Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

ÉRKEZETT... Harmincezer ellenőrzés Feljelentések, helyszíni bírságok, bevont jogosítványok Egy hónapon keresztül a megszokottnál is gyakrab­ban -találkozhattunk a köz­utakon a rendőrökkel: is­mét megtartották a foko­zott közúti ellenőrzés hó­napját. A két kiemelt ak- :ió mellett a rendőrkapi­tányságok is tartottak a megszokottnál intenzívebb sllenőrzést, így Nógrád me­gyében az egy hónap alatt mintegy negyven akcióra került sor. Az elkészült értékelés sze­rint a tavaszi ellenőrzés eredményei alapján számos rendőri intézkedés szüle­tett, a közlekedés őrei sok­rétűen intézkedtek. Az ösz- szegzésbői kitűnik, hogy a szabálysértési feljelentések Eelét iajz agresszív, durva szabályszegőkkel szemben kezdeményezték. A számok arról is valla­nak, hogy az erőfeszítések ellenére a tavasza forgalom- ellenőrzés időszaka alatt megyénk közútjain huszon­nyolc személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, s ez tizenkettővel több az elmúlt év áprilisában elő- fordultnál. A halálos bal­eset száma kettővel, a sú­lyos sérüléssel járó három­mal több, a könnyű sérülé- ses balesetek száma pedig héttel emelkedett. Az egy hónap aliatt csak­nem harmincezer járművet és gyalogost vontaik be az ellenőrzésbe. Jelentősein emelkedett a műszaki ellen­őrzések száma, s ezzel együtt a forgalomból kiszűrt mű­szaki hibás járművek ará­nya is. A fokozott közúti ellenőrzés arra is rámuta­tott, hogy Nógrád megyé­ben évek óta giond van a szállítási fegyelemmel. Az intézkedő rendőröknek 327 járművezetővel _ szemben kellett különböző J intézke­déseket tenni. A forgalmi szabályok be nem tartása miatt készített szabálysértési feljelentések száma 213, ennek felét a kiemelt közlekedési szabá­lyok megszegőivel szemben alkalmazták. Ezek közül is említésre méltók a gyors- bajtók és az ittas vezetők. Jelentősek a gyalogosok­kal szemben alkalmazott in­tézkedések is: három sze­mélyt feljelentettek, 111-et pedig a helyszínen bírsá­goltak meg. Mindent összevetve: a rendőrök Nógrád megyében 2553 személyt bírságoltak meg, a 'kiszabott összeg 568 200 forintra rúg. (Ha le­het az összeget kommentál­ni: a inagyobb összegű bír­ság talán fokozottabb visz- szatartó erővel bírna.) Az ellenőrzések során 64 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból, a helyszínen 28 vezetői engedélyt vettek el. Műszaki hiba és érvényte­lenség miatt bevontak 12 hatásági jelzést, azaz rend­számot is. Figyelemre méltó, hogy az akciók során emelkedett a nem közlekedéssel össze­függő rendőri intézkedések száma is. Így például tizen­hat személyt bekísértek, sor került 110 előállításra és 110 elfogásra is. A korábbiaktól eltérően jelentősen emelkedett a ter­mészet- és környezetvéde­lemmel összefüggő, intézke­dések száma. Mindez össze­függ azzal, hogy az akció idejére a résztvevők egyik kiemelt feladatként határoz­ták meg ezt. A Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányságon mindent összevetve így értékelték a fokozott közúti ellenőrzést: az akciók elérték céljukat. A közlekedésben résztvevők fi­gyelmét jó irányba befolyá­solta a nagyobb rendőri je­lenlét, s az intézkedések az elkövetkezendő időben érez­tethetik kedvező hatásukat. A BRG szécsényi gyáregységének dolgozói azt tart­ják, hogy környezetük, életmódjuk tükre, s ezért sokat is tesznek érte. Társadalmi munkákat szervez­nek rendszeresen; parkosítanak, cserjéket, fákat