színvonalának visszaesésében, a pénzügyi egyensúly megbomlásában, a hibás vezetői döntések sorozata is közrejátszott. A párt-, az állami és az érdekképviseleti szervek időben és többször figyelmeztették a nagyüzem vezetőit, közgyűléseken és rendkívüli vezetőségi üléseken hívták fel a figyelmet a hiányosságokra. A nagymértékű veszteség elkerülése érdekében a szükséges intézkedések megtételére kötelezték a tsz vezetőségét. Ezeket a vezetés nem hajtotta végre, a kollektíva nagy része is passzív volt. Ezért a tagság új vezetéssel próbálja meg a nehéz helyzetből — saját erő mellett állami segítséggel — a talpra állást. Szigorú kittétA szanálóbizottság a főhatóságokkal egyeztetett ténymegállapító és feladatmeghatározó jelentését a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és határozatával elfogadta. A termelőszövetkezet veszteségének rendezéséről és annak feltételeiről megállapodástervezetet készített, melyet a tsz közgyűlése elfogadott. A pénzügyi egyensúly helyreállítására kemény feltételeket kaptak á romhá- nyiak. A hitelt 1997-ig törlesztik. A feltételekben egyebek között szigorú költség- gazdálkodást, az adminisztratív létszám, a háztáji juttatás csökkentését, új vezetőség alakítását határozták meg. Surányi János Környezetkímélő Bővült az ÍFOR kínálata Az ÁFOR felkészült a nyári autósfőidényre. Mintegy 80 töltőállomással bővítették az üzemanyag-kínálatban a szuperbenzin arányát, 29 helyen pedig megteremtették a 98 oktános extrabenzin árusításának lehetőségét. A kétütemű gépkocsik igényeihez igazodva 22 töltőállomáson már nemcsak normálbenzinből, hanem szuperbenzinből készült keveréket is árusítanak a nyári idényben. Üjabb nyolc helyen kezdték meg az ólommentes benzin árusítását. Az ÁFOR több mint 400 kútja közül 180 vidéki állomás és 19 budapesti benzinkút nyitva tartási idejét meghosszabbították. Az országos hálózatban 90 töltő- állomás tart nyitva éjjelnappal, 278 pedig vasárnap és munkaszüneti napokon is kiszolgálja az autósokat, motorosokat. Inaktív — nem radioaktív — diagnosztikumokat, gyorsan bomló radioizotópo- kat állítanak elő a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében. Miként dr. Földiák Gábor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetének főigazgatója az MTI munkatársának elmondta, az utóbbi csaknem 30 évben kifejlesztettek olyan radioaktív izotóppal jelzett készítményeket, amelyek alkalmazásával korán felismerhetnek, eredményesen gyógyíthatnak súlyos betegségeket. A radioaktív készítmények azonban kismértékben veszélyeztetik a környezetet, ezért újabban inaktív készítményeket: enzimes, vagy fluoreszkáló anyagokat és olyan izotópokat használnak, amelyek rövid idő alatt lebomlanak, hatástalanná válnak. Egyik ilyen új, környezetkímélő készítményük a fluoreszcencia-immunanalitikai készlet. Alkalmazásával kimutathatják a vérben lévő antibiotikumok, antiepi- leptiikumok és más gyógyszerek szintjét, így megelőzhetik azok túl- vagy alul- adagolását. E készlet forgalomba hozatalának engedélyezése folyamatban van, s a mérésére konstruált fluo- rimétert 10 laboratórium már megvásárolta. Az intézetben jelenleg fejlesztenek ki egy ehhez hasonló, úgynevezett polarizációs fluoreszcencia- immunalitikaí módszert, amely alacsonyabb gyógyszerszint, ijletve egyes hormonok meghatározására is alkalmas. Az intézet szakemberei megalkották a teohnécium- generátor — mesterséges radioaktív -izotópot előállító készülék — második nemzedékét. E fejlesztés eredményeként lehetővé válik, hogy gyógyintézetekben állítsák elő azt a diagnosztikumot, amelynek használatával megállapíthatják a máj, a vese és más szervek betegségeit. Ebben az évben megkezdik a vírusok meghatározására szolgáló enzim jelzett diagnosztikai készletek előállítását. Az Organon Tek- nika holland céggel kötött együttműködési megállapodás szerint az AIDS- és a hepatitisvírus kimutatásához szükséges készletet gyártanak majd.
