Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
BALASSAGYARMATI KRÓNIKA A kábelgyári tervek valóra váltásában igen sokat tettek a szocialista brigádok. Képünkön a gyár legeredményesebb kollektívája, a November 7. Szocialista Brigád taft mir szakközi megbeszélést; előtérben a brigádvezető, Baranyi Sándor. Kép; Rigó Tibor Elkészültek az idei tervek Mérsékelt fejlődés az ipari és mezőgazdasági üzemekben Március végére Balassagyarmat és vonzáskörzeté" nek ipari üzemei elkészítették idei tervüket. A városi pártbizottság kedvezőnek ítélte, hogy az év első felére valamennyi üzem termékeire van már v(evő, s ösz- szevetve az esztendő végéig szóló lekötött' rendelésekkel megállapítható, hogy átlagban 70—80 százalékos a termelőkapacitás feltártsága piaci oldalról. A célkitűzések megfogalmazásánál a gazdasági vezetés a párttagsággal egyetértésben kiemelt figyelmet fordított az MSZMP KB tavaly novemberi határozataiban foglaltakra, összhangban a XIII. pártkongresszus határozatával és a VII. ötéves terv időarányos feladataival. A gazdasági szabályzó- rendszer, valamint az alap- anyagárak várható (és részben bekövetkezett) emelkedésének a mértéke és nem utolsósorban a piaci nehézségek együttes hatása óvatos becslésekre kényszerítették a vállalatokat, minid a termelési érték, mind a nyereség és az exportszámok kialakításánál. Napi áron számítva, a térség ipari ágazata 5,6—5,8 százalékos termelésnövekedést irányzott elő, az elmúlt év tényadataihoz képest. Ezen belül a kábelgyáriak 2,7, a finomkötött 5,4, az ipari műszergyáriak 16,' a KÖPÓRC 26, a bútorgyáriak 7,9, a kőbányák 10 százalékos fejlődést határoztak meg, viszont alacsonyabb szintű, mindössze 1,5 százalékos növekedéssel számolnak a FORCON-ban. Az elképzelések átlagban 9,4 százalékos dollárbevétel-gyarapodást tartalmaznak, az elmúlt évhez képest. Az alapanyagár-emelkedé- sek és a piaci telítődés ellenére, 6 százalékkal növeli exportját a kábelgyár, 56 százalékkal a fémipari vállalat, 36 százalékkal az IMI és 19,8 százalékkal a BFK —, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Érzékelhető visszaesés tapasztalható a rubelelszámolású kivitelben, egyedül a BFK számol 20— 26 százalékos emelkedéssel és először jelenik meg export a FORCON tervében. Az üzemek örvendetesen próbálják csökkenteni a termékek importhányadát; ma már ez a mutató nem haladja meg a termelési érték 3—4 százalékát. A további kiváltást nehezíti, hogy egyes alkatrészek és segédanyagok nem szerezhetők be a hazai kereskedelemben. A vállalatok nagy része igen óvatosan határozta meg a nyereségtervét. A létszámgazdálkodást legtöbb esetben- a belső átcsoportosítás jellemzi. Néhány területen azonban így Is szakemberhiány mutatkozik. Az átlagkeresetek növekedése arányban van a termelékenység célul tűzött növekedési ütemével. Kiemelkedő bérfejlesztésre csak a kábelgyár vállalkozhat; ennek a mértéke eléri a 8 százalékot. Tovább folytatódik a termékszerkezet korszerűsítése, a gazdaságtalan gyártmányok leépítése. Eredményeként korszerű szigetelésű kábelek, ötvözött szabadvezetékek, nyomásos öntési technológiával előállított alkatrészek, keresztbordás csövek, saját fejlesztésű KLC szűrőkondenzátorok, új formátumú Columbia bútorok, szerelt esztergakések és szerszámbefogók gazdagítják majd az idei termékskálát. Az ipari/ üzemek jelentős- kapacitásbővítő beruházásba nem kezdenek, de szűkös lehetőségeikből néhány helyen új gépeket vásárolnak. Mindez azonban nem elégséges, a műszaki fejlesztési tevékenység ered- ménycentrikusabb előmozdítása érdekében akad még bőven tennivaló. Az elképzelések ugyan megszaporodtak, de hosszabb távon formai hiányosságok is jelentkeznek. Persze azért akad jó példa is, mint a kábelgyár, ahol a gyakorlott és fiatal mérnökökből létrehozták a műszaki fejlesztési osztályt. Az általában észlelhető túlzott óvatosság inkább a túlélésre összpontosítja a párttagság figyelmét, mintsem a jól értelmezett kitörésre. Ezt mutatja az is, hogy az idei tervek érdemi átértékelésére nem került sor, így az ipari termelés volumene a jelenlegi elképzelések tükrében 1—1,5 százalékkal elmarad, a népgazdásggi előirányzattól. A térség mezőgazdasági üzemei 1987-re már az elmúlt év augusztusában, szeptemberében meghatározták termelési feladataikat, a vetésterveiket. Az ideit megelőző, mérsékelt fejlődést eredményező két esztendő hatására a pártbizottság magasabb ütemű gyarapodást irányzott elő. Az előkészítő munka —, ha differenciáltan is —, ezt tükrözte. Az összes termelési érték 6,4 százalékos átlagos növekedése jellemzi az üzemeket. Említésre méltó a szügyiek 15 és az érsék- vadkertiek ugyancsak 15 százalékos termelési növekedést célzó terve. Ennél lényegesen kisebb eredmény várható Cserhát- surányban, örhalomban, valamint a SERKÖV-nél. Némiképp ellentmondás, hogy a magasabb jövedelmet produkáló kiegészítő tevékenység árbevétele mindösz- sze 2 százalékkal növekszik, szemben az alaptevékenység 4,9 százalékos gyarapodásával. Az utóbbit tekintve — a két fő ágazat közül — a növénytermesztéshez jobban biztosítottak a feltételek. Az állattállomány csökkenése még idén is érezteti negatív hatását. Növényi , kultúrában továbbra is meghatározó a kalászos gabonák és a napraforgó vetésterülete. A hagyományosan termesztett árunövények mellett növekszik az egységnyi területről nagyobb árbevételt és jövedelmet biztosító kultúrák részaránya. A szerkezet finomítása valamennyi üzemben tapasztalható; jelentősen nő a lencse vetésterülete Érsekvadkerten, Szügy- ben és Bercelen. Üj növényként vetettek idén mákot Szandán és Magyarnándor- ban borsót az állami gazdaságban, cukorrépát Örhalomban. Az érsekvadkerti tsz- ben növekszik a kisebb ráfordítást igénylő rozs vetés- területe. Értékesítési nehézségek miatt csökken ä burgonya, megszűnik a zöldbab és az olajlen termesztése néhány gazdaságbarí. A környező üzemekben megközelítőleg 12 százalékkal növekszik a főágazat árbevétele. Ezt meghaladó árbevételt csak a berceliek, cserhátsurányiak, érsekvad- kertiek, őrhalmiak és a szandaiak terveztek. Az állattenyésztésben ellentétes elképzelés érvényesül : a főágazat árbevétele 2,4 százalékkal csökken. Biztató, hogy néhány tsz-nél a juhállomány stabilizálására törekednek, illetve távlati programot dolgoznak ki a szarvasmárha-állomány fejlesztésére. Előbbire Cser- hátsurány és Szanda, utóbbira Érsekvadkert a jó példa. A megmaradó és újonnan létesítendő kiegészítő tevékenységek növekedési üteme elmarad a kívánatostól, de pozitív jelenség, hogy a profiltisztítással, a termelési szerkezetváltással a terv szerint valamennyi üzemben növekszik, illetve szinten marad az ágazat fedezeti eredménye és nagyobb arányú lesz hozzájárulása az üzemi nyereséghez. A mezőgazdasági termeléssel összhangban alakul az élelmiszer-ipari feldolgozás; a gabonaipar 8,8 százalékos növekedést, a PENOMAH 15 százalékot meghaladó csökkenést tervezett. Az erdő- gazdaság fejlődési indexe 5,5 százalék, 24 százalékos nyereségcsökkenés mellett, (Az erdészetek anyagi érdekeltségét a tervezettnél nagyobb nyereség eléréséhez kötötték.) A mezőgazdasági üzemek összes beruházása 150 millió forintot tesz ki ebben az évben, ami csaknem 60 százalékkal magasabb a tavalyinál. T. N. L. Kitüntetés propagandamunkáért t Népszerű ember — népszerű klub Városon kívül is híre van a balassagyarmati propagandistaklubnak. • Nemcsak azért, mert a klubfoglllkozá- sokon legtöbbször legalább nyolcvanan jelen vannak Balassagyarmat és környéke vállalatainak, intézményeinek pártpropagandistái, és élénk s'zellemű vita, véleménynyilvánítás bontakozik ki egy-egy előadás után. Hanem azért is, mert a pro- pagandistaklub vezetője népszerű ember. Jamrik György, a Hungária Biztosító balassagyarmati fiókjának vezetője tíz éve vezeti a város propagandistaklubját. — A klub egyik célja, hogy a pártapparátus oktatási munkáját segítse és az időszerű kérdésekben a legfrissebb információkat adja a pártszervezetek propagandáiéinak —t mutatja be a klub feladatát Jamrik György. — Nem új dolog számomra a propaganda- munka, politikai munkatársként évekig dolgoztam a pártapparátusban, és szakmai munkám mellett ma is szívesen végzem a propagandatevékenységet. Mint minden új dolognál, úgy a több mint egy évtizede működő propagandista-' klubnál is nehéz volt a kezdet. Később pedig már — Jamrik György fogalmazott így — a színvonalat megtartani nem volt könnyű.' S miután ez sikerült, ma a szakmai munka kíván egyre többet,' de a társadalmi tevékenységet mégis ugyanolyan vagy jobb színvonalon kell folytatni. Az eredményes munkát nagyban segíti, hogy a klubvezetőnek jó kapcsolatai vannak a propagandistáikkal és a legtöbbjüket barátjának is mondhatja. — Nem változnak gyakran a propagandisták, évekig végzik pártmegbízatásukat, hiszen a propagandi- munka komoly felkészü’t réget is igényel attól, aki ezt vállalja — mondja a klubvezető. — Az pedig, hogy a klubtagok zöme régi ember, már egyértelműen azzal is jár, hogy foglalkozásaink színvonala növekszik. Mostanában a gazdasági témák iránt elég nagy az érdeklődés. — Ez azzal magv .'.rázható, hegy a propagandisták tudatában ott van, nrszeriní nehezebb gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és kíváncsian keresik fel azokat a fórumokat, ahol kérdéseiket elmondhatják, ahol azokra választ kaphatnak, és saját munkahelyükön is megvilágíthatják ezek a feleletek, vélemények az összefüggéseket. Azután az utóbbi idő „legvitatottabb” előadásait t sorolja. Az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára, a szocializmus valóságáról és fejlődéséről Kemény László, az MSZMP KB alosztályvezetője, a nyolcvanas évek kapitalizmusáról Simon Lajos, a megyei pb munkatársa, a Szovjetunió kül- és belpolitikájának aktuális kérdésedről dr. Raicsányim Péter, a KB munkatársa tartott előadást a propagandistaklub- h; n.- Egy-egy foglalkozat' sikere lemérhető a propagandisták érdeklődésében — folytatja Jamrik György — Ha érdeklődik a hallgatóság és van jó vita ez a klubvezető öröme és jutalma is egyben. Persze, csak. akkor, ha szívesen csinálja ezt a munkát az ember.. . A klub tevékenységének szervezéséhez minden segítséget megad a városi párt- bizottság; ajánlásokat tesz a megvitatandó témákra, az előadók kiválasztására. Mégis a klubvezető népszerűsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a klubfoglalkozások is népszerűek legyenek. — Mit is jelent a népszerűség? — teszi fel magának is a kérdést. — Ha keresik az embert, az azt jelenti, hogy bizalommal vannak iránta. Ügy a propagandamunkában, mint saját területemen, a biztosítási szakmában naigyon fontos a bizalom. (Közbevetóleg azért mégis megjegyzem, hogy a biztosítás inkább üzlet, míg a pártmunka tudatformálást jelent.) Minthá várta volna a közbevetést, úgy fogalmazza a feleletet. — Régóta dolgozom mára biztosítási szakmában, s politikai munkás voltam mindig s ma is annak érzem magamat. A biztosítás is a bizalmon alapszik, hiszen anyagi biztonságukat bízzák a biztosítóra. És van efféle bizalom a pártban. a pártmunkában is, ha bizalommal jönnek el az emberek a klub rendezvényeire. Aztán terveiről kérdezem, s ő erre azt említi, hogy a klub munkáját háromtagú vezetőcég szervezi-irányítja, s mostanában már áz utódlásról gondoskodik. — ötvenhárom éves vagyok, előbb-utóbb < fiatalítani kell a klubvezetésben, kell valaki, aki időben átveheti a stafétabotot — mondja. — A biztosítási szakmában pedig még sok új dolgot kell megoldani, ahhoz, hogy a Hungária Biztosító presztízsét megteremtsük s jobb, kulturáltabb körülmények között szolgálhassuk ki ügyfeleinket. ■ ☆ A pártpropagandáiban végzett társadalmi munkájáért Jamrik Györgyöt Lenin- emlékplakettel tüntették ki. A kitüntetést áprili? 21-én, Budapesten, az MSZMP KB székházában Berecz János, a KB titkára adta át Zs. A. cím szándékosan félrevezető, mégis pontos. Mert az alábbiakban nem akarunk csalogatni senki senkit sehová, ugyanakkor szeretnénk, ha az emberek nagyobb figyelmet fordíta- ríának az amatőr színjátszásra. A Mikszáth Kálmán Mű. velődési Központnak jelenleg nincs egyetlen amatőr színjátszó együttese lsem. Ha erről kezdünk beszélgetni, mégis gyorsan kiderül, hogy az intézmény akár négy együttest is a magáénak mondhat. A helybeli középiskolák fiataljai ugyanis egy idő óta rendszeresen \a művelődési központban próbál, nak. Csach Gábor, a Balassi Gimnázium harmadik osztályos tanulója alapította azt a csoportot, amely O. iNagy Zoltán Kérdések két galamb sorsáról című novelláját dramatizálta, és adta elő először március közepén az iskolai napok keretében. A színjátszó kör iúgy szervező, dött, még tavaly májusban, mint egy önképzőkör. Aztán színház lett belőle. — Az ötlettől >a megvalósulásig hosszú iát vezet — mondja Csach ‘Gábor. *— Májusban kezdtünk beszélgetni, szeptembertől találkoz. tunk, és komolyan ifebruártól dolgozunk. A művelődési központban próbálunk, az intézmény ‘előadója, ' Rigó Zoltán kisegíti munkánkat. Az első félév arra volt jó, hogy megismertük egymást, közö. sen kitaláltuk, mit lehetne és kellene csinálnunk. Úgy Közönségcsalogató érzem nagyon jól egymásra találtunk. Olyan emberek találkoznak rendszeresen, akiknek van véleményük a világról, mondhatnám azt, „vájtagyúak”. Az &: Nagy Zoltántól származó darabot Csach rendezte, szereplői: Siket Ri- chárd, Vizler István, Bu- csánszky Olivér, Kövesdi Zsófia, Túrái Attila, Németh László és Deme Zsuzsanna, valamennyien ia Balassi diákjai, második /osztálytól negyedikig. Muladi Andrea ,és Szabó Ildikó, a Szántó Kovács Já. nos Szakközépiskola és Gimnáziumba jár. Mindketten másodikosok, sőt egy osztály tanulói. Mégsem egy csoportban tevékenykednek. Az egyik csoport Illés Gyula Tűvétevők című vígjátékát (mutatta be Muladi Andrea vezetésével, és a négy zenésszel együtt —, akik Szabó Ildikó csoportjából valók — összesen tizennyolcán vannak, lldikóék szintén egy • Illés-bemutatóval rukkoltak elő az országos diáknapok megyei bemutatóján, a Talpsimogató, val de ők “nem jutottak tovább a tefületire. Ezért is lett könnyű az együttműködés. — Műsorukat —, s ezt mondhatja mind a két kislány — a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban mutattuk be, éppen ezért ott is próbáltunk. A kultúrház megadja számunkra mind. azt a támogatást, amire szükségünk van. Beszélgetésünk a Nyírjes- ben zajlik, ahol az egyik áprilisi hét végén felkészítő tábort szerveztek áz országos diáknapokra utazók szá. mára. így aztán nem csoda, hogy még be sem fejeztük a beszélgetést, máris újabb színpadosok jelentkeznek. A Balassi Bálint Gimnáziumnak van egy másik'csoport ja is. Négyen — Bucsánszky Orsolya, Kovács Virág, Torma Éva és Kiss Katalin harmadikosok, akiknek Hé- gely György az osztályfőnö. kük — bemutatták Becket Jövés-menés című játékát. Olyan sikerrel, hogy ezt előadják Egerberi is, ,az országos diáknapokon. Sőt. a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ benevezte ezt az előadást a decemberben sorra kerülő Madách Imre irodalmi színpadi napokra is. Ugyanezt 'érdemelte ki a Kérdések két galamb sorsáról című produkció. — A fiatalok szívesen járnak hozzánk *— mondja Rigó Zoltán művészeti előadó. — Szeretnénk ezt ia szokásukat megtartani. Tervezzük, hogy oktatókat 'hívunk meg a számukra, és ^megalakítjuk a diákszínházat. Sok tehetséges, iáldozatkész fiatal él a városban. (ok)
