Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

1987. május 16., SZOMBAT NOGRAD 5 Áz alkotó pedagógiai munka szolgálatáért Gondolatok a megyei pedagógiai pályázatokról A hagyományokat követ­ve a tavaszi szünetben ren­dezték meg — tizenkilen­cedszer — a nógrádi peda­gógiai napot. E rangos szakmai fórum nemcsak az időszerű oktatáspolitikai, pe­dagógiai kérdések feldol­gozását. megvitatását vál­lalja fel évek óta. hanem az alkotó pedagógiai tevé­kenységet folytató, s ta­pasztalataikat pályázat for­májában is összegző peda­gógusok elismerését is. Adottak a feltételek Napjainkban — a közok­tatás fejlesztési program­ja és az Oktatási törvény által elindított folyamat kezdeti szakaszában — kü­lönösen fontos a megyei művelődésjrányítás ilyen­fajta ' támogató, .ösztönző megnyilvánulása. Hiszen e folyamatban az iskolai ön­állóság növekedésének, az önfejlesztő képesség ki­bontakoztatásának nélkü- lözjhetetlen feltétele a kísér­letező, kutató, alkotó mun­kára képes pedagógus. Számarányuk gyarapodása ugyanakkor azt is feltétele­zi, hogy — az ösztönzésen túlmenően szakmai, pedagó­giai, kutatásmódszertani segítséget is kapjanak a pá­lyaművek készítéséhez, va­lamint nagyobb lehetőséget, fórumot az értékes dolgo­zatok közzétételére. Az alkotó pedagógiai te­vékenység ilyen jellegű fel­adatainak feltételét a kö­zelmúltban létrehozott Nóg- rád Megyei Pedagógiai In­tézet képezi: az eszközi ol­dalát pedig a jól bevált, a jövőben is működőképes megyei pedagógiai pályá­zati rendszer. A pályázatok adatait ele­mezve, szembetűnő változás, hogy a tavalyihoz képest 36 százalékkal nőtt. s így 87-re növekedett a számuk. Ma már a megye alsó- és kö­zépfokú intézményeinek kö­zel egyhai madából érkez­tek pályaművek. Számará­nyukat, a növekedés mérté­két tekintve — p többi me­gye ismert adataihoz viszo­nyítva is — szép ez az ered­mény. A legtöbb tanulmány (40 százalék) Salgótarján oktatási intézményeiben ké­szült. A kétszeresére növeke­dett Balassagyarmat, Pász­tó és körzeteinek is­koláiból pályázók száma. Egyre bővül azoknak az in­tézményeknek va köre. ame­lyek eredményesen szerepel­nek a szakmai pályázato­kon. Például: a szuhai, a rétsági, a szécsényi, a IV.. XV.. XIX. sz. salgótarjáni óvodák: a diósjenői, a bá- tonyterenyei Bgrtók és a Kossuth, a balassagyarmati Dózsa úti, a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi, a Pető- falvi, a Lovász, és a Petőfi általános iskolák: a közép­iskolák közül a pásztói Mik­száth. a salgótarjáni Bolyai és a Táncsics. Érték: a saját tapasitalat A főbb .jellemzők módo­sulása azt is mutatja, hogy mind több igazgató, pedagó­gus látja értelmét és szük­ségességét. a kutatási, a kí­sérleti és a gyakorlati ta­pasztalatok közkinccsé téte- léne(k. Bár a felfogásbeli kü­lönbségek azért még elég jelentősek. A tanulmányok növekvő száma mellett ti legfőbb po­zitívum mégises'ak az. hogy — az országos és megyei szakemberek bírálata alap­ján — 49 pályamű teljes egészében eleget tett a pályázati feltételeknek. Ezek több. mint negyedét országos terjesztésre is javasolták a szakemberek. A nem díjazott, de dicsé­retet kiérdemelt 31 pályá­zat nem mindenben felelt meg az elvárásoknak, s csak kisebb-nagyobb' átdolgozás után válik alkalmassá a szélesebb körű felhasználás­ra. Mindössze hét olyan ta­nulmányt küldtek be. ame­lyek nem tettek eleget a tudományos munkákkal szemben támasztott köve­telményeknek. A pályaművek temstiká- jukat tekintve, sokszínű­ségről tanúskodnak. Ennek bizonyítására. s figyelemfelkeltésként emlí­tek néhányat: Az óvoda- pedagógiai munkákból em­lítésre érdemesek az óvoda és a család együttműködé­sének korszerű módszereit (dr. Csongrádv Bélán?), va­lamint az egyéni bánásmód alkálmazási lehetőségeit fel­táró (Tóth-SzőllőS Istvánná) dolgozatok. Az