Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen érkezett. Vadászaink életéből Az oklevél kelte: 1933. május 20. Négy évtized az egészségügy szolgálatában Hosszabb szünet után ismét előkerültek a vadász- fegyverek, május elején megkezdődött az őzbakok selejtezése. A szezonnyitás kapcsán arra kértük Mátrai Istvánt, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége megyei intézőbizottságának vadászmesterét: foglalja ösz- sze az őzállomány javítását szolgáló legfontosabb teendőket. ☆ A vadgazdának a területen élő őzállomány nagyságának, összetételének, kor és ivar szerinti megoszlásának ismerete alapvető feltétel a hatékony és tervszerű gazdálkodáshoz. Csak az állomány nagyságának ismeretében határozható meg az indokolt lelövés mértéke. Nógrád megyében a vadásztársaságaink a földi vadszámlálás módszereit alkalmazzák, véleményem szerint 20—30 százalékos hibaszázalékkal. Ezt bizonyítják a lelövési tervek adatai is. melyek az elmúlt években a következőképpen alakultak. Becslés 1985-ben: 4559 darab, lelövés 896 darab. Becslés 1986-ban: 4420 darab, lelövés 835 darab. A fentiekből kitűnik az álló- mány számbavételének pontatlansága, s ezzel egyidejűleg a fontos gazdálkodási tényező problémája is. A másik fontos követelmény az állomány összetétele, egyrészt a kormegoszlás szempontjából, másrészt az ivararány szerint. A kor- megoszlás akkor lenne elfogadható, ha a fiatal és öreg korosztály tenné ki az állomány 50 százalékát, a másik 50 százalék a közép- korosztályból állna. Ezzel szemben az elmúlt év Lelövési adatai szerint 35 százalék a fiatal, .25 százalék a közép, 40 százalék az öregebb korosztályból került terítékre. Ez arra enged következtetni, hogy a területen lévő állományon belül ezek az eltolódások fennálltnak és mint fontos gazdálkodási tényezők rossz irányba befolyásolják őzgazdálkodásunkat. A harmadik fontos tényező az élőhely pozitív, vagy negatív hatása. A környezeti tényezők megváltozása előtérbe helyezi a téli takarmányozás jelentőséget. Ismert, hogy a területeken az agancsfelrakás időszakában a táplálékszerzés) lehetőségek az év többi időszakához viszonyítva lényegesen korlátozottabbak. A nagyüzemi gazdálkodás a mezőgazdaságban a jövőben még inkább leszűkíti a lehetőségeket. Elsősorban az iparszerű növénytermesztés módszereinek a következményeiként. Tudomásul1 kell venni, hogy a takarmányozás a minőség fejlesztésének hatékony eszköze és ezen felül alap- feltétele is. Következésképpen a selejtezésnek akk r van értelme és kézenfekvő eredménye, ha a kettő kiegészíti egymást. Ha a takarmányozás jelentőségét sikerül a vadásztársasági vezetőinkkel megértetni, néhány év alatt többet léphetünk előre, mint az elmúlt időszakban. A minőség javítása következetes, tervszerű és szigorú fegyelmet igénylő, aprólékos, egész embert követelő szellemi és fizikai tevékenység. Sajnos, sok helyen ma még csak addig jutottunk, hogy céltávcsövün keresztül „vizsgálják az állományt, azaz szemmel tartják". Mátrai István Amikor Salgótarjánban, Pécskő utcai otthonába becsengettem, leánya fogadott. Dr. Deák Ferenc, Salgótarján egykori tisztiorvosa éppen a félig tört cigarettára gyújtott rá. Régi ismerősökként üdvözöltük egymást. Nem tudott jövetelem céljáról, de amikor az 1933.- május 20-i évfordulóra emlékeztettem, maga is csodálkozott. Hát ezt is nyilvántartják? — kér- dézte szinte önmagától. Megyénk szülötte dr. Deák Ferenc. Balassagyarmaton ezelőtt nyolcvan évvel látta meg a napvilágot egy íőszámvivő családjában. S ahogy az akkori gyerekeknek, így neki is kacskarin- gós volt az útja. Besztercebányára került a család, ott végezte el a négy elemi iskolát, 1918-ban a gimnáziumot is itt kezdte. — A tanulmányaimat Balassagyarmaton folytattam, s az orvosi egyetem elvégzése után azonnal katonának hívtak be. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kiadott oklevelemen 1933. május 20-a áll. Nem is olyan régen, a doktorrá avatásom 50-ik évfordulóján átnyújtott oklevélen a többi között ez áll: ......ötv en éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerjük. Ennek bizonyságául állítottuk ki az arany oklevelet, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pecsétjével és aláírásunkkal hitelesítünk...” — Sok munka van e díszoklevél mögött — folytatja nehézkesen az idős tisztiorvos. S ha az ember végiggondolja életét, bizony valóban nem volt irigylésre méltó pályafutása. Mint ő mondja, 1934-ben Balassagyarmaton számára egyetlen lehetőség volt, a vármegyei tiszti főorvosi hivatal, ahol mint díjtalan vármegyei orvosgyakornokot alkalmazták. Igaz, az alispán az ebadóalapból havi 50 pengőt engedélyezett az orvos számára, de öt pengőt még ebbő] is levontak társadalombiztosítási alapra. És folytatódott az út. Két év múlva már tisztiorvosi Az ország déli körzeteiben közvetlenül virágzás előtt van az akác; a méhészek készülnek a vándoroltatásra. Az előrejelzés szerint a hót végéig érdemes lesz elfoglalni „állásaikat” az akácerdők közelében. Az országban 30—32 ezer méhész várta a kitavaszodást- A itöbbfron.tos téli hideg időszakot, viszonylag jól átvészelték a méhek A nyugati országrész néhány megyéjében viszont- így például Győr-Sopronban, Vasban és Zalában, továbbá Bács-Kiskun megye egyes térségeiben az atkafertőzés okozott pusztulást. Országosan mintegy 650—670 ezer méhcsalád van. Az állomány elegendőnek látszik ahhoz, hogy a méhészek és a mézfelvásárlók és -feldolgozók közös erőfeszítéssel megtermeljék a várt mintegy kétezer vagon mézet. Ez a hazai ellátás biztosításán túl külkereskedelmi érdek is, mivel — ugyan az elmúlt években valamelyest csökkent a termék világpiaci tanfolyam Budapesten, ahová összesen 25 orvost vettek fel. Már ez is kitüntetés volt dr. Deák Ferenc számára. — Tudja mikor találkoztam először a salgótarjániakkal? Hiába vagyok Nógrád megyei, akkoriban még keveset hallottam a mai otthonomról. 1937-ben hastífusz tört ki Salgótarjánban. Balassagyarmaton egy kórtermet ürítettünk ki, oda vittük a salgótarjániakat. Elég szokatlan időben volt ez, februárban. Szódavíz okozta a járványos fertőzést. Ma is emlékszem, amikor 1950-ben ide kerültem, két akkori betegemmel, a többi között egy Palla László nevű beteggel találkoztam ... Persze, a háború magával sodorta dr. Deák Ferencet is. Tartalékos honvédorvosként teljesített szolgálatot. Bejárta a frontot, gyógyította a sebesült katonákat, de gyógyított a hadifogságban is. 1945. október 15-ét írtak, amikor ismét hazajutott. Otthon volt Balassagyarmaton. — Amikor Salgótarjánba kerültem, bizony csak két városi körzeti orvos volt, dr. Homoki László és dr. Kenyeres Balázs személyében. Két kórház működött, az acélgyári és a bányai. Milyen állapotok voltak? Elképzelhető. Ha csak a Bányász utcai szennycsa- tomát, a Pécskő-dombot említem rengeteg szúnyogéval, máris jellemző dolgokról szólok a város akkori közegészségügyi helyzetéről. Legfontosabb feladatom a körzeti orvosi elláára — a magyar akác-, illetve speciális virágmézek továbbra is keresettek külföldön. A tavaszi szezonindítás sikere azért is fontos, mivel a sokéves gya- kbrlat szerint a Magyarországon termelt méz felét az akácnektárból nyerik. A méhészeket sokoldalúan segíti a tudomány is. Az állattenyésztési és takarmányozási kutatóközpont az ország negyven pontjára kiterjedő megfigyelő hálózatot szervezett, amely például az akácvirágzás kezdetét előre jelzi. A termelési rendszerek és a nagyobb gazdaságok szakembereinek bevonásával a napraforgó virágzását szintén jelzik majd. A legtöbb helyen a Volán-vállalatok soron kívüli fuvarokkal segítik a méhek helyszínre szállítását. A mézfelvásárló és -feldolgozó vállalatok tisztított kannákat és hordókat juttattak el az átvevőhelyekre. A hét végén és a szabadnapokon is zökkenőmentessé teszik a méz átvételét. tás megszervezése volt, mint a megyeszékhely tisztiorvosának. De már feladatom volt a megyei kórház építésének előkészítése. Erre legalkalmasabb volt a régi laktanyaépület és annak területe. Emlékszem, 1956 nyarán tartottuk meg a miniszteri szemlét. Ekkor került véglegesen pont a megyei kórház építésére. Rengeteg feladatot adott az akkor már dinamikusan épülő város építkezése . . . Nem áll meg az emlékezéseiben dr. Deák Ferenc. A Salgótarjánban töltött éveire szívesen emlékezik vissza. Bizonyítja ezt, hogy soha nem vágyott el a városból. Pedig jó és rossz, keservek és örömök vegyültek az életébe. — Számomra már 1975. egészen más időt jelentett. Sokat fejlődött ez a város. Megszaporodott a körzeti orvosok száma, segítették a gyógyítómunkát az üzemorvosok, bölcsődék, óvodák épültek, s átadtuk rendeltetésének az új megyei kórházat. A közegészség- ügy is kevesebb gondot okozott, hiszen a régi vályogépületek helyett új, korszerű lakásokban alakították ki az éttermeket, a cukrászdákat. Magam előtt látom dr. Deák Ferencet, a városi tisztiorvost. Emlékszem, amikor kerékpárjával — azon aktatáska, meg ételhordó, hiszen akkor a Jóbarát étteremből hordta családjának is a kosztot — járta a várost. Közben előveszi kitüntetéseit és emlékezik. Van itt a Tanácsi munkáért kitüntető jelvény arany fokozata, megtaláljuk ' az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést, a Honvédelmi Érdemérmet, a Minisztertanács kitüntető jelvényét, a Magyar Vöröskereszt Kiváló dolgozója elismerését. Egy jelvényt "kezébe vesz. Olvasom a feliratot: „Hűséggel a nép egészségéért ’. Évfordulót ünnepel dr. Deák Ferenc városi tisztiorvos. Nem is lehetne neki mást kívánni, mint amit ő tett az emberekért. További jó egészséget... Somogyvári László TOTO A nagy nyeremények korszakát éljük, nem csoda hát, hogy hétről hétre sokan dobják az urnába reménykedve szelvényeiket. Mint ezen a délelőttön is, a szelvény beküldés utolsó napján. A kép a megszokott a totózóban. Füst, zsivaly, morgoló* dás. Kígyózó sor az ablak előtt. — Pfiíi, — köp képletesen a szerencséje után egy játékos és lágy, szinte simogató mozdulatokkal csúsztatja a láda nyílásába szelvényeit. Kicsit vár, majd egy férfi mellé lép, akit láthatóan itt ismert meg. — Uram — [mondja a férfinak —, ha most sem nyerek... — Akkor? I— néz várakozástelin a másik, mint aki drámai bejelentésre, valamely titok fátylának fellebbentésé- re számíthat. — Akkor — vesz mély lélegzetet mint aki /valóban nagy dolgokra készül —, akkor... uram, akkor a jövő héten is játszom. (speidl) Kezdődik a méhészek szezonja Az alkotás mindig örömet okoz, legyen az egy rajz, egy báb. egy gipszlenyomat. Salgótarjánban a Lovász József Általános Iskolában — a „Piros iskolában” képzőművészeti klub keretében próbálhatják ki ügyességüket az alsó tagoizatos tanulók. Kéthetenként Czuder Zsuzsanna vezetésével mélyednek el az alkotás örömében a kis csemeték. — Bencze — Társadalmi munkaakciókra alapozzák Tanácsi beruházások A rétsági költségvetési üzem a városi jogú nagyközség és a környező települések tanácsai igényeinek alapján készítette el az idei tervét. Fontos feladatnak tekintdtte azokat a tanácsi beruházásokat, amelyeket társadalmi munkaakciókra is alapoztak. — Az építőipari ágazat kapacitásának több mint a 74 százalékát kötik le a tanácsok álltai megrendelt munkák — tájékoztat Rom- pos Dezső üzemvezető. — Többek között ilyen a Szendehelyi Általános Iskola bővítése, ahol a 3,1 millió forintos megrendeléssel szemben 6 millió forint értékű munkát végzünk közösen a lakossággal. Hasonló jelentőségű a bánki (tó vízminőségének védelmét biztosító létesítmény kivitelezése is. A kommunális szolgáltatások több mint hetven százalékát a rétsági tanács és a vállalatok rendelik meg, a fennmaradó hányadot a lakossági szolgáltatás teszi ki A jelenlegi igény a működési terület bővítését tenné szükségessé, ám a fejlesztéshez nincs pénze az üzemnek, s így csak az előző évi szint tartását tudják vállalni Nem jobb a helyzet a lakásgazdálkodás területén sem. Az épületek felújítására, üzemeltetésére olyany- nyira kevés a forint, hogy az a szükséges állagmegóvási munkálatokra sem elegendő. A tanácsi feladatokon (túlmenően az üzem az eredményes működés, a jövedelmezőség javítása végett is vállalkozik. A kiegészítő (tevékenység körében elsősorban szállítási, ipari, belkereskedelmi munkákat végez a kollektíva, s — a korábbi évek tapasztalatai szerint — igen eredményesen. Védik a gólyákat Magyarországon több mint 4700 gólyapár él, s 60 százalékuk villanyoszlopokon rak fészket. Emiatt számos állat pusztul el áramütés következtében, egyúttal zavart okozva a villamosener- gia-ellátásban. A gólyák védelmében és az üzemzavarok csökentése céljából a Magyar Villamos Művek Tröszt áramszolgáltató vállalatai a gólyafészkekhez tartószerkezeteket szereltek fel a villany- oszlopok tetejére, szerte az országban és ezekre helyezték a gyakran több száz kilogramm súlyú fészkeket. Ma már a villanyoszlopokon fészkelő gólyák jelentős része biztonsággal és veszélytelenül költhet hazánkban, miután több mint 1800 fészek került tartószerkezetre.