ül­tetnek. tJjjászüietik ezáltal az üzem, amelyen belül az új termékszerkezet kialakítása zajlik, kívül pedig egy szebb, emberibb környezet jön létre. — rácz — Továbbtanuló nyolcadikosok — a számok tükrében A gimnáziumokba 25 ez­ren- a szakmunkásképző is­koláikba 57 ezren jelentkez­tek: a felvehetőknél 5 ezer­rel, illetve 3800-zal keveseb­ben. Ugyanakkor a szakkö­zépiskolákba pályázók száma több mint 5 és fél ezerrel haladja meg a felvehetőkét: helyhiány miatt elutasított tanulók átirányítással szak­munkásképző iskolában, il­letve gimnáziumban folytat­hatják tanulmányaikat. Fi­gyelemre méltó, hogy a gimnáziumba jelentkezők aránya az előző évhez ké­pest kismértékben növeke­dett, míg a szakközépisko­láikban tanulni kívánóké csőikként. A továbbtanulásra jelentkező nyolcadikosok több mint féle szeretne kö­zépiskolában tanulni, s 44 százalékuk választotta a szakmunkásképző iskolát. Az 1987—1988-as tanévben induló két tanítási nyelvű gimnáziumokba nyolcszoros volt a túljelentkezés: 3100 pályázó közül 430-an nyer­tek felvételt ezen, intézmé­nyekbe. A műszaki szakkö­zépiskolai szakcsoportba a tavalyinál 700-zal többen, ösz- szesen 9400-an jelentkeztek: a legnagyobb volt az érdek­lődés a mechanikai és a villamos szakcsoportba. Az előzőekhez képest ismét nőtt a kereskedelmi szakközép- iskolába, illetve a ikereske- delmj és vendéglátó-ipari szakmunkásképzőikbe pályá­zók száma: az előbbibe a tavalyinál félezerrel, az utóbbiba 1000-rel többen ad­ták be idén jelentkezésüket. Az egészségügyi szakiskolák­ba viszont a megelőző tan­évinél 400-zal kevesebben jelentkeztek. Gorbacsov beszédei Háborúk és fegyverek nél­küli világért címmel Miha­il Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának külpoliti­kai vonatkozású írásait és beszédeit adta közre a Kos­suth Könyvkiadó. A gyűjte­ményes kötet a főtitkárnak az 1985. április^ 11-i SZKP KB-ülésen elhangzott beszé­dével kezdődik, s az 1987. február 16-i „Az atomfegy­vermentes világért, az em­beriség fennmaradásáért” címmel rendezett moszkvai nemzetközi fórumon elhang­zott előadás szövegével zá­rul. Kínába utazott a Győri Balett Kéthetes kínai vendégsze­replésre utazott csütörtökön a Győri Balett. Az együttes a magyar—kínai kulturális csereegyezmény keretében látogat az ázsiai országba. Keresve sem lehetne jobb helyet találni egy vendég­lőnek, mint amilyen a Tar- jáné. Nincs annyira közel a megyeszékhely centrumá­hoz, hogy a kissé elhúzód­ni kívánó embernek lépten- nyomon ismerősök felbuk­kanásától kellene tartania, ugyanakkor azért annyira messzire sincs a városköz­ponttól, hogy egy kellemes­nek ígérkező ebéd, vacsora kedvéért sajnálni kellene a fáradságot. A hely külön előnye a határ felé tartó út közvet­len közelsége, mely átme­nő forgalmat is ígér. Az épületet minden oldalról körülvevő dús 'zöld, már csak ráadás az eddigiekre. Ez látszik kívülről. A belső képről már nem első­sorban az előnyök és kelle­metességek jutnak a ven­dég eszébe, bizony, megle­hetősen lekopott, megfakult a Tarján veftdéglő az évek során. Volt rá ideje, hiszen tizenkilenc esztendős az épület, mely igen üde kor egy leányzónál, ám erősen tompított világítást igényel egy vendéglő esetében. A bútorzat csak azért nem nevezhető ódonnak, Uvegfonás ürügyén... — Asszonyaink nincsenek koldulásra szorítva, becsü­letes munkával keresheti mindenki a kenyérrevalót — mondja Radios József, a híres-neves hugyagi kosár­fonómester. Felesége . a mű­hely szegletében megbúvó rakott masina mellől rábó­lint szava igazára, s meg­toldja azokat a magáéval: — Csak a cigányok tud­ják igazán, mit jelent a fej­lődés. .. A tenyérnyi műhely ök- lömnyi ablakán kipillantva takaros porták sokasága, ut- cányi új családi ház vonzza a tekintetet. íAz ápolt kis­kertekben a saláta halvá­nyabb, a hagymaszár söté- tebb zöldje mögött bakhátak hosszú sora takarja a burgo­nyát. A gazdasági udvarok nappali csendjébe olykor be­lebőg egy-egy tehén, s a röfögő anyakocák oldalukon mala­caikkal megmártóznak a májusi nap sugaraiban. A kiskonyhában vessző- hántplás, -fonás közben sok mindenről szó esik; jut ide­je a hatvanegy esztendős férfinak a jelen történéseit összevetni a múlt elevenen élő sebeivel. — Azt mondták, a cigány nem ért a világhoz! De en­gedték-e neki? — mondja, miközben kezei a demizson derekán munkálkodnak szor­gosan. — Nem azt mondom, hogy negyvenöt után min­denki mindenhez értett vol­na közülünk. Időbe tellett, amíg az igaz szó öröme az elmékig eljutott, amíg a munka is örömet jelenthetett a megélhetésen kívül. Kér­dezze csak a Handó házas­párt, a fanítóékat; ők a megmondhatói, hogy mit gyarapodtunk szellemiek­ben is. Még az ötvenes évek de­rekán is biciklire ültek sok­szor a taníióék< hogy az Ipoly partjáról szedjék ösz- sze az iskolapadból hiányzó lurkókat. S, akadtak olyan gyermekek közöttük, akiknek ruhaféléi, lábravalót gyűj­töttek, hogy iskdlába jár­hassanak télidőben is. — Hol vannak már azok a zord idők — csillan öröm­től Radics bácsi fekete sze­me. — Ritka az olyan gye­rek a mieink között, aki ne járná ki a nyolc osztályt. Dolgozik már öreg és fiatal. Csak a földet hagyja oda mindegyik. Pedig minden megtermett ezen /a vidéken: káposzta, uborka, jóféle paprika és paradicsom. Mi lesz a világgal, ha az idő­sek kihalnak... Iparba tü­lekedik mindenki• akár be­tanított, akár szakmunkás­nak, sokszor segédmunkára is elmennek. Mondja azt is az idős mes­ter, vessző sincs már any- nyi a fonáshoz, mint haj­dan. Kiirtották az emberek, kitaposták az állatok. De azt a keveset, ami neki kell, azt még felkutatja• ha kell 0 fa­lu határain túl. Mert nehéz szabadulni a megszokottól nyugdíjason is. S, hogy lesz-e folytatója az ősi mesterségnek Hu- gyagon? Radics Józsikára, a tíz­éves unokára szívesen át­örökítené a tudását, de ő minduntalan elhárítja az érdeklődést. — Az az igazság, hogy nincs elég kereslet a fo­nott holmik iránt, az olcsóbb műanyag kiszorította a pi­acról. Pedig kár érte. mert szebb, tartósabb a vessző­kosár, a fonott demizson — sóhajtja szomorúan. KISZ-pályázat művelődési módszerekre Pályázatot hirdet a KISZ Központf Bizottságának tit­kársága a fiatalok művelő­dését, szórakozását, szabad idejük hásznos eltöltését se­gítő és fejlesztő új módsze­rek kidolgozására. Elsősorban olyan módsze­rek (klubok, kiadványok, új típusú közösségeik és mások) megfogalmazását várják, amelyek megvalósításához jelenleg is rendelkezésre áll­nak a. személyi, a tárgyi és az anyagi feltételek, és ame­lyek önfenntartóak lehetnek. A pályaművek témáiul vá­laszthatók az ifjúság műve­lődésének, szóralkozásának új formái és az éhhez kapcso­mért hiszen valaha modern volt. A tiszta, vasalt sötét­kék abroszok takarnak, amit tudnak, de már a roggyant tálaló állapota a takarás alól is szembeötlik. A terítés ízléses, a kék té­rítőkön a piros szalvéták egészen csinos összhatást