általános iskolai tan­tárgy-pedagógiai tanulmá­nyok közül a technika tan- tárgv 5—8. osztályos tan­anyagának összehangolt ter­vezésével (Bacsúr Sándor), a földrajzhoz kapcsolódó képességfejlesztéssel (Fe­kete Lászlóné. Nádasdi Ist­ván), a testnevelés-oktatás technológiai szemléletű meg­közelítésével, (Zagyvái Sán­dor). a hazaszeretet-inter­nacionalizmus (Marosi Já­nosnál, a negyedikes mate­matikaoktatás (Danvi Ist­vánná) kérdéskörével fog­lalkozókat illeti elismerés. örvendetesen megnöve­kedett ebben az évben a középiskolák módszertani továbbfejlesztését célzó pá­lyázatok száma. Ezek közül hiányt pótlóak. s országos elterjesztésre ajánlottak: a tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozást lehetővé tevő . matematikai feladatgyűjtemény (Gubola István), a gimnáziumi né- metnvelv-oktatáshoz ké­szült feladatsorok (Kalocsai- né Varga Éva), vasv a gimnáziumi II. osztályos ma­tematika szabad sáv prog­ramozott feldolgozása (Deák Kálmánné). A Szaktárgyak oktatásá­nak megújítására törekvő pályamunkák mellett kellő arányban szerepeltek az iskolai nevelőmunka fon­tosabb területeit feldolgozó művek is. Az igényes, kor­szerű megközelítési módot alkalmazó pedagógusok je­lentős része a személyiség- fejlesztés egy-egy részterü­letét elemezte átfogóan: 4 művészi élmény (Lórántné Presits Lujza), az önkor­mányzat (Kovács Tibor), a napközis csoport, és a sze­mélyiség viszonyát (Tóth Jó­zsefnél, valamint az egész­séges életmódra nevelés kor­szerű módszereit (Pusztainé Darvas Éva) vették számba. A többi téma közül a ma­gyarságtudat elemeit tag­laló felmérés érdemel fi­gyelmet (Sebestyén Kál­mán). A megyei oktatásirányítás törekvéseivel és az iskolai igényekkel összhangban, növekvő számú pályázat tett javaslatot a számítógé­pek iskolai használhatósá­gára. Kiss Józsefné és Ko­vács István a mechanika. Niedermüller Gáborné a vi­lágnézeti neveltségi szint méréséhez és feldolgozásá­hoz, Nagy Olivér pedig az 5. osztályos technikához és a továbbképzések nyilván­tartásához készített progra­mot. Folyamatosan gyarapodik az oktatás egyes területeit, az iskolák történetét, me­gyénk pedagógusainak élet­útját hiteles, levéltári for­rások alapján bemutató ok­tatástörténeti művek szá­ma is. Ezek közül kiemelke­dő ..színvonalúak Tóth Zol- tánné és Czene Gyuláné is­kolatörténeti témájú dolgo­zatai. Elhanyagolt témakörök A hatékonyabb oktatást szolgáló gondolatok, eljárás­módok bő választéka elle­nére szólni kell arról is. hegy egves. fontosnak vélt témakörök (oktatáspolitika, vezetés, nevelésszociológia), illetve a nevelő^oktató mun­ka sajátos területei (gyógy­pedagógia. gyermekvéde­lem, kollégiumi nevelés) el­kerülték a pályázók figyel­mét. E gondoktól eltekintve, úgy ítélhető meg. hogy az e tanévi megyei pedagógiai pályázat összességében si­keres volt. s elérte ; célját. Bízunk abban, hogy a pá- lvamüvekben felhalmozott pedagógiai tapasztalat. - új ötlet pezsdítően hat majd megyénk oktatásügyére. Diósi József. a Nógrád Megyei Pedagó- giaj Intézet csoportvezetője Uj munkák a levéltárban Közművelődési és közigaz" gafási feladatokat egyaránt ellátó intézmény a levéltár. Néhány, saját archívummal rendelkező szerv kivételével a megye területén működő összes ..irattermelő" intéz­ményből idekerülnek a munkaviszonnyal kapcsola­tos, jogbiztosító iratok, ka­taszteri anyagok. Ezekből képet kaphatnak a kutatók egy-egy település életéről. Eddig ötszáz helyről ér­keztek dokumentumok, 1950- ig felölelve a megye múlt­ját. A városokból már be­került az 1950—73 közötti időszak dokumentációja is. Ami összegyűlt és a selejte­zések után megmaradt, két­ezer méter. A községek anyagainak átvételét a veit szécsényi járás települései­vel kezdték. A tanácsi be­számolók pontos képet ad­nak a település fejlődésé­ről, az oktatásügy, az ellátás helyzetéről. Tekintettel a ha­talmas mennyiségre a jövő­ben szeretnék szűkíteni a le. véltári megőrzést igénylőik körét. átgondolt szelektá­lással ötszázról körülbelül háromszázra. Ami a levéltárosok más jellegű munkáiban új:1 most készítik nyomdába a Rend! társadalom, polgári társa­dalom című tavalyi országos 'konferencia anyagát. Az Ada­tok és források sorozat kö­vetkező köteteként Varga Já­nos Középszinten a törté­nelemben című munkája je­lenik meg. amely Frideczky Lajos önéletírásának feldol­gozása. Félig elkészült a ba­lassagyarmati 1945-ös doku­mentumokból szerkesztett kötet. Kritikailag dolgozzák föl a nemrég „felfedezett" Schwoj Miklós-féle Nóg rád - monográfiát. A megye állat, és növényvilágáról — azóta kihalt fajokról is —, agrár- és ipartörténetéről, kulturá­lis életéről ír többek között az 1870-es években készült mű. Az elmúlt három-négy évben két munkatárs is dók. torált. Jó terep az intézmény a (tudományos kutatáshoz, de jobban kihasználhatnák ezt a jelenleginél, hiszen csak negyven-ötven kutató for­dul meg itt. • Cifra idők nyomában A szakóli „életfa árnyéka ff ötven évvel ezelőtt irta Szabó Zoltán Cifra nyomo­rúság című szociográfiáját. .. .Van azért az életfának vidám rajzolatú árnyékré­sze is, arról majd érdemes lesz szólni a következők­ben ... De a fél évszázad­dal ezelőtt feltárt és meg­mutatott folyamat — úgy tűnik — ma sem ért véget, sőt. Éppenhőgy tovább csök­ken a lélekszám az Ipoly menti falvakban, így Nóg- rádszakálon is. amelyről a társadalmi változtatást és igazságtevést alapozni szán­dékozó híres szociográfia, a Cifra nyomorúság is meg­emlékezett. * A jövő semmilyennek sem látszott ötven éve ezen a tájon. Az egyik lehetőség a valamilyen szintű életre a kis föld megőrzésében mutatkozott. És az egyké­ben! Ha kevés a megélhe­tésre fogható földed — ne legyenek gyerekeid, legfel­jebb egy, hogy ne „rossz rokonok", vagy pláne váro­si nadrágos „jöttmentek" kezére kerüljön az a né­hány holdacska. amit vér- rel-verejtékk^l szereztél — igv okoskodni csak annak volt lehetősége, akinek egy­általán volt valamije. A sza- káli helyzetről (1937—38.) így számolt be akkor Szabó Zoltán: „A lehetőség tehát, hogy egykével próbálja kiegyen­súlyozni az ember a szapo­rodását. és. azt. hogy a föld bem szaporodik vele . . Nóg- rádszakálban már ilyenfaj­ta jelenségeket lehet észre­venni. A háború előtt 200 gyerek volt az iskolában. 1937-ben már csak 56. A gyerek számukra már nem munkaerő. hanem a sze­génység növelője, ételek fo­gyasztója. család tönkrete­vője." ' A ludányhalászj közös ta­nácson (odatartozik a kö­zeli Szakái ‘is) a fiatal, szécsényi születésű, állam- igazgatási főiskolát végzett, vb-titkártól. Varga Tamás­tól mai válaszokat kapunk, amelyekben ott szerényke­dik a jövő. Mert hirtelen robbanó nagy fellendülések­re itt sem lehet számítani a lakosság számának gyors növekedésében stb. A csalá-, di modell errefelé sem mu­tat mást. mint szerte az országban: egy. legfeljebb két gyerek, pedig ma nincs osztható családi vagyon és föld abban az értelemben, ami az ötven évvel ezelőt­ti jövőt alapjaiban megkö­tötte. s a családokat elkö­telezte az egvkézés „ügyé­nek." A szülőképes korúak például Szakálon is, ahol jelenleg mindössze 21. fő­ként cigányszármazásű gye­rek tanul a szép. tágas, fel­újított iskolában — még azelőtt elpályáznak innen, mielőtt szülőföldjükön gyö­keret eresztenének, családot alapítanának. Nézzük a tényeket. s csakis a tényeket 1 Az ötvenes évek végén Szakálon még mintegy 1300 ember élt. Ma 760, de talán kedvező jelenség, hogy az elvándorlás megállt, lega­lábbis megtorpant. Majd minden második szakáli máshol él, s azok, akik ki­tartanak helyben, két kis­üzemben: a műanyag-feklol­— „En a ludányi iskolát választottam!" Sétára