Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-18 / 115. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT. . . /^7/ Akiről beszélnek O Or O Babák díszes viseletben Zöld kerítés védi Tá- borszkiék takaros portáját a vanyarci főút jobbján. Belül a kapun a kotlós hívja zöldet csipegető pelyhes- kéit. A gazda az eget kémleli, vajon lesz-e ideje a kaszálásra? Borul nagyon Kálló felöl, maradásra intenek a sötétlő fellegek. Táborszki néni is beljebb húzódik a szoba langymele- gébe, ő már végzett a napi teendők javával. Kell a pihenés már így hatvanon túl, főként, hogy az egészség sem olyan, mint régen. A vetett ágyon babák. No, nem gőgicsélő igaziak, hanem népviseletbe öltöztetett díszek csupán. — Télen varrom rájuk a ruháikat, öltöztetem őket, akkor több időm jut erre is — mondja Táborszki Já- nosné —, már a varrógép Képzőművészet NSZK-méltatás A Handelsblatt, az NSZK egyik vezető országos napilapja hét végi számában részletes méltatást közöl a Szép- művészeti Múzeum holland anyagának nagy sikerű kölni kiállításáról. Az újság — a Kölnben megjelenő Stadt- Anzeiger és az Express, valamint a fővárosi General- Anzeiger elismerő kritikája után — a nemzetközi művészeti élet legfontosabb eseményeit ismertető mellékletében megállapítja: A kiállítás magyar rendezői kitűnően válogatták ösz- sze a híres budapesti gyűjtemény XVII. századi holland mestereinek ötven remekművét, s így jól érvényesül minden holland festőiskola ragyogó jellegzetes- ■sége. Kölnben képviselve van e nagy művészet minden ága a zsánerkép, a portré-, a tenger-, a táj- és városképfestés, a csendélet és a történelmi jelenetek területén. A kiállítás hű tükre a Szépművészeti Múzeum teljes holland anyagának, egyben tanulságos összehasonlításul és kiegészítésül is szolgál a kölni Wallraf-Ri- chartz Múzeum, a bemutató színhelye németalföldi gyűjteményéhez. A kritikus lelkes szavakkal dicséri a látogatókat mindenben szakavatott módon, jól eligazító katalógust. mellől, ahol az utolsó simításokat végzi a legfrissebb .,menyecske” díszes holmiján. — Ezt még befejezem, de újabbat már nem kezdek most. .. Előkerül a szobából á menyasszony baba is, csak úgy hajladoznak fejénacsil- lámló ékek. A lebegős blúz alján csipkeszegély húz fodrot. — Nem lehet könnyű munka az apró ruhákkal bíbelődni... Szemüvege orrára csúszik, amögül emeli tekintetét. — Izületes ujjakkal bizony néha nehéz, de szeretek vele foglalkozni. S készítésük közben elő- előbukkannak az ifjúkor emlékei is. — ö is ilyent hordott, amikor menyasszony volt — néz szeretettel asszonyára a Szabadidő-központot hoznak létre Keszthelyen, a Balaton partján. A Helikon strandtól délre eső kis öblöt a .meder kotrásával alkalinassá tették kikötő céljaira, s ez már a vitorlázás, a kajak-kenu sport és az evezés kedvelőinek rendelkezésére áll. Mellette, a megszüntetett ládagyár épületeiben hajótárolókat, öltözőket és mosdókat alakítanak ki. A fürdőzőket ház ura. s már hozza is az esküvőjükön készült megsárgult fényképeket. — Ugyanolyanba öltöztetem a babákat, mint amilyeneket valaha én is viseltem. Legyen emlék a gyerekeknek, az unokáknak arról, milyenben jártak a vanyarci lányok, asszonyok hajdan. S, a helybéli szlovákok öltözékét őrzik az általa készített babák; jut belőle a rokonoknak itthon, és „odaát”, Besztercén. egyaránt. — iuza — már az idén szabadstrand és napozó várja. A továbbiakban sportpályákat építenek, s a városi tanács távolabb! elképzelései között szerepel egy klubház felépítése is tekepályával, társalgóval és könyvtárral. Több keszthelyi vállalat és intézmény, valamint a város lakossága társadalmi munkával segíti a mindenki által felkereshető szabadidő-központ építését. „Senki földje" a tenyéren Kézsebészek tanácskozása Győrött Orvosi tanácskozást tartottak szombaton Győrött a Magyar Traumatológus Társaság kézsebészeti szekciójának rendezésében. A konferencián . mintegy 170 orvos vett részt az ország minden részéből. A megnyitóban egyebek között elmondták, hogy jelenleg tizenöt hazai egészségügyi intézményben foglalkoznak a sebészetnek ezzel a speciális területével.. Néhány helyen már önálló osztályok fogadják a kézsérülteket, másutt a baleseti sebészetek kézsebészeti részlegei végzik a gyógyító munkát. A tanácskozáson az úgynevezett hajlítóín-sérülések gyógyításának módszereit vitatták meg. A szakiroda- lom „senki földjének” nevezte él a tenyér ujjak felé eső részét, azt a területet, ahol a hajlítóinak közös ínhüvelyben futnak. Az elnevezés is azt a korábbi szakmai állásfoglalást tükrözi, hogy ezen a területen a sérülést követően, nem szabad ,ínvarratot végezni, csupán bőrvarratot, s a kéz megfelelő működését csak a későbbiekben, ín- plasztikával lehet helyreállítani. A győri tanácskozás előadói konkrét esetek ismertetésével és statisztikákkal bizonyították, hogy a technikai eszközök tökéletesedése, a szakismeretek gyarapodása révén, ma már jobbak az eredmények, ha a sérülés után azonnal, az úgynevezett elsődleges ellátás közben elkészítik az ínvarratot, kivéve azokat az eseteket, amikor az ín- sérülés ideg-, illetve ütőérroncsolódással vagy töréssel párosul. A győri kézsebészeti részlegnél például 1983-ban még csak négy ínsérültnél, három évvel később, már 33-nál alkalmazták ezt a módszert, s a betegek csaknem háromnegyed részénél sikerült visszaállítani a kéz teljes funkcióját. Változott az utókezelés gyakorlata is: míg korábban az ínsérült kezet négy-hat hétig gipszben rögzítették, a kézsebészek ma előnyösebbnek tartják, ha röviddel a műtét után megkezdik a beteg kéz kíméletes mozgatását, ami megakadályozza, hogy a hajlítóín letapadjon. A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 3. számú bag- lyasaljai üzeme száztíz százalékra teljesítette az első negyedéves tervét és így árbevételük elérte a tizenegymillió forintot. Képünkön Andó Zsolt túrós táskát készít, amelyből naponta mintegy négyezer darab kerül a fogyasztókhoz. Keszthelyen Balaton-parti szabadidő-központ Szép emlékű magyartanárom Móricz, József Attila, Ady Endre otthonról cí- gelt köteteivel, vagy egy- egy folyóiratköteggel a hóna alatt, lépett sokszor falusi iskolánk tantermébe. A mai tanítóknak nem kell a házikönyvtár polcain kurtítani a könyvek sorát, hiszen majd minden oktatási intézménynek van már könyvtára. A különbség csupán a könyvtárak milyenségében van. Ám ezek a különbségek — személyi, tárgyi feltételek, állománynagyság — meglehetősen szembeszökőek az egyes iskolák könyvtárainál. Némelyikük csak nagy jóindulattal nevezhető könyvtárnak, mások minden elvárásnak megfelelnek. Vannak köztük olyanok, amelyek évi kétezer forintból „gazdálkodnak”, míg jó részüknek tízszer annyi jut könyvekre. Olyan intézmények is vannak, ahol a folyosóra szorítva, zsúfolódnak az ütött-kopott könyv- szekrények, vagy a szertárba beállítva lepi a por ezeket. Másutt önálló helyiségben folyik a könyvtári munka. Elkülönülve bár, de A Z-ig könyvek ezrei... Iskolai könyvtár a Gagarinban szervesen kapcsolódva az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenységhez; segítve, kiegészítve azt. Milyen is a korszerű iskolai könyvtár? Talán olyan, mint a salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskoláé, amely lehetővé teszi a nevelők és tanítványaik számára az önálló ismeretszerzés örömét, ahol — mint a napi gyakorlat mutatja — a könyv mindennapi munkaeszközzé vált. Az iskola közel kilenc- száz diákja közül egyre többen keresgélnek a polcokon. Nemcsak kötelező olvasmányokért nyújtóznak a gyerekkezek, hanem a kézikönyveket, lexikonokat és a szótárakat is keresik. Információk után kutatnak a középkori építészet, a barokk művészet és a vadászat témakörében, vagy éppenséggel a baktériumokról, vírusokról gyűjtenek tudnivalókat egy-egy könyvtári búvárkodás alkalmával. Tanár és könyvtáros törekvése az, hogy a „gaga- rinos” diákok megkedveljék a könyveket, s élvezzék az olvasás mással nem pó tolható gyönyörűségét. t A könyvtár egyik legfőbb eredménye, hogy évek során a tanulók elsajátítják azt a képességet, amelynek birtokában eligazodhatnak az információk növekvő áradatában. Megtanulják, hogy a könyvek között megleljék azt, amelynek segítségével a tanórán szerzett ismereteiket tovább mélyíthetik, mégpedig önállóan. Ez az egyetlen hely az iskolában, ahol lehet, sőt, kötelező a „puskázás”! Egyik főfalán, a könyvek sűrűjéből kipislantó pápaszemes, vén, de mégis örökifjú Bölcs Bagoly is erre buzdítja őket; szárnya útjelző a bizonytalankodók számára a könyvek szakrendjének útvesztőjében. A könyvtár berendezése egyszerű, de célszerű. A szabadpolcos rendszer — bár a felső régiók csak létra segítségével érhetők el — alkalmat ad tanórák tarfására és helybenolva- sásra egyaránt. Az állományt a függetlenített pedagógus-könyvtáros úgy