Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

2 NOGRAD 1987. május 21., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov válaszai a L'Unitának Nyitás a vásárvárosban Á megújulásban nagy szerepe van a tájékoztatásnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 18-án, Moszkvában fogadta Gerardo Chiaromontét, az OKP veze­tőségének tagját, a L’Lnitá főszerkesztőjét és munkatár­sait, s válaszolt a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdé­seivel, valamint a Szovjetunió belpolitikai életével kapcso­latos kérdéseikre. Az SZKP KB főtitkára kifejtette az Egyesült Álla­mokkal megköthető fegyver­zetkorlátozási megállapodá­sokra vonatkozó nézeteit. A leginkább megoldásra érett kérdésnek nevezte az Euró­pában lévő közepes hatótá­volságú amerikai és szovjet rakéták felszámolását, s e fegyverek számának lénye­ges csökkentését a Szovjet­unió ázsiai részén és az Egyesült Államok területén. Reális lehetőség van erre a megállapodásra és egy olyan egyezmény aláírására, amely a történelemben első ízben intézkedne a nukleá­ris fegyverek egy égész osz­tályának radikális csökken­téséről, s csaknem teljes felszámolásáról — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a Szovjet­uniónak az Egyesült Álla­mok és nyugat-európai szö­vetségesei álláspontjához való gyors közeledése ered­ményként már csak kar­nyújtásnyira van a megálla­podás. Később a nyugat­európai országok részéről felmerült az a kívánság, hogy a teljes intézkedési csomagból vegyük ki a kö­zepes hatótávolságú rakéták felszámolását. Mi ebbe be­leegyeztünk. Nyugtalansá­got keltett, hogy Európában a hadműveleti-harcászati ra­kéták tekintetében nincs egyenlőség, s ezért mi elfo­gadtuk, hogy ezt a fegyver­fajtát maradéktalanul sem­misítsük meg szovjet és amerikai részről is Európá­ban. Ennek ellenére most még­is úgy tűnik, hogy néhány nyugat-európai kormány még nem döntötte el: kíván­ják-e a közepes hatótávol­ságú szovjet rakéták meg­semmisítését, ha ugyanakkor megsemmisítik az ilyen ame­rikai fegyvereket is. Úgy vettük észre, hogy egyesek az újabb és újabb feltéte­lek végtelen láncolatát akarják kialakítani. Az olasz újságírók felvetet­ték: Nyugaton vannak, akik attól tartanak, hogy az eu­rópai enyhülési folyamat továbbfejlődése megosztja a nyugati országok szövet­ségét, meggyengíti Nyugat* Európa és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait. Egyesek szerint a Szovjetunió éppen erre törekszik. Mihail Gorbacsov határo­zottan visszautasította ezt a feltételezést, s rámutatott: a Szovjetunió nemcsak ma­ga törekszik együttműkö­désre, más országokkal, ha­nem vallja, hogy más orszá­goknak is ugyanilyen joguk van az együttműködésre. Az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa között a történe­lem során kialakult kapcso­latok, vagy például a Szov­jetunió és az európai szo­cialista országok viszonya politikai realitás. Ezzel fel­tétlenül számolnia kell an­nak, aki reálpolitikát akar folytatni. Másfajta magatar­tás megbonthatná az európai erőviszonvokat. A Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kapcso­latainak alakulására vo­natkozó kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára ki­fejtette, hogy a Szovjetunió aktívan cselekszik a két or­szág közötti viszony teljes normalizálása érdekében. Az utóbbi időben dinamikusan fejlődnek kapcsolataik és politikai konzultációk foly­nak néhány időszerű nem­zetközi kérdésről. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy a Szov- jeunió és Kína egymáshoz közel eső álláspontot vall sok fontos nemzetközi kér­désben — mutatott rá Gor­bacsov. — Érdekel bennün­ket mindaz, ami a Kínai Népköztársaságban a gaz­daság rendbehozatala és kor­szerűsítése érdekében törté­nik, s őszintén sikereket kívánunk ezen a téren a nagy szomszédos népnek, a Kínai Kommunista Pártnak. Mihail Gorbacsov kitért a L’Unitá munkatársai ál­tal a szovjet—kínai kapcso­latok normalizálása egyik akadályaként említett kam­bodzsai problémára is. Hang­súlyozta, hogy ez nem a szovjet—kínai kapcsolatok kérdése, de mind a Szov­jetuniónak, mind a Kínai Népköztársaságnak érde­keltnek kell lennie a ren­dezésében, amelyet csak po­litikai úton lehet elérni. Szólt a főtitkár az Af­ganisztán közüli helyzet és az országon belüli viszo­nyok alakulásáról is. Rámu­tatott, hogy az ez év eleje óta folytatott nemzeti meg­békélési politika tartalmaz­za az országon belüli hely­zet politikai rendezésének minden szükséges elemét. A belső rendezésnek termé­szetesen együtt kell járnia a probléma külső vonatko­zásainak megoldásával, an­nak biztosításával, hogy megszűnik a külső beavat­kozás Afganisztán belügyei- be. Bizonyos előrehaladás mindkét területen megfi­gyelhető — állapította meg Gorbacsov. A Szovjetunió nem avat­kozik, és nem is fog bele­avatkozni abba. hogy hol keresnek az afgán elvtársak partnereket a nemzeti meg­békélés programjának meg­valósításához — az orszá­gon belül, vagy külföldön a menekültek és kivándorol­tak között. Gyakran halla­ni azt a vélekedést, hogy a Szovjetunió az afgán prob­lémának csak olyan politi­kai rendezésébe egyezik be­le, amely meghagyja Afga­nisztánt az ő befolyási öve­zetén belül. Ez tökéletesen hibás helyzetértékelés. A Szovjetuniónak nincsenek befolyási övezetei és nem is törekszik ilyenek létre­hozására. Ami pedig Afga­nisztánt illeti, mi maradék­talanul támogatjuk az el nem kötelezettek mozgal­mának azt az álláspontját, hogy ennek az országnak független, szuverén és el nem kötelezett államnak kell maradnia. Ha Afga­nisztán úgy dönt, hogy sem­leges ország lesz, az is az afgán nép dolga. A legfon­tosabb, hogy gyors előre­haladás történjen a becsü­letes, igazságos rendezés út­ján — szögezte le az SZKP KB főtitkára. Gorbacsov az egyik leg­főbb nemzetközi feladatnak nevezte a közel-keleti konf­liktus felszámolását. Ennek átfogó és rugalmas formája lenne egy nemzetközi kon­ferencia, amelynek kerete­in belül kétoldalú, három­oldalú és sokoldalú tárgya­lásokat is lehetne folytatni. Közel-keleti rendezés Ami a szovjet—izraeli vi­szonyt illeti, a két ország kapcsolatai csak akkor ál­líthatók helyre, ha valódi előrelépés történik a közel- keleti rendezésben. Az ara­bokkal szembeni agresszív izraeli politikát leszámítva a Szovjetuniónak semmi oka sincs rá, hogy ezt az orszá­got más államoktól eltérően kezelje — állapította meg a főtitkár. Az olasz újságírók több kérdést tettek fel a Szovjet­unióban folyó átalakításról, a népgazdaság irányításának új elveiről. a közélet de­mokratizmusának erősítésé­ről, a közvélemény szerepé­ről, az SZKP belső .életéről. Válaszaiban Mihail Gorba­csov szólt arról; hogy a szovjet népgazdaság irányí­tásában most történik meg az. áttérés az adminisztratív módszerekről a gazdaságiak­ra. Kifejtette azt is. hogy a szovjet emberek tömegei támogatják a társadalmi élet demokratizálását. Vélemény- különbségek csupán e folya­mat méreteit, mélységét, s előrehaladásának ütemét te­kintve vannak, s ez teljesen természetes. Tökéletesen tu­datában vagyunk annak, hogy a demokráciának sem­mi köze sincs a „mindent szabad gyakorlatához” az anarchiához. Ám ugyanígy az ésszerű körültekintésnek sincs semmi köze a felesle­ges túlbiztosításhoz. A demokratikus megúju­lásban. az emberek ennek érdekében történő mozgósí­tásában hatalmas szerepe van, s lesz a jövőben is a tömegtájékoztatásnak — mu­tatott rá Gorbacsov. A párt érdekelt abban, hogy az ál­lampolgárok véleménye aka­dálytalanul kifejezésre jus- jusson e csatornákon keresz­tül. s a sajtó ne csak tudó­sítson az országban folyó vi­tákról. hanem biztosítéka is legyen a döntések helyessé­gével, s azok végrehajtásá­val kapcsolatos demokra*' kus ellenőrzésnek. Az SZKP Központi Bizottsága minden vezetőtől megköveteli, hogy időben és a lényeget érintő­en válaszoljon a sajtó felve­téseire. bírálataira. Előkészí­tés alatt áll a sajtótörvény, amelynek elfogadása még jobban megszilárdítja majd a tömegtájékoztatási eszkö­zök jogi státusát. A bajokat nem eltitkolni Meggyőződésünk, hogyan­nak a társadalomnak, amely tudatosan és aktívan küzd fizikai és erkölcsi egészsé­géért. nem szükséges eltit­kolnia bajait, mivel ez csak megnehezíti azok orvoslá­sát. Az SZKP a nyíltság szé­lesítését olyan fontos eszköz­nek tekinti, amelynek segít­ségével az ország társadal­mi-gazdasági és szellemi megújítása érdekében még aktívabbá tehető a közvéle­mény — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov elmond­ta, hogy az SZKP marxista —leninista álláspontról ki­indulva, gondolja át az or­szágban zajló folyamatokat, dolgozza ki stratégiáját és taktikáját, folytatja szer­vező és ideológiai munká­ját. Az átalakítás a párt kezdeményezésére kezdő­dött, s annak vezetésével folyik. Tanultunk a múlt leckéi­ből, s nem csupán a saját országunkban született ta­nulságokból. Tudjuk, hogy a párt nem számíthat ve­zető szerepének automati­kus érvényesülésére. Ha a párt elkésik a társadalom­ban végbemenő objektív feladatok átgondolásával, nem veszi észre idejében a megoldásra érett kérdése­ket, és halogatja azok el­döntését, akkor elkerülhe­tetlenek a nehézségek, mind a párt, mind az ország fej­lődésében. Pártunk ezért kezdte az átalakítást önma­gával. Ezen a téren külö­nösen fontos a párton be­lüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés megva­lósítása minden szinten, va­lamint a káderkiválasztás lenini elveinek alkalmazá­sa. A világ haladó erőinek egymás közötti kapcsola­taira, az internacionaliz­mus fogalmának értelme­zésére vonatkozó kérdés kapcsán Mihail Gorbacsov szólt a kommunista pártok közötti viszonyról. Hang­súlyozta, hogy az interna­cionalizmus mindig konk­rét formában jelentkezik, és érvényesülése a gyakor­lati együttműködéstől függ. Ehhez azonban a jelenlegi körülmények között semmi szükség sincs valamiféle kü­lön mechanizmusra, még kevésbé valamilyen nem­zetközi központ létezésére. Széles kpru — őszintén szólva, ért­hetetlenek számomra azok a mozgalmunkon belül is ta­pasztalható fenntartások, amelyeket a világ kommu­nistáinak sokoldalú talál­kozóira vonatkozó javasla­tok váltanak ki — hangsú­lyozta az SZKP KB főtitká­ra. Különösen érthetetlen ez akkor, amikor más, tá­volról sem haladó politikai erők gyakran megtartják a maguk nemzetközi találko­zóit. Véleményünk szerint ezt a kérdést előítéletektől mentesen kell megközelíte­ni, félretéve az idejét múlt félelmeket és megkövese­dett nézeteket, s az új hely­zetet új nézőpontból kelle­ne megvizsgálni. Mihail Gorbacsov el­mondta, hogy a nagy ok­tóberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója alkal­mából tartandó megemlé­kezésre, különböző pártok és mozgalmak delegációit hívják meg Moszkvába. — Az a szándékunk, hogy ezekben a napokban nem­csak a kommunisták, ha­nem más pártok képvise­lőinek részvételével is nem hivatalos találkozót tartunk Moszkvában. Ezen széles körű párbeszédet le­het folytatni az egész vilá­got nyugtalanító legfonto­sabb kérdésekről. Sokan azok közül, akikkel már al­kalmunk volt tárgyalni er­ről, kedvezően "fogadták a javaslatot — mondotta vé­gezetül az SZKP KB fő­titkára. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A megújulás követelmé­nye a külkereskedelemre is érvényes. Hatékonyabb pi­aci munkára, a termeléssel fennálló érdekközösség erő­sítésére, a versenyviszo­nyok fejlesztésére van szük­ség. Ennek megfelelően to­vább folyik a külkereskede­lem szervezeti és érdekeltsé­gi rendszerét korszerűsítő munka. Ennek középpontjá­ban a szervezet további de­centralizálása, a külkereske­delmi verseny kiterjesztése, a vállalatok mozgásterének bő­vítése áll. A nagyobb sza­badságnak azonban nagyobb renddel és felelősséggel kell párosulnia. A továbbiakban Veress Péter hangsúlyozta: a nem­zetközi kereskedelempoliti­ka színterén Magyarország továbbra is megbízható és ' aktív partner marad. Tisz­teletben tartja nemzetközi kötelezettségeit, és tudatá­ban van tényleges súlyá­nak. lehetőségeinek és fe­lelősségének. Szilárdan kép­viseljük azt az álláspontot — mondotta —, hogy a nem­zetközi kereskedelemben nem az erőfölénynek, hanem a jognak és a méltányosság­nak kell érvényesülnie. A Magyarország és a Kö­zös Piac között folytatott tárgyalások jelentős állomás­hoz érkeztek. Az elmúlt hó­nap végén az EGK bizott­sága felhatalmazást kapott a hazánkkal való érdemi tárgyalások megkezdésére. Több évi előkészítő munka után így most először kör­vonalazódik a kétoldalú megállapodások létrejötté­nek lehetősége. Befejezésül arról szólt a külkereskedelmi miniszter, hogy a BNV-n bemutatott termékek között láthatók a hazai fejlesztésű és koope­rációban előállított gyárt­mányok is. — Ezek arról ta­núskodnak- hogy a nehéz­ség leküzdésére, a nemzet­közi színvonal elérése ér­dekében a magyar ipar és a magyar kereskedelem jelen­tős erőfeszítéseket tesz — mondotta a miniszter, majd megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Vranitzky az Egyesült Államokban Megérkezett az Egyesült Államokba Franz Vranitz­ky, osztrák kancellár. Lá­togatását ugyan magánjel­legűnek minősítették, a kancellár azonban fontos hivatalos tárgyalásokat is folytat majd. Ma fo­gadja őt Reagan elnök, két alkalommal tárgyal Shultz külügyminiszterrel és találkozik Meese igaz­ságügyminiszterrel is. •A kancellár elsősorban azt kívánja elérni, hogy lecsillapodjanak a Wald­heim köztársasági elnök el­len hangoztatott amerikai vádak miatt alaposan fel­kavart szenvedélyek. Mint ismeretes, a washingtoni igazságügyminisztérium a közelmúltban közölte: Waldheim magánember­ként nem kaphat amerikai beutazási. vízumot, s állító­lagos háborús bűnei miatt, tilalmi listára tette őt. Az amerikai külügyminiszté­rium már jó előre jelezte: ez a kérdés központi helyet kap a megbeszéléseken. Vranitzky elsősorban Meese igazságügyminiszterrel kí­vánja tisztázni a helyzetet. Amerikai részről a tár­gyalások előtt azt hangoz­tatták, hogy ettől az ügy­től eltekintve, a két ország kapcsolata igen jó és együttműködésükben nin­csenek érdemleges prob­lémák. A kancellár washingtoni megbeszélései során tárgyal majd a nemzetközi hely­zetről is, különös tekintet­tel az európai leszerelés le­hetőségeire, a bécsi talál­kozón felmerült javaslatok­ra. (MTI) Robbantások Dél-Áfrikában Két robbanás történt szer­dán délben Johannesburg belvárosában egy bírósági épület előtt. Először egy ki­sebb erejű pokolgép robbant a bíróság bejáratánál, majd egy percre rá az épület előtt parkoló egyik gépkocsiban jött működésbe robbanó­szerkezet. Három rendőr meghalt, tíz másik ember megsebesült; az utóbbiak között hat rend­őr és négy polgári személy van. Négy rendőr állapota súlyos. A szerdai merényleteket egy négy évvel ezelőtti, 19 halálos és mintegy kétszáz súlyos sérülést okozó robban­tás évfordulóján hajtatták végre ismeretlen tettesek. (Mit) LAPZÁRTA Forduló az NB l-ben MTK-VM—Vasas 2—0 (0—0). Hungária krt. 10 000 né­ző, v.: Nagy B. Gólszerzők: Kékesi, Szei- bert. ÍJ. Dózsa—Videoton 2—1 (1—1). Megyeri út, 3000 néző, v.: Szabó B. Gólszerzők: Katona, Esze- nyi, illetve Kanyok. Debrecen—Eger 1—0 (0—0). Eger, 1500 néző, v.: Var­ga S. Gólszerző: Plókai A. Kiállítva: Dán és Fegy- verneki (26. p). Pécs—Békéscsaba 1—1 (0—0). Pécs, 8000 néző, v.: Hu­ták. Gólszerzők: Mészáros Ill­ésből), illetve Pásztor. Kiállítva: Megyesi (79. p ). Siófok—Haladás 3—1 (1—0). Siófok, 3000 néző, v.: Szi­lágyi. Gólszerzők: Pardavi ill­ésből), Palkovics, Adi, il­letve Bognár. Ferencváros—Dunaújváros 1—1 (0—0). Dunaújváros, 8000 néző, V.: Kőrös. Gólszerzők: Pintér Ill­ésből). illetve Ress. Kiállítva: Strausz (68. p). Honvéd—ZTE 1—2 (0—2). Rába ETO—Tatabánya 3—0 (2-0).

Next

/
Oldalképek
Tartalom