indulnak a szakáli iskolások gozőban és a „kefeüzemben" dolgozhatnak. A többiek el­járók, Szécsény, s főként Tarján a felvevőjük. A lu- dányhalászi iskolakörzet megléte ugyanakkor nem je­lentheti azt, hogy az öt-hat kilométerre levő Szakái is­kola nélkül maradjon! Ez nevelési és szociális, azon­felül társadalmi-politikai szempont is. hiszen az in­tézmények megléte. vagy megszűnte (van erre példa elég!) egyúttal erős pozití­vumként lehet jelen, vagy éppen ellenkezően —‘ pusz­tító. sorvasztó negatívum­ként. hathat ott, ahol min­den „megszűnik". Efeákálról a ludányi körzeti iskojába nemcsak felső tagozatos ta­nulók. alsósok is járnak: le­hetőség van ugyanis arra. hogy szabadon válasszanak a szülök és persze, a gye­rekek is —, hol akarják vé­gezni az 1—3. osztályt (a 4. amúgy is bekörzetesült az orosz nyelv oktatása mi­att. Ludányhalásziban dol­gozik ugyanis a szaktanár). A körzeti iskola létszámá­nak mintegy harminc száza­lékát a szakáli gyerekek képviselik. Valamennyi osz­tályban tanulnak tehát sza- káliak, de a legtöbben (or­szágos kép amúgy a nem­zet „életfájának" lomboso- dásáról és az azt követő sorvadásról) a hatodik osz­tályban ülnek: szám szerint vagy egytucatnvian. A het- vennégyes-hetvenötös év volt az. amikor a nemzeti gólya nem a saját gázlós ügyeivel volt elfoglalva. Végh Andrásáé igazgató el­mondja azt is. hogy példá­ul az itteni első osztályban az öt szakáli tanuló közül négy! cigányszármazású. Ez egyben két dolgot is kivetít a jövőt illetően. Az egyik, hogy a szaporulat, a népesség növekedése Szaká­lon szinte kizárólagosan a cigány lakosság'köréből vár­ható (Szakálon megközelí­tőleg a lakosság ötven szá­zaléka már ma is az ő kö­rükből kerül ki, s ez, va­lamint a még meglevő né­hány putri megszüntetése fokozott türelmet és figyel­met igényel, de úgy tűnik, ezzel nincs semmi baj), a másik, hogy a cigány lakos­ság igényesebb életre törő része már eleve igényli! a körzeti iskola nyújtotta le­hetőségeket. A tanács itt is mindenol- dalúan segíti a cigány la­kosság életfeltételeinek ja­vítását. kölcsönökkel, ingye­nes telkekkel például a je­lenleg még kevés számú építkezőt. A telep lakói el­sősorban időskorúak, a sza- kali putrivilág megszűnése az élet rendje szerint tör­ténhet csak és természetes emberi módon idetartozó türelemmel. A víz beveze­tése elérhető távolságban van Szakálon is. a tanácsi tervek erről részletesen szól­nak. Az emberi türelem és a hely. valamint a hivatás- szeretet élő példáját látom a szakáli kis iskola har­minc éve tanító pedagógusá­ban (itt helyben negyedszá­zada él!) és férjében, a szakáli elöljáróban, akit leg­közelebb keresünk majd meg a sZécsényh TÜZÉP-en. Kovács Józsefné, a szakáli tanító néni elmehetett vol­na erről a tájról akár­hányszor — mégis maradt. Körülötte — vele jelenleg huszonegy, főként cigány­származású gyerek él és ta­nul a nagy szabad térre] (egykoron itt állott Madách komájának. Veres tekinte­tesnek kastályos épülete, ma csak a Bertece-pataktól ide­hordott köveken és a raj­tuk nevelődött kis földön, füvön tapodhatunk). tágas udvarral. természetközel­séggel felékésített iskolában. A gyerekek jövőre huszon­négyen lesznek Szakáiban az első-harmadik osztály­ban. Ha ehhez hozzávesz- szük még azokat is, akik a körzeti iskolába járnak a reggeli iskolajárattal, akkor... Ott tartunk, ahol ötven év­vel ezelőtt. de a lakosság átrétegződött és ennek a társadalmi kihívásnak meg kell felelni minden módon — kultúrát, szakáli és nem helybeli hagyományt jól ötvözve Csupáncsak itt mekkora élete-feladata lehetne né­hány Kovácsékhoz hasonló embernek! T. Pataki Képek: Kulcsár József A „gólya” meghozta a gyerekeket is Családias szeretelben élnek együtt a szakáli diákok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom