Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

2 NOGRAD 1987. május 30., SZOMBAT Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről Kádár János, az MSZMP főtitkára, a magyar küldött­ség vezetője elnökletével pénteken délelőtt Berlinben, a Palasthotelben folytatta munkáját a Varsói Szerző­dés Tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülése. A negyedik ülésen meg­hallgatták Viktor Kulikov- nak, a Szovjetunió marsall- jának, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának jelentését. A tanácskozás résztvevői elfogadták a közleményt, majd a küldöttségvezetők do­kumentumot írtak alá. A Politikai Tanácskozó Tes­tület berlini ülésén Kádár János mondott zárszót. ☆ 1987.' május 28—29-én, Berlinben ülést tartott a Var­sói Barátsági, Együttműködé­si és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testü­leté. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov­nak, a BKP KB főtitkárá­nak, az államtanács elnöké­nek vezetésével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Gus- táv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével, á Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaru- •zelskinek, a LEMP KB első titkárának, az államtanács elnökének vezetésével, a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának ve­zetésével, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének veze­tésével, a Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak,' az RKP fő­titkárának, köztársasági el­nöknek a vezetésével, a Szovjetunió küldötsége Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának ve­zetésével. 1. Az ülés résztvevői részletesén áttekintették az európai és a világhelyzetei. Ügy vélik: a világesemények alakulása, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, az államok növekvő egymásrautaltsága, a tudományos-műsza­ki fejlődés, eddig még nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodásmódot követel meg. Le kell mon­dani a „nukleáris elrettentés'1 koncepciójáról, amely szerifit az államok biztonságát a nukleáris fegyver szavatolja. A nukleáris háborúnak nem lehet győztese. Ismételten hang­súlyozták: alapvető fontosságú a háború megakadályozása és az emberiség életéből egyszer és mindenkorra történő ki­iktatása, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konkrét intézkedések­re, mindenekelőtt nukleáris téren. Ehhez egyesíteni kell valamennyi állam, minden békeszerető erő erőfeszítéseit, növelni kell az államok közötti bizalmat. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kijelentik, hogy ka­tonai doktrínájuk védelmi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erőegyensúlyt á lehető legalacsonyabb szinten kell fenn­tartani, a katonai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő, elégséges szintre célszerű csökkenteni. A tanács­kozáson e kérdésről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra7 hoznak. 2. Az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófa elhárí­tása érdekében az ülés résztvevői szerint ma a nukleáris leszerelés terén a következő gyakorlati lépések lehetsége­sek : — Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában lévő összes amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakéta felszámolásáról. Ennek aláírását követően Csehszlovákia és az NDK területéről, egyeztetve ezen országok kormányai­val, kivonják azokat a szovjet rakétákat, amelyeket az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai el­helyezésére adott válaszintézkedésként telepítettek. — Az Európában lévő szovjet és amerikai hadműveleti- harcászati rakétákat egyidejűleg kell felszámolni és tárgya­lásokat kell folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról. — A Varsói Szerződés tagállamai budapesti kezdeménye­zésének szellemében, sokoldalú tárgyalások útján meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését. — Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek ra­dikális csökkentéséről, megerősítve egyben az ABM-szerző- désben foglalt rendszert. A szövetséges szocialista államok síkraszállnak a Szovjetunió és az. Egyesült Államok hadá­szati támadó fegyvereinek 5 éven belüli 50 százalékos csök­kentése és a további csökkentéseket célzó tárgyalások mel­lett. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni, a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szer­ződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat megállapodások elérése céljából eb­ben a kérdésben. Az ülés résztvevői határozottan síkraszálltak a fegyverek világűrben történő telepítésének megakadályozásáért, az ÁBM-szerződés szigorú betartásáért, a műholdelháríitó rend­szereket és a „világűr—föld” típusú fegyvereket betiltó meg­állapodásokért, az űrfegyverkezés megakadályozásáért, a világűr kizárólag békés célú, az emberiség egésze érdeké­ben történő ésszerű hasznosításáért. 3. Az ülésen résztvevő államok állást foglalnak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámolása mellett. Megerősítik: ké­szek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglévő készleteinek megsemmisítésé­ről és az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolásáról szóló nemzetközi konvekció kidolgozását. 4. Megvitatták annak a programnak a megvalósítási mód­jait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986 júniusá­ban terjesztettek elő az európai fegyveres erőknek és ha­gyományos fegyverzetnek a kilencvenes évek elejéig törté­nő, 25 százalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökével egyidejűleg és azokkal szo­ros összefüggésben kerülne sor. A Varsói Szerződés tagállamai szerint az európai kato­nai szembenállás szintjének csökkentését folyamatosan, az egyensúlyt minden szakaszban a lehető legalacsonyabb szinten fenntartva kell végrehajtani. Figyelembe véve a két fél európai fegyveres erőiben történelmi, földrajzi, és egyéb tényezők által előidézett aszimmetriát, készségüket fejezik ki az egyenlőtlenségek felszámolására, a fölényben lévő fél által végrehajtott, megfelelő csökkentések útján. Kadar János köszöneté Az ülésen képviselt államok azzal a javaslattal fordulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt­vevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügyrpinisz- teri találkozót, amely határozatot hozna azoknak a tárgya­lásoknak a megkezdéséről, amelyek az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a' harcászati nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről szólnának, Ezeken a tárgyalásokon meg kellene vitatni a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a meglepetéssze­rű támadás veszélyének elhárítását, a legveszélyesebb tá­madó jellegű fegyverek kölcsönös kivonását a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet e térségben létrejött koncentrációjának csökkentését egyeztetett, minimális szintre. Ezen kérdések megvitatására a legmegfelelőbb fórum az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és le­szereléssel foglalkozó konferencia második szakasza len­ne. A leszerelési kérdések megvitatása elképzelhető ugyan­akkor más módon, például egy külön fórum összehívásával is. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maxi­mális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fej­lesztésében, a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és 1—2 éves időtartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások nö­velésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy jár­janak el. 5. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulaj­donítanak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságának erősítésére irányuló lépések­nek, nukleáris és vegyifegyvermentes övezetek létrehozá­sának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, ,hogy létesítse­nek atomfegyvermentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 km) szélességben, előirányozza, hogy onnan köl­csönösen vonják ki az összes nukleáris fegyvert a nuk­leáris lőszert (beleértve az atomaknákat), a hadműveleti- harcászati és harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csapásmérő. harcászati légierő nukleáris eszközöket hordozó ' repülőgépeit, valamint a nukleáris töltetekkel felszerelt lég­védelmi komplexumokat. A Varsói Szerződés államai ugyancsak síkraszállnak a balkáni nukleáris és vegyifegyvermentes övezet létreho- * zásáról szóló sokoldalú párbeszéd folytatásáért és elmélyí­téséért­Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják Lengyelországnak a közép-európai fegyverzetleépítésről és bizalomerősítésről előterjesztett tervét. 6. A leszerelési intézkedések megvalósítását a tartalmuk­nak megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökken­tés valamennyi szakaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési intézkedésekből álló rendszer kidolgozása mellett. A nukleáris rakétafegyverek csökkentésének ellenőrzését mindenütt biztosítani kell — a rakéták szétszerelésének és megsemmisítésének helyszínén, a lőtereken és a katonai tá­maszpontokon, ideértve a harmadik országban levőket is, a kiképzési központokban, g raktárakban és a gyártó üze­mekben, az államiakban és a magántulajdonban levőkben egyaránt. • ^ A hagyományos fegyverzet terén a csökkentés ellenőrzé­sén túl, megfigyelés alá esne a csökkentés után megmara­dó csapatok katonai tevékenysége is. 7. Áttekintették a bécsi utótalálkozó menetét és megálla­pították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható meg­állapodások kidolgozásának felelősségteljes szakaszába lé­pett. Az ülésen képviselt államok olyan tartalmas és ki­egyensúlyozott határozatok elfogadását szorgalmazzák, ame­lyek hozzájárulnak a tényleges előrehaladáshoz a leszere­lés terén, a résztvevő államok közötti bizalom erősítéséhez . és kapcsolataik fejlesztéséhez politikai, gazdasági és huma­nitárius téren. Ellenzik a földrész egymással szembenálló katonai tömlbökfe osztottságának fennmaradását, fellépnek a katonai tömlbök egyidejű feloszlatásáért. A berlini ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy Euró­pában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területi-politikai realitások tisztelet­ben tartásával lehet biztosítani. A revansista erőik tevé­kenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaság­ban, és a revansizmus ösztönzése, bárhol történjék is az, ellentmond az enyhülés és a biztonság érdekeinek, a hel­sinki záróokmány szellemének és betűjének. Az ilyen tevé­kenységgel a jövőben is a leghatározottabban szembe fog­nak szállni­A béke, a népek közötti bizalom, a kölcsönös tisztelet és a barátság légkörének megteremtése megköveteli, 'hogy hagyjanak fel a gyűlölködést szító politika folytatását, az antikommunizmus terjesztését, a fajgyűlölet hirdetését, a diszkrimináció minden formájának alkalmazását, a sovinisz­ta és a nacionalista nézetek propagálását célzó bármiféle kísérlettel. 8. A Varsói Szerződés ' tagállamai készek valamennyi ál­lammal közösen keresni a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. A Varsói Szerződés tagállamai humanitárius területen sík­raszállnak a széles körű együttműködésért. 9. Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az elhatá­rozásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átfogó, a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius terület­re egyaránt kiterjedő rendszerének létrehozására fognak tö­rekedni­Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét. 10. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meglévő feszültséggócokról és konfliktusokról, megerősítették eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai tárgyalások útján történő rendezé­séhez. A Közel-Keleten az átfogó rendezés és a szilárd béke szempontjából nagy jelentőségű lenne egy ENSZ-védnök- séggel rendezendő nemzetközi konferencia, amelyen egyen­jogú résztvevő lenne valamennyi érdekelt fél, beleértve a Őszinte köszönetemet fejezem ki a párt-, ál­lami és társadalmi szer­vezeteknek, a gyárak, a vállalóitok, ,a termelőszö­vetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intéz­mények dolgozóinak, mindazoknak, akik 75. születésnapom alkalmá­ból kollektív, vagy egyé­ni jókívánságaikkal, fi­gyelmességük más meg­nyilvánulásaival meg­tiszteltek. Ezúton köszönöm meg a születésnapom alkalmá­ból külföldről, pártoktól, állami és társadalmi szervektől és magánsze­mélyektől kapott üdvöz­leteket, jókívánságokat­KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Péntek este hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A kül­döttség tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjai. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezető­je, Kamara János belügymi­niszter, Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár, Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi ál­lamtitkár, a Központi Bi­zottság tagjai, valamint Tóth László közlekedési miniszté­riumi államtitkár. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztár­saság magyarországi nagy­követe. (MTI) Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét. Egy ilven konferencia ösz- szehívását elősegítené, ha előkészítő bizottságot hoznának létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és valamennyi érdekelt fél részvételével. A nemzetközi béke érdekeit szolgálná az Irak és Irán kö­zötti konfliktus mielőbbi befejezése és a vitás kérdések tár­gyalásos megoldása. Az ülés résztvevői üdvözölték az atomfegyvermentes öve­zet létrehozását a Csendes-óceán déli részén. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálná a Koreai-félsziget békéjének megszilárdítása, va­lamennyi délkelet-ázsiai konfliktus és probléma politikai eszközökkel, és minden ország- függetlenségének, szuvereni­tásának tiszteletben tartásával történő megoldása. Támogatásukról biztosították az afgán nemzeti megbéké­lés elérésére irányuló politikát, amelynek célja, hogy az Afganisztán körül kialakult helyzetet minél előbb, politikai úton, az ország belügveibe való bármilyen beavatkozás be­szüntetése; függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján rendezzék. Kifejezésre juttatták érdekeltsé­güket abban, hogy a politikai rendezés keretében mielőbb megvalósuljon a szovjet csapatok kivonására vonatkozó szovjet—afgán megállapodás. Az ülés résztvevői teljes támogatásukról biztosították azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek az igazságos politikai rende­zésre irányulnak Közép-Amerikában. Síkraszálltak a Nica­ragua elleni agressziós cselekmények beszüntetéséért. Az ülés résztvevői áttekintettek néhány világgazdasági kérdést, többek között a gyengénfejlettség felszámolásával, az új gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatban. E kérdésekről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvá­nosságra fognak hozni. 11. Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szö- ' vetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesz­téséről. Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és meghatározták to­vábbi feladataikat. Az ülés résztvevői síkraszálltak VSZ-tagállamok külpoli­tikai együttműködésének lendületesebbé tételéért, az egyen­jogúság és a kölcsönös felelősség elvének maradéktalan tiszteletben tartásáért a szövetséges államok közötti politikai kapcsolatok rendszerében. Fontosnak tartják minden szö­vetséges állam aktivitásának és kezdeményezőkészségének fokozását a nemzetközi ügyekben, az egyeztetett külpolitikai irányvonal megvalósítása érdekében. Döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak kép­viselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tájékoz­tatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisz­tériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesz­nek részt. A bizottság létrehozásának célja, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamainak rhég tevékenyebb rész­vételét a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén kifej­tett közös erőfeszítésekben. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített' fegyveres erői főparancsno­kának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról és határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légköré­ben zajlott le. Minden megvitatott kérdésben a nézetek azo­nossága nyilvánult meg. (MTI) A hivatalos tárgyalások után nyitóértekezletre került sor, Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára ebédet adott a küldöttségek tiszteletére. Ugyancsak pénteken külön ta­lálkozót itartottak. Berlinben tanácskoztak a VSZ-tagálla- mainak külügyminiszterei is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom