Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
1987. május 12., KEDD NOGRAD 3 Befejeződött a cukorrépa vetése Nógrádiján Versenyhelyzetben Amit a föld kívánt« megkapta Por zik a földút a terepjáró mögött. — Végre kedvező az idő, dolgozhatunk — mondja Puskás József, a kallói termelőszövetkezet növénytermesztésének vezetője. — Ahogy áthúzódtak a télies napok a tavasziba, láttuk: lemaradás lesz a tavaszi munkáikkal, fel kell készítenünk az embereket, a gépeket, hogy pótoljuk ezt. Ez örökös harc az idővel. A földdel dolgozó embernek nem kell sokat magyarázni, mit, miért kell csinálni. A cukorrépát is két műszakban -vetjük. A traktorosok a gépeket tartják karban. Vigh József öreg RAU vetőgépét ápolja. — Este tíz óráig vetek — mondja —, a váltómnak már ne legyen erre gondja. A másik traktoros, Dulai József is zsírozza gépét és már indulna, hogy a másik táblán kihúzza az egyenest az éjszakásnak, de a dicsérő szóra csak megáll. — Hát igen, ezt a Herireau betakarítógépet még a nyugatnémet RAU-cég képviselői is lefényképezték. Gépészeink rászerkesztették a RAU MULTISEM vetőgépet, ilyet még nem láttak, és jól lehet dolgozni vele. Ez az én életem — mutat a jól karbantartott masinára —, mert ezzel keresem a kenyerem. — Holnap estére befejezzük a 258 hektár répa vetését — mondja Puskás József. — Növeltük a répa területét, s ezzel a. cukorrépa rangját emeltük, de még sokat kell dolgoznunk, hogy eredmény is legyen — szól búcsúzóul. A héhalmi határban a pa. lotáshalmi tsz három RAU. gépe veti a répát. — A 600 hektár borsó miatt csak két géppel indítottuk a vetést — magyarázza Katona János, az ágazat ve- vezetője. — De mindent elkövetünk, hogy 450 hektáron a mag a földbe kerüljön. Endrefalván a tapasztalt, mindenhez értőnek mondott Gyulavári Tibor traktoros szolgál felvilágosítással. — A romhány,iáktól kölcsönöztünk egy öreg RAU-t, felújítottuk, ezért ideális időben kezdhettük a vetést. Ennek sikerülnie kell! A ré- pakultivátorra egy fűkaszát kellene újítanunk, hogy a répa sorában se maradjon gaz. A KLEINE betakarítógépre készítettünk egy fejezőkihordót, s ezzel értékes silót nyertünk.. . A szécsényiek a megyében elsőnek tették a földbe a répa magját. — A nagykátaiak a gépekkel együtt jöttek, a mieink pedig rövid idő alatt megtanulták a gépeik kezelését — mondja Győri Nándor, az őrhalmi tsz elnökhelyettese. — Az éjszakai műszakban már a mi traktorosaink vetettek. Reméljük, a betaka- rítósor js időben megérkezik. Bízunk az eredményben, mert a föld, amit kívánt, mindent megkapott. Rétságon, Romhányban is már a magágyban a répa, Karancslapujtőn még folyik a vetés. — Holnapra befejezzük — ígéri Juhász László növény- termesztő. — A gépeket Jászalsószentgyörgyről hoz. tűk. A jelentősebb tavaszi munkák közül már csak húsz hektár napraforgó vetése van hátra. A másik növénytermesztő, Zsély László közben ebéd- hordókat emel ki a gépkocsi, ból. A következőket mondja: — Teljes az ellátás. Jól dolgoznak a vendégtraktorosok. Ahogy megérkeztek, egyből átszereltek és estig dolgozták. A két gépkezelő is az ebédhez készülődik. Előtte néhány szót váltunk. Hpben. czius Pál szétnéz: — Szokatlanok ezek a dim. bes-dombos táblák. Nem irigylem az ittenieket. Nemcsak a munka fárasztó, hanem költséges is. — Felénk a vakondtúrások számítanak hegynek — egészíti ki az előbbieket a másik traktoros, Baki Pál, aki már tavaly is dolgozott Karancslapujtőn. Kisvártatva így folytatja: — A mi táblánk 500 öl hosszú, ott lehet jól teljesíteni, itt'viszont sóik idő elmegy a forgásra. Szóba kerül még, hogy az időjárás miatt a Jászságban is késtek a tavaszi munkákkal. A fordulatos eszmecsere egyszer csak megszakad. Zsély László fölfékint az égre. s így szól: — Majdnem bejött a nyíregyházi időjós előjelzése. Hidegre fordult az idő, most már az aranyat érő eső kellene. Szabó Endre A szerszámgépipar új piacai Objektív és szubjektív okok Sok a baleset a hideghengerműben Az első négy hónapban huszonhat baleset történt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, öttel több mint a múlt év hasonló időszakában. A sérülések fele a hideghengerműben következett be, a többi munkaterületen javult a biztonsági helyzet. A huzalműben öt baleset történt, szemben a tavalyi kilenccel. Hat munkaterületen egy, egy gazdasági egységnél két sérülést naplóztak. A bátonyterenyei gyáregységben, az anyagellátási és az energia-főosztályon balesetmentesen dolgoztak. Több összetevője van annak, hogy a hideghengerműben háromszor annyi balesetet voltak kénytelenek „elkönyvelni”, mint egy évvel korábban. Rosszak a A Paszományárugyár, mintaválasztékának kibővítésére és a tervezési idő lerövidítésére átalakította mintatervező gépét. A függönyöket, térítőkét gyártó vállalat szakemberei eddig a megtervezett mintákat kézi vezérlésű berendezésen készítették elő a kötőgépek számára, amelyek úgynevezett lyukkártyasza- lagokról „olvasták le” a motívumokat. Ez a művelet fárasztó, hosszadalmas, nagy rutint igényel az ott dolgozóktól, ráadásul sok a hibalehetőség és a javítás csak később, a minta megjelenítésekor lehetséges. Éppen ezért a fejlett országoktermelési körülmények, elavultak, gyakran meghibásodnak a gépek, nagy a zsúfoltság a gyártócsarnokban. Csökken a létszám, a termelési feladatok növekednek, gyakran kell túlórázni. Ilyen feltételek mellett az emberi mulasztások is szinte mindennaposak. Természetszerűen a gyár és a hengermű vezetői nem törődnek bele a jelenlegi helyzetbe. Megszaporodtak az ellenőrzések, igyekeznek feltárni és megszüntetni a baleseti forrásokat. Megkülönböztetett gondot fordítanak a védő. és a segédeszközök használatára. A közvetlen termelésirányítók az eddiginél is jobban odafigyelnek a technológiai és a gyártási utasítások betartására. ban — ahol hasonló munkát végeznek — elektronizálták e műveletet. Mivel az ilyen rendszer létesítése igen költséges, — a Gardénia Csipkefüggönygyár például csaknem tízmillió forintért vásárolt számítógépes mintatervezéshez eszközöket —, a Paszományárugyár a házilagos modernizálást választotta. Személyi számítógépet vásárolt, s kártyalyukasztó gépét alkalmassá tette az elektronikus jelek fogadására. Igv a több millió forintos beruházás helyett 400 ezer forintba került az elektronikus mintatervezés bevezetése. A hazai szerszámgépipar, mindenekelőtt a Csepeli Szerszám- és a Szerszámgépipari Művek termékei keresettek külföldön, jelenleg egyetlen eladatlan szerszámgépük sincs, sőt többet is tudnának értékesíteni, mint amennyit előállítanak. Bár az exportszállításokkal az év első negyedében valamelyest elmaradtak, az idén minden korábbinál nagyobb exportbevételre számítanak. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével az utóbbi időben jelentős új piacokat tártak fel, így péidául Kínába ebben az évben már tízmillió svájci frankért szállítanak szerszámgépeket. Indiában rövidesen két nagy teljesítményű megmunkáló központot adnak át, s megrendelőikkel újabb üzletekről is tárgyalnak. Mind több szerszámgépet szállítanak Nyugat'Európába is, egyebek között francia vállalatoknak, valamint az NSZK-ba, például a Krupp Műveknek. Jó üzleti lehető: ségek kínálkoznak a tengerentúlon is. Ismét megpróbálnak bejutni az amerikai piacra, ennek érdekében tavaly Chicagóban, az idén pedig Los Angelesben rendezett a Technoimpex sikeres szerszámgép-bemutatót. A külkereskedelmi vállalat a szerszámgápkivitel növelése érdekében kompenzációs üzletekre is vállalkozik. Korszerű szerszámgépekért egyebek között kínai speciális vezetékeket szereznek be a MÁV-nak, jugoszláv Volkswagen személygépkocsikkal pedig a hazai autókínálatot színesítik; az első hatvan kocsit már értékesítették, s rövidesen újabb 110-et hoznak be. Számítógépen tervezik a függönyök mintáit Tévedhet-e a közhangulat? indig elgondolkoztat falun járva- kelve, vajon miért szebb az egyik település, miért csúnyább a másik- Miért virágosak az utcák, rendezettek a parkok, csinosak a terek az egyikben, a másikban gizgazos az utca. szétrombolt a park, a terek pedig sártócsáktól rikíita- nak. Még az emberek közérzete-közhangu- laita is más: egyhelyütt derűs, jó gazda szellemű. másutt idegenkedő, befeléforduló, pesszimista. Föllapozom a társadalmi munkálatokról szóló kimutatást, s látom, hogy Taron, Nagyorosziban, Nógrádmegyerben hatezer forint feletti az egy lakosra jutó munkaérték, másutt, hadd ne soroljam, bizony, igencsak szegényesen alakult a társadalmi ösz- szefogás. Persze, nem szabad misztifikálni a dolgokat. Tudom, kinek-kinek ízlésére is van bízva, melyik településkép tetszik; a közhangulat szondája is tévedhet; egy remek kvalitású vezetőnek is lehetnek emberi gyengéi; s a társadalmi munkálatok- számai nem mindig megfellebbezhetetlenek. Mégis, az említett dolgok itöbbé-lkevésbé összefüggnek. Ahol a falu rendezetlen, ott szinte bizonyos, hogy a társadalmi munkák szervezésével is gond van — s ugye, ilyenkor jobb elmenekülni az ezt firtató kérdező előlVersenyben vagyunk. Nemcsak a piacon, vagy a futópályán, hanem az „élettérben” is. Társadalmunk természetes fejlődése diktálja az új versenyszabályokat. Ezeken lehet bosszankodni, vitatkozni, szabad dicsérni. . • Egyet nem lehet: függetleníteni magunkat tőle. > Márpedig, ha ez nem lehetséges, akkor mihamarabb meg kell ismerni a játékszabályokat, a lehetőségeket, s ..megküzdeni” a jog nyújtotta kereteken belül. Egyéni, csoport- és társadalmi méretekben, Izgalmas tanácskozás helyszíne vdlt nemrégiben a pásztói tanácsháza, ahol megyénk városainak, városi jogú nagyközségeinek és nagyiközségeinek a tanácsi vezetői voltak jelen. Előadásában Devcsics Miklós megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy az új gazdálkodási rend, illetőleg a társadalom reformálási törekvései erőteljes differenciálódást indítottak el a tanai, csak, a települések gazdái között isHárom ilyen kategóriát említett. Az első csoportba tartoznak a „vállalkozó tané' csők”. Azok- amelyek érzékenyen reagálnak a gazdaság minden rezdülésére. Figyelnék arra, milyen pályázatokkal, hogyan ösztönöznek a felsőbb szervek, kötvénykibocsátást kockáztatnak, kezdeményeznek, újítanak, racionalizálnak. Aztán van egy második csoport, amely igaz keményen harcol, hadakozik, közben figyel másokra, de azért vár — kivárja a biztonságos lépést. Végül vannak olyan tanácsok, amelyek nem kezdeményeznek, nem vállalkoznak, nem is hadakoznak. Csak vannakAmi az elsőt illeti, ott látványos a fejlődés. Szépül-bővül az infrastruktúra, javul a kereskedelmi ellátás, utak. járdák, parkok, terek, házak épülnek. Jó az emberek közérzete, hangulata, valamiféle ..közszel- lem” van kialakulóban. A középső csoportba tartozóik felőrlik energiájukat a sóik, olykor fölösleges csatározásban, óvatosságuk gyakran túlóvatosság, ennél fogva a gyarapodás, a település fejlődése is 4 visszafogottabb. Van fejlődés, de korántsem optimális léptékű. És a harmadik kategóriában levő tanácsoknál? Nos, itt csaknem minden marad a régiben- Itt sok a lakossági panasz, az irányító szervék is „állandóan molesztálnák”, mindenkivel gond van itt. csak éppen az adott vezetés látszik — legalábbis szerintük — hibátlannak. Persze, túlontúl leegyszerűsített ez a modell, de a lényeget kifejezi: a versenyhely- • zet egyenlőtlen fejlődést hoz! Lesz, sőt van olyan község, ahol a gyarapodás jóval dinamikusabb. a lakosság életkörülményei jóval kedvezőbbek a hasonló nagyságú, struktúrájú településnél. Azon egyszerű oknál fogva, mert ott egy vállalkozóbb szellemű, a lehetőségekkel jobban élő tanácsitársadalmi vezetés vette kézbe a dolgok alakulását. Ha tovább visszük ezt a gondolatsort, akikor fölvethető a kérdés az állampolgár részéről: vajon helyesen voksolt annak idején, amikor tanácstagjáról, vagy párttii'tkáráról, egyéb funkcionárius személyéről döntött? s innen mar nem is annyira a válasz lesz a fontos, hanem az az érdekviszony, amely valamennyi településlakót összefűz, vagyis, hogy — egyedül nem megy. Vezetők és beosztottak, választók és választották valamiféle kölcsönös és mindennapos együttműködése szükségeltetik, hogy ne a harmadik kategóriába, sőt ne is a középcsoportba sorolják a települést. Akkor pedig csak egyetlen lehetőség marad: élre törni. Tanka László Csiszolással csiszolódnak Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyárában sokat tesznek azért, hogy megőrizzék az itt készülő nívós termékek manufakturális jellegét és értékét. A gyárban több mint harminc éve folyik szervezett üvegcsiszoló-szakmun- kásképzés. Az eltelt időszak alatt, a szakavatott szakoktatók keze alól több tucat jól képzett szakmunkás kerül ki. A régi üvegcsiszolómesterséget jelenleg harminc diák tanulja, akik a jól felszerelt új tanműhelyben sajátítják el az üvegmegmunkálás mesterfogásait. A másodéves Tóth Izabella pezsgőspoha- Hegedűs Bertalan szakoktató az ólom- rat csiszol. kristály tál megmunkálását magyarázza — Rigó Tibor felvételei — Majzik Róbertnek.