igyekszik alakítani, hogy annak mennyiségi és minőségi összetétele az intézmény oktatási-nevelési tevékenységét segítse, igazodva az új tantervekben jócskán megnövekedett könyvtári elvárásokhoz. A tizen- háVomezef kötetből jut minden szaktanterembe megfelelő választék. S a könyvek mellett minden olyan folyóiratot megtalálhatnak itt a tanulók, amely tudásuk, ismereteik bővítését szolgálhatja. —lu— ■ |f-T várható anc 1 eseményei Hétfőn a párt megyei végrehajtó bizottsága — rendkívüli ülésén — a gazdasági-társadalmi k;bontatko- zás cselekvési programját vitatja meg; magyar—lengyel barátsági nap lesz Szécsényben; a TIT megyei elnöksége az ifjúsági nyári egyetem előkészítéséről tár- í gyal. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ! értékeli, hogyan érvényesül a népképviselet a taná- í i csők munkájában. Szerdán a HNF Országos Tanácsának pedagógiai bi- : zottsága kihelyezett ülését tartja Balassagyarmaton; Salgótarjánban a megyei szállítási bizottság a közutak helyzetét elemzi. Csütörtökön ülésezik a megyei népfrontbizottság és a megyei művészeti tanács Salgótarjánban. Pénteken a HNF salgótarjáni elnöksége a teho bevezetésének tapasztalatait összegzi; Szirákon három- ; napos nemzetközi történészkonferencia kezdődik. Szombaton utolsó tavaszi kommunista műszakját | tartja a Nógrádi Szénbányák; megyei kórustalálkozót j rendeznek Szécsényben; megkezdődik a tarjáni ifjúsági napok rendezvénysorozata; megyei úttörőgárda- j : szemle lesz Nagyorosziban; középiskolások megyei cse- , \ csemőgondozási vetélkedőjére kerül sor a salgótarjáni ; • egészségügyi szakközépiskolában. Ügyfélforgalom a rétsági tanácson Igazolást seriki serit kért Milyen eredményt hoztak a társadalmi munkaidőalap védelmére tett intézkedések? Többek között , ezt vizsgálta az a felmérés, amit az első negyedév ügyféliforgalmáról készítettek a rétsági tanácson. Idézés nélkül az év első három hónapjában összesen 686 ügyfél jelent meg a nagyközségi tanácson ügyeinek intézése céljából. A munka hatékonyságát bizonyítja, hogy 516 főnek — a megjelent ügyfelek háromnegyedének — ügye azonnal és megnyugtatóan rendeződött. Igaz, hogy ezekben az ügyekben a tanácsiaknak leginkább .tájékoztatást kellett adniuk, de nem mindegy, hogy az ügyfél elfogadja-e, tudomásul veszi-e a szakember tájékoztatását, javaslatát. Az ügyfélforgalom elemzéséből; az is kiderült, — az ügyfelek nyilatkozatai alapján —, hogy 62-en mentek el munkahelyükről munkaidőben a tanácsra ügyeiket intézni, ezek közül 21 -en a rétsági áfész dolgozói voltak. A legtöbben — az ügyfelek négyötöde — a délelőtti órákban kereste fel a tanácsot, a legforgalmasabb nap a hétfő és szerda, amikor egész napos ügyfélfogadás van. Csak elvétve jelent meg ügyfél a tanácson pénteken délután. és továbbra is kicsi az ügyfélforgalom szombaton. amikor akár a hatósági, akár a pénzügyi területen teljes körű szolgáltatás várja az ügyfeleket. A hétfői és szerdai nagy ügyfél- forgalomhoz azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a meghosszabbított időben fél öttől hét óráig január— február—március hónapokban összesen három ügyfelét fogadott az ügyeletet tartó öt-öt ügyintéző. A rétsági tanács szakigazgatási szervei az év első három hónapjában 73 ügyfelet idéztek be a tanácsra, akik közül 18-an az első idézésre nem jelentek meg. A meg nem jelentek mindegyikét alkoholelvonó-ke- zeléssel kapcsolatban kérték a tanácsra. Óriás vizát fogtak a Dunában Óriás vizát fogtak szombaton a paksi Vörös Csillag Halászati Szövetkezet halászai. A 292 centiméter hosszú hal, amelynek súlyát a halászok 140—160 kilogrammra becsülik, Pakstól délre, a folyó bal partja közelében, kecsegehalászat közben került a hálójukba. A fogás nem csupán az állat hatalmas méretei miatt szenzáció, hanem elsősorban azért, mert csaknem ' negyedszázada nem láttak vizát a Duna magyarországi szakaszán. A halászok a ritka zsákmányt Paksnál horgonyzó bárkájukra szállították és a későbbiekben feldolgozzák. Szombaton került sor Salgótarjánban a 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben a középfokú tanintézetek megyei elsősegélynyújtó-versenyére. A megyei Vöröskereszt szervezésében 16 csapat küzdött az elsőségért. Négy állomáshelyen mérték össze tudásukat, s bizonyították rátermettségüket a gyakorlati feladatokban. A verseny célja, a másoknak való segítségnyújtás elsajátítása volt. — bp —