nyújtanak. Látszik, hogy a vendéglő alkalmazottai megteszik a tőlük telhetőt, nem rajtuk múlik, hogy iparkodásuk eredménye nem meggyőző. Ennyit a vendéglő „ob­jektív adottságairól” (me­lyek persze részben objek­tívak csak), s most nézzük az étlapot! Az ételsor annyival ér­dekesebb és változatosabb itt, amennyit a szakácsok (találékonysága, fantáziája képes hozzátenni a mások által is kapható nyersanya­gokhoz. Azt viszont rende­sen hozzáteszi! A tócsndban sült sertéscomb helyi spe­cialitás. De adják ugyanezt lódó módszerek; a video­technika társadalmi alkal- mazása a helyi közösségek fejlesztésére; tudatformálás az egészségmegőrző cselek­vési program helyi megva­lósításában; hátrányos hely­zetű fiatalok közösségi éle­tének fejlesztése, hasznos te- vékenységmodell kialakítása; a középiskoláikban az intéz­ményen belüli tájékoztatás, a helyi nyilvánosság fejlesz­tése; a művelődési intézmé­nyek társadalmasításának le­hetséges formái; a könyvtá­rak, múzeumok nyitottságá­nak, az intézményekhez kö­tődő szabadidős-lehetőségek bővítésének új módszerei. Pályázni lehet a felsorol­gombás változatban is, mint ahogyan a különféle szele­teket is variálják, sajttal sütve, zöldborsóval, gom­bával töltve. A kiinduló­pont, az alapanyag végül is mindnél ugyanaz, vagy majdnem ugyanaz, az étel megjelenése, íze viszont más és más! És a vendég­nek mindenesetre az az ér­zése, hogy itt a bőség za­varával kell megküzdenie, pedig gyanítható, hogy sem mást, sem többet nem sze­reznek be a konyhára, mint bárhol másütt. A vékonyra vágott gom­baszeletekkel meghintett májgaluskaleves is eltérő az e címen egyébként meg­szokottól. Májgaluska is, gomba is — az ember nyu­godtan veheti úgy, hogy egy árért két levest kapott. A konyhások trükkje bevá­lik, mert miközben kana­lazzuk a jóízű és forró le­vest, az elégedettség is szétárad bennünk. Kiváló takon kívül minden olyan témával, amely a fiatalok művelődési, szórakozási szo­kásait, szabad idejűik eltöl­tésének új formáit és mód­szereit dolgozza ki- A pályá­zaton 35 év alatti fiatal köz- művelődési szakemberek és kollektíváik vehetnek részt, 20 gépelt oldalt meg nem haladó terjedelmű pályamű­vel. A pályázat jeligés. A két példányban a KISZ KB titkársága címére (Budapest 1136. Kun Béla rakpart 37—■ 38.) beküldött pályázathoz zárt borítékban, a jelige fel­tüntetésével mellékelni kell a pályázók nevét, munkahe­lyük nevét, címét. A bekül­dési határidő szeptember 1. és bőséges a Tarjáni töl­tött comb, társam is né­mán lapátolja befelé a tú­rós sztrapacskát, s ez, fér­fi emberhél köztudottan az elégedettség jele. Az étlap szerint kapható gyermekmenü és kis adagos menü is. A húsételek ára zömmel negyven és hetven forint közt változik, mely — ismerve a mai éttermi „árszintet” — nem mond­ható túl drágának. Ha másutt nem is, a mellékhelyiségben azért ál­talában tetten érhető a ha­nyagság. A Tarján vendég­lő — noha nem foglalkoz­tat vécésnénit — nem adja meg ezt a sanszot a kuta­kodó vendégnek. A vécék, mosdók tiszták, s ez vitán felül igazolja az itt dolgo­zók gondosságát. Fényes-kényes, előkelő helyen is lehet csapnivaló munkát végezni. A Tarján vendéglő viszont ottjár- tunkkor arra adott példát, hogy amúgy szemre öre- gecske, megifjítás után esengő házban is érezheti jól magát a vendég, ha benne vendégszerető embe­rek dolgoznak. Sz. M. Vendégszemmel A Tarján vendéglőben / ♦ 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom