Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.,120. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. MÁJUS 23., SZOMBAT Nemzetközi történésztalálkozó Szirákon Hz európai periféria gazdasági fejlődésének kérdései A Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében pénteken háromnapos nemzetközi történészkonferencia kezdődött. Az euró­pai periféria gazdasági fejlődésének kérdései címmel. A találkozón harminckét tudós vesz részt, felerész­ben magyarok, továbbá görög, francia, olasz, ameri­kai, angol, svéd, török és kanadai nemzetiségűek. Céljuk az hogy megvitassák a gazdaságilag kevésbé fejlett országok XIX. századi és XX. század eleji fejlődésé­nek körülményeit és jellem­zőit, s tudományos érvényű következtetésekhez, általá­nosításokhoz jussanak. A nemzetközi konferencia jó alkalom arra is, hogy a részt­vevők ütköztessék eltérő né­zeteiket egy-egy adott törté­nelmi témáiban, illetve köze­lítsék egymáshoz álláspont­jukat. A találkozó vendégeit Rón­ia György akadémikus, az MTA Történettudományi In­tézetének igazgatója köszön­tötte. Bevezetőjében külön kiemelte, hogy a magyar társadalomtörténészek kész­séggel fogadták a görög kol­légák kezdeményezését és a franciák ösztönző egyetérté­sét, támogatását a konferen­cia megszervezésében. A tör­ténészek és számos nemzet Nagyszabású rendezvény­sorozat kezdődik ma a me­gyeszékhelyen a KISZ Sal­gótarjáni Városi Bizottsága és a József Attila Városi- Megyei Művelődési Köz­pont szervezésében. A prog­ramok elsősorban az if­jabb korosztályhoz szólnak, ám szívesen látnak a ren­dezők más érdeklődőket is. „Tarka, közös programjaink között, reméljük, mindenki megtalálja a neki tetszőt, megleli benne a tájékozó­dás lehetőségét, a sport örömét, a kulturális és ze­nei élményt” — írják a szervezők műsorajánlatuk- toan. Nézzünk egy kis ízelítőt! Szombaton 13 órától a Bá­nyász Művelődési Ház ad otthont a sulibuli városi döntőjének, amelyen a Bo­számára érdekes a téma, hi­szen a történettudomány ed­dig kevéssé foglalkozott azoknak az országoknak a gazdasági fejlődésivel, jel­legzetességeivel, amelyek nem tartoztak az élenjárók táborába, ugyanakkor jelen­kori törekvéseik is a minél sikeresebb felzárkózás. A konferencia első előadá­sát Immanuel Wallerstein amerikai gazdaságtörténész és szociológus, a binghamp- toni Brodel kutatási köz­pont igazgatója tartotta a centrum és a periféria el­méletéről és mód szertanáról. Wallerstein professzor egyi­ke a perifériaelmélet meg­alapozóinak és legismertebb képviselőinek, s gondolatai­ról a közelmúltban magyar nyelvű gyűjtemény is meg­jelent. A központ és a periféria kategóriáit nem földrajzi, hanem tisztán a gazdasági lyai János Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola és a Táncsics Mihály közgazda- sági szakközépiskola diák­jai mérik össze tudásukat. Délután 4 órától a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont színháztermében Roz­márból címmel Agelusz Iván kreatívmozgás-stúdió- jának előadását tekinthe­tik meg az érdeklődők. Másnap, 14 órától, a Ta­nácsköztársaság téren vár­ják azokat, akik kerékpá­rozni, görkorcsolyázni és gördeszkázni tudnak. Hétfőtől indul a TIN-ku- pa kispályás labdarúgó- bajnokság, délután 4 órától pedig a Kohász Művelődési Központban Tibor Tamás, az Állami Ijúsági és Sport­fejlettség szempontjából kell érteni. Ránlki György éppen azért, mert ezek a két vég­letet jelentik, javasolta a közbülső helyzetet, színvona­lat kifejező fogalomnak az alkalmazását. Korreferátum­mal szólt még hozzá: Vassi- lis Panayotopoulos, a görög tudományos kutatási köz­pont egyik vezetője, Mau­rice Aymard, a párizsi Mai­son des Scienses de l’Homme igazgatója, mindketten é konferencia szorgalmazói. Az angol Mathias profesz- szor a brit gazdaságexport­ról, az olasz Agriantoni a mezőgazdaság és az ipar vi­szonyáról, a görög Chaizi- oannou a görög állam első éveinek kereskedelméről szólt. Benda Gyula, a Ma­gyar Néprajzi Múzeum mun­katársa a XIX. század ele­jének magyar agrárexport­járól, Gunst Péter, az MTA Közép-Kelet-Európai Kutatá­si Központjának tudományos tanácsadója a század máso­dik felének és a XX. század első másfél évtizedének me­zőgazdasági exportjáról tar­tott előadást. A mai referátumok szintén az export, illetve a külföldi tőke és a hitelrendszer fej­lődésben betöltött szerepéről szólnak. hivatal elnökhelyettese vá­laszol a jelenlevők kérdé­seire. Este 6 órától a vá­rosi sportcsarnok tanács­termében pedig Csőm Ka­talin sakkozó várja szimul­tánra e sport kedvelőit. A tarjáni ifjúsági napok további részében, a többi között lesz fórum a gaz­dasági és társadalmi re­formfolyamatról, a Jövőnk a tét! KISZ-akció eddigi tapasztalatairól, a városi if­júság helyéről, szerepéről. Pénteken chilei szolidaritási programra várják a fiata­lokat a Gerelyes Endre If­júsági Művelődési Házba. S a zenekedvelők sem pa­naszkodhatnak, a rendez­vénysorozat alkalmából fel­lép az R-GO együttes és töb hazai és külföldi dixie­land-zenekar. Kádár János fogadta Szergej Szokolovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének társaságában pénteken a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Szergej Szo­kolovot, a Szovjetunió mar­sai Íját, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttag­ját, szovjet honvédelmi mi­nisztert. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Kárpáti Ferenc, vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter és Horváth István altá­bornagy, politikai főcsoport­főnök, honvédelmi minisz­terhelyettes. Jelen volt Alekszej Lizi- csev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta politikai fő­csoportfőnöke, valamint Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. ☆ Pénteken befejezte ma­gyarországi hivatalos, baráti látogatását és elutazott Bu­dapestről Szergej Szokolov, Hz egészségügy össztársadalmi feladat Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottsága. A testület az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítására vonatkozó előterjesztést vi­tatta meg, illetve tájékozta­tót hallgatott meg a fogászat háttériparának helyzetéről. A módosítási javaslat sze­rint az egészségügyi törvény bevezető részében egyebek köz rögzíti: a Magyar Nép- köztársaságban az egészség­ügy állami és egyben össz­társadalmi feladat. Ezt a fel­adatot az állam az egész társadalom és valamennyi állampolgár közreműködésé­vel, intézményrendszerei útján, látja el, ennek során megkülönböztetett figyel­met fordít a betegségek megelőzésére. Az állampol­gár köteles előmozdítani a saját, a családja, a szüle­tendő gyermeke és a kör­nyezetében élők egészségé­nek, — testi, szellemi és szociális jólétének — a meg­óvását és helyreállítását. Tarjani ifjúsági napok Politikai fórumok, sportversenyek, koncertek Az NSZK-beli Leonbergbe utazik hétfőn vendégszereplésre a salgótarjáni Bányász fúvószenekar, az ottani Lyra fú­vószenekar meghívására, akik fennállásuk 90. évfordulóját ünnepük 28-án. Ebből az alkalomból a salgótarjániak — Becze Lajos karnagy vezényletével — kétórás, önálló mű­sorral mutatkoznak be a leonbergi közönségnek. — kép: kulcsár — Harmadik alkalommal A miniszter elismerő oklevelét vették át A Nógrád Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás kollektí­vája az 1986-ban elért ered­ményei, valamint a szocia­lista munkaversenyben fel­mutatott sikerei alapján el­nyerte a MÉM-miniszter el­ismerő oklevelét. Ebből az alkalomból pénteken ünnepi munkaértekezletet tartottak .az állomás nagytermében. A megjelenteket — köz­tük Bodor Lászlónét, a köz- alkalmazottak, szakszerveze­tének megyei titkárát — Föl­dest Lászlóné, a pártalap- szervezet titkára köszöntöt­te, majd dr. Szőke Pál, az állomás igazgató főállator­vosa számolt be az elmúlt évi munkáról. Az állomás dolgozói har­madik alkalommal kapták meg a miniszter elismerő oklevelét. A megyében meg­oldották az állatállomány járvány elleni védelmét. A fertőző állatbetegségek elle­ni védekezés során továbbra is sikerült megvédeni a szarvasmarha-állományt a különféle betegségektől. Nagy gondot fordítottak az állat- tenyésztési ágazat eredmé­nyességét jelentősen befolyá­soló felnevelési veszteségek Csökkentésére. Eredménye­ként a szarvasmarha-állo­mánynál a veszteség 10 szá­zalékkal jobb az előző há­rom év átlagánál. Az állomás dolgozóinak közreműködése nyomán meg­nyugtatóan alakultak a for­galomba kerülő élelmiszerek, higiéniai és minőségi muta­tói. Jelenleg az élelmiszer- ipari üzemektől kikerülő ter­mékek minősége jó szintet ér el. A laboratóriumban 185 ezer mintát vizsgáltak meg, a részvizsgálatok száma pedig meghaladta a 360 ezret. Az állatíkórházban több mint 2500 beteg állatot kezeltek, a három határátkelő állomá­son több mint kétezer tételt ellenőriztek. Az eredmények elérésében meghatározó szerepe volt az alkotó kezdeményezésnek, a közös összefogásnak, a tenni akarásnak, az immár nagy hagyományokkal ren­delkező szocialista brigád- mozgalomnak. Az ünnepi megemlékezés után dr. Glózik András, a MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztá­lyának vezetője elmondta, hogy 32 önállóan tevékeny­kedő állomás közül a Nóg­rád megyeiek kapták meg ezt a megtisztelő elismerést jó színvonalú munkájukért. Megköszönte az eddigi munkát, majd a jövő feladatai kapcsán hangsúlyozta, hogy a nagyobb követelményeket kisebb létszámmal, szeré­nyebb állami támogatással kell megoldani, majd átadta a miniszter elismerő okleve­lét, dr. Horsa Ottónak, a sal­gótarjáni városi főorvosnak pedig a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Befe­jezésül Halaj Ignác, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, valamint az állomás igazgatója jutalma­kat, illetve igazgatói dicsé­retet adott át. tj termékkel a BNV n ... (3. oldal) Elöljáró dolgok Szakaion (5. oldal) A NